Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-17 / 15. szám

Méhanyák iránt érdeklődök figyelmébe

A „Včelár“ ez év 3. számában megjelent Pavel Silný méhésztársunk cikke, aki tájékoztatót ír a méhanyák beszerzésével kapcsolatban.

Az elmúlt esztendőben a Szlovákiai Méhészeti Központ osztotta szét az érdeklődők között a méhanyákat. Idén a tavalyi tapasztalatokból okulva az érdeklődők maguk rendelhetnek anyákat, közvetlen a nyilvántartott és elismert méhanyanevelőktől.A KÉRVÉNYEK BEADÁSÁNAK MÓDJA

A kérvényeket (leveleket) legkésőbb ez év április végéig kell elküldeni a vevő lakhelyéhez legközelebb eső méhanyanevelőhöz, aki a beérkezett rendelést sorrendben feljegyzi. Az anyanevelő méhész a rendelést igazolja vagy visszautasltja. Ugyanez vonatkozik azokra a megrendelésekre is, amelyeket a körzeti és nevelő állomásokra küldenek. A megrendelés idejének betartása kötelező, mert ennek tudatában az anyanevelők kellőképpen felkészülnek az anyák nevelésére.

AZ ANYÁK SZÁLLÍTÁSA ÉS ÁTVÉTELE

A méhanyákat kizárólag szállítókalitkában küldik, 12—20 kísérő méhecskével, a szükséges mézestésztával hétfőtőlszerdáig, nehogy a szabad szombatok és vasárnapok miatt a küldemény átvétele akadályba ütközzön. Az anyaneveíő kötelessége, hogy a méhanyák szállításának idejét levélben közölje a megrendelővel. Ez nagyon fontos, mert a méhész

megteheti a szükséges intézkedéseket a postán érkezett anyák átvételéhez, illetve az anyásításhoz.

Ha a méhész valamilyen oknál fogva nem tudja a jelzett időben az anyákat átvenni, ügy erről értesíti az anyanevelőt és másik batáridőben egyeznek meg.

A MÉHANYÁK KIFIZETÉSE

Az elismert anyanevelő, vagy a körzeti tenyészállomás a megrendelés igazolásán kívül postautalványt is küld az érdeklődőknek. A postautalványon feltüntetett összeget május 15-ig kell befizetni, hogy uz anyaneveíő méhész biztosítva legyen az anyák átvételéről. Amennyiben a méhész személyesen veszi át az anyát, úgy erről elismerő igazolást kap. Az elismert anyanevelök az előzetes megrendelés nélkül Is adhatnak vagy küldhetnek méhanyát abban az esetben, ha az előző megrendeléseket kielégítették.

A MÉHANYÁK ÁRA 1971-BEN

Az elmúlt esztendőhöz hasonlítva idén kizárólag úgynevezett nyári és téli árak lesznek. Ez azt jelenti, ihogy a körzeti nevelő és tenyésztőállomások által küldött méhanyák május 1-től szeptember 30-ig száz koronába, október l-től április 30-ig 150 koronába kerülnek. Az elismert és regisztrált anyanevelők által küldött anyák ára május 1-töl szeptember 30-ig 80, október l-től április 30-ig pedig 100 koronába kerülnek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a méhész ennek az összegnek

50 %-át, vagyis felét fizeti, mig a többit a Szlovákiai Méhészeti Központ fedezi.

Ha a tenyésztő vagy a tenyésztőállomások nem kapnak április végéig elegendő megrendelést, úgy ezt tudatják a központtal, hogy ez értesíthesse azokat a méhészeket, akiknek nem fogadták el, vagyis viszaküldték megrendeléseiket, hogy melyik tenyésztőhöz fordulhatnak kéréseikkel.

A TENYÉSZTŐK KIVÁLASZTÁSA ÉS AZ ANYANEVELÉS TÖKÉLETESÍTÉSE

Az anyák közvetlen megrendelése a méhésztől azt a célt szolgálja, hogy a méhészek maguk válasszák ki a tenyésztőt. Ezzel minden bizonnyal arra kényszerítik, hogy tökéletesítse az anyanevelést, és megfelelő nagyságú, jőtulajdonságú stb. anyákat neveljen ismerősei számára. Természetes, hogy a méhészek figyelembe veszik kitől kapnak megfelelő anyákat, melyik tenyésztő készségesebb s ki hogyan tartja be a szállításra kijelölt határidőt. A tavalyi elosztás nem volt eléggé rugalmas, mert a megrendeléseket a központ kapta, s éppen ennek elkerülése végett változtatták meg az előbbi eljárást. Mivel a méhészek egyenesen a tenyésztőkhöz fordulnak megrendeléseikkel, közöljük azok címét:

Körzeti tenyésztő és neveld állomások:

Štátne majetky, Saštinske Stráže, okr. Senica.

Včelárske učiliste v Kráľuvej pri Senci, okr. Galanta.

Lesný závod Šašovské Podhradie. okr. Žiar nad Hronom.

Výskumný ústav včelársky. Liptovský Hrádok, okr. Ĺipt. Mikuláš.

Lesný závod Sabinov, okí.

Prešov.

NYILVÁNTARTOTT MÉHANYANEVELŐK, AKIK TAVALY IS

NEVELTEK ÉS SZÁLLÍTOTTAK ANYÁT

Vysoká škola veterinárska, Košice, Komenského 71.

Ing. Valent Čavojský, Liptovský Hrádok, Matejovie ul. 543.

Ing. Michal Mačička,

Liptovský Hrádok, PMä.

Ferdinand Lehotský, Liptovský Hrádok, Matejovie ul.

Július Morschl, Hronovce, (Čajakovo), okr. Levice.

Rudolf Falata, Pohronský Ruskov 226, okr. Levice.

Ing. Eduard Dedinský, Bratislava, Suchomlynská ul. 13.

Ing. Karel Neugebauer, Bratislava, Postabox 237.

Ľudovít Smolinský, Stará Tura, č. 1384, okr. Trenčín.

Alojz Kaššák, Naháč, okr. Trnava.

Antal Zoltán, Safarikovo-Králik 155, okr. Rim. Sobota.

Anton Riška, Brodské č. 434, okr. Senica.

Pavel Vyletel, Včelárske učilište, Kráfová pri Send, okr. Galanta.

Vojtech Fišman, Vranov nad Topľou, Bernolákova 879.

Matej Stecko, Pribilina, č. 307, okr. Liptovský Mikuláš.

ŠM Toporec, okr. Poprad.

Morschlné

■h Ш Zí fit

A sünt a legtöbben nem tartják méhellenségnek. Megfigyelésem szerint azonban néha az. Vándorhelyemen 1957-ben tapasztaltam először. Két méhcsaládom sötétedéskor erősen mozgolódott. A méhek kiszálltak, kerültek egy-kettőt, azután visszatértek. Ahogy sötétedett, egyre több esett a kijáró elé a fűre, s onnan szállt vissza. Nem értettem a méhek izgalmát. Nemsokára azonban megjelent öt nagy sün, és egyenest a nyugtalan méhek kijárójához ment. Ott lelapultak, és az élő méheket eszegették. Mikor a földön már semmit sem találtak, két lábra állva beszuszogtak a 20—30 cm magasságban levő kijárőn. A méhek újból felpezsdültek, és még több hullt a földre, mert már sötétebb volt.

Itthoni méhészetemben is van sün. Evek óta figyelem. Előbb az elpusztult méheket szedegeti össze, csak azután próbálkozik élőkkel az alacsony kifárókban. Ha a méhek megtámadják, hassal a föld felé összehüzódik, azután megeszi azt a mehet, amelyiket el tudja kapni. A méhek nem tudják megszűrni tüskéi között. Megjelenését a családok izgatottsága árulja el.

Két módon védekezem a sünök ellen. 1. Este zseblámpával zsákba szedem őket, és messze elviszem a méhestől, vagy 2. körülkerítem otthoni méhesemet 1 m magas dróthálóval. Ez mástól is védi a méheket.

Megfigyelésem nem egyezik Kálmán Gyula („Méhészet“ 1969. 133. 1.) és Szabó Tibor („Méhészet“ 1959. 233. 1.) tapasztalatával. Mindketten ártalmatlannak tartják a sünt a méhesben. Szekeres István

Kajszibarack virágán gyűjtögető méh

6

Amit

alrnafalisztharmatról

tudni kell (VI)

Vizsgáljuk meg, milyen hatással vannak az egyes fungicidek az almafaliszt harmati a. A kísérletezést hét évvel ezelőtt kezdtük meg, s az egyes hazat kéntartalmú készítmények hatását a standardként elismert Thiovit hatásához viszonyítottuk. A kísérleti eredmények alapján a következő hatékonysági sorrend alakult ki a felhasznált készítményeknél: Thiovit, Sulikol K, Sulka, Polybarit. Itt azonban szükséges megjegyezni, hogy a Sulikol К abban az időszakban még csak • fejlesztési stádiumban volt, s a kísérleteknél 0,5 százalékos koncentrációban használtuk, holott a 75 Y»-os hatóanyagtartalommal rendelkező Thiovit 0,3—0,5 %-os koncentrációban került felhasználásra. Ebből könnyen kiszámítható, hogy a Sulikol К (50 % hatóanyagtartalom) készítményt 0,75—X százalékos koncentráció formájában kellett volna használni, s akkor bizonyára jobb hatást értünk volna el vele. A további készítmények hatása — Sulka 40,27 százalék, Polybarit 32,9 százalék — nem volt kielégítő.

A lisztharmat elleni organikus fungicidek közül a Crotothaue (Karathane) volt standardként elismerve, melynek segítségével elvégeztük az egyéb organikus fungicidek hatásának ellenőrzését is. A kísérletet a Jonathan fajtán végeztük. Az 1969-es évben tízszer, 1970-ben pedig kilencszer permeteztünk az egyes készítményekkel, hétnapos időközökben. Az értékelést a kísérletek befejezése után — július második felében — végeztük el. Az egyes készítményekkel kezelt fákról lOűfl egyéves hajtást vizsgáltunk meg, s megállapítottuk a fertőzés fokát, illetve az illetékes készítmények hatását. A legjobbnak (1969-ben) a Crotothane és a Benlate bizonyult, mig a többi fungicid (Morestan, Kasebon, Sulikol K) hatásfoka között nem volt lényegesebb különbség. Az 1970-ben végzett kísérleteknél egyes készítményeket nélkülözni kellett, mivel nem lehetett beszerezni, így helyettük a Thiovit és a HOE-2873 elnevezésű készítményeket soroltuk be az összehasonlító kísérletekbe. Ebben az évben a HOE-2873, a Thiovit és a Morestan bizonyult a legjobbnak, de a Crotothane és a Sulikol К hatásfoka sem volt sokkal kisebb.

Az eredményekből kitűnik továbbá, hogy a természeti feltételek — főleg a szélviszonyok — nagy hatással lehetnek az egyes készítmények hatásfokának alakulására. Ezt tgazolja a* is, hogy amíg a Crotothane 1969-ben a legjobbnak bizonyult, addig 1970-ben ezen készítmény nyújtotta a legrosszabb eredményt. Mindezek ellenére elmondható, hogy az egyes készítmények hatásfoka között nem volt „egetrengetö“ különbség, s ezért talán nem is helyes, hogy hatásfok szerinti sorrendről beszélünk.

Igaz, hogy a hazai gyártmányú Sulikol К némileg elmaradt az organikus fungicidek, valamint 1970-ben a Thiovit hatásfokától is, mégis hatásos almafalisztharmat elleni szernek bizonyult. Az, hogy némely külföldi organikus készítmény jobb hatásról tett tanúbizonyságot, mint a kéntartalmú készítmények, főleg a Sulikol K, még nem jelenti azt, hogy ezentúl a külföldről behozott készítményeket — organikus fungicideket — kell előnyben részesitenL A némileg nagyobb hatásfok nem jelent népgazdaságunk számára annyi hasznot, mint amennyivel drágábbak ezek a valutáért vásárolt organikus készítmények.

A kéntartalmú és az organikus fungicidek közti különbség főleg a mellékhatásokban nyilvánul meg. Ide sorolható elsősorban a kéntartalmú készítményeknek az érzékenyebb fajtákra gyakorolt fytotoxikus hatása, valamint a fiatal hajtások növekedésére gyakorolt depresszfv hatása. A depresszív hatás következtében csökkenhet a fák növekedési és fejlődési intenzitása. A kísérletek igazolják, hogy a kéntartalmú szerekkel kezelt fák kisebb, könnyebb gyümölcsöt teremnek, mint azok, amelyeket organikus fungicidekkel permeteztünk.

A gyümölcs héjának rozsdabetegsége a Jonathánnál a kéntartalmú készítmények használata esetén sem fokozódott, de a halvány színezésű, illetve világos héjú fajtáknál (Golden Delicious) már komolyabb a helyzet.

A kéntartalmú készítmények jó tulajdonságai közé sorolható. hogy jól beváltak az almala varasodása elleni védekezésben is, viszont az organikus fungicidek — a Crotothane

kivételével — ezzel a tulajdonsággal nem rendelkeznek, sőt nagy mértékben hozzájárulnak — főleg a HOE-2873. Morestan készítmények — a termés héjának rozsdásodásához is.

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az organikus fungicidek ugyan hatásosabbak és rendelkeznek néhány jó tulajdonsággal Is, mégis inkább a kéntartalmú készítmények felelnek meg az adott feltételeknek. Egyrészt olcsóbbak, Jó ha- 3 tásuk van ős a mellékhatásuk sem olyan „egetreugetóen“ rossz. Hatásuk a Jonathánnál elégségesnek bizonyult, • mivel

ez a termesztett fajták közül a leghajlamosabb az almafalisztharmatra, nem volna célszerű, ha háttérbe szorítanánk a kéntartalmú készítményeket.

LEHET VIRÁGZÁS IDEJÉN PERMETEZNI?

Hazánkban a legtöbb gyümölcstermesztő elutasító választ ad, mondván, hogy ezzel kárt okoznának a méhekben, rossz volna a beporzás, stb. Szem elől tévesztik viszont azt a tényt hogy éppen a virágzáskor — főleg az utolsó szakaszban — a legintenzívebb a másodlagos fertőződés. Ha ebben az időszakban — a fajtaösszetételtől és a szélviszonyoktól függően tarthat 14—21, esetleg több napig is — nem végezzük el a vegyszeres védekezést, akkor lényegében lehetővé tesszük a másodlagos fertőzés rohamos elterjedését. A szóbanforgó készítmények nem károsak a méhekre stb., mint ahogy azt egyesek képzelik, s ezért használatuk veszélytelen. A permetezést azonban kora reggel vagy késő délután kell elvégezni, amikor már kevés a méh, s így nem történhet meg, hogy sok méhet sodrunk, vagy pusztítunk el a permedével. Virágzás idején egy, esetleg két ízben permetezünk, s természetesen csökkentjük a koncentrációt is. A Sulikol К 0,3 %, a Thiovit 0,1—0,2 % és a Crotothane 0,05 százalékos koncentráció formájában használható.

Szinte minden fungicid — főleg a szervesek — használata után jelentkezik a levelek megpörkölődése, ami természetesen nem valami esztétikus látvány, s olyan a fa, mintha megártott volna neki a virágzás Idején végzett permetezés, Ez azonban csak látszat, mert a kísérletek Is igazolták, hogy kétszeri permetezés esetén sem járt említésre méltó következményekkel.

MIBŐL All TEHÄT AZ ALMAFALISZTHARMAT ELLENI VÉDEKEZÉS?

Ha az eddigi folytatásokban elmondottakat összegezzük, a következőképpen lehetne meghatározni az almafalisztharmat elleni védekezés fő teendőit:

1. Körültekintően és lelkiismeretesen kell elvégezni a virágzáskor a „lisztharmat elleni* metszést, amit a fiatal telepítésű gyümölcsösöknél többször is meg lehet ismételni.

2. Az első permetezést pirosbimbós állapot idején kell elvégezni. Eire a célra Sulikol К (1 % konc.), vagy Sulka (1,5 %

konc.) készítményt használunk.

3. A további permetezéseket a fák Intenzív növekedésének idején (kb. VI. 20-ig) egyhetes intervallumokban végezzük. A virágzás idején csökkentett koncentrációt használunk, s a permetezést a kora reggeli vagy késő délutáni, esetleg az

esti órákban végezzük.

4. Június végétól az éves hajtások növekedésének megszűnéséig már csak 10—12 napos időszakokban permetezünk. Az utolsó permetezést az éves hajtások növekedési stádiumának befejezése után — kb. július közepén — végezzük el.

5. A virágzás idején lehetőleg kéntartalma készítményekkel permetezzünk, az elvirágzás után viszont az érzékeny fajták permetezésére inkább organikus fungicideket (pl. Crotothane) használjunk.

6. A permedéhez lehetőség szerint adjunk Citowett-et (0,025 százalék) is.

Ezekkel az intézkedésekkel két-három év alatt elviselhetővé, gazdaságosság szempontjából jelentéktelenné tehetjük az almafalisztharmat kártételét, még a betegség iránt legérzékenyebb fajtáknál is. Természetes viszont az is, hogy az ellenállóbb fajtáknál nem lesz szükség az ilyen mértékű védekezésre.

A csapadékos években, vagy azokon a helyeken, ahol nagyobb mértékben fordul elő az almafa varasodása, az első kezelést már a rügyfakadáskor, vagy az „egérfüles“ állapot idején kell majd elvégezni. A pirosbimbós időszak utáni, kéntartalmú vegyszerekkel történő kezelés egyúttal az almafa varasodása elleni védekezést is szolgálja majd, de amennyiben Crotothannal permetezünk, úgy valamilyen organikus rengicidet is szükséges lesz használni a permetezéskor. (Például Crotothane 0,08 + Novozir 0,4—0,5 •)'», Sulikol K0,*H +

Novozir 0,4—0,5 esetleg 0,1—0,2 % koncentrációban ac Orthocid készítményt.)

Végezetül bátran elmondhatjuk, hogy a felsoroltak betartása esetén minimálisra csökkenthetjük az említett betegség

káros hatását. (Vége.)

Ing. Jozef Molnár CSc.