Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-17 / 15. szám

1971. április 17. шшт SZABAD FÖLDMŰVES. л .............. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI szövetségének fóruma A szövetkezeti tagok sogvéöeieie és panaszaik elintézése Faluszépítő asszonyok A több mint háromezer lakosú Kürt (Strekov) arról nevezetes, hogy mintegy félezer embere fordul meg az országnak csaknem minden részé­ben. Szakmájuk kényszeríti őket a vándoréletre, mert náluk a távirdflsz­­mesterség immár hagyomány, apáról fiúra szálló foglalkozás. Ezt megér­teni csak az tudja, aki huzalok között töltötte élete nagy részét. A szövetkezetek tagjai és alkalma­zottai panaszainak, jelentéseinek és javaslatainak helyes és következetes elintézése elősegíti a szövetkezeti ta­gok jogainak és érdekeinek védelmét. Ezáltal megszilárdul a szocialista törvényszerűség, amelynek betartása minden szövetkezeti vezető és efsz­­tag személyes ügye. Az önkényeske­dés, a panaszok bürokratikus inté­zése elleni harcban a törvényesség betartása jelentős tényező és egyút­tal nélkülözhetetlen eszköz az ugyan egyre csökkenő, de mégis létező hiá­nyosságok leküzdésére, amelyek ke­serítik a becsületes szövetkezeti dol­gozók életét. A dolgozók panaszait és javaslatait Intéző illetékes szervek feladatait és kötelességeit a Hivatalos Közlönyben megjelent 150/195B számú kormány­­rendelet határozza meg. A földmű­vesszövetkezetek szerveinek és külö­nösen az ellenőrző bizottságainak fel­adatait a Tt 49/1959 számú törvény 21. paragrafusának 3. bekezdése tar­talmazza, amely kimondja, hogy az ellenőrző bizottság minden ellenőrzés végrehajtásakor figyelemmel kíséri, vajon a szövetkezet szervei és veze­tői az ügyintézésben betartják-e a törvényes és egyéb rendelkezéseket, a szövetkezet alapszabályait, a mun­karendet, a taggyűlés határozatait és ügyelnek arra, hogy a szövetkezeti vagyon védelme, valamint a szövet­kezeti demokrácia se szenvedjen kárt. A panaszok elintézésének alapfeltételei Habár а XX. század második felé­ben ez talán furcsán hangzik, mégis el kell mondani, hogy a panaszok elintézése a feladatok elvégzőire tar­tozik. A szövetkezetek színvonalán az ellenőrző bizottságról beszéltünk, a járások színvonalán az ellenőrzés szervei a járási mezőgazdasági társu­lások a Parasztszövetség járási bi­zottságával együttműködve. A pana­szokat külön jegyzőkönyvbe kell fog­lalni, feltüntetve az elintézés határ­idejét és a címzettet, akire a panasz elintézése tartozik. A panaszok elin­tézésének határideje a rendelet értel­mében 30 nap. Amennyiben szóbeli­leg telt panaszról van szó, amit azon­nal nem lehet elintézni, erről két pél­dányban jegyzőkönyvet készítenek, melynek egyik példányát a panasz­tevő, másodpéldányát pedig a panasz elintézöje kapja meg. Ha a panaszt a megszabott határidőig nem lehet elintézni, úgy a panasz intézését vég­ző szerv erről értesíti a panasztevőt, illetve azt a szervet, amely az elin­tézéssel megbízta. A legkomolyabb hiányosságok Nem népszerű ugyan, de szólni kell a legkomolyabb hiányosságról, hogy maguk a szövetkezeti tagok szegik meg szövetkezetük alapszabályait, és nem használják fel az alapszabályok­ból eredő jogaikat. Ez abban mutat­kozik meg, hogy panaszaikkal nem fordulnak elsősorban szövetkezetük szerveihez, az elnökhöz, a vezetőség­hez, az ellenőrző bizottsághoz, hanem