Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-17 / 15. szám

Ы // // oszeru gondolatok a méhekről egy hőnappal ezelőtt azon • sóvárogtunk, hogy a március elején beköszöntött télies Időjárás fékezte a csa­ládok fejlődését. Ebbenl aggo­dalmunk Indokolt volt, sőt, most az Is elmondható, hogy az egész hónap mostohán vi­selkedett. A kirepülésre alkal­mas napok szánta nagyon el­enyésző volt s ekkor Is csak egy-két órára hagyták el a méhek a kaptárt. Érdemleges hordásról tehát nem Is beszél­hetünk, bár néhány korán fa­kadó növény már virágot bon­tott. Ez a tény arra késztet bennünket, hogy lehetőségeink­hez mérten minden eszközzel segítsük a méhcsaládok fejlő­dését. Ha a tömeges gyümölcsvi­rágzás idején hordást mutat a mérleg, eltekinthetünk a ser­kentő etetéstől. Ellenkező eset­ben serkentenünk kell, mert a beözönlő virágpor alkalmat nyújt a család gyors fejlődésé­hez. Ebben az Időszakban a cu­korlepényen kívül cukorszörp­pel Is serkenthetünk. Fontos, hogy ezt a teendőt megszakí­tás nélkül végezzük mindaddig, amíg érdemleges hordást nem tapasztalunk. A serkentés előtt azonban Ismernünk kell a családok fej­lődésének mértékét, erősségét és élelemtartalékát. Ugyanis a gyenge családok serkentésével nem érjük el célunkat, de a hiányos élelemkészlettel ren­delkező méhek serkentése sem vezet eredményhez Ha megál­lapítjuk, hogy a méhek állapo­ta rendben van, az anya mun­kája kifogástalan, de fogyóban a család élelme, úgy ezt tarta­lék mézeskeretekkel vagy na­gyobb adagokban adott cukor­­szörppel pótolhatjuk. (A kifo­gástalanul fejlődő családok ta­vasztól akácvirágzásig 10—12 kg mézet is felhasználnak.) A gyenge, három-négy kereten levő családoktól ne várjunk seramit, szerencsésebb megol­dás, ha egyesítjük azokat. Ezt a munkát ne halogassuk so­káig, hogy az egyesített család a főhordásig ütőképessé vál­jon. Az egyesítést mindig a dél­­ntáni órákban végezzük, mert a méhek az éjszaka folyamán könnyebben összeszoknak. A házasítást minden esetben előz­ze meg az egyik család (min­dig a gyengébbet tesszük az erősebbhez) árvásítása. Ez azt jelenti, hogy a gyengébb csa­ládtól már a reggeli órákban vegyük el az anyát, melyet el­bírálásunk szerint más csalá­doknál is felhasználhatunk. Az anyátlanított családot a fiasítá­­sos és virágporos keretekkel együtt rakjuk az anyával ren­delkező erősebb család fészké­be. Ügyeljünk azonban arra, hogy a fiasításos keretek a bent levő fiasításos keretek mellé kerüljenek, nehogy a fészket szétdúljuk. Ezek mellé kerülhetnek azután a mézes és e virágporos keretek. Az egyesítés úgyis elvégez­hető, hogy az erősebb családra feltesszük a mézkamrát és eb­be telepítjük az árvásított mé­­heket. Ily esetben a költőtér és a mézűr közé átlyuggatott pa­pírt helyezünk, melyen keresz­tül a két család egyforma illa­tot kap s néhány nap eltelté­vel minden károsodás nélkül összeengedhetjük őket. Az egyesített családok életét, fejlődését megkülönböztetett gonddal figyeljük. Néhány nap elteltével vizsgáljuk át a csa­ládot, nem történt-e valami rendelenesség. Normális körül­mények között csupán néhány lehullott méh árulkodik az egyesítésről, különben a kap­tár lakói nagy szorgalommal végzik munkájukat. A serkentés és az elegendő élelem jóvoltából a családok fejlődése már rohamos. Szinte egyik napról a másikra lepnek el újabb és újabb kereteket. Ilyenkor résen kell lennie a mé.hésznek, de főleg azoknak, akik méhesüktől távol dolgoz­va csak a hét végén jutnak haza. Néhány pap elmulasztása a fészek új kerettel történő bő­vítésénél nagy hátrányt jelent­het. Melegebb időjárás esetén tehát a távolabb dolgozó mé­hészek egyszerre két kerettel is bővíthetik a fészket, ha ezt a család fejlődési irama meg­követeli. Az otthon tevékeny­kedők számára azonban ez ne legyen mérvadó, hiszen ebben az időszakban minden méhész örömmel forgolódik a képtárak körül. jó időben fűz- és gyümölcs­­virágzás alatt a fészek bővíté­sével egyidőben újabb keretek építtetésére is gondoljunk. Nagy hibát követ el ez a méhész, aki ezt az időszakot nem használja ki építés szempontjából. Ilyen­kor már nagyon sók fiatal méh tevékenykedik a kaptárban, melyeknek szinte életfeltétele; hogy megszabaduljanak feles leges zsírtartalékuktól, amely­ből a viaszlemezkéket készítik Ha nem adunk számukra al kaimat az építésre, úgy a nem kívánatos zúgépítmények elő­állításával foglalkoznak, vagy jobb híján a kaptár fenekére hullatják az elkészített viasz­lemezkéket. Mind a fészek bővítésére szánt kiépített kereteket, mind az építendő mülépes kereteket a fészek és a választó deszka közé helyezzük, nehogy beavat­kozásunkkal a méhek által jól elrendezett és takart fészket megbontsuk. Bármilyen lehetőségek is kí­nálkoznak a méhek repülésé­re, illetve a hordásra, az ita­tást ne hanyagoljuk el. Hiszen megállapított tény, hogy a ta­vaszi hónapokban a legna­gyobb veszteség a víz felvéte­lénél éri a méheket. Mint tud­juk, elég hosszú idő szükséges ahhoz, amíg teleszívják magu­kat vízzel. Ezen idő alatt a falu körüli tócsáknál, útmenti ár­kokban, az udvarban levő vá­lyúknál számtalan veszély fe­nyegeti a méhek életét. Ez aránylag kis fáradsággal elke­rülhető, ha a méhész a képtá­rak közelében az egész év fo­lyamán gondoskodik a kis re­pülő munkások Itatásáról. Minden ténykedésünk, ame­lyet ezekben a hónapokban végzünk, a méhek fejlődését szolgálja, melynek eredménye­ként erős, ütőképes családjaink lesznek főhordásra. (Sándor) Nskem a méhek hozták a tavaszt Tavasszal nemcsak a ta­vasz kezdődik, hanem a nyár, az ősz és a tél ts. Ёп március 21-től számolnám az új évet. Az új mindig zöld, illatos, mindig meleg, és egy kicsit lélünk tőle. Éppen ezért szeretem a ta­vaszt. A tavasz élet, amely nagyon halkan születik, nem ágy, mint az ember. A han­got, az első Életlelt talán a méhek adják. A madarak még úton vannak hazánk felé, amikor a kis föszágok már serénykednek a kaptá­rokban. Of nemzedéket ne­velnek. Sokszor leülök egyik kedvenc méhcsaládom há­zacskája elé, és hosszú órá­kig bámulom a tavasz fe­leit. Az élők megállás nél­kül temetik testvéreiket, akik munkából kiöregedve nem bírták a telelést. E- gyenként cipelik őket a kis faerkélyre, ahonnan annyi ezer kilométerre indultak a régiek és indulnak a meg­születők. Temetéssel kezdik a méhek, de így van ez rendjén, így alkot újat a ter­mészet. Aztán az első szárnycsa­pások, az első napfény csókja. Nem repülnek mesz­­szire, csupán szétnéznek nem változtatta-e meg a békétlen ember a kert, a vi­lág békéjét, rendjét. Tavasz van. A méhkirály­­nő is tudja, mert néha kili­beg, élvezi az ébredést, meg­mutatja szépségét a fáknak, melyek zöld ruhába öltöz­tek. Lassan benépesedik a ki­csi kaptár, szorgos kezek dolgoztak, és a kedves csa­lád felkészül a forró nyári napokra. Most már tudom, hogy tavasz van. A méhek megérzik ezt, hamarabb mint az ember, aki a min­dennapi munka hevében negfeledkezik az életről. BODNÁR GYULA a. szám jpzalma Ferencet, a Veiké * Ludince-i (Nagyölved) szövetkezet agronómusát évek­kel ezelőtt mint kitűnő növény­­termesztőt ismertem meg, aki a gazdaság többi vezetőivel együtt végtelenül sokat tett a közös ügy előbbrevitele érde­kében. Most azonban nem a szövet­kezeti agronőmusről, hanem arról lesz szó, hogy mint ház­táji kertészkedő hogyan tölti el kevés szabad idejét. Jő ideig magam sem sejtettem ezt, mert akárhányszor beszél­gettünk — mint a legtöbb sze­rény ember — magáról nagyon keveset mondott. Egyszer aztán ellátogattam hozzá a takaros családi „biro­dalomba“. Gyönyörű volt. Örö­mest kalauzolt a kertben. Meg­mutatott mindent. Megnéztem nagy gonddal ápolt gyümöl­csösét, szőlőültetvényét. Igazi háztáji kertészkedőt ismertem meg benne. Ez azonban még nem min­den. A