Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-17 / 15. szám
Vetésforgó a kiskertben I. L Ъ) CSUCSORFÉLÉK (BURGONYAFÉLÉK) TERMESZTÉSE A káposztafélék mellett a legfontosabb zoldségnővényelnk. A csemegepaprikát, A primőr paradicsomot és • tojásgyümölcsöt általában öntözéssel, a fűszerpaprikát, a tömegparadicsomot és az újburgonyát nagyrészt száraztermesztéssel, öntözés nélkül termeljük. A burgonya elá főként káliumtartaltnfl műtrágyákat, a paprika és a paradicsom alá pedig foszfort kell adagolnunk. Fara dicsőm. Táperöben gazdag, homokos Tályogtalajon, fejlődik e legjobban. A bogyók fejlődéséig sok vízre, éréskor pedig sok napfényre és melegre vari szüksége. Előveteménye: spenót, saláta, zöldborsó, retek. Talajelőkészítése: őszi mélyásás. Fészektrágyázással és barázdás öntözéssel nagy termést ad. Fűszerpaprika. Talajelőkészítése: a szárazságot csak akkor tűri, ha a talaj őszi mélyásásban részesült. Főleg öntözve termeljük. Csemegepaprika. Előveteménye: spenót, ősszel trágyázott és mélyen ásott, tavasszal gyommentes és porhanyós talajt kíván. Tojásgyümölcs [padlizsán}. Termését hfispótlásra használjuk, étrendünket változatossá teszi. Halízű. Talaj- és tápanyagigénye megegyezik a paprikáéval. Előveteménye: trágyázott kapás. c) KQBAKOSOK TERMESZTÉSE Elnevezésüket kobaktermésükröl kapták. Csak akkor fejlődnek jól, ha tenyészidejűk alatt sok meleget és napfényt kapnak. A szárazságot az uborka kivételével elég jól elviselik. Óbor ka. Melegigényes növény, szereti a nagy páratartalmat és a sok csapadékot. Szélre érzékeny. A humuszos vályogtalajokon bőven terem. Előveteménye: áttelelő spenót, fejessaláta, karalábé, borsó, új burgonya. Talajelőkészításe: az őszi mélyásást tavasszal simitőzzuk és gereblyézzük. Tavasszal szerves trágyához kevert műtrágyával sortrágyázzuk. Spárgátok. Talajigénye: a táperöben gazdag, meleg fekvésű talajokat kedveli. Előveteménye: áttelelős saláta, spenót és zöldhagyma. Talajelokészítése: a tavaszi vetésű növényekével azonos. Ha júniusban vetjük, talaját kultivátorozzuk. Állandó helyre, fészekbe 2—3 maggal vetjük. Melegágyban gyepkockában palántát is nevelhetünk primőráru termelés céljából. Sárgadinnye {cukordinnye}. Talajígénye: a meleg fekvésű helyet és talajt szereti. A szárazságot jól tűri. Legjobban a tápanyagokban gazdag vályogtalajon terem. Talajának előkészítése: a megjelölt dinnyefészekbe még az ősz folyamán szerves és műtrágyákat keverünk. Talaját mélyműveléssel készítjük elő ősszel, tavasszal gondosan simitőzzuk, gereblyézzük. Görögdinnye. Talajigénye: napos, védett fekvést szeret, a szárazságot jól tűri. Öntözve cukortartalma csökken. Legjobban a televényben gazdag, középkötött talajokon díszük. Talajelőkészítése a sárgadinnyéével azonos. Talaját 3—4-szer kapáljuk. d) EGYÉB, ERŐSEN TRÁGYA IGÉNYES ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK Ebbe a csoportba a gumós zeller és a csemegekukorica sorolható: Zeller. Talajigénye: csak frissen trágyázott, tápanyagokban gazdag talajon ed bőséges termést. Vízigényes növény. Eleveteménye: spenót, saláta, karalábé, retek. Kertszerűen elmunkált, rögmentes talajt kíván. 2. А II. FORGÖSZAKASZ NÖVÉNYEI: [Az előző évben trágyázott talajt igénylő növények termesztése.) a) GYÖKÉRNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. A mélyművélést kivétel nélkül meghálálják. A sekélyen művelt, kötött talajban a gyökerek elágaznak, és talpas, lábas lesz a termés. Sárgarépa. Talajigéuye: Csak a laza szerkezetű, mély rétegű talajon ad Jó termést, kötött talajokon elágazik. Előveteménye: borsó, saláta, spenót Talajelőkészítés: Tömör magágyba 2 cm mélyen vetjük, majd a földet hengerrel szorítjuk a maghoz. Állandó helyre vetjük. Petrezselyem. Talajígénye: az üde, tápdós, mélyrétegű, öntéstalajokat kedveli. Fagyra nem érzékeny, mint a sárgarépa. Lehetőleg gyomirtó növények után vessük. ősszel mélyen megmunkált, tavasszal jól porhanyított talajt kíván. A rosszul előkészített talajban könnyen elágazódik a gyökere. Vöröshagyma. Humuszban gazdag, középkötöt talajokat és a laza vályogtalajokat szereti. Előveieméaye: káposzta, paradicsom, répa vagy más gyomirtó kapás. Tblajelőkészítése: Ha talaja a vetés előtt nem ülepedett volna meg, hengerezzük. Gondosan megmunkált talajt kíván (hagymaföld!). Március második felében, április 15-ig vessük e! (duggassuk) a dughagymát. Fokhagyma. Talajigénye: a meleg, száraz időjárást és az agyagos talajokat kedveli. Talaját a vöröshagymáéhoz hasonlóan készítjük el. Póréhagyma. Téli fajtái: Carentan, Eleíánt és Detenicei. Talajígénye: csak a tápanyagokban gazdag, nyirkos vályogtalajokon termeszthető. Téli fajtái a téli időjárást jól bírják. Szenvedélye a kerti munka (Folytatás az h oldalról.) magának egy olyan egyént, aki szívesen ellátja ót szaktanácsokkal. Mindig tud neki újat mondani. Azonban nagyon fontos, hogy ne futkosson tanácsért illetéktelenekhez. Tény, hogy valahol 6 is kezdte és esetenként kérdezett is a tapasztaltabbaktóL Ma a tájékozódást a szakfolyóiratokból meríti, mert azok frissen tálalják az újdonságokét. Véleménye szerint mire a szakkönyvek nyomdafestéket látnak és az olavsóhoz kerülnek, már régen nem mondanak újat, ezért szükségesnek tartja, hogy a háztáji kertészkedő rendszeresen tanulmányozza a tárgykörbe tartozó szakfolyóiratokat. Ugyanakkor az Is fontos, hogy az alapismeretekre szorulók esetenként belelapozzanak a számukra sok jót mondó szakkönyvekbe is. HOKSZA ISTVÁN c) ELŐ-, ÜTŐ- ÉS KÖZTES TERMÉNYKÉNT TERMELHETŐ NÖVÉNYEK: A trágyázás második évében termesztjük az alábbi növényeket Is. Ezek azonban elő-, utó- és köztes vetemények is lehetnek. Retek. Теву észideje: a hűvös csapadékos időjárást és az öntözést kedveli. Szárazságban „pudvás“ lesz. Fejessaláta. Tenyészigéaye: Nagy vízigénye miatt inkább csak az őszi és a tavaszi hónapokban termeszthető. A középkötött, üde vályogtalajt kedveli. Előveteményei a csucsorfélék. Tavaszi fogyasztásra február második felében melegágyba, őszi palántázáshoz szabadföldi ágyba augusztusban vetjük. Spenót. Előveteménye: paradicsom, uborka, tők. Taiajelőkészítése: vetés előtt a porhanyósra megművelt talajt hengerrel megjáratjuk. Állandó helyre március 15-lg, az áttelelőt szeptemberben vetjük. (Folytatjuk.) Jelenlegi ismereteink szerint ezt a kaptárfalat tartjuk legtökéletesebbnek és legmegfelelőbbnek. A deszkák mindkét oldalon gyalultak, 16 mm vastagok. A wellitlap vastagság 50 mm. Délibb vidékeinken elég ha wellitlap helyett a deszkák közé 1 cm hobralapot teszünk. Végül, ha a képtárak beépített méhesben vagy kaptáifiázban állnak, egyetlen colos deszkából is készíthetők. Az előbbi esetben a kaptár szélessége kb. 8 centivel, az utóbbiban pedig kb. 11 centivel lesz kisebb, ami már számottevő helymegtakarítás. Itt megjegyezzük, hogy ha a kaptár colos deszkából készül, akkor a röpnyílás miatt, az alját legalább 4 cm deszkából kell készítenünk. Ha azonban a kaptárak kint a szabadban állnak, akkor a 16 plusz 50 plusz 16 mm teljes falvastagság nélkülözhetetlen. Az ilyen falvastagság 130 cm téglafal izolálási tulajdonságának felel meg. Egységes használat céljaira kaptárainkat csakis ilyen réteges védőfalakkal építhetjük, mert ez a vastagság mindenhol alkalmas. Nem lesz hátrányunkra még méhesben vagy kaptárházban sem, sőt, a nyári melegben hűsít is. Nem foglalkozhatunk most a kaptár vázlatos leírásával. Ezt bárki tetszése szerint oldhatja meg. Maradjon fontos irányelvünk az egyszerűség, a könnyűség és tartósság. Elég ha az egységes kaptárunk vagy a rendszeresített ötéves terv kaptáraink építési módjaira hivatkozunk. Az utóbbi időben hazánkban 16 plusz. 40 plusz 10 mm vastagságú kaptárfalakat is vizsgáltak. A 10 mm deszka külső borításként volt alkalmazva és izoláló köztesként 40 mm wellitlapot vagy sajtolt parafatörmeléket használtak. Ez csupán azért történt, hogy a kaptár súlyát, amennyire lehet csökkentsék. A kaptár könnyebb lett ugyan másfél kilóval, de tartóssága äs csökkent, ami miatt inkább a 16 mm külső borítódeszkát tartjuk helyesebbnek. Szakirodalmunk elsőrendű kaptárkészítési anyagnak tartja a szalmát és különös figyelmet szentel a belőle épített kaptár építési módjának is. Korszerű méhészkedésben azonban ennek az anyagnak nincs helye. A szalmának csupán hőszigetelési tulajdonsága kiváló, de préselés közben meglehetősen nehézzé, tömötté válik. Akármilyen erős fonása van, úgy kívülről, mint tisztogatás közben belülről, könnyen megsérül. Betegség után lánggal fertőtleníteni nem lehet. Egerek, madarak könnyen kivájják. Elkészítése meglehetősen sok munkát kíván. Mindezt egybevetve kaptárkészítéspe nem javasolhatjuk. A szalmát csupán mint fonott szigetelő párna t kiválóan alkalmazhatjuk szűklbéslkor, beteleléskor vagy amikor nincs szükségünk a kaptár teljes tartalmára. Van azonban egy újabb kötelességünk, éspedig: a műanyagok általános felhasználása méhészetünkben. Kétségtelen, hogy ezek némelyike kiváló tulajdonságaival kecsegtet és egészen bizonyosan idővel használhatók is lesznek. Elsősorban a kaptárépítés terén kell alkalmazásukat szorgalmaznunk. Úgy véljük jó lesz, ha néhány szóval megemlékezünk a plasztikus műanyagokról. Ezek kétfélék: melegre meglágyulnak, de kihűlés után újra merevek lesznek, miközben vegyileg nem változnak, és olyanok, melyek magasabb hőfokon megkeményednek és azután kemények is maradnak. A méhészetben inkább az előbbiekkel találkozunk. Ezekből, mint kiváló Izolációs anyagot éppen a kaptár aljának és falainak építése közben az ún. habos polisztirént használjuk. De természetesen figyelemre méltók a további műanyagok is, mint pl. a novodur, vízálló bevonatok, plexiüveg, nylonlapok, bakelit, epoxidos ragasztók, latex stb., melyekből úgy véljük a kaptáron kívül is sokat fogunk használni pL etetőkre, itatókra, mézkamrákra, tubusokra, keretekre, méheseknél, vándorbódéknál, kocsiknál stb. Ausztriában pl. egészen jő, két darabból álló kereteket gyártanak. Svájcban készültek már 6—8 kg-mos egészműanyag kaptárak. A tapasztalat azonban azt mutatja, nem felelnek meg. Ezek, amint azt mondani szoktuk, kellően nem lélegeznek, nem engedik át a kaptárban keletkező párákat, amiről készítőik megfeledkeztek. A nagy páralecsapódás miatt a méhek nem tudják optimális lakóházzá tenni. Hazánkban dr. Knapo mérnök wégaett vizsgálatokat és ezekről a Včelár 1969. évi 1. számban számolt be. Az .ellsBerző kaptárai 16 mm belső deszka, 43 mm köztes wellitlap és 10 mm külső deszkázattal készültek. Két kaptárt az ellenőrző Naptárakhoz hasonlóan szeiásesztettíek, csak a köztes wellitlap helyett 40 mm habos polisztirénlapot építettek be. További három kaptár 50 mm habos polisztirénlap volt, mely belülről 5 mm préselt farostot szololitlappal, kívülről pedig 6 mm deszkalapokkal vagy 1,6 mm umakarttal volt leragasztva. Minden kaptárban 10—10 keretet helyeztek el és a családokat teljesen egyformán kezelték. Az volt a lényeg, hogy két kaptár csak félig volt műanyagból, mert csak a hőszigetelő köztesanyag volt polisztirén, míg a további bárom kaptár műanyagból készült teljesen. Műanyag kaptárokat már többen készítettek, de készítőik tapasztalataikat eddig nem hozták nyilvánosságra. Dr. Knapo mérnök közli vizsgálatainak eredményét, de úgy véljük ezek biztosabb ismeretekkel nekünk még nem szolgálhatnak, mert kísérletét mindössze két félműanyagos és három egészműanyagos kaptárral végezte. Általános megállapításaiban azt mondja: a) colos vagy 40 mm vastagságú deszkalap kaptárépítésre nem felel meg (szabadon álló kaptárra) sem 'hőveszteség, sem vízpárokondenzálás szempontjából. Amint azonban mondottuk, méhesben, kaptárházban megfelel. b) Melegtartás és készítésük szempontjából legmegfelelőbbek a többréteges kaptárak, melyek deszkázata között 4 cm hézag van és ezt polisztirén, wellit vagy sajtolt parafatörmelék tölti ki. Ezt a 4 cm közt szűkíteni semmi körülmények között sem szabad. c) A kaptár falainak teljes vastagsága tehát réteges és legalább 6—7 cm legyen, hogy aránylag lassan hűljön és lassan ís melegedjen fel. A deszkából készített kaptár kinti használat közben gyorsan bűi és gyorsan felmelegszik. d) Még a legkorszerűbben épített kaptárak belső falain, hideg időben — leginkáb a koratavaszl fiasítás idején — vízpárák csapódnak le. Ha a faiak porózusak, a kondenzált nedvesség azokon át a meleg távozási irányában a szabadba párolog. Ekkor mondjuk, hogy a kaptár lélegzik. Ez azonban azt is jelenti, hogy a szigetelésre használt köztesanyagnak nedvességfelszívó tulajdonsága ne legyen, mert ha átnedvesedik, hőszigetelő tulajdonságát elveszti, ami még nagyobb baj. Dr. Knapo mérnök kitűnő hőszigetelőnek müiősíti a habos polisztirént. Ebből egy cm, 21 cm égetett tégla hőszigetelő tulajdonságával egyezik. Ezzel szemben igaz, hogy nagyon törékeny, gyúlékony, méhek, hangyák és madarak rongálják, ezért külsű és belső borítás nélkül nem használhatjuk. Saját, kisebb tapasztalataink polisztirénlappal azonban nem voltak kedvezőek. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a polisztirén Hkacsossága sem porózis. A párák nem tudnak rajta áthatolni. A polisztirénlapon lecsapódnak, leszivárognak és lassan átnedvesedik a kaptár belső és alsó deszkázata, ami rendkívül kedvezőtlen. A kaptár még május végére sem szárad ki. Ez — annak ellenére, hogy hőszigetelő képessége kiváló — mégis sajnálatosan hátrányos. Ezzel szemben úgy, amint azt dr. Knapo mérnök is hangoztatja, kiválónak ismerjük el a köztes szigetelőanyagnak használt wellitlapot. Ez az anyag kátránynyál átitatott hullámos papírlapokból készül. Szintén nagyon jó hőszigetelő, teljesen porózis, csak kevéssé nedvesedik, mert a párák áthatolnak rajta. Ha törékenységét belső külső deszkatakarással kiküszöböljük, jelenleg a legalkalmasabb köztesanyagnak javasolható. Az elmondottakat összegezve kijelenthetjük; hogy kaptárépítés céljából fenyőfa deszkák ^ közé 5 cm vastag wellitlapot iavasolunk hőszigetelő anvaeként. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy mos' már minden maradéktalanul rendben van. Azonban kötelességünknek tartjuk, hogy figyelmünkből egyetlen pillanatra se essenek ki a műanyagok, és amint azok használata valóban előnyös lesz. hasznunkra fordítsuk. Szirmai István Méhlakások berendezésének indoklása A KAPTÁR ANYAGA KETTŐS DESZKA ÉS KÖZÖTTE WELLITIZOLÁCIÖ