közvetlenül a felettes szervekhez nyújtják be panaszukat. Ezek viszont a panaszt nem tudják elintézni anél­kül, hogy ne ismernék a szövetkezet szerveinek és ellenőrző bizottságának nézetét, álláspontját. Másrészt a mezőgazdasági üzemek­ben szokássá vált a panaszok hely­telen elintézése. Ez abban mutatko­zik meg, hogy a szövetkezeti tagok panaszait és észrevételeit gyakran figyelmen kívül hagyják, nem intézik el következetesen és igen gyakran a panasztevőt a felettes szervhez, rend­szerint a járási mezőgazdasági társu­láshoz utasítják. E módszer helyte­lensége abban van, hogy sokszor olyan ügyekről vaii sző, amit kizáró­lag a szövetkezetben, az üzem kere­tén belül lehet csak elintézni. Ezért ne csodálkozzunk azon, hogy járási szinten feleslegesen sok panasz tor­lódik össze, amelyeket egy kis -jó­akarattal a munkahelyen azonnal, tárgyilagosan és teljes megelégedés­re lehetne elintézni. Akadnak olyan esetek is, amikor a panasztevők felsőbb párt- és gazda­sági szervekhez fordulnak anélkül, hogy a szövetkezet szerveihez, eset­leg a járás gazdasági szerveihez vagy saját érdekvédelmi szervezetükhöz, a Parasztszövetség járási bizottságához fordulnának. Ezt az állapotot jobbára az okoz­za, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben, tehát a szövetkezetekben sem fordítanak kellő gondot a beér­kezett panaszok nyilvántartására, a panaszok elintézésekor erről nem készítenek jegyzőkönyvet és a pa­nasztevő nem ismeri a felettes szer­vek álláspontját. A panaszok jellege A szövetkezeti dolgozók által az elmúlt évben tett panaszokat vagyon­jogi, munkajogi, valamint a szövetke­zetek belső kérdéseit (különösen a háztáji gazdaság problémáját) érintő kérdésekre lehet csoportosítani. A VAGYONJOGI kérdésekből eredő panaszok többsége abból adódik, hogy a szervezetek idegen személyek ingatlan vagyonát használják és a használati viszony nincs jogilag meg-1 alapozva, például szerződéssel. Az élő és holt leltár értékének kifizetése körül sok panasz merül fel a szövet­kezetek szerveinek helytelen eljárá­sával szemben, amely abból adódik, hogy pontatianul írták össze a szö­vetkezetbe beadott leltárt. Köztudott, hogy a szövetkezetek megalakítása­kor a nyilvántartás nem állt olyan színvonalon mint ma. Ezért helyes lesz, ha ilyen esetekben kölcsönös megegyezésre kerül sor, amely mind­két részről bizonyos engedmények megtételét követeli. A MUNKAJOGI kapcsolatokban fel­merülő panaszok sok esetben a mun­kaviszony és a tagság megszűnésére, továbbá fegyelmi eljárásokra vonat­koznak. E kérdésben feltétlenül be kell tartani a Minta-alapszabályok 14. cikkelyét, amely világosan körül­határolja a szövetkezetek szerveinek jogait a szövetkezeti fegyelem meg­sértése, a közös vagyon rongálása, illetve eltulajdonítása kérdésében. E meghatározásokat szem előtt kell tar­tani a fegyelmi intézkedések megho­zatalakor. A HÁZTÁJI GAZDASÁGOK kérdésé­ben az efsz-tagok gyakran tesznek panaszt a háztáji föld területének csökkentése miatt. Meg kell említeni, hogy sok helyütt nem ismerik hogyan kell a nyugdíjba menő szövetkezeti tagok háztáji földjét rendezni. A Minta-alapszabályok 39. cikkelye kimondja, hogy a nyugdíjba menő szövetkezeti tagnak a szövetkezet sa­ját kérelmére meghagyhatja háztáji földjét a szövetkezet adapszabályai­­ban meghatározott terjedelemben, avagy beleegyezik abba, hogy a szö­vetkezet kellő természetbeni juttatás­sal pótolja a háztáji földet. Tehát vagy az egyik, vagy a másik, de nem lehet, hogy egyiket sem adják meg. A panaszok elintézése a vezetők­nek és a felettes szerveknek nemcsak feladatát, hanem kötelességét is ké­pezi. Közös erővel azonban mindany­­nyiunknak igyekeznünk kell bebizo­nyítani, hogy a szocialista társadalmi rend anélkül is meg tudja oldani a problémákat és a nehézségeket, hogy az embereknek panasszal kelljen él­ni. Ezzel bizonyítjuk a szocialista hu­manizmus létét, amely éppen az em­berek közötti kapcsolatokban mutat­kozik meg. JUDr. MICHAL ÖURDIAK Lám férfiakkal kezdtem az írást, mégis Kováes Ilonát kerestem fel, ezt az ötgyermekes anyát, akinek köz­életi tevékenységét a járási szervek is nagyra becsülik. Már 1958-tól a hnb képviselője. Kü­lönösen a polgárügyi bizottságban te­vékenykedik. Az újszülöttek fogadá­sából, arany- és ezüstlakodalmak ren­dezéséből mindig kiveszi részét. A ta­nácsüléseken hasznos javaslatokat tesz, és az iskolaügyi bizottságban is tevékeny. A problémákat és meg­oldásuk módját jól ismeri, hiszen ő a Szülők és Iskolabarátok Szövetsé­gének elnöke is. Ha már a társadal­mi tisztségeiről beszélünk, azt sem hallgathatjuk el, hogy a Nőszövetség elnöke és a Nemzeti Front vezetőségi tagja. Választókörzetében kedvelik. Ha faluszépítésről van szó, egyember­­ként követik. Amikor azt kérdezem tőle, mi a véleménye a nők és férfiak egyen­jogúságáról, szája szögletében hun­­cutkás mosoly jelenik meg, s hogy félre ne értsem, hozzáteszi: — Háztartásbeli vagyok, a társa­dalmi munka területén nem tapasz­taltam megkülönböztetést. Az a nő­társam, aki szorgalmas, éppúgy érvé­nyesülhet, mint a férfiak. A tanács­üléseken ugyan előfordul harciasabb eszmecsere is, de valljuk be őszintén, hol nincsenek kisebb súrlódások?... Mindezek ellenére a helyi vezetők segítenek munkámban. A községfejlesztéssel kapcsolatban fájlalja a kultúrház hiányát, mert a fiatalok és a középkorúak kulturális élete csupán a mulatságok rendezé­sében merül ki. Ezenkívül lassúnak tartja a távlati tervek egyeztetését, mert jóváhagyásuk előtt a nemzeti bizottság új háztelkeket nem bocsát­hat az építkezni szándékozók rendel­kezésére. A két év múlva 900. évfor­dulóját ünneplő község lakásalapja bizony elöregedett. A tanítőlakások építése sem maradhat el, hiszen a pedagógusok emiatt fluktuálnak. Helyesek a vezetők elképzelései a falufejlesztést illetően: csak emeletes szövetkezeti vagy társas-lakóházakat építhetnek, ha nem akarnak a szán­tóföld rovására terjeszkedni. Hát ilyen gondok, problémák meg­oldására vállalkozott Kovács Ilona, aki minduntalan a közösség javáért dolgozik. Választói sokszor az utcán is megállítják, hogy ügyes-bajos dol­gaik intézése felöl érdeklődjenek. Mint ahogy mondotta, kellemetlenül érzi magát, ha nem áll módjában pontos vagy megnyugtató választ ad­ni. Népszerűségén továbbra se essék csorba, és az elkövetkező években is jó erőben, egészségben végezhesse munkáját. Ez a mi szerény jókíván­ságunk! Tóth János JUBILEUM ELŐTT A MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA Felsőfokú mezőgazdasági szakoktatásunk megalapozása az 1941-es évre nyúlik vissza, amikor alkotmányrendelet mondta ki egy mezőgazdasági és erdészeti mérnökképző intézmény létesítését a Bratislaval Műszaki Főiskola keretében. önálló mezőgazdasági és erdészeti főiskolává (VŠPLI) a Szlovák Nemzeti Tanács 48/1948. sz. rendelete minősíti, Kassa (Košice) székhellyel. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal és Kassa város hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával a fő­iskola keretén belül rövidesen 15 intézet létesült, melyek később az 58/1950. számú új iskolaügyi törvény értelmében megszűntek, illetőleg tanszékekké alakultak át. Három nagy tanszék alakult 1952 óta: a növénytermesztési, az állattenyész­tési és a kémiai-technológiai. Sorsdöntő fordulatot az 1952-es év hozott a főiskola életé­ben, amikor a kétirányú főiskola különvált, és mindkettő ön­állósult Nyitra, illetőleg Zvolen székhellyel. Az elmúlt 30 év alatt Közép-Európa egyik legkorszerűbb mezőgazdasági főiskolája lett a nyitrai és az itt végzett szak­emberek ezrei sikeresen teljesítik feladataikat a mezőgazda­­sági szakoktatás, a kísérletezés, a mezőgazdasági termelés irányítása stb. területén. Szinte alig hihető, hogy az első bratislavai intézet hallga­tóinak száma csupán 55 volt, míg a jelenlegi mezőgazdasági főiskola rendes és levelezői hallgatóinak létszáma már 3750 fő. Amíg a Kassai Mezőgazdasági és Erdészeti Mérnökképző Főiskola (VŠPLI) három tanszékkel és 15 Intézettel műkö­dött, addig most a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola három fakultással bír (agronómia!, ökonómiai és gépesítési), a ne­gyedik volt az állatorvosi kar, amely 1962-ig szerves részét képezte a főiskolának — állatorvosi főiskolává alakult, Kassa székhellyel. Jelenleg tanszékeink száma negyvennégy. Mél­tánylást érdemel az a pedagógiai testület, amely 16 tanárból, 60 docensből és 318 adjunktusból áll. Szakoktatókkal együtt a főiskolának 1275 adminisztratív-műszaki, gazdasági és ki­segítő alkalmazottja van. Hogy az eredeti kis intézetből ilyen hatalmas kulturális-tudományos központ válhatott, csakis a párt- és kormányszervek anyagi-erkölcsi segítségének köszön­hető (10 millió koronás beruházásra volt szükség ehhez!). Az új, korszerű iskola és az lnternátus biztosítja mindazokat a feltételeket, melyek a haladó kor ifjú nemzedékének tudás­vágyát és személyes igényeit kielégítik. DR. FRIDECKY ÁKOS A fejlődés még folyamatban van: elsőrendű feladata a fő­iskola vezetőségének a gépesítési kar kiépítése. A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás harminc éve alatt Szlovákiában 6541 hallgató nyert mérnöki oklevelet. S a jó gyakorlati eredményekben mérheti le a főiskola a szakokta­tás színvonalát. Nem lebecsülendő az a hatás sem, amelyet a főiskola a Komenský Egyetem itteni pedagógiai karával együtt az egye­temi város kulturális életének fellendítése érdekében kifejt. Ami a szociális összetételt illeti, mind a pedagógiai testület, mind a hallgatók jelentős része munkás- és paraszti szárma­zású, érvényesülhet az osztályérdek és dominálhatnak a népi káderek. A mezőgazdasági főiskola az ideológiai- és szakoktatáson kívül pálya- és hivatásszeretetre is neveli hallgatóit, hiszen számos esetben a mezőgazdasági pályát nem elsőrendű hiva­tásként választó hallgatók is bejutnak a főiskolára. Köztudott, hivatásszerete nélkül nem születnek az életben átütő sikerek. Ma már se szeri, se száma azoknak a mérnököknek, akik munkahelyeiken egyik termelési rekordot a másik után döntik meg. Bebizonyosodott nem egy esetben, hogy évek során vesz­teséggel záró mezőgazdasági üzemek is jövedelmezőkké vál­toztathatók, csak a kellő akarathoz elengedhetetlen az alapos szaktudás, és nem utolsó sorban az emberekkel való bánás­mód. Reméljük a befektetett tőke busásan visszatérül az ered­ményekben. A mezőgazdasági főiskola öt év alatt olyan ab­­szolvenseket nevel, akik tanulmányaik befejeztével azonnal be tudnak kapcsolódni a termelés korszerűsítésébe. A hall­gatók az elméleti oktatáson kívül termelési gyakorlatokon is részt vesznek, itthon és külföldön. Nemcsak gyakorlati szak­ismereteiket gyarapítják, hanem hasznos nemzetközi kapcso­latokat is ápolnak a szocialista államok mezőgazdasági fő­iskolával, agrártudományi egyetemeivel. A kapitalista orszá­gok közül Hollandiával tart fenn a Nyitrai Főiskola hallgató­cserekapcsolatot. Ennek a mezőgazdasági főiskolának nemzetközi jó hírnevét igazolja az a tény is, hogy mind a szomszédos, mind a kapi­talista elnyomás alól felszabadult országok lányai, fial egyre nagyobb számban folytatják tanulmányaikat Nyitrán. így pél­dául lengyelek, jugoszlávok, szudániak, jemeniek, szíriaiak, ghanaiak, libanoniak, chileiek stb. Ezt a jő hírnevet öregbítette továbbá: az UNESCO 1969-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolát bízta meg az elmaradott országok mezőgazdasági oktatóinak nemzetközi utó-nevelé­sével. A főiskola szakoktatói tudják, hogy a nevelést csakis a proletár-nemzetköziség szellemében végezhetik. Ebbéli fel­adatuknak csak úgy tehetnek eleget, ha kapcsolatokat tartanat fenn a szocialista országok mezőgazdasági főiskoláival. Az Iskola vezetősége e célból nyolc testvér-főiskolával, illetőleg agrártudományi egyetemmel kötött barátsági- és együttműkö­dési szerződést, köztük a kijevi Ukrán Mezőgazdasági Aka­démiával, a gödöllői és a keszthelyi agráregyetemmel, a hallei egyetem (NDK) mezőgazdasági karával stb. Az együttműkö­dés szakoktatási, kutatási és kulturális jellegű, s szakoktatói, hallgatói cserét bonyolítanak le. Nem kevésbé fontos együttműködési tényezők még a nem­zetközi szimpóziumok és szemináriumok, nagyszámú külföldt szakember részvételével. Végül nagyon pozitívan értékelhető az a tudományos kuta­tómunka is, melyet a mai napig 688 lezárt kutatási probléma­ként tartanak számon. Ezek részben elméleti jelentőségű ku­tatási feladatok voltak, részben experimentális jellegű kísér­letek, s az eredmények nagy mértékben hozzájárultak a nö­vénytermesztés és állattenyésztés kulcskérdéseinek megoldá­sához, vagy üzemszervezésének korszerűsítéséhez. Ügy vélem, a főiskola eredményei a közös munkán alapul­nak. Köszönet a párt- és kormányszerveknek, az iskola min­denkori vezetőségének, az oktató- és segédszemélyzetnek azért az önfeláldozó munkáért, melyet hazájuk, népük és a fiatal szocialista nemzedék érdekében végeztek. Köszönet illeti a volt hallgatókat azért, hogy szaktudásukkal és helyt­állásukkal beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Három évtized ugyan kevés idő egy főiskola életében, de a mai gyors ütemű társadalmi átalakulást tekintve többet jelent, mint a régmúltban egy évszázad. A jubileumi ünnepségek számos külföldi vendég-szakoktató részvételével ez év szeptemberében lesznek megtartva. Utca-parkosítás, virág-ágyások készítése közben ... (Kovács Hona kapával a kezében!)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents