Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-17 / 15. szám
1871. április 17. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Az állami terv teljesítése igényes feladat! BÄTRAN MONDHATJUK, hogy az állattenyésztésre háruló múlt esztendei feladatokat kielégítően teljesítettük. Gyarapodott az állatállomány s lényeges Javulás történt a hasznosság növekedése terén, minek következtében túlteljesítettük a felvásárlást. Az 1971-es év elejével a múlt esztendő hasonló Időszakához viszonyítva, a szarvasmarhaállomány 47 400 darabbal (ebből 4800 a tehén), a sertésállomány 238 ezer 700-al (ebből 16 500 a koca), a baromfiállomány 2 millió 696 ezer 302-vel (ebből 772 ezer a tojó] emelkedett. Így az 1968-as és az 1969-es években bekövetkezett csökkenést nemcsak megállítottuk, hanem egyben lényeges Javulást is elértünk. Ezzel szemben sertéshúsból 12 800, baromfihúsból 9500 tonnával, tejből 45 millió literrel, tojásból pedig 79 millióval vásároltunk fel többet. Így folytathatnám tovább, de most nem ez a célom. Tény, hogy mindazoknak, akik ezt lehetővé tették, elismerés és köszönet Jár. Helytelen lenne azonban, ha habárainkon megpihennénk, mert a lehetőségeket még mindig nem aknáztuk k! teljes mértékben. Hiszen társadalmunk egyre több s Jobb minőségű és olcsóbb termékeket kíván. Az 1971-es évre előirányzott állami terv -a mezőgazdasági üzemeinek lehetőségeiből és a társadalom szükségleteiből Indult ki. Ez szükségessé teszi az állattenyésztés termelésének fokozását. Egyrészt az állomány, másrészt pedig a hasznosság emelése révén. Így lehetővé válik majd a piac bőségesebb ellátása. az Állami tervben meghatározott feladatokat már fölosztottuk kerületekre. Járásokra és üzemegységekre. Sok esetben farmokra, csoportokra és egyénekre is. Szükséges, hogy e Jövőben további javulás történjék a szarvasmarha és a sertésállomány gyarapítása terén s a hasznosság szüntelen Javításával több áru kerüljön a piacra mint eddig. Az ígénves feladatok közé tartozik pl., hogy tejből a múlt évi valósághoz viszonyítva 60 millió literrel többet adjunk társadalmunknak. Persze más szakaszon is következetesebbeknek kell lennünk, mert nemcsak a tej körül vannak problémáink. Egy bizonyos, hogy a múlt esztendőben az állatállományban elért lényeges emelkedés ez évben nemcsak a nagyobb feladat vállalását és teljesítését teszi lehetővé, hanem annak lényeges túlszárnyalására is feltételek vannak. Elsősorban is kedvező lehetőség nyílik a sertéshús, a baromfihús és a tojástermelés fokozására és piaci értékesítésére. Ez jelenleg még bizonyos akadályokba ütközik, mert míg az egyik oldalon nem rendelkezünk kellő mennyiségű szemestakarmánnyal, a másikon problémák vannak a földolgozó élelmiszeripari kapacitással is. A feldolgozó kapacitás tehát belátható időn belül bővül, s ezzel ez a probléma megszűnik. De az abrakkal való hiányos ellátottság továbbra is marad. A központi irányító szervek ezt tudják, hiszen Kelet- és Kőzép-Szlováldában a múlt esztendőben nagyon mostoha időjárás uralkodott. Azt azonban tudnunk kell, (hogy az elegendő abrakkal és terímés takarmánnyal való ellátottság kulcsa a mezőgazdasági dolgozók kezében van. KORMÁNYUNK FELADATUL ADTA, hogy keressük a termelékenység emelésének s a szemestakarmány-behozatal csökkentésének lehetőségeit. Szlovákia kerületeiben ennek a feladatnak teljesítésére megvannak a lehetőségek. A kukorica és a répatermő körzetekben méginkább. Eddig megközelítőleg sem használtuk ki azt a lehetőséget, amelyet e tekintetben számunkra a kukorica nyújthat. Egyes üzemeink többéves, de főleg a múlt évi eredményei nemcsak arra figyelmeztetnek bennünket, hagy elgondolkozzunk efelett, de arra is, hogy cselekedjünk. A nagy hozamokat biztosító vetőmagvak rendelkszésres állnak. Fokozatosan megoldjuk a betakarítás és a betakarítás utáni magkezelés és tárolás gépesítését. Tudom, hogy a mezőgazdaság egyre kevesebb munkaerővel rendelkezik, ezért elengedhetetlenül szükséges a munkafolyamatok komplex gépesítése. Helyzetünk a jelenlegi körülmények mellett megkövetelt a kukorica vetésterületének jelentős bővítését. Ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy azt a kukoricát is gazdaságosabban hasznosítsuk, amelyet a szocializált gazdaságokon kívül termesztenek, hiszen a vetésterületnek csaknem 5Ô %-áról van szó. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy a terimés takarmányok minősége még mindig nem kielégítő. Sokszor a széna csapadékos időben kerül betakarításra. Ez történt sok helyen a múlt esztendőben is. Sajnos, e téren a betakarítási technológia és az elraktározás körül több a probléma, mint a nagy hozam elérése. Tény, hogy a terimés takarmányok betakarítási technológiájának megoldásáról nem a mezőgazdaságnak, hanem a gépiparnak kell gondoskodnia. ANNAK ELLENÉRE, hogy napjaink legégetőbb problémája a takarmánnyal való hiányos ellátottság, a tervezett állomány körül is mutatkoznak bizonyos nehézségek. Véleményem szerint a szarvasmarhaállománynak 35 ezerrel való szaporítása Szlovákiában nem megoldhatatlan feladat. Ezzel szemben a tehénállománynak évvégére 580 ezerre való szaporítása sokkal problematikusabb. Számolunk a tehénállomány 15,8 0/o-ának selejtezésével. Erre a minőség emelése szempontjából feltétlenül szükség van. Némely gazdaságban azonban még többet kellene selejtezni. Azonban minden száz tehénre számítva 16,4 üsző tehénsorba való állítása nagyon kevés ahhoz, hogy radikálisabb intézkedést tegyünk. Ezért semmiképpen sem engedhetjük meg az állomány csökkentését. Rendelkezünk-e rejtett tartalékokkal? A száz tehénre eső eddigi 80,7 borjú elválasztásán Javítani kell. Többre van szükség. Elsősorban is az elhullás csökkentésével kell ezt elérnünk. Másrészt a vágómarha értékesítési súlyánál s az üszők befedeztetésénél kell lényeges javulást eszközölnünk. Végtére is lehetetlen állapot, hogv a jelenlegi helyzettel megbékéljünk, amikor a gazdaságok a IS—21 hónapos üszőknek csak 50 %-át fedeztetik be. Kell, hogv az ilyen üszőknek legalább a 80 %-a még ebben az évben befedeztetésre kerüljön. Sajnos, a 30 hónapos üszőknek is csak 77.8 %-át fedeztették be. Köztudomású, hogv e téren minden hónapos késedelem 300—400 koronás veszteséggel jár a gazdaságokban. Ezt átvetítve 10 hónapra, üszőnként 3000—4000 koronás a veszteségünk. Ezért nem ártana, ha a zootechnikusok és az ökonómusok elgondolkoznának ezen. A JEHÉNÄLLOMÄNY MEGTARTÁSA és fokozatos számszerinti bővítése a tejhasznosság emelésével egvütt az 1971- es évi állami tervfeladat egyik legjelentősebb mutatója. Ami a sertéshús árutermelését illeti, örömmel mondhatom, hogy kedvező feltételeink vannak a tervfeladat teljesítésére. A meglévő állomány lehetővé teszi bizonyos többlet teljesítését is. Persze e téren is vannak még követelmények. A kocánként tervezett 15.5 malac elválasztása véleményem szerint minimális feladat, s a súlygyarapodás sem kielégítő. A keveréktakavraányok jobb minősége és ritmikus szállítása lehetővé teszi a kedvezőbb eredmény elérését. Itt azonban olyan problémák merülnek fel, hogy míg egyes gazdaságok mialactöbblettel rendelkeznek, ezzel szemben a hústermelésre szakosított üzemek malachiánynval küzdenek. A szerződő felek különféle objektív és szubjektív okok végett nem teljesítik feladatukat. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a sertéshús termelésére szakosított gazdaságok termelőkapacitását a lehető legjobban kihasználjuk. Baromfiállományunk oly gyorsan fölfejlődött s hasznossága annyira javult, hogy a korlátozott földolgozóipari kapacitásra való tekintettel kénytelenek vagyunk e téren némi szabályozáshoz folyamodni. Főképpen a baromfihús piaci termelésének tekintetében. A tojástermelést a múlt évi eredményhez viszonyítva csupán húsz millióval emeljük. A választék bővítése céljából idén is elősegítjük a pulyka, a lúd és a kacsahús termelésének fokozását. Tény, hogy az év elején Jelentkezett nehézségek ellenére az állattenyésztési termelés sikeresen vette az akadályokat. A múlt esztendőhöz viszonyítva minden tekintetben nagyobb állatállománnyal rendelkezünk. Csupán a juhállománynál észlelhető némi csökkenés. Javult a tejhasznosság, a tojáshozam, s bővült a borjak és a malacok létszáma. Javulás történt a vágósúly tekintetében is. A szarvasmarhák vágósúlya 475, a borjaké pedig 121 kg lett. Sajnos, a borjúeihullás az előző évi 6,9-ről 7,5 %-ra emelkedett, a malacelhullás terén is rosszabbodás tapasztalható. KIFEJEZETTEN JAVULT az állati termékek árutermelése. Az év első két hónapjában a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 11 548 tonnával több húst vásároltunk fel. Ebből a vágósertés 6836, a vágóbaromfi pedig 1262 tonna volt. Tojásból 15 millió 700 ezerrel vásároltunk fel többet, örvendetes az is, hogy a sertéshús termelésre szakosított gazdaságok ez idő alatt 2337 malaccal kaptak többet mint a múlt év elején. Tejből csupán 2 millió 200 ezer literrel vásároltunk fel többet, holott a terv 5 millió 500 ezer litert irányzott elő. A tervteljesítés tehát mindjárt az év első hónapjaiban Jelezte további lehetőségünket, feladataink túlteljesítésének indokoltságát. Ehhez persze meg kell gazdaságonként teremteni a szükséges takarmányalapot minden állatcsoport számára és a lehetőségekhez mérten csökkenteni a takarmányok egy egységnyi termékegységre eső mennyiségét. A feladatok igényesek, de a termelékenység emelése s a tej árutermelésében való javulás a fiatal állatok elhullásának megakadályozása előfeltétele a kedvezőbb helyzet' kialakulásának. Ezek külőn-külön figyelmet érdemelnek. Mindnyájunk becsületbeli kötelessége. hogy pártunk megalakulásának 50. évfordulója s XIV. pártkongresszusunk tiszteletére a szocialista munkaverseny keretében vállaljuk az ötéves terv első évére kitűzött feladatok maradéktalan teljesítését. RUDOLF BUCKO mérnök, a SZSZK Mezögazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma mezőgazdasági osztályának igazgatója. A körzet legjobbjai Fejés utáni művelet a tej kicsöpögtetése (KJ Amikor tíz esztendővel ezelőtt egyesítették a tupái (Tompa) és a chorváticei (Horváti) szövetkezeteket, sok problémával kellett megküzdeniük. Aztán évek során a szervezésben alkalmazott fegyelem meghozta a várt eredményt. Különösképpen hús- és tejtermelésük javult lényegesen. Az egyesített szövetkezet tíz évvel ezelőtt húsból összesen 7B5, a múlt évben pedig már 1973 mázsát termelt. Az említett időszakban a sertéshús termelésében történt a legnagyobb javulás. A kedvező feltételeket kihasználva, több mint 30!) százalékkal emelték a sertéshús termelését, vagyis a múlt évben 1382 mázsát állítottak elő. Ezzel szemben az 1971-es évre kevesebbet, vagyis 1270 mázsa sertéshús termelését tervezték. mert a járási irányító szerv így kívánta, pedig a szövetkezet jóval többre képes lett volna. A gazdaság idei első negyedévi terve 419 q marha- és sertéshús értékesítését irányozta elő, de március 8-ig 478 mázsát adtak át a felvásárlóknak, melyből 313 mázsa volt a sertéshús s a hónap végéig további 100 q-át szállítottak a közellátásnak. Ebből is látható, hogy a szövetkezet erejéből többre is futja, mint ami a tervben van. A szövetkezet elnöke Cápák elvtárs és Tipari László ökonómus megjegyezték, hogy az eltelt tíz év alatt 1133 literrel emelkedett minden egyes tehén tejhasznossága g ezzel egyidejűleg az értékesítésben is lényeges javulás történt. A szembetűnő változást a vezetők fegyelemtartó gondossága és a tagság lendületes jó munkája tette lehetővé. Az előretörés nemcsak egyes termelési ágazatokban, hanem egész üzemi méretben történt. Ma már ott tartanak, hogy a kifogástalan állatállománnyal és a bőséges saját takarmányalappal biztos eredményeket vívnak ki. A szövetkezet az utóbbi években példás termelés szervezésével elérte, hogy körzetében a legjobbak közt emlegetik. Olyan gazdaságokat hagyott maga mögött, melyeket még nem is oly régen az országos elsők között emlegettek.-h-Szakkörökben gyakran vita tárgyát képezi, hogy az utóbbi években eléggé kifogásolható volt a szántóföldjeinkről ás rátáinkról betakarított széna minősege. így van ez kezdettől fogva. A széna minősége az esetek legtöbbjében attól függött, hogy csapadékos vagy száraz időben történt-e a betakarítás. Ennélfogva a gyengébb minőség okát nem kizárólagosan a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott szervezés hiányosságában kell keresnünk. Köztudomású, hogy mezőgazdaságunk egyre Jobban munkaerőproblémával küzd, és munkaióényben még azokban az üzemekben is gondot okoz a takarmány betakarítása, amelyekben egyébként elegendő a munkaerő. Tény, hogy a jó minőségű szálastakarmányra mindig szükség van, de hogyan és mily módon érjük el, hogy ez ne csak óhaj maradjon. A lehetőséget természetesen több irányban, vagyis a mezőgazdaságon belül és azon kívül kell keresnünk. Tagadhatatlan, hogy a szóbanforgó tárgykörben a gépiparra is komoly felelősség hárul. Ol^an gépekre, betakarító, felszedő berendezésekre van szükség, melyekkel minimális élőmunka-ráfordítás mellett jobb minőségű szénát takaríthatunk be, mint a hagyományos régi módszerrel. Említhetné valaki, hogy nagyok az Igények, meg aztán van-e erre gyakorlati megoldás, űrömmel mondhatom, hogy van, mégpedig a dunaszerdahelyl járásban. A közelmúltban a szóbanforgó témára elbeszélgettem Szutter Pál elvtárssal, a járási mezőgazdasági társulás agronómusával. Elmondta, hogy Idén több mint 9000 ha-ról kell majd betakarítaniuk az évelő pillangósokat és a füveskeveréket. Megjegyezte, hogy a múlt években náluk is elég gondot okozott a széna jó minőségben történő betakarítása. Mint másutt, náluk is a munkaerőhiány okozta ezt. Ennél az egyszerű oknál fogva kénytelenk voltak a betakarítás gépesített módszeréhez folyamodni. A dunaszerdahelyi járásban már minden egyes gazdaság rendelkezik egy vagy több önfölszedő, betakarító kocsival. Néhány üzemben a széna betakarítását a múlt évben is ezekkel a kocsikkal végezték. Az eredmény a minőség Javulásában és a betakarítás költségének csökkenésében jutott kifejezésre. Van megoldás Hét gazdaság a járásban szárítógéppel is rendelkezik. Ezekben szárítják a fonnyasztott terimés takarmányokat. Egy-egy szárító ellátásánál két traktort (vezetővel együtt) és négy felszedő kocsit használtak s a munka végzésénél négy csökkentett munkaképességű dolgozót alkalmaztak. A betakarított szénát pajták alatt helyezték el és ventilátorokkal levegőztették. A begyűjtés művelete akkor történt, amikor a szénának 60 %-os szárazanyag-tartalma volt. A módszer előnyére válik, hogy minimális veszteséggel járt a betakarítás. A mezőgazdasági társulás szakembereinek felügyelete mellett pl. a múlt évben a Szarvai Állami Gazdaságban a pillangósokat szecskázott állapotban beton silógödrökben tárolták. A betakarítás az elábbi műveletekből állt: A herefélét fűkaszálóval vágták s addig hagyták fonnyadni a földön, míg el nem érte a 35 °,ó-os szárazanyag tartalmat. Ekkor szecskázó felszedő kocsikkal betakarították és a takarmányt az igelit ponyvával borított betonfalú és aljazató silógödrökbe ürítették. Megfigyelték, hogy napos időben 22 °C hőmérséklet mellett a takarmány három őrán belül 35 %-os szárazanyag tartalmúvá vált. Ezzel szemben borús Időben 11—19 óra Is szükség volt ehhez. A betakarítás műveleténél arra kell a legjobban ügyelni, hogy a takarmány szárazanyag tartalma az említettnél sem több, sem kevesebb ne legyen. A betongödrök töltése alapjában véve majdnem hasonló, mint a silózásnál. Állandóan tömörítették a gödrökbe töltött anyagot, hogy légmentesítsék. Amikor a gödrök megteltek, igelit ponyvából légmentesen (föld vagy egyéb nehezék nélkül) befödték. A vázolt tárolási módszerrel a takarmány jó minősége megmaradt, tehát sem a mennyiség, sem pedig a minőség nem károsodott. Amikor a tartósított here beérett, a tehenek egyik csoportját azzal, a másikat pedig friss zölddel etették. Megállapították, hogy mind a két csoportnál egyforma jó a tehénhasznosság. Tehát a silógödrökből etetett takarmány semmivel sem volt gyengébb minőségű, mint a friss here. Sőt, azt vették észre, hogy az állatok a fonnyasztott herét sokkal nagyobb étvággyal fogyasztották, mint a frisset. A járás mezőgazdasági üzemei idén silókukoricát több mint 3500 hektáron termesztenek. A betakarítást akkor tervezik, amikor a növény (talpon) eléri a 30 %-os száranyagtartalmat. A vegyi anyagokat nem a tartósításnál, hanem a vegetáció idején — repülőkről permetezve — kapja majd a növényzet. Így a vegyszerek elosztódása egyenletesebb lesz. A monodiétás szilázst a szarvasmarháknak szánják. Számos gazdaság kitűnően áll szálastakarmány tekintetében. így a téli hónapkban 8 kg hereszénát is adhatott a szarvasmarháknak. Újabban úgy számolnak, hogy amíg hereszénából 80, addig kukoricából — májusi morzsoltban — 60 mázsát képesek elérni hektáronként. Ezért egyre „zsugorítják“ a pillangós takarmányok s bővítik a kukorica vetésterületét, mert az utóbbi takarmány értéke sokszorta nagyobb. Jelenleg pl. a szántóterületnek 20 %-án termesztenek pillangósokat, de a Jövőben a területet legfeljebb 8 %-ra csökkentik. Célkitűzésük, hogy a szarvasmarhákkal egész éven át Jó minőségű monodiétás szilázst és elegendő abrakot (nagy részt kukoricából készített) etessenek. Persze, az átállás nem történhet máról holnapra. A megvalósításhoz bizonyos Időre van szükség, de végtére is sikáig nem odázhatják el a dolgot, mert úgy kell berendezkedniük, hogy abrakból hosszútávon önellátók lehessenek. Ez azonban más dél-szlovákiai járásokra ugyanígy vonatkozik. Hoksza István
