Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-17 / 15. szám
1971. április 17. Ara 1,— Kfis XXII. évfolyam, 15. szám. Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Korszerűbben - gazdaságosabban Április 8-án Bratislavában ülésezett az SZNT mezőgazdasági- és élelmezésügyi bizottsága. A gazdag tárgykör legjelentősebb részét a szlovákiai Agrokomplexum kooperációs és integrációs kapcsolatokról szóló keretterve képezte. A képviselők az áttanulmányozott anyagot olyképpen értékelték, mint a mezőgazdasági gyakorlat tudományos műszaki-fejlesztésének jelentékeny irányvonalát. A tárgykörhöz élénk vitában fejtették ki nézeteiket, ami arra utalt, hogy a kooperáció és az integráció manapság a mezőgazdasági gyakorlat ás a tudomány dolgozói számára napi problémává, egyik legközelebb álló érzékeny kérdéssé vált. Mindez természetesen a mezőgazdasági termelés további fejlesztése érdekében történt. Megegyeztek abban, hogy a termelés további koncentrálásával egyben lehetőség nyílik a termelőfolyamatok lehető legtökéletesebb, a célnak megfelelőbb gépesítésére, s ezzel párhuzamosan a kézi munkaműveletek részbeni, vagy teljes kiküszöbölésére — a munkatermelékenység emelésére. Mindez a bőségesebb élelmiszerellátás érdekében történik, de azért is, hogy az egyre jobban jelentkező munkaerőhiányt folyamatosan megoldhassuk. Tény, hogy a kooperációs és az integrációs kapcsolat gyakorlata a mezőgazdaság keretében nem ismeretlen. Szlovákiában egyes járások mezőgazdasági üzemei közt régebben szoros együttműködés jött létre például az üzemközi baromfifarmok, s a nagyhizlaldák kiépítése tekintetében. A társult gazdaságok közös erőfeszítéssel egymást segítve, oldják meg a tojás, a baromfi és a sertéshús termelését Szlovákia számos körzetében. Manapság azonban tovább kell jutni a kezdeti lépéseken. Meg kell oldani a szarvasmarha-tenyésztés és hústermelés korszerű feltételeit. Ez azonban eléggé bonyolult feladatnak tűnik. A tapasztalat mutatja, hogy a termelés — bár az eddigi eredmények sem rosszak — eléggé széttagolt. Mondjuk meg őszintén, kisüzemi jellegű. Az egyik képviselő meg is jegyezte, hogy pl. a tejtermelés technológiájában a szövetkezetek megalakulása óta alig történt némi változás, tehát a termelés korszerűtlen. Történtek ugyan néhány helyen bizonyos kísérletek, de azok az egész mezőgazdaságra nem általánosíthatók. A képviselők arra is rámutattak, hogy ha a kooperációs és integrációs kapcsolatokat tartjuk jelenleg és távlatilag a termelés fellendítése legcélszerűbb megoldásának és a munkatermelékenység emelése jelentős feltételének, akkor szükségszerűen meg kell oldani az ezzel összefüggő szervezeti, közgazdasági és jogi természetű problémákat is. Ugyanis az üzemközi vállalatok éppen ezeknek sürgős megoldását kérik, mert a jelenlegi állapot számukra előnytelen. A kooperációs és az integrációs kapcsolatok kerettervének alapjában véve azt a küldetést szánták, hogy körvonalazza a lehetőségek több változatát. Feltételezhető például, hogy a mezőgazdasági szolgáltatások sokoldalú fejlesztésében, valamint a kemizáció gyakorlati megvalósításában szoros kapcsolat jön létre az őstermelők és partnereik közt. A vitában alapjában véve a képviselők mindegyike aktívan kifejtette a véleményét s nem véletlen, hogy közülük többen tanácsolták, hogy a kooperációs és integrációs kapcsolatok programtervezetét vizsgáltassák meg a tudomány dolgozóival s csak azok véleményezése után tegyenek konkrét intézkedéseket a megvalósításra. A mezőgazdasági bizottság többek közt megvitatta a gabonatermesztés és felvásárlás ötéves tervfeladatát és a Szövetségi Gyűlés és az SZ-NT vegyesbizottságának az újvári járásban végzett szemléjéről szóló jelentését is. -hai-Kihasználják a kedvező idői Bár a múlt héten számos helyen esőzések akadályozták a talajelőkészítést, valamint a tavasziak vetését, ültetését, annál jobban nekilendültek a dolognak a mezőgazdasági üzemek dolgozói, tökéletesen kihasználva a kedvező jó időt, s a húsvéti ünnepek alatt sem tétlenkedtek. Szorgoskodtak, jól megszervezték a munkát, leküzdve a géphiányt is. Például a zsigárdi szövetkezet agronómusa, Pápai elvtárs hevenyében arról tájékoztatott, hogy a 20 traktorból 7 alkatrész-hiány miatt üzemképtelen. így hát sürgősségi sorrendben végzik a munkát. Palántázzák a korai káposztát, égetően fontos munka az ősziek második fejtrágyázása, mert az ellenőrző vizsgálat során drótféreg-kárt állapítottak meg. Ugyancsak fertőtlenítik a kukorica alá előkészítendő talajt is, mivel az őszi kukorica-betakarításnál a földön maradt szárrészeket nem fordította le kellően az eke, s nehogy ezeken a kártevők megtelepedjenek. Itt más nem segít, mint a szár rövidebbre aprítása, hogy az a megfelelő talajmélységbe kerüljön és humifikálődhasson. S mit ajánl még ezzel kapcsolatban a Bajcsi Állami Gazdaság igazgató-helyettese? A leszántást megelőzően nitrogén-műtrágyázást, hogy a talajélet intenzívebb legyen, s a növénymaradványok gyorsabban humifikálódjanak. Nagy munkalendület szemtanúi voltunk a peredi (Tešedíkovo) szövetkezetben is, ahol Gál Zoltán elújságolta: napi két műszakban végzik a palánták pikírozását — reggel 7-től délig, és déltől este 19 óráig. Egy-egy dolgozó nő (mintegy száz nő serénykedik naponta a kertészeben!) egy műszakban 700 palántát pikiroz ki. Elképzelhető, mekkora az igyekezet; hiszen nemcsak a közösben kell a sürgős munkát elvégezniük, hanem a háztartás is megköveteli a magáét, különös tekintettel az ünnepekre. Nem volt ez másként Tardoskedden (Tvrdošovce) sem, ahol gyors ütemben ültették a korai burgonyát, eke után, húsz hektárba. Bíró Miklós, aki egyébként a gyümölcstermesztés irányítója, most munkacsoportjával itt segédkezik. Ugyancsak itt találhatók a szőlészet és a kertészet dolgozói is, összesen mintegy hetvenen, hogy a korai burgonya ültetését minél előbb befejezhessék, így ekével szapora a takarás, valamint az új barázda készítése a következő burgonyasornak. Bzenkus Károly, Bogdán Vince és Pósa Károly traktorosok is kitesznek magukért, hogy ezt a sürgős munkát mielőbb befejezve, kezdhessék a másikat. Mert, nincs megállás... Ünnep ide, ünnep oda! Akkor kell jól megfogni a dolog végét, amikor arra az Időjárás is kedvez. S még egynéhány szót a bajcsiakról: jelenleg, a szőlőmetszés felénél tartanak (130 hektár az összes szőlőjük), s a nyitás háromnegyed részét is már elvégezték. Markovics rajos szőlészeti technikus szavai szerint a metszés után azonnal hozzálátnak a szőlő-rák elleni permetezéshez (1,5 százalékos Polybarit oldattal), s felkészülnek a tavaszi fagykárok megelőzésére. S nemkülönben a talajnedvesség megőrzésére, hiszen köztudott az idei tél aránylag csapadékban fösvénykedett. A mintegy 150 hektárnyi szélkáros búzát árpafelülvetéssel pótolták. nk IBI Április 12 a szovjet űrhajózás napja írta: GEORGIJ PETROV akadémikus, az SZTA Űrkutatási Intézetének igazgatója Pár nappal ezelőtt, április 12-én ünnepelte a Szovjetunió népe és a világ összes haladó emberisége a szovjet űrhajózás napját, azt a napot, amelyen tíz évvel ezelőtt a Vosztok (magyarul Kelet) szputnyikűrhajó fedélzetén elindult az első ember — Juri] Alekszejevics Gagarin repülőőrnagy, a Szovjetunió állampolgára — hogy meghódítsa a világűrt. Az űrkutatás gondolatának megvalósítását tizenhárom évvel ezelőtt kezdték meg a szovjet tudósok. A szovjet tudósok, mérnökök és egyszerű dolgozók által elkészített és földkörüli pályára bocsátott első automatikus berendezés jelzéseit, üzeneteit 1957. október 4-én az egész világ nagy érdeklődéssel hallgatta. A kísérlet sikerült, s ezután a Szovjetunióban és az USA-ban az automatikus állomások egész sorát bocsátották fel. Kezdetét vette az űrkutatás. Nem egész négy év telt el az első mesterséges bolygó felbocsátása óta, amikor ismét világraszóló esemény történt a Szovjetunióban. 1961. április 12-én földkörüli pályára indult az első ember, Jurlj Gagarin. Első ízben sikerült legyőzni az embernek a Föld vonzóerejét, s körülrepülni a vén bolygót. Több mint 13 év telt el azóta, hogy felbocsátották az első mesterséges bolygót és egy évtized suhant tova azóta, hogy az első ember meghódította a világűrt. Ez a rövid Időszak elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az emberek életében és tudatában egyre inkább otthonossá váljanak a világűr, kozmikus repülés, világűrkutatás, stb. kifejezések. A Holdat, amely a Földünkhöz legközelebb lévő égitest, emberek, tudósok vizsgálják. A legnagyobb szerep azonban az automatikus berendezéseknek jut. Napjainkban már olyan önműködő gépekkel, berendezésekkel rendelkezünk, melyek képesek leszállni a Holdra, ahol nincs atmoszféra, majd visszatérnek a Földre és a kísérleti munkákhoz szükséges mintákat (kőzet, talajminta stb.) is képesek magukkal hozni. A magánjáró gépek és berendezések terv szerint változtatják helyüket a Holdon, leküzdtk a különböző nehézségeket és többek között a —120 és +120 °C között váltakozó hőmérséklettel szemben is ellenállóak. Az ember által készített gépek és berendezések napjainkban már csodákat művelnek. Még sokáig lehetne beszélni a naprendszer távoli részének kutatása során elért technikai sikerekről, — én azonban csak egyet említek meg: ma már több mint 100 millió kilométeres távolságról is viszonylag könnyen tudunk információkat szerezni. Az elkövetkező években az ember által készített különböző készülékek a világűr távolabbi részeibe is behatolnak és eljutnak majd, s akkor a je! lenleginél sokkal távolabbi részekből is kapunk híreket s egyre jobban megismerjük a világűrt. Az automatikus hírszerzők előkészítik az emberiség számára az egész naprendszer meghódításához vezető utat. A szovjet és amerikai űrkutatók fáradságos munkájának eredménye, valamint a különböző mesterséges bolygók, űrhajók és bonyolult megfigyelő készülékek révén nyert adatok és tapasztalatok lehetővé tették a világűr közelebbi részének fokozatos, tervszerű meghódítását. A Föld környezetének meghódítása megköveteli, hogy nagy bolygóközi állomásokat létesítsünk. Ezeken az állomásokon embereknek kell majd dolgozni, s ezeknek az állomásoknak sokáig, hosszú éveken keresztül kell működni a siker érdekében. Ezek az állomások tulajdonképpen repülő (bolygó) laboratóriumok lesznek, és felszerelésüket bármikor ki lehet majd cserélni, vagy tökéletesíteni lehet az egyes részeket. Ezen kívül szükséges lesz olyan szerkezeteket, gépeket létesíteni, melyek lehetővé teszik az állomások személyzetének különféle kellékekkel történő ellátását, a személyzet leváltását, valamint a szerzett adatok, információk, filmek, minták stb. továbbítását és szállítását is. Az űrhajó fedélzetén jelentkező súlytalansági állapot és mély légüres tér a Földön létrehozhatatlan körülményeket és feltételeket biztosít a különlegesen tiszta anyagok előállításához. Ezek a lehetőségek még nincsenek teljes mértékben felderítve és megvizsgálva, de amennyiben a tudósok elképzelései beigazolódnak, úgy lehetséges, hogy a közeljövőben ún. kozmikus gyárak épülnek majd a világűrben. Minden esetre bizonyos, hogy az említett űrállomások és a. modern űrkutatási technika új lehetőségeket nyit meg az emberiség számára. A Föld atmoszférájának határain túl létesített asztronómiai és rádió-asztronómiai obszervatóriumok lehetővé teszik, hogy megfigyeljük a világűr távoli részeit, közelebbről is megvizsgálhassuk az egyes égitesteket és adatokat szerezzünk az ott végbemenő eseményekről, változásokról. A bonyolult szerkezeteket szállító keringő laboratóriumok ezt a lehetőséget csak kiszélesítik, s egyben hozzájárulnak bolygónk, vagyis a Föld felszínének és jelenségeinek részletes megfigyeléséhez és tanulmányozásához is. Ezek a megfigyelések és kutatások egyelőre csak a kezdeti stádiumban vannak, de a közeljövőben már bizonyára nagy segítséget nyújtanak és jó szolgálatokat tesznek Földünk népének. A világűr meghódítása nagy hatással van az emberi társadalom fejlődésére. A kozmikus technika létrejötte hozzájárult a tudományos ágazatok gyors fejlődéséhez és a technológiai eljárások tökéletesítéséhez, ami nagyban befolyásolja a tudományos-műszaki haladást és a mindennapi életkörülmények alakulását. Az emberiség nagy feladata, a naprendszer meghódításának gondolata öszszefogásra készteti a nemzeteket, s ez jő feltételeket biztosít az eredményes együttműködéshez. Az emberiség meghódítja a világűrt. Ezért az a nap, amelyen először jelent meg a földkörüli pályán a mesterséges bolygó, s amikor az első ember, Jurij Gagarin elindult, hogy meghódítsa a világűrt, örökre az emberiség történelmének egyik legjeleotőségteljesebb napjává vált.