Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-17 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1971. április 17. 4 A talajművelés korlátozásának lehetőségei HÜVELYESEK A borsó növényápolási munkálatainál szintén foglalkoztak kutatóink a talajművelés vegyszerek használata révén történő korlátozásának lehetőségeivel. Napjainkban már a borsó kezelésére alkalmas vegyszerek széles sora áll a termelők rendelkezésére. Ezen készítmények egyetlen hátránya, hogy többségük hatása nagyban függ a talaj nedvességtartalmától és a kezelés utáni csapadékos időjárástól. Amennyiben a vegyszeres kezelés révén sikerül kellő mértékben megtisztítani a növényzetet a gyomoktól, ebben az esetben egyáltalán nem szükséges kultivátorozni. A kísérleti eredmények Igazolják, hogy a vegyszeres kezeléssel hasonló, sőt nem egy esetben sokkal Jobb eredmények Is elérhetők, mint a gépi talajműveléssel. Kivételes esetekben lehet boronáin! is, de csak három-négy héttel a permetezés után, hogy ne bontsuk meg a gyökér-herblcidek reziduális hatását. A sorközi talajművelés korlátozása lehetővé teszi a borsó sűrűsoros vetését, ami a hozamok növekedéséhez, a terület gazdaságosabb kihasználásához vezet. A lóbabról ismeretes, hogy kevésbé tud vetekedni a gyomokkal, viszont sokkal érzékenyebb a herbicidekre mint a borsó. Ezért ennél a növénynél a herbicidek használatát és a gépi talajművelés korlátozását az elgyomosodás fokától kell függővé tenni. Itt azonban meg kell Jegyezni, hogy mivel a lóbabnál valamivel kisebb vegyszer-adagokat használunk, számolnunk kell azzal is, hogy a nehezebb talajokon szárazabb időjárás esetén a vegyszeres kezeléssel nem érjük el a kellő hatást. A nagyon elgyomosodott lóbabnál tehát továbbra is sarabolást kell végezni, a vegyszerek hatásossága esetén pedig elég lesz boronáin!, vagy kéregtörést végezni. A vegyszeres növényápolás esetén lehetőség nyílik a lóbab sűrősoros f25 cm, vagy kisebb sortávolságra] vetésére, míg a gépi gyomirtás szükségessége esetén kénytelenek leszünk továbbra is 30—40 cm sortávolságra vetni. Az egyéb hüvelyeseknél szintén korlátozni lehet a gépi talajművelést, sikeresen alkalmazható a vegyszeres kezelés, és így csökkenteni tudjuk a kézi munkaerő-ráfordítást is. BURGONYA Napjainkban már a burgonyatermesztés számára szükséges vegyszerekben is elég nagy a választék. A vegyszeres gyomirtás tervszerű bevezetésével és elterjesztésével ezen a szakaszon Is Jelentős lépéseket tehetünk a sorközi talajművelés korlátozása érdekében. A kutatók megállapították, hogy a kultlvátorozás csak ott szükséges, ahol a vegyszerek nem képesek teljesen (kipusztítant a gyomokat, vagy ahol a talajporhanyítással igyekszünk elősegíteni a burgonya kelését és fokozottabb fejlődését. A nagy hozamok érdekében azonban több gondot kell fordítani a vegyszeres gyomirtásra és a gépi talajművelés munkálataira Is. A gépi beavatkozást megfelelő talajnedvesség esetén kell elvégezni, hogy ne rontsuk a talaj szerkezeti tulajdonságait és biztosítani tudjuk a gyomirtás hatásosságát. A Havlíéküv Brod-i Burgonyatermesztési Kutatóintézet szerint a következőképpen kell eljárni a burgonya ápolásánál: A könnyű talajokon az ültetés után el kell végezni a „vakon“ történő szántást, majd a permetezést. A kelés előtti boronálást és a későbbi időszakban esedékes töltögetést csak ott kell elvégezni, ahol a vegyszerek hatása nem megfelelő. A nehezebb talajokon a kultivátorozások számát korlátozni kell. A legjobb készítmények használata és a legnagyobb adagoknak (Camparol3,5 kg/ha, Aresin 3 kg/ha) két-három nappal a kelés előtt történő aplikálása esetén általában elégségesnek bizonyul a két-háromszori gépi beavatkozás. (1—2 „vakon“ történő szántás és egyszeri töltögetés hozzávetőlegesen 45—50 nappal az ültetés után, esetleg a két szántás között egyszer boronáin! is lehet.) A fenti technológiával szinte a felére csökkentjük a gépi talajművelés munkálatainak számát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kultivációs beavatkozások számának megfelelő csökkentése nem vonja maga után a hozamok nagyságának és minőségének csökkenését sem. Sőt, a nehezen művelhető talajokon eredményesebbnek bizonyult a korlátozott talajművelés alkalmazása. A fokozott talajnedvesség idején végzett kultivátorozásnál sokkal jobb gyomirtó hatása van a vegyszeres kezelésnek, nem beszélve arról, hogy a kultivátorozás folyamán a növényzet bizonyos mértékben megkárosodik. CUKORRÉPA A cukorrépa vegyszeres kezelésének lehetősége, valamint a csúcsmunkák idején mutatkozó munkaerőhiány arra készteti üzemeinket, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a korlátozott talajművelés lehetőségeit a nevezett növénynél. A kultivációs műveletek korlátozását azonban a cukorrépa agrotechnikájának megfelelően kell meghatározni. Tény, hogy a cukorrépa legérzékenyebb fejlődési szakasza a keléstől a harmadik valódi levél megjelenéséig, vagyis hozzávetőlegesen az egyelés Idejéig, tart. Ebben az időszakban igényli a cukorrépa a legintenzívebb kezelést, a talajporhanyítást és a gyomirtást. Rossz talajviszonyok és kedvezőtlen időjárás esetén gépi talajjavítást kell végezni, annak ellenére, hogy a megfelelő talajszerkezet kialakulására a talajelőkészítő munkálatok jobb hatással vannak, mint a közvetlen növényápolás. A cukorrépa egyelés utáni sorközi talajművelésre vonatkozó nézetek — a vegyszerek használatának elterjedése és a kísérleti eredmények következtében — Jelentősen megváltoztak. A kísérleti és gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a vegyszeres gyomirtás hatásossága esetén részben vagy teljesen nélkülözni lehet a cukorrépasorok, illetve a sorközök talajművelését. Megállapítást nyert továbbá, hogy a szóbanforgó növény a fejlődés későbbi szakaszaiban már sokkal Igénytelenebb a talaj állapotával szemben, viszont a gépi beavatkozás — az egyedek megkárosítása, elpusztítása révén — minden esetben az egy hektárra eső egyedszám és az átlaghozam csökkenéséhez vezet. A különböző talajviszonyok, az elgyomosodás és a szélviszonyok változékonysága, s az egyéb körülmények megkövetelik, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben az adott feltételeknek megfelelően végezzék el az egyelés utáni kultivációs műveleteket. A gépi talajművelés korlátozása esetén a vegyszerek segítségével kell majd elvégezni a gyomirtást. Ha ez teljes mértékben sikerül, akkor nélkülözni tudjuk a fizikai beavatkozást, és a sorközi talajműveiést egykétszeri sarabolásra lehet csökkenteni. Tartsuk szem előtt, hogy nemcsak a gépi talajművelés van hatással a hozamalakulásra, hanem a további tényezők: szélviszonyok, tápanyagpótlás, betegségek stb. egész sora, melyeknek hatása egyes években változik. Ezért szükséges hangsúlyozni, hogy az űj módszerek bevezetése megköveteli az egyéb agrotechnikai műveletek — talajelőkészítés, tápanyagpótlás, vetés stb. — helyes elvégzését. (Folytatjuk.) BEMUTATJUK UtmZ-750 Hazánkban jelenleg ,csak az UNHZ—500 jelzésű rakodót gyártják. Ez a gép — kis teljesítménye miatt — nem elégíti ki a mezőgazdasági üzemek igényeit, s ezért kénytelenek vagyunk ezt a helyzetet az NDK-ból behozott T—174 jelzésű rakodókkal megoldani. A humpoleci gépgyárban 1973-ban kezdik meg az eddiginél nagyobb teljesítményű, UNHZ—750 jelzéssel ellátott rakodó gyártását. Ez a gép már előreláthatólag jő segítőtársa lesz a termelőknek. A szóbanforgó univerzális gépet Jól ki lehet használni e különböző mezőgazdasági termékek szállításakor nélkülözhetetlen fel- és lerakásnál, egyéb anyagokkal — homok, kavics, mész, szén, vashulladék stb. — való rakodásnál, továbbá az építkezési munkáknál, az 1200 kilogrammot meg nem haladó anyagokkal való manipulációnál stb. Az UNHZ—750 rakodót a Z— 4511 és 5611 traktorokkal lehet üzemeltetni. A gép kerekei légfékkel ellátottak. A négy támasztó kar kitűnő stabilitást biztosít a gépnek, s a két olajtartály lehetővé teszi a hidraulikus szerkezetnek, hogy egyszerre két, egymástól független mozgást végezzen. A gép kivitelezésénél ügyelnek arra, hogy a kezelő a legkönnyebben végezhesse az egyes műveleteket, s a minimálisra csökentsék a balesetveszélyt. Az UNHZ—750 előreláthatólag 87 ezer koronába kerül majd. Ing. Erdélyi Silvester Az egyes növényeknél alkalmazható gyomirtószerek KÁPOSZTAFÉLÉK SEMERON: A permetezést tíz nappal a kiültetés után kell elvégezni, minden esetre száraz időjárás Idején. A korai és az előhajtatásra alkalmas karórépa kevésbé ellenálló, míg a karfiol igen érzékeny a vegyszerrel szemben. Egy hektárra 500 liter vízben feloldott egy-két kilogramm vegyszert számítunk. RAMROD: A káposztafélék megválnak elvetése után aplikáljuk. Számolni kell azonban a csírázóképesség csökkenésével és a növények kezdeti fejlődési stádiumának vontatottságával. A vegyszer használata a palánták klültetése és bcgyökerezése után is lehetséges. Jól ki lehet használni a karfiolnál. Adagja: 6—8 kg készítmény+500 liter víz egy hektárra. LASSO: Használatának módja hasonló, mint a Ramrodé, de hatása sokkal erősebb, Vetés előtt 3—5 liter, kiültetés után pedig B—7 liter vegyszert ás 500 liter vizet adagolunk egy hetkárra. VÖRÖSHAGYMA, FOKHAGYMA, PORÉ PREVENOL, LIRO-CIPC: Csak a vöröshagyma és a póré gyomirtására ajánlatos használni. Vetés után és kelés előtt aplikáljuk. Adagja: 5—7,5 liter vegyszerkészítmény + 600 liter víz egy hektárra. GESAGARD, SELEKTIN: A vöröshagymánál csak az ültetőhagymából (dughagyma) kifejlődött növényzet esetében lehet használni, amikor a növényeknek már három levelük van. A sérült növényeknél számolni kell a károsodással. A fokhagymánál az ültetés után, vagy a növények kikelése után (5—10 cm növénymagasság esetén), a pórénál a vetés után vagy a kelés előtt, esetleg a kikelt vagy kiültetett növényzetre adagolhatjuk a nevezett készítményeket. Egy hektárra 1—2 kg vegyszert és 400 liter vizet számítunk. ALICEP: Csak a vöröshagymánál használható. Adagolása a vetés vagy a kelés után történik, mivel kelés idején a növények nagyon érzékenyek a vegyszerre. A permetlét 4 kg vegyszerből és 600 liter vízből készítjük »I, ami egy hektárra elegendő. TENORAN: Csak a vöröshagymánál használjuk. Röviddel a dughagyma kiültetése, vagy a Prevenol hatásának megszűnése után permetezünk. A magról termesztett hagyma esetében csak a kelés után adagoljuk. Egy hektárra 6—8 kg vegyszert és 600 liter vizet számítunk. SÁRGARÉPA,petrezselyem,zeller GESAGARD, SELEKTIN: A sárgarépánál és a petrezselyemnél 2 kg-os adagot használunk. Aplikálás a vetés utáni és kelés előti időszakban vagy a 2—4 levéllel rendelkező kikelt növényzetre történik. (A petrezselyem érzékenyebb.) A zeller esetében kiültetés előtt vagy után — 2—3 kg vegyszert — történik az adagolás. A nehéz talajokon növelni lehet az adagot. Egy hektárra általában 1,5—2 kg vegyszert és 400 liter vizet számítunk. AFALON: Sárgarépát kelés előtt, vagy a harmadik levél megjelenésekor, a zellert viszont csak 2—3 héttel a kiültetés után lehet ezzel a vegyszerrel kezelni. Egy hektárra 1,5—2 kg készítményből és 600 liter vízből készítünk permetlevet. PREVENOL, LIRO-CIPC: A vetés utáni és kelés előtti időszakban, de legkésőbb a csíralevelek után aplikálható. A sárgarépánál és a petrezselyemnél 5—7 liter vegyszert és 600 liter vizet számítunk egy hektárra. SPENÖT, SALÄTA ALIPUR: A spenót vetését követő három napon belül el kell végezni a permezetést, Adagolása esetén valamivel mélyebbre vetjük a magokat. Egy hektárra 3 liter vegyszert és 500 liter vizet számítunk. VENZAR: Csak a spenót gyomirtására használjuk. Apllkálását a vetés utáni öt napon belül el kell végezni. Hektáronként 1,5—2 kg vegyszert és 500—600 liter vizet használunk fel permetezéshez. GRAMOXONE: A saláta gyomirtására használjuk. A saláta kiültetéss előtt a már kikelt gyomokra adagoljuk. Egy hektárra 500 liter vízből és 1,5—4 liter vegyszerből készítünk permetlét. BÁLÁN: A saláta kiültetése előtt aplikáljuk. Egy hektáron 6—8 liter vegyszert és 500 liter vizet használunk fel. PARADICSOM, PAPRIKA, UBORKA BÁLÁN: Az uborka vegyszeres gyomirtására használjuk. A vetés előtt kell bedolgozni a talajba. Egy hektárra 5—7 liter készítményt és 400 liter vizet használunk. TREFLAN E. C. 2.: A paradicsomnál és a paprikánál használjuk. A talajelőkészítésekor kell bedolgozni — 8—10 cm mélyen — a talajba. Egy hektárra 3—5 liter készítményből és 400 liter vízből készítünk permetlét. GESAGARD, SELEKTIN: A paradicsompalánták kiültetése előtt (legkevesebb egy hét) kell elvégezni a permetezést. A palántázásig nem szabad kultivátorozni. Egy hektáron 1—2 kg készítményt és 400 liter vizet használunk fel permetezésre. GRAMOXONE: A paradicsomnál a kiültetés előtt, az uborkánál pedig tizenkét nappal a növényzet kikelése előtt végezzük a permetezést. Egy hektárra 2—3 liter készítményből és 400 liter vízből készítünk permetlét. (Következik: A gyümölcsösök és szőlőültetvények gyom irtószerei) Hogy a fácánok ne károsíthassák a kukoricát Bár a vadászoknak sok örömöt okoz a nagy fácánállomány, a túlzott fácánbőség a mezőgazdaságban, kivált a kukoricavetésekben, komoly károsodást is előidézhet. A „Pflanzenschutzkurir" szerint az utóbbi években a fácánok a Rajnamenti kukoricásokban oly mérvű károkat okoztak, hogy sok helyen ki kellett szántani a vetéseket. A múlt évben a Mesurol elnevezésű új szerrel kísérleteztek. A vetőmagot először sovány tejjel nedvesítik (100 kg vetőmagra 500—1000 ccm tejet használtak). A nedvesítés egyenletességét keverőkészülékkel biztosították. Az így benedvesitett vetőmag minden mázsájához egy kg Mesurolt kevertek. Az ily módon kezelt vetőmag — különösen akkor, ha a kelleténél több tejet használtak a nedvesítéshez — a vertikális szerkezetű vetőgépekben eltömödéseket okozott. Ezt a hiányosságot talkum (mázsánként 200 g) hozzáadásával szüntették meg. Az első kísérleti év eredményei jók voltak. Az ily módon kezelt vetőmaggal bevetett kukoricásoknak csak a szélső sorai károsodtak meg. Ez természetes is, mivel a fácánok csak néhány kukoricaszem elfogyasztása uián ismerkedhettek meg e repelens számukra undorító hatásával. Kisebb károk csak ott keletkeztek, ahol a vetés és kelés idején nagy (80—100 mm) mennyiségű csapadék hüllőit, amely a riasztószert lemosta a vetőmagról. A kezelés dacára a kései kukoricavetésekben is keletkeztek károk. Ebben az esetben ugyanis a fácánok már más növények fogyasztása által fedezték vitaminszükségletüket, s a későbben kelő kukoricát csak letépték anélkül, hogy a vetőmaghoz hozzányúltak volna. A időben végzett vetéseknél a fácán a kelőfélben levő kukoricát kedveli. Kikaparja a magot, de a Mesurollal kezelt kukorica elfogyasztása után úgyszólván undort kap s abbahagyja a keresést. Ahol sok a fácán — legalább kísérletképpen — alkalmazni kellene ezt a szert, hogy hatásáról és alkalmasságáról a saját viszonyaink között is meggyőződhessünk. R. V.