szenvedélyes kertész ugyanolyan szenvedélyes mé­hész, ős kisállattenyésztéssel is foglalkozik. Akkor persze nem azzal a szándékkal men­tem hozzá, hogy írjak róla. Er­re nem is gondoltam, mert annyira elbűvölt minden, amit láttam. Azóta eltelt egy kis Idő. Az ország különböző tájain járva mindig összehasonlítottam a dolgokat, az embereket. Soha nem mulasztottam el, hogy má­soknak is beszéljek a nagysze­rű szakemberről. Azért is, mert becsültem lelkesedését és tu­dását, meg aztán azért is, mert minden találkozásnál közelebb kerültünk egymáshoz, mintha egy „tőről“ metszettek volna bennünket. Legutóbb persze határozott szándékkal látogattam el hoz­zá. Azért, hogy írjak róla, ház­táji kertjében elért eredmé­nyeiről. Beszélgetés közben, mikor említettem, minek töri magát odahaza is, azt válaszolta, hogy neki a kertben való tevés­­vevés tulajdonképpen nem is munka, hanem aktív pihenés. A szövetkezetben végzett napi teendő után nyugalmat talál a fák és a szőlőlugasok gondo­zásában. Sokan járnak hozzá taná­csért s ő soha nem utasítja el a tudnivágyőkat, mert minden­kivel meg akarja kedveltetni a kertészkedést. Tudja, hogy má­sok számára is jó példát kell mutatnia, hiszen 6 egy kitű­nően gazdálkodó nagy földmű­vesszövetkezet agronómusa, s ez sok mindenre kötelez. Mire kíváncsiak az emberek? Sok mindenre. Többségük a metszésre vonatkozó tanácsait kéri. Akadnak olyanok is, akik a permetezés módszereiről és a permetanyagokról érdeklődnek. Mások pedig a Thomas—Bussé, a Delbard, a Schlösser, a Lepa­ge, vagy az Olasz palmetta rendszerű vezetésre vonatkozó­lag kérnek eligazítást, mert ők is szeretnék barátságosabbá, szebbé varázsolni kertjüket. Feri bácsi kertjében meg­található minden, ami Jó. Az almafajtákból a Starking, a Golden delicious, a Jonathán és (megporzásra) az Arany­­parmen. Körtéből a Boskobak, a Parizsanka és a Pastornlca. A kert szőlővel betelepített részén találhatók a rangos bor­szőlőfajták, mint pl. a Zöld veltelíni, a Feszeki leányka, a Rajnai rizling, a Vörös szilváni, a Kékfrankos és a Tramini. Ezekből a szőlőfajtákból fajta­tiszta háziborok készülnek, olyan borok, melyek kevés he­lyen találhatók. Milyen mennyiségben kap itt „táplálékot“ a kerti nö­vényzet áronként? Feri bácsi megjegyezte, hogy a szakiroda­­lom Cereritből 8—9 kg-ot taná­csol áranként, de saját tapasz­talata bizonyítja, hogy a talaj kellő humuszkészlete mellett áranként 20—25 kg feltétlenül szükséges. Ugyanis Ilyen meny-Szenvedélye a kerti munka 1171. ÁPRILIS 17. ф Vetésforgó a kiskertben Ф Amit az almafaliszt­­harmatról tudni kell Ф Kevésbé ismert kerti növényünk a tojás­gyümölcs t Talajfelszín-kezelési rendszerek a gyümöl­csösben Ф Méhanyák iránt érdeklődők figyel­mébe ф Mélilakások berende­zésének indoklása ф Időszerű gondolatok a méhekről nyiséggel táplálja kerti növé­nyeit. Amikor azt kérdeztem, hogy ilyen tápanyagellátás mellett milyen lehet a termésátlag, azt válaszolta, hogy erről kár be­szélni, mert aligha akad em­ber, aki elhiszi. Ezért legjobb ha ki-ki saját kertjében győ­ződik meg erről. Feri bácsi a kertjében termő gyümölccsel, szőlővel számos kiállításon részt vett. Ott volt az Olomouci Országos Gyü­mölcs-, Zöldség- és Virágkiál­lításon, ahol a Starking alma­fajtával diplomát szerzett. A levicei járási kiállításokon két alkalommal első, számos eset­ben pedig második és harma­dik helyezést ért el. Mit tanácsol a kezdő háztáji kertészkedőknek? Persze, egy­szer mindenki volt kezdő. Azok is, akik ma neves szakemberek. Véleménye szerint, aki ker­tészkedni kíván, célkitűzése csak akkor járhat jelentős si­kerrel, ha végtelenül komolyan veszi a dolgot. Ezért elenged­hetetlenül szükségesnek tartja, hogy az ilyen ember keressen (Folytatás a 2. oldalon.) A kert dísze a Thomas—Bússá rendszerű vezetés. Virágzó Jonathan Olasz vezetéken.

Next

/
Thumbnails
Contents