Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-10 / 14. szám

SZABAD FÖLDMŰVES >. 1971. tprNo Ш Oí irányzatok a nüvenvapolasban A gépi és a vegyszeres gyomirtás hátrányai Ismert tény, hogy a gépi és vegy­szeres kezelés egyaránt érinti a kul­­túra»*ényeket is. A kultivátorozás negatív hatásaként könyvelhető el a növényzet föld feletti részeinek (le­velek, szárak, sőt az egész növény) a kerekekkel, Illetve a gépekkel tör­ténő megkárosítása. Ezeket a hibá­kat azonban ellenőrizni lehet és szük­ség esetén meg lehet tenni a kellő óvintézkedéseket. Sokkal komolyabb következményeket von maga után a növények föld alatti részeinek meg­károsítása, megrongálása. A gépi esz­közök gyakori használata nagy mér­tékben hozzájárul a talaj tiprásához is, ami jelentősen befolyásolja a nö­vények fejlődését és a kellő talaj­szerkezet kialakulását. A kultivátoro­zás hátrányaként lehet megemlíteni azt Is, hogy ezen művelet során lehe­tőség kínálkozik a betegségek és kár­tevők terjesztésére. A talajporhanyf­­táskor a felsőbb rétegekbe kerülnek a gyommagvak, melyek a kedvezőbb viszonyok között rövidesen kicsíráz­nak. A gépi gyomirtás további hátránya, hogy alkalmazásának ideje meglehe­tősen korlátozott, s ezt az időszakot még az esőzések Is rövidítik. A későn végzett porhanyítás gyomirtó hatása jelentősen csökken, mivel a gyomnö­vények már megerősödtek. A késel kultivátorozás sem mondható hatá­sosnak, mivel a hosszantartó elgyo­­mosodás révén a növényzet elgyen­gül, sőt, a gépi beavatkozással bizo­nyos károsodást is előidézünk. A vegyszerek használatánál első­sorban a felhasznált készítmények káros utóhatásáról kell megemlékez­ni. A gyomirtőszerek bizonyos meny­­nyiségű káros anyagot hagynak hátra a talajban és a növényzetben. Ezért fontos, hogy az előírásnak megfele­lően végezzük a velük történő keze­lést, betartsuk a permetezés és a betakarítás közti szükséges idökü­­lönbséget. A vegyszerek használata esetén változtatnunk kell a vetésfor­gót is. A gyomirtőszerrel kezelt nö­vények után olyan kultúrnövényeket kell besorolnunk, melyek nem érzé­kenyek a talajban hátrahagyott, káros hatást kiváltó anyagok Iránt. A her­­bícldek befolyással vannak a talaj mikroorganizmusainak működésére is. Nagyobb vegyszeradagok esetén a mikroorganizmusok tevékenysége egy időre korlátozódhat, sőt megszűnhet. Hasonló hatást kiváltó herbicldek gyakori használata bizonyos változást Idéz elő az elgyomosodásban. Az Ilyen területeken kipusztulhat az érzékeny gyomok tömege, viszont fokozott mér­tékben elterjednek a vegyszer iránt érzéketlen gyomnövények. A vegyi készítmények aplikálása bizonyos mértékben „sokkot“ Idéz elő a termesztett kultúrnövényeknél. A kevésbé elgyomosodott növényzet, ahol a gyomok nem nagyon konkur­álhatnak a kultúrnövényekkel, né­mely esetben a hektárhozemok — a herbicidek adagolása után — csőkké» nő tendenciát mutathatnak, sőt elő* fordulhat, hogy ezeken a területeken kisebb lesz a terméshozam, mint ott, ahol nem használtunk gyomirtésze­­reket. A talajművelés vegyszerek használata révén történő korlátozásának lehetőségei némely növényféleségnél KUKORICA A talaj porhanyításának korlátozá­sa a kukoricatermesztés szakaszán rendelkezik a legnagyobb hagyomá­nyokkal. A hatásos vegyszerek hasz­nálatba vétele után ennél a növény­nél próbálták ki először a korlátozott sorkőzl növényápolás és talajművelés hatását. A hazai és külföldi kísérle­tek tapasztalatai alapján a követke­zőket mondhatjuk el: A jó talajszerkezettel rendelkező könnyű és középnehéz humusztalajo­kon nem szükséges sorközi talajmű­velést végezni, ha a vegyszerek révén sikerült megtisztítani a parcellát a gyomoktól. Csapadékos Időjárás ese­tén az összes kultlváclós munkáktól eltekinthetünk. Ez annál Is Inkább Igaz, mivel egyrészt a gyomlrtősze­­rek hatása éppen azokban az évek­ben a legjobb, amikor a vegetációs idő kezdetén elegendő csapadék hul­lik, másrészt viszont azért, mert a talaj nedvessége miatt lehetetlen a talaj tökéletes gépi megmunkálása, és a kukorica is sokkal törékenyebb, tehát több kárt okozhatnak, mint hasznot. Csapadékhiány esetén aján­latos négy-öt nappal az aplikélás után könnyű boronálást végezni, melynek során bedolgozzuk a talajba a hatóanyagokat és elősegítjük azok érvényesülését. A kisebb humusztar­talmú, kiszáradásra és kéregképzésre hajlamos nehezebb, vagy nehéz tala­joknál szintén nélkülözhetetlen a ke­lés előtti kultivátorozás. A kukorica­termesztés kérdéseivel foglalkozó trnavai kutatóintézet szerint a magra termesztett kukoricánál azokon a helyeken, ahol nagyon elterjedtek a jelenleg használatban levő készítmé­nyek iránt ellenálló gyomok, szüksé­ges kiegészítő gépi növényápolást — boronálást, sarabolást — végezni. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a gyakori sorközi talajlazítás káro­sítja, esetleg elpusztítja a növénye­ket, megrongálja a hajszálgyökere­ket, s ezzel akadályokat gördít a nö­vények zavartalan víz- és tápanyag­­ellátásának útjába. Az elmondottakat Igazolja az a tény is, hogy sok esetben sokkal jobb termésátlagot értek el silókukoricá­ból azokon a területeken, ahol vegy­szerekkel végezték a gyomirtást, mint ott, ahol állandóan kultlvátoroztak. A talajporhanyítás korlátozását nagyban elősegíti az egyes gyomirtó­szerek kombinálásának lehetősége, vagy az úgynevezett kiegészítő vegy­szeres növényápolás. A fejlődés to­vábbi szakaszaiban a kelő gyomok már nem jelentenek nagyobb veszélyt a megerősödött kukoricának. (Folytatjuk.) Az egyes növényeknél alkalmazható gyomirtőszerek HÜVELYESEK DINOSEB: adagolását 5—15 cm nö­vénymagasság Idején végezzük, ami­kor a levegő hőmérséklete 15—20 °C között mozog. A lóbab eléggé érzé­keny erre a vegyszerre. A bükköny, a lencse, a bab, a szója és a csillag­fürt gyomirtására nem használható. Egy hektáron 6 liter készítményt és 400 liter vizet permetezünk ki. GESAGARD, SELEKTIN: Rögtön a vetés után kell aplikálnl és a perme­tezés utáni 14 nap leforgása alatt lehetőleg ne végezzünk talajporha­­nyítést. Az említett vegyszerekből 2—3 kilogrammot számítunk 1 hek­tárra (szója és lőbab esetében maxi­málisan 2 kg). A feltüntetett mennyi­séget 400 liter vízben oldjuk fel. ARETIT: használati feltételei és kö­vetelményei hasonlóak, mint a Dino­­seb-é. A lencse és a lóbab gyomirtá­sára alkalmas. Adagja: 4—6 kg ké­szítmény+400 liter vfz egy hektárra. AFALON: alkalmazható a borsó, a bab és a szója gyomirtást műveletei­nél. Adagolását a nevezett növények kelése előtt végezzük. Egy hektáron 2—3 kg készítmény vizes oldatát — 400 liter víz — permetezzük ki. TENORAN: a borsónál 5—7 nappal я vetés után lehet aplikálnl. Megkö­veteli a permetezés utáni talajporha­nyítás korlátozását. Adagja: 6—8 kg készítmény+ 400 liter víz egy hektár­ra. PATORAN: használható a szója és a bokorbab (paszuly) gyomirtására. Aplíkálását közvetlenül a vetés után szükséges elvégezni. Egy hektárra 2,5—3 kg vegyszert és körülbelül 400 liter vizet számítunk. ARESIN: a bab és a szója gyomir­tására alkalmas. Adagolása a kelés előtt történik. Adagja: 1,5 kg készít­mény+400 liter víz egy hektárra. BURGONYA GESAGARD, SELEKTIN: aplikálása a kelés előtti ún. vakon történő talaj­művelés után történik, de legkésőbb 3 nappal a kelés előtt. Egy hektáron 2,5—3 kg készítményt és 400 liter vi­zet használunk fel. CAMPAROL: adagolása és használa­ta hasonló, mint a Gesagard-é. A könnyebb talajokon kisebb adagokat használunk. Átlagos viszonyok között 2—3 kg vegyszert és 400 liter vizet számítunk egy hektárra. HERBESELEX: 2—3 kg készítményt és 600 liter vizet permetezünk ki egy hektáron. Használatának módja és hatása megegyezik a Camparoí-éval. ARESIN: néhány nappal a burgonya kelése előtt végezzük az apllkáciét. A korai burgonyánál 0,5 kg-mal csök­kentjük az előírt adagot. Egy hektár­ra 2—3 kg készítményt és 400 liter vizet számítunk. AFALON: a burgonya kelése előtt és után egyaránt használható. Adag­ja: 2—3 kg vegyszer+ 400 liter víz egy hektárra. PATORAN: a burgonya és a gyomok kelése előtt végzett talajművelés után végezzük az aplikációt. A korai burgonyánál a kisebb adagot kell használni. Hektáronként 2,5—3,5 kg készítmény vizes oldatát — 400 liter vfz — permetezzük ki. GRAMOXONE: kontakt gyomirtó­szerként használjuk a kikelt gyomok ellen. Adagolása a burgonya kelése előtt történik. A permetlé elkészíté­séhez 2—3 liter készítményt és 400 liter vizet használunk fel. CUKORRÉPA PYRAMIN: használható vetés előtt és után, kelés után (egy pár valódi levél esetén) és a cukorrépa egyelé­­se után. A különböző kombinációk lehetősége Is fennáll. A kikelt nö­vényzetre történő permetezés esetén az egy hektárra számított 5 kiló ké­szítményhez egy liter Citovet-et Is adagolunk. Széró-permezetés esetén 400 liter vizet és 5—6 kg készítményt sávos permetezés (18—22 cm) ese­tén pedig 180 liter vizet és 2,5—3 kg vegyszert számítunk egy hektárra. BUREX: a Pyramin-hoz hasonló tu­lajdonságokkal rendelkező, hazai gyártmányú vegyszer. Az aplikáció és az adagolás — szóró- és sávos per­metezés esetében is — formája is megegyezik. BÉTÁNÁL: a kétcsírájú gyomnövé­nyek kelése után (1—2 pár levél) permetezünk. A vegyszert a cukor­répa egyelése után is használhatjuk. Ne permetezzünk közvetlenül eső előtt vagy után! A Bétánál kontakt herbicíd. Egy hektárra 6—7 liter ké­szítményt és 300—350 liter vizet szá­mítunk. AVADEX BW: a vadzab (hélazab) irtására használjuk. Aplikálását vetés előtt végezzük. Permetezés után azon­nal boronálni — ha lehet kétszer is — kell, hogy jól be tudjuk dolgozni a talajba. A bedolgozás után azonnal el lehet végezni a cukorrépa vetését! Egy hektáron 3,5 liter vegyszert és 400—500 liter vizet permetezünk ki. NATA, TCA: a NATA a vadzab irtá­sára használatos, és a cukorrépa ve­tése előtt szükséges bedolgozni a ta­lajba. A TCA a közönséges tarack­búza Irtására szolgál, s a védekezést már az ősz folyamán kell elvégezni. A frissen szántott földre permetezzük ki a vegyszert. A NATA esetében 10—1 5kg készítményt és 600 liter vizet, a TCA használatakor pedig 30—50 kg vegyszert és 600—090 liter vizet számítunk egy hektárra. GRAMOXONE, REGLONE: a vadzab és a kétcsírájú gyomok ellen a leg­jobb 1—2 nappal a cukorrépa kelése előtt elvégezni a permetezést. A ké­szítmény tönkreteszi a kikelt növé­nyek zöld részeit. Adagja: 1 + 1 liter készítmény és 400 liter víz egy hek­tárra. BIDIZIN: a vadzab Irtására hasz­náljuk. A cukorrépa permetezését csak az első pár valódi levél kifej­lődése után lehet elvégezni. A per­­metlét főleg a vadzab szárának alsó részére kell permetezni! A permet­­lét — egy hektárra — 300—400 liter vízből és 8 liter vegyszerből készít­jük el. (Következik: A zöldségféleségek gyomirtőszerei.) A kutatók véleménye a kukorica jövőjéről Feltettünk néhány kérdést a Trnava-I Kukoricatermesztési Ku­tatóintézet dolgozóinak a kukoricatermesztés ötödik ötéves tervére vonatkozólag. A kérdéseket és a válaszokat az alábbiakban közöljük. A Milyen volt ■ tavalyi év a kukoricatermesztés szempontjából? — Már a tavasz kedvezőtlenül Indult. A termesztés sikere egészen a betakarításig bizonytalan volt. A tavaszi késést nem mindenütt sikerült behozni. Jobb eredmények voltak ott, ahol betartották az egyedek előírt sűrűségét, mert drótférgek is károsították a növény­zetet. A késői hibridek nehezebben értek be, az elsó októberi fagy is károkat okozott. Ha ugyanis a kukorica nem kapja meg normális időben a szükséges hó- és fénymennyiséget, meghosszabbítja vege­tációs idejét. Így a viszonylag korai ТО—275-ös hibrid is, amely normálisan szeptember 20. körül érik be, csak októberben került betakarításra. A kényszerű érés a kalászok nagy víztartalmában is megmutatkozott. A Milyen fejlődésen ment keresztül a hibridek összetétel* az elmúlt években? — Két éve Szlovákia déli részein mintegy száz hibriddel próbál­koztunk. Tavaly már csak 38 volt termesztésben. A gyakorlat tehát széles skálából válogathatott. Valóban csaknem valamennyi Közép- Európában és Franciaországban előforduló hibriddel rendelkeztünk. A hibridek skáláját maga a gyakorlat szűkíti. Véleményünk szerint kukoricatermesztő körzeteink számára tlz-tizenkét hibrid Is elegendő lenne. Elsősorban a korai és a félkorai hibridekről van szó. A Ügy tudjuk, hogy a késói hibridek nagyobb hozamokat adnak. A korai hibridek alkalmazása nem csökkenti majd a hektárhoza­mokat? — A késői hibridek valóban körülbelül öt százalékkal nagyobb termőképességgel rendelkeznek. Ez azonban csupán látszat, a na­gyobb kalászokban ugyanis kevesebb a mag, s a betakarításnál a magvak víztartalma jóval nagyobb, mint a korai hibrideknél. Az ismételt szárítások költségeit szintén tekintetbe kell venni. A későn betakarított nedves kukoricát sem hermetikus tornyokban, sem ter­mészetes szárítókban nem lehet tárolni. A késel hibridek ügyét le­zártnak tekintjük. Számos szövetkezetben meggyőződhettek róla az elmúlt évben, hogy sokkal előnyösebb a korai hibridek sűrűbb lálo­­mányú vetése. A hektáronkénti 57—62 ezer egyed véleményünk szerint véglegesíthető. Az optimális egyedszám biztosításánál nagy segítséget nyújt a román pneumatikus vetögép és a ml módszertani táblázatunk az egyes hibridekre vonatkozó adatokkal. A Néhány járásban olyan nézet alakult ki, hogy a kukorica ter­mesztését a takarmányfélék vetésterületének a rovására is érdemes bővíteni. Mi a véleményük ezzel kapcsolatban? — Az egy- és a többéves takarmányokra a Jó gazda szemével kell tekinteni. Van, ahol túlértékelték a szálastakarmányok termesz­tését, és például a szénának termesztett lucerna a vetésterület 18—20 százalékát foglalja el. A többéves takarmányok három kaszá­lásból valamivel több mint 50 q szénát adnak, míg a kukorica egyet­len termésből 50 q szemestakarmányt. A többéves takarmányok termesztését — speciális rendeltetésüknek megfelelően — természe­tesen továbbra is folytatni kell. Ezen a szakaszon sem ártana azon­ban növelni a termesztés Intenzitását. A kukoricatermesztö körze­tekben mindenesetre indokoltnak tartjuk a takarmányfélék terüle­tének csökkentését, a kukorica javára. A Legnagyobb problémát a betakarítás okoz. Mi a jelenlegi hely­zet ezen a téren? — Valóban ez a helyzet. A kukorica megterem, de betakarítása mumus mind az agronómus, mind a gépesítő számára. A kukorica vetésterülete Szlovákiában tavaly elérte a 140 ezer hektárt, az öt­éves terv végére további 50—60 ezer hektárral akarjuk növelni. A hozamok növekedésével is számolunk, öntözéses gazdálkodásban nem lesznek ritkák a 80 mázsás hektárhozamok sem. Az adaptérok egyelőre beváltak, nincs azonban biztosítva karbantartásuk és a pótalkatrészek. A Magyarországon gyártott Braud-4-es adaptérok jók, a gyakorlat többet igényel belőlük, valamint a pótalkatrészek garantált szállítását. A régebben használt Zl<N-2,6-os adaptér kevés­bé tiszta magot ad. Legtisztább a mag a tavaly kipróbált Rlvierre Casalis háromsoros adaptér után. A különböző típusú adaptérek különböző betakarítási módok alkalmazását teszik lehetővé. Amíg például a Braud-4-es a szárat elkülönítve a pótkocsira rakja, a ZKN- 2,6-os a földön szórja szét. Ezt szártörővei íelaprlthatjuk és meg­felelő mennyiségű nitrogén-trágya hozzáadásával leszánthatjuk. A kukorica-termesztésre szakosított vállalatok a betakarítás mindkét módját alkalmazni fogják, ezért mindkét adapterre szükségük lesz. A fis mi lesz a mag további sorsa? — A kombájnoktól beszállított kukorica rendszerint annyira ned­ves, hogy szárítás nélkül sem magtárakban, 30 százalékon felüli nedvesség mellett még hermetikusan zárt tornyokban sem tárolható. A felvásárló vállalat véleménye szerint a takarmányipar teljes ki­építése után az összes igénybe vehető szárítókapacitás kielégíti a szükségletet. Nagyon jól felhasználhatók a hermetikusan zárt fél­­széna+ároló tornyok. Egy toronyban 24 vagon mag Is tárolható. A nagyobb vállalatokban valószínűleg speciális, hermetikus, kuko­rica-tároló tornyokat Is építenek, a monodiétás marhahizlalás Igé­nyelnek megfelelően. Az üzemek darálni fogják a magot, és mikro­elemek, karbamid, melasz, valamint antibiotikumok hozzáadásával saját maguk készítik elő a szálastakarmányok kiegészítő abrak­takarmányát. A Végül pedig azt a kérdést tennénk fel, hogy mi a véleménye a kutatóintézet dolgozóinak a kukorica monokultúrában való ter­mesztéséről? — Azzal a felelősségteljes javaslattal fordultunk a gyakorlat felé, hogy a kukoricát két-három, esetleg több éven át termesszék ugyanazon a helyen. Erre a triazin^készítmények reziduális hatása késztet bennünket. A Zeazin általában hároméves hatást fejt ki, a szárazabb és csapadékosabb esztendők váltakozása következtében azonban nem lehet ezt pontosan megállapítani. A kukorica gyom­irtásához célszerűnek mutatkozik nagyobb adagokat használni, ami szintén fokozza a reziduális hatást. Ezenkívül a kukorica nagyon jól hasznosítja a tápanyagokat, a homokos talajokat kivéve nem igényel közvetlen istállótrágyázást. Tapasztalataink szerint a mono­kultúrában termesztett kukorica hektárhozamai gyakran növekvő tendenciát mutatnak, mintha a kukorica saját maga javítaná a talaj mikrobiológiai viszonyait, a tartalék-tápanyagok feltárását a követ­kező évi termesztés számára. A kelet-szlovákiai PalfnI EFSZ-ben például öt éven át termesztették a kukoricát egymás után, istálló­­trágyázás nélkül, kizárólag NPK műtrágyázásra támaszkodva, és kiváló eredményeket értek el. Száraz Időben a szerves trágyázás inkább depresszív hatással van. Az eddigi gyakorlat, melynek értel­mében a szerves trágyázás költségének mintegy felével a kukoricát terheltük, elferdíti a valóságot, és helytelenül drágítja a kukorica termesztését. Ha a kukoricát három éven át ugyanazon a területen fogjuk termeszteni, a termesztés gazdasági vonatkozásai teljesen más képet mutatnak, mint eddig. Mi nem a kukorica monokultúrás termesztését hirdetjük, de mindenkinek azt ajánljuk, hogy a kuko­ricát legalább három éven át ugyanazon a helyen termesszék. B. DUSEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents