Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-17 / 15. szám
197Í. április 17. SZABAD FÖLDMŰVES 15 HASZNOD / J! UI'IMVI Ivvmvmvf tehát akár egy hónapig tartó gondos irtást is például egy sertéstelepen, lehet, hogy a kővetkező hónapban a környező épületekből Ismét elözönlik azt a patkányok. Igazán jelentős eredménnyel csak az kecsegtet, ha egyszerre az egész községben vagy városban, de még jobb, ha egy egész járás területén Irtjuk ki általános, mindenre kiterjedő és mindenkire kötelező kampánynyal az összes patkányt. Az Angliában és Nyugat-Németországban kidolgozott patkányirtási módszerrel és a svájci Bayer cég Racumln-57 nevű újfajta patkánylrtőval néhány hónap alatt ki lehet pusztítani a patkányokat járásszerte, s azután már csak az időnként esetleg bekóborolt állatok elpusztítására kell gondolni. A csalétek szemes takarmányból készült szürke színű, szemcsésített keverék. Ez ezreléknyl mennyiségben tartalmazza a Racumin-57 nevű patkánymérget. A méreg vegyi összetétele hasonlít a К-vitaminéhoz és így beépülhet a szervezetbe a K-vitamin helyére, anélkül azonban, hogy ellátná annak feladatait. A K-vitaminnak a véralvadásban van fontos szerepe. A Racumin-57 ezenkívül még tágítja és törékennyé teszi a hajszálerek falét. Az így meggyöngült hajszálerek rendkívül könnyen elpattanak s mert a véralvadás gátolva van, az állat lassan, befelé elvérzik. A méreg nem egyszerre, hanem fokozatosan hat. Ez részben azért fontos, mert Így az állatok nem hirtelen pusztulnak el, tehát a patkányközösségben nem támad gyanú a csalétek iránt, másrészt azért is, mert ha a háziállatok egyszer — mégha sokat is — esznek belőle, nem történik bajuk. A patkánymérget leghelyesebb az állatok feltételezett útvonalain elhelyezni valamilyen tereptárgy mellett, mert a patkányok kóborlásuk közben szívesen haladnak falak, kerítések, csatornák, utak stb. tövében és elkerülik a nyílt térségeket. Ahol ember vagy állat nem jár, illetőleg ahol nem kell annyira elővigyázatosnak lenni, ott tálcákon helyezik ki a csalétket. Ott, ahol gyakrabban fordulnak meg emberek és háziállatok, a rágcsálók megfelelő lyukkal ellátott ládába, illetőleg a nehezen hozzáférhető zugokba, csatornákba műanyagcsövekbe rejtik a patkánymérget. Mindenkor azonban tartsuk szem előtt, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb a rend és tisztaság betartásával a rágcsálók elszaporodását megelőzni, mint azokat kiirtani. Dr. PATUS SÁNDOR A patkányok Irtásának leghatásosabb módszere A mezőgazdasági üzemekben és a nagy városokban egyaránt óriási károkat okoznak a patkányok. Ezeknek a rágcsáló állatoknak a kártékonysága nemcsak az elpusztított, beszennyezett, s így használhatatlanná vált rengeteg takarmányban és élelmiszerben rejlik, hanem abban is, hogy a patkányok legalább harmincféle betegségnek a terjesztői is lehetnek. A különböző országok fővárosaiban végzett becslések szerint a patkányod által okozott kár a lakosság létszámának legalább is a kétszerese koronában kifejezve. Tehát egy millió lakost számláló városban, ha a patkányok elszaporodnak, akkor évente több mint kétmillió korona kárt okoznak csak élelmiszerben, mert képesek használhatatlanná tenni 2000 vagonra valót is. Kissé nagynak tűnnek ezek a számok, pedig a rágcsálók által okozott kár még ennél is nagyobb, ha figyelembe vesszük a betegségek terjesztésében betöltött szerepüket, amely annál nagyobb, minél kevésbé tartják be az emberek az általános higiénia alapelveit. A patkányok kártékonyságának felbecsülésénél figyelembe kell venni a nagyfokú szaporodó képességüket is. Egyetlen szülőpártól egy év alatt közepesen jó körülmények között is 150—200 utód származik. A rágcsálók okozta károkat a tisz- Gázzal oltó mindennemű elektromos bérén- szesz, könnyűfémek oltására, taság, a rend, a higiéniai előírások tetraklór, dezős — magasfeszültségű Is, Tilos használni: betartásával, vagyis olyan körűimé- bromid — gyúlékony folyadékok, rob- zárt helyiségben, mert a keletnyek létesítésével kell megelőznünk, bánó- és villanymotorok, kar- kezett gázok (klór, foszgén) amelyekkel megakadályozzuk a patbid oltására mérgező hatásúak, kányok megtelepedését és elszaporo- Minden motoros jármű felszeredását. léséhez szükséges! A kézi tüzoltókészülékek felhasználásának áttekintése A készülék fajtája Alkalmas Nem alkalmas Cseppfolyós, szilárd éghető anyagok, szál- benzin, olaj, zsiradékok, gyulévízzel oltó ma, fa, papír, szén, textíliák, kony folyadékok (csupán hütemezőgazdasági termékek oltá- ni lehet az égő tartályt) oltására. r Tilos használni: áram alatt levő villamosberendezések, elektronfémek, thermit, okmányok oltására. Haboltó gyúlékony folyadékok, olajak, szesz, éter oltására, zsiradékok, aszfalt, kátrány, Tilos használni: lakkok, szilárd éghető szerves áram alatt levő villamos beanyagok oltására rendezések, thermit, elektronfémek oltására. A rágcsálók irtását törvényes ren- Porral oltó delet teszi kötelezővé. Ennek a rendeletnek a nagyüzemi gazdaságok úgy-ahogy eddig is eleget tettek. Hogy az eddigi eljárások eredménye elégtelennek bizonyult, annak két fő oka van. Az egyik az, hogy az irtást az esetek nagy többségében nem végezték kielégítő módon. A másik okra a nyugat-európai és a bulgáriai tapasztalatok alapján derült fény: eszerint a patkányoktól csak úgy szabadulhatunk meg véglegesen, ha nem Szénsavval elszórtan, hol Itt, hol ott, hanem oltó, egyetlen nagy összefüggő területen hófejlesztő egyszerre, kampányszerűen irtjuk ki COj őket. A patkány élettere, élelemszerző területe ugyanis nagyon nagy. Búvóhelye több száz, olykor több ezer méterre is lehet a táplálkozási helyétől. Az éjszaka leple alatt nagy területeket bebarangol. Hiába végeznek elektromos magasfeszültségű berendezések oltására, lakásberendezések, irattárak, okmányok, textilneműek, gyúlékony folyadékok, elektronfémek, alumínium, fa, papír s oly anyagok oltására, melyeket védeni kell a víz hatásától. mindenemű elektromos berendezés, gyúlékony folyadékok, szerves szilárd anyagok oltására, főleg az élelmiszeriparban kiváló, élelmiszerraktárakban, zárt helyiségben, ahol magasfeszültségű villamosgépek műkődnek, továbbá kórházak, transzformátorállomások és villanytelepek oltásánál. tömör égő rétegek oltására. Tilos használni: ott, ahol szerves anyagok könynyű pora, mint pl. szénpor, fapor, lisztpor, textilpor, könnyű faforgács van, melyet a nagy nyomás alatt áramló poroltószer könnyen felkavar, szétszór nagyobb területre (valamint porrobbanás veszélye fenyeget). Tilos használni: ott, ahol szerves anyagok könynyű pora van. Nem ajánlatos zárt helyiségben nagyobb mennyiséget használni, csakis kellő elővlgyázattal e főleg magas hőfoknál kell elővigyázattal lenni, nehogy bekövetkezzék esetleg az oltóanyag redukciója CO-ra. Sümegh Lajos [\ l/ L псйшйиш Van-e joguk haszonbérre? „Három árva“ jelige alatt egyik olvasónk írja: „Már régebben meghalt édesanyánk. Apánk még abban az évben megnősült. Mi ez első házasságából született három testvér tovább dolgoztunk és segítettünk mostohatestvéreink nevelésében és a gazdaság gyarapításában. Az otthon végzett munkáért nagyon kevés fizetést és gyér ruházatot kaptunk. Az újonnan vásárolt földek 3/20-át ránk írták. A földeket az efsz használja. Kérhetünk-e a földek régebbi használatáért még élő mostohánktól vagy gyermekeitől haszonbért? Foglalkozik-e ilyen üggyel a gyámbíróság vagy más hatóság? Az első házasságból származó három testvér egyike sem léphet fel megözvegyült mostohaanyjukkal, sem annak gyermekeivel szemben a régebbi használat címén valamiféle haszonbér megfizetése iránt, mivel ilyen szerződést nem kötöttek, tehát szerződésből folyó igényük az ilyen követelésre nincs. A régebbi „Indokolatlan gazdagodás“ most „indokolatlan anyagi előny“ (ennek lehetne számítani a földek jogcím, szerződés nélküli használatát is) címén pedig csak az ilyen követelés tudomásulvételétől számított egy éven belül (de legkésőbb a követelés keletkezésétől számított 3 éven belül) lehetne eredményesen a járásbíróságon pert indítani, (tudniillik az említett határidők elmúlta után az alperes eredményesen védekezhetne az elévülés kifogásával). A kérdéses földek feltehetően már régebben az efsz-ben vannak társítva. Az efsz a földek után senkinek sem fizet haszonbért, Erre az időre vonatkozóan tehát sem az efsz-el, sem a régebbi haszonélvezőkkel szemben követelést nem támaszthatnak. Tizenhat éve más használja kertje egy részét Egy másik olvasónk hasonló panasszal fordult hozzánk: „A kertemből három árat a szomszédom az ndvarához kerített, pedig van 12 ár nagyságú kertje (ott is lakik). Kérhetek-e használati dijat? Már 18 éve járom a nemzeti bizottságot, de eredménytelenül“. Lényegében önre is a fenti válasz vonatkozik. Mivel szomszédja jogcím nélkül használja az Ön kertje egy részét, eredményesen legfeljebb egy évre visszamenően perelhetné a járásbíróságon az Indokolatlan anyagi előny megtérítését (amihez a kertrész jogcím nélküli használatával jutott). Ezenkívül a polgári törvénykönyv 132. §-a alapján pert indíthat szomszédja ellen a bitorolt, elkerített kertrész viszszaadására. A nemzeti bizottság nem helyettesíti a bíróságot. Az ilyen jellegű tulajdonjogi ügyekben valamelyik fél kérelmére ugyan hozhat ideiglenes Intézkedést az olyan személlyel szemben, aki nyilvánvaló jogsértést követett el, de ha az ilyen személy nem respektálja a Ihnb intézkedését, vagy a hnb nem ad ki semmiféle intézkedést, a sérelmet elszenvedett fél csak a bíróságon érhet el eredményes jogorvoslást. A bíróság jogerős ítéletét végrehajtási úton ki lehet kényszeríteni. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival forduljon ügyvédhez. Dr. F. J. Eladunk minden héten háromnapos kiscsibéket és háromnapos kislibákat Cím: JRD Vozokany nad Hronom, okres Levice (ТЬщш Vigyázat, légfék! TALÁLKOZÁS NEHÉZ JÁRMÜVEKKEL Mire vigyázzunk, ha az országúton feltűnnek a nagy járművek, a TIR- járatok, a nagy teherautók, kamionok és a trambuszok? Szembejövet a nagy tömeg közeledésének nyomasztó hatása esetleg bizonytalanságot ébreszt és a tapasztalat szerint, aki ilyenkor hirtelen fékez, nem számol azzal, hogy mögötte szabályos követési távolságon belül halad más gépkocsi. Mikor jogosult a lassítás — ekkor sem a hirtelen fékezés? Akkor, ha a nehéz jármű nem az út szélén halad, vagy ha rakománya oldalt lelóg, kinyúlik. Mindenképpen helyes lassítani, ha síkos, sáros úton haladunk, számolva azzal, hogy a szembe jövő jármű a szélvédőre fröccsenti a piszkos lét, s ez zavarja a kilátást. Ajánlatos ilyenkor előre bekapcsolni az ablaktörlőt. Éjszaka a nagy jármű magasra helyezett reflektorai, fányszéréi okozhatnak optikai csalódásokat, mert még a tompított fény sugarai is éppen az alacsonyabban ülő személyautó-vezetőnek szemébe világítanak. Ekkor sokan a közelgő fényszórókra merednek, s emiatt elvakulnak. Ilyenkor az úttest jobb szélét kell figyelni, az autót annak mentén vezetni, figyelmünket arra összpontosítani, hogy elkerüljük az esetleg előttünk baktaté kerékpárost vagy lovas kocsit. Ha zavarunk fokozódik, leghelyesebb nyugodt fékezés után megállni. Menet közben ilyen találkozások után, amikor a két gépkocsi eleje egy magasságba ér azonnal váltsunk át távolsági fényre, hogy az ún. „sötét folyosóban“ ne vakon vezessünk. Elég gyakori a nagy járművek előzése is. Mindenkor győződjünk meg nincs-e akadály az előzésre kiszemelt nagy jármű előtt. Először húzódjunk kissé jobbra a nagy jármű mögött, vegyük szemügyre az úttestet. Éjszaka többször jelezzük fénnyel előzési szándékunkat. Udvarias vezetők ilyenkor indexeléssel (jobbra) jelzik, hogy szabad az előzés, vagy nappal intenek a vezetőfülkéből, hogy előzni lehet. Fontos, hogy az előzést legalább 20 km/óra többletsebességgel hajtsuk végre. A nagy járművek általában légfékkel vannak felszerelve. Légtékkei nagy fékerőt lehet kifejteni, a terhelt nagy jármű kerekei jól tapad nak az úttesthez, és ha erre nem számítunk, könnyen „beleUtjük az orrunkat“ az előttünk lestoppolt kocsiba. Semmi esetre se előzzünk, ha a nehéz jármű féklámpája felvillan, vagy ha nem látjuk Iassftásának az okát! Az is előfordulhat, különösen gyors járatú autóbusznál, hogy személygépkocsit előz. Engedjünk minél nagyobb teret neki! Szemből jövet a nagy sebességű jármüvek menetszele előbb kifelé taszítja, majd szívó hatás alá veti a könnyű személyautót — erre is számítani kell! Ha pedig egy nagy jármű tartósan követ bennünket, nyomunkban van, feltétlenül kerüljük a hirtelen fékezést, mert légfékei ellenére, fékútja általában majdnem kétszer olyan hosszú, mint a személygépkocsié. A porlasztó szabályozásáról Az autósok a túlzott benzinfogyasztás okát általában a porlasztónál keresik. Kétségtelen, hogy a fogyasztás-emelkedést sok esetben ez okozza, de előidézheti néhány egyéb tényező és nem utolsósorban az üzemelés rendkívüli körülményei. A téli útviszonyoknál a nagyobb gördülési ellenállás jelentősen megnöveli a fajlagos fogyasztást. Az autósok egy része ezt a vélt túlfogyasztást a porlasztó szabályozgatásával próbálja ellensúlyozni. Jobbik esetben csak az üresjárat szabályozásával próbálnak alacsonyabb fogyasztát elérni. A bátrabbak már az úszószintállftással kísérleteznek,' sőt fuvókamódosítástól sem riadnak vissza. Ez helytelen, mert a téli hidegben azért fogy több benzin, hogy az azonos térfogatú, de súlyegységben nehezebb levegömenynyíségnél Is meglegyen a helyes keverési arány. A porlasztószabályozás bonyolult, nagy szakértelmet és megfelelő berendezést Igénylő művelet. A szabályozás alapját mérések adják. Pontosan meg kell állapítani, ml okozza a fogyasztás növekedését, vajon túlfogyasztás-e, az időjárási vagy a kedvezőtlenebb útviszonyok? Ezt úgy érhetjük el, hogy normál útviszonyok mellett mérjük meg a fogyasztást. Az országúti mérést elvégezhetjük, ha’ Indulás előtt teljesen feltankolunk és az út befejezésével ismét. Ha a 100 kilométerre eső fajlagos fogyasztás sokkal több az előírtnál, akkor valóban túlfogyaszt a kocsi. A porlasztó rendellenességei nemcsak a túlfogyasztásban ütközhetnek ki. Kedvezőtlenül befolyásolják a motor működését Is. Nem megfelelő az üresjárat, kisebb a teljesítmény, kihagyás, súlyosabb esetben füstölés Is felléphet. Ilyen hibákat okozhat például, ha a szívató nem megy teljesen vissza, lazák a porlasztó tartócsavarjai (a motor hamis levegőt kaphat), erősen elszennyeződött a légszűrő. Az ilyen hibákat a minimális technikai érzékkel rendelkező magánautós is elháríthatja. Nagyobb műveletekhez azonban nem célsze/ü hozzáfogni.
