Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-10 / 14. szám
1871. április 10. SZABAD FÖLDMŰVES s Megérte a kezdeményezés Az egyesülés a kooperáció legcélszerűbb média A nyugat-szlovákiai kerületben egy efsz átlagos mezőgazdasági földterülete 825 hektár. Ez a terület körülbelül ötödrésze a gépesítés szempontjából optimális nagyságú vállalati elap területének. Az E—512-es kombájnok például általában 400 hektárt aratnak le egy szezonban, és legjobb teljesítményt ötös csoportban nyújtanak. Ehhez már 2000 hektár gabona szükséges, amihez Dél-Szlovákia viszonyai között 5p0 hektár szemeskukoricával Is számolhatunk. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a nyugatszlovákial kerületben 4—5 ezer hektáros koncentrált gazdasági egységek kialakításával számolnak. Az Ilyen méretű koncentráció a szakosított állattenyésztés kívánalmainak Is megfelel. Az ilyen korszerű nagyüzemekben a már kipróbált és alkalmas technológiának megfelelően 5000 sertés, 800—1000 fejőstehén és 2000 hízómarha összpontosításéval számolhatunk egy-egy gazdasági központban. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a szövetkezeten belüli szakosítást 1985-ben kezdték el. Az első két körülbelül 5000 hektáros egységet a Šurany-i és a Szálkái EFSZ körül valósították meg. Később a hűli, a muzslai, a szőgyénl (Svodín) és a libádi (Lubáj szövetkezet köré is tömörült 3—4 gyengébben gazdálkodó szövetkezet. Az új egységek földterülete 3500 ha-tól 5000 ha-ig terjed. AZ ÜJ EGYSÉGEK önálló jogi személyeket képeznek. Az egész vállalatot új központi elnökség irányítja, melyben az egyesült szövetkezetek elnökei alelnöki funkciókat viselnek. A régi önálló szövetkezetekben megmarad az agronómusi és zootechníkusl beosztás, elesnek azonban az irodai dolgozók, kivéve a raktári könyvelőt. Az1 új gazdasági egységnek egységes terve van, melyből az egyes központok kiírják saját terveiket. A jutalmazás az egész koncentrált gazdaságban egységes, a normák is egységesek. A béralap 20 %-a a gazdasági központok prémium-alapját képezi. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy az ilyen hatalmas, koncentrált egységek létesítésénél nagyon gondosan és óvatosan kell eljárni. A fő előfeltétel a célkitűzés és a perspektívák politikai kidolgozása, valamint elegendő erő és lehetőség a meglevő épületek szükséges átalakításához. A növénytermesztés viszonylag gyorsan alkalmazkodik az új feltételekhez, az állattenyésztésben az a szabály, hogy az eddigi „állatkert“ helyett a sertésnek vagy a szarvasmarhának csak egyik kategóriája maradjon. A teheneket általában oda helyezik, ahol legjobb volt a tejhozam, és a dolgozók viszonya a tehