Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-16 / 2. szám
IG SZABAD FÖLDMŰVES 1971. január 19. тыс A H/XIIML 'Arra riadtam jel, hogy a konyhából anyám köhögését hallom. Már korábban ts köhögött néha, de eddig nem figyeltem fel rá. Ez a köhögés most megijesztett. Kiugrottam az ágyból és mezítláb futottam ki a konyhába. Ott láttam anyámat a reggelt biionytalan fényben. Összegörnyedve ült a fonott karosszékben, és az oldalát fogta. Olyan fáradtan és segélykérőén nézett rám, hogy elszorult a szívem. — Beteg vagy marná? — kérdeztem. — Már semmi baj... — mosolyodott el. — Feküdf le, majd én begyújtok — ajánlottam fel a segítségemet. — Ugyan! Úgyis van más munkám Í3...I — Mindegy, most nem tudsz dolgozni. Nem megyek Iskolába, hanem vigyázok rádl.. — Csak hagyd! Mindjárt jobban leszek... Feltápászkodott, és bizonytalan léptekkel indult be a szobába. Most már láttam, hogy nagyon beteg. Kimentem és egy egész öl rözsét hoztam be. Mama mindig takarékoskodott a tüzelővel, ezért mindig füst volt, amikor begyújtott. Én teleraktam a tűzhelyet rözsével, és csakhamar vígan lobogott a tűz. Az első csésze teát bevittem. Hogy ízlik? — kérdeztem. — Nagyon jó, erős... — mondta. Reggeli után kimentem az utcára, '6s láttam pajtásaimat, amint mennek at iskolába, és átkiáltoztak nekem.-я Én ma nem megyek iskolába ... *—kiáltottam vissza nekik. — Anyám beteg. Hozzátok el a házi feladatot ...I Aztán bementem, töltöttem még egy csésze teát anyámnak, és egy ceruzával, meg egy papírdarabbal pientem hozzá. — Írd fel, mit hozzak a boltból... ►— kértem. — Orvost hívjak? — Nem, nem ... — tiltakozott. — Még azt mondaná, hogy menjek kórházba. Inkább valamilyen gyógyszert a patikából__ i — Írd fel, hogy ne felejtsem éli Hazatérve otthon találtam szomszédasszonyunkat, Minni Rafent, aki eljött meglátogatni a mamát. — Hogy érzed magad, mama? — kérdeztem. — Nagyon jól — felelte. — Csináljak neked teát? — kérdeztem ismét. — Majd én — szólt Minni Rajen. — En ts meg tudom! — tiltakoztam, és már a konyhából hallottam Mínni hangját: — Nagyszerű gyerek! — Kincset éri — felelt az anyám. — Férft a háznál... Ebéd után játszani küldött, de én csak a ház mögé mentem, ahol egy kis patakocska folydogált. Itt nagyon szerettem időzni, és innen félórán ként berpehettem megnézni a mamát. Bealkonyodott. Az újságos fiú hangos kiáltással kínálta az újságjait; én is vettem egyet, hogy felolvassam anyámnak. Este Minni is átjött még egyszer. — Ha reggelig nem lenne jobban az édesanyád, el kell hívni az orvost. — Az orvost? — kérdeztem ijedten. — Nem fogja a kór-házba küldeni? — Remélem, nem ... De ha beküldi is, mit lehet tenni? Mama másnap reggelre se lett jobban. Mindent megcsináltam, amit kellett, és ami az erőmből futotta. Begyújtottam, reggelit készítettem, és elszaladtam Minni Rajenhez. — El, kell menni az orvosért... — szóltam be hozzá, azután futottam is tovább, majd haza, hogy rend legyen, ha jön az orvos. Előkészítettem a lavórt a tiszta vízzel, szappant és törülközőt, meg az ebédet. Az orvos csak ebéd után jött. Azt mondják róla, ő a legjobb orvos -az egész környéken. —- Csak a rendelőintézeti gyógyszertár van most nyitva — szólt hozzám, míg írta a receptet. — És az bizony messze van. — Elmegyek oda is ... — feleltem örömmel, hogy az orvos nem említt a kórházat. — Derék fiú vagy! — A legjobb gyerek az egész világon —- dicsért az anyám. — Nagyon derék! Segíts is édesi anyádnak ... Elóbb-utóbb úgyis megtudod, hogy jobb anya nincs a világon! A gyógyszertár csúnya kis szobács-' ka volt. Egyik oldalon a falnál pad, azon egy kislány ült. A másik oldalon egy olyan kis ablak, mint az állomási pénztáraké. — Várnod kell — szólt ki az ablakon egy lány, amikor átvette tőlem a receptet. — El kell készítenem a gyógyszert. Addig ülj le. — Kinek viszed az orvosságot? — fordult hozzám a kislány, aki a pádon ült. — A mamámnak... Nagyon köhög .. — Lehet, hogy tüdőbaj? Egyik nővérem is abba halt meg... — aztán elmesélte a nővére betegségét, én pedig meséltem neki a patakomról. Eszre se vettük, hogy elmúlt az idő. — Júlia! — kiáltott ki a fehér köpenyes lány az ablakon. — Az én orvosságom már kész. Neked még várnod kell. De megvárlak ... júlia megvárta, amíg az én orvosságom is elkészült. Amikor pedig kiadták nekem ts, furcsa dolgot mondott: — Kóstoljuk meg, milyen. Az biztosan jobb, mint az enyém... A nővérem mindig rossz ízű orvosságot kap. Megkóstoltuk; egész kellemes íze volt. És útközben, hazafelé, Júlia ismét kérte, hogy adjak még belőle. — De akkor nem marad ... — szóltam aggódva. — Ne félj, marad! Tele van az üvegI De addig-addig kóstolgattuk, míg az egészet megittuk. Rettenesen megrémültem. Úgy éreztem, hogy nagy bűnt követtem el. És elsírtam magamat. — Miért sírsz? — kérdezte Júlia. — Anyám beteg, és mi megittuk az orvosságát. — Mondd, hogy elejtetted az üveget és eltört... De én sírva mentem haza. Olyan rosszul éreztem magamat, hogy úgy éreztem, meghalok. — Mi történt veled, kisfiam? — hallottam az édesanyám hangját. — Elveszítettem az orvosságodat... — zokogtam, és anyám ágyára borulva arcomat a takarójába rejtettem. — Csak az a baj? — kérdezte megkönnyebbülten. — De mintha lázas lennél... — tette hozzá, megsimogatva a fejemet. — Nem is igaz, amit mondtam, mama... — zokogtam. — Megtttuk az orvosságodat . .. — Nem lett volna szabad, hogy elengedjelek olyan messzire. Feküdj le, kisfiam. Leültem az ágy szélére, anyám fel kelt, hogy kifűzze a cipőmet. Én előbb elaludtam, mielőtt ő lefektetett volna. Egy idő után felnyitottam a szememet, és Minni Rajent pillantottam meg. — Semmi baj — mondta anyámnak. — Reggelre elmúlik... Félálomban hallottam, amint anyám és Minni Rajén beszélgettek. Jó volt tudni, hogy van édesanyám, aki szeret és szeretni fog mindig, és ez olyan jó, olyan csodálatos érzés volt... Téli idill Mezőgazdasági könyvújdonság A nagyüzemi mezőgazdasági termelés ma már elképzelhetetlen az új technika és technológia alkalmazása és széleskörű érvényesítése nélkül, ami lehetővé teszi az állattenyésztés és a szántóföldi termelés munkafolyamatainak komplex gépesítését és automatizálását. Hiányos gépesítés mellett az állattartás nagyon fáradságos és igényes az emberi munkára. Azonkívül az állattenyésztésben alkalmazott kisüzemi termelési formák nem gazdaságosak, és a fiatalok számára végképpen nem vonzóak. Ezért ma minden mezőgazdasági üzem állattenyésztési termelése lehető legtökéletesebb gépesítésre törekszik. A nagyüzemi technika és technológia azonban igényes a szakmai színvonalra. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdasági üzemek gépkezelőinek, karbantartóinak és technikai dolgozóinak,1 valamint a javítóinak és szerelőcsoportjainak megfelelő szaktudással kell rendelkezniök. Természetesen ezek a kívánalmak azokra a dolgozókra is- vonatkoznak, akik a technológia és a technika nagyüzemi formáit irányítják és befolyásolják. Stanislav Prokeš mérnök é$ munkaközösségének műve Az állatgondozók gépesítési kézikönyve (Prí-BEMUTATÓ A MATESZ-BAN A MATESZ az idei évad második bemutatóján a Nemzetközi Lenin Békedíjjal kitüntetett szovjet-ukrán író Alekszander J. Kornyejcsuk: A nagy műtét című drámájával ismerkedhettek meg a nézők. Kornyejcsuk aktív bélkeharcos, a társadalmi problémák iránti érdeklődés és a hibák őszinte föltárása jellemzi. A nagy műtét szerzője a mai szovjet drámaírás egyik legizmosabb tehetsége. Darabjai állandó műsoron vannak, és A front című'művét Döntő fordulat címen meg is fílmesítették. A nagy műtét Kornyejcsuk első drámái közé tartozik, hiszen a szerző 29 éves korában került először színre. Azóta harminchat esztendő telt el, de a darab a több mint három évtized alatt sem vesztett időszerűségéből, hiszen a főhős, a becsületes és lelkiismeretes Platon Krecset (Dráfl Mátyás) harca a maradiság, a bürokrácia ellen napjainkban épp úgy aktuális, mint annak előtte. Piatön Krecset sebész-orvos, a kórház legkiválóbb szakembere, hadat üzen az öregségnek és a halálnak. Nemes harcában — ellentétben a legtöbb hasonló nyugati darab hősétől — nem a karrierizmus vezényli, hanem* a humanizmus és a szovjet nép közös érdekei. Kísérleteit csak kollégái figyelik megelégedéssel. A kórház igazgatója, Arkagyij Pavloviéi (Bugár Béla) azonban nem nézi jó szemmel beosztottja új módszereit. Arkagyl] Pavlovics nemcsak szakmailag, de szerelmi téren Is féltékeny Plafonra. Az egyenlőtlen küzdelemben a főhős a városka végrehajtó bizottsága elnökének személyében Beresztben (Turner Zsigmondi önzetlen barátra lel, aki hamar felismeri Platon tehetségét, és kellőképpen értékeli szakmai tudását. De Platon is csak ember. Szerelme halálosan beteg édesapját nem tudja megmenteni. A páciens röviddel az operáció után meghal, s mikor erről a sebész tudomást szerez, szellemileg is, fizikailag is összerotppan. Ekkor érkezük meg Bereszt, aki jelenti, hogy egy autóbalesetet szenvedett népbiztost kell sürgősen megoperálni. Az eset annyira súlyos, hogy a bonyolult műtétet egyedül Platon végezheti el. A kimerült sebész nagy harcot vív önmagával, végül azonban mégis vállalja. Az operáció sikerül, de Platon kimerültségében összeesik, s maga szorul ápolásra. Egy hónap múlva azonban minden rendbejön. Platon nemes küzdelme nem volt eredménytelen, a vaskalapos igazgató kénytelen .beismerni tévedését. A színészek közül elsőként a főhőst alakító Dráfit említjük, aki ismét, mint már annyiszor, bebizonyította-, hogy a MATESZ erősségei közé tartozik.- Már az első- szónál megtalálta a kontaktust a közönséggel. A darab végén nagyszerűen éreztette Platon vívódását, lelkitusáját. Ferenczi Anna méltó partnernője volt Dráfin-ak. A bonyolult jellemű Lida Kowálova építészmérnöknő szerepét alakította, nagyon jól. Gazdag művészegyéniségének újabb színeit fedezhetők fel. Bogár Béla, Turner Zsigmond, de a többiek Is élethűen keltették életre Kornyejcsuk figuráit. Konrád Józsefnek, A nagy műtét rendezőjének ez volt a harmincadik darabja a MATESZ-ban. Ezúttal is bebizonyította, hogy mint rendező, egyre érettebb teljesítményt nyújt, jó rendezői ötletnek bizonyult, mikor a műtét folyamán a nézőknek hallhatóvá tette az egyre gyengülő, majd a sikeres operáció után ismét erősödő szívhangokat. Az ,aftonai foglyok* premierje Az idény első bemutatóelőadására a Thália Színház nagyon alaposan felkészült. Nem véletlenül. Köztudott, hogy a kelet-szlovákiai dráma fesztiválra is éppen J. P. Sártre „Az altonai foglyok“-jával neveztek be. Sikerült színpadi alkotásnak lehettünk tanúi. A dramaturgiai beavatkozás időben szőkébbre fogta az ötfelvonásos drámát anélkül, hogy mondanivalóján változtatott volna. Dicséretet érdemel a szereposztás. A típusok és a köztük feszülő ellentét, a csupa negatív szereplő közt feszülő harc már az első felvonásban kidomborodott. A rendezés színvonala felülmúlta az eddigi Thália bemutatókat. Веке Sándor időben, térben és hangulatban a nagy sakkmesterek pontosságával dolgozott. Franz (Gálán Géza) és Werner (Csendes László) a két von Gerlach fiú telitalálat volt. Bár Csendes szerepköre nem engedett meg annyi játékot és csillogást, mint Galáné. Gálán virtuóz. Akkor és úgy cselekszik, beszél, mint mikor és ahogy senki sem várja, s mégsem groteszk, feledhetetlenül reális. Pontos és negyvenéves színházi rutint felölelő munka volt Farkas Endre, a Miskolci Nemzeti Színház tagjának alakítása. A siker sem maradt el, csak a megoldásról, az apa megfogalmazásáról lehetne vitázni. Sunyovszky Sylvia Johannája volt a fiatal művésznő első csehszlovákiai bemutatkozása. Eddig csak a hírneve jutott el hozzánk Budapestről, meg néhány, a magyar televízióban közvetített alakítása. Szabó Rázsi (Leni) egyik bemutatótól a másikig szinte új meglepetésekkel sokkolja a közönséget. Végezetül az epizódokról. Az epizódszereplők a kariklrozás és a megjátszás között mozogtak. Sunyovszky Szilvia (Johanna) és Csendes László (Werner) a dráma egyik jelenetében roda, 337 oldal, 84 kép, 88 táblázat, ára kötve műanyagba Kčs 20.—), az állattenyésztésben dolgozók kiváló tanácsadója lesz. Tartalmazza a hazai és részben a külföldi nagyüzemi technológiák és technikák áttekintését. Ismerteti az állattartás technológiájának alapjait és technikájának nagyüzemi formáit (őstermelés és a finális termékek feldolgozása). A kézikönyv további fejezeteiben megismerteti az olvasót a műszaki karbantartások és javítások szervezésének és tervezésének fő elveivel, valamint a gépek és berendezések legcélszerűbb, kihasználásának módjaival. Részletesen foglalkozik az egyes kiválasztott gépek és gépi berendezések, mint például az RVM—42 jelű fúvós szecskavágó, A—3 jelű villany* fűtéses füllesztő „Morávia“ Jelű szenázstorony, DoŽH—100 jelű horizontális takarmányszállító, KDV jelű vibrációs baromfletetö, SLOV—130 jelű trágyakitoló lapát, Impuls fejőautomata stb., stb. műszaki karbantartásával az állattartásban. Áttekintést nyújt a legfontosabb gépek és berendezések munkába állításáról (naponta, órákban) és a középfokú javítások és főjavítások szükségességének tájékoztató adatairól (években). Jellemzi a leghasználtabb kenőolajakat és kenőzsírokat és Ismerteti azok minőségbeli mutatóit. Részletesen foglalkozik a legfontosabb gépek és gépi berendezések műszaki karbantartásával és javítása szervezésével, valamint technológiai eljárásaival mind az egységes földművesszövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban. Ez a praktikus kézikönyv segédeszközévé válik mezőgazdasági üzemeinkben az állattenyésztési termelés valamennyi dolgozójának a műszaki karbantartások és javítások szervezésében és tervezésében s a gépek és berendezések legcélszerűbb kihasználásában, s ezáltal a progreszszív nagyüzemi technológia és technika célszerű kihasználásában, ami a termelési költségek csökkentését is jelenti. A könyv tájékoztatással szolgál a szállítók és átvevők közötti kapcsolat, a gépek és gépi alkatrészek, az anyagok és a szolgáltatások tervezésében is. Li. MATESZ — Komárno január 17. vasárnap Neded 19.30 Bánatos örökösök január 19. kedd Želiezovce 11.30 A bölcs kádi január 21. csütörtök Šahy 19.30 A nagy műtét január 22. péntek Vyskovce 19.30 Bánatos örökösök január 24. vasárnap Dvory n/Žit. 19.30 Bánatos örökösök január 26. kedd Nohé Zámky 11.00 A bölcs kádi január 28, csütörtök No^é - Zámky 19.30 A nagy műtét január 29. péntek Kopiárno 19.30 A nagy műtét január 30. szombat Dun. Streda 19.30 A nagy,műtét január 31. vasárnap Vlflany 19.30 Szalmakalap THALIA SZÍNHÁZ — К а 1 i c e január 17. vasárnap Malý Kamenec 19.30 Rettenetes szülők január 18. hétfő Lelps 19.30 Hazudj igazat január 19. kedd Malé Trakany 19.30 Hazudj igazat január 20. szerda Malé Kapušany 19.30 Hazudj igazat január 21. csütörtök Str$da n/Bodv. 19.30 Hazudj igazat január 22. péntek Voj|ka 19.30 Hazudj igazat január 23. szombat Velký Kamenec 19.30 Hazudj igazat január 24. vasárnap Borpa 15.00 Hazudj igazat január 28. csütörtök Košnce 15.00 KolduskaTand
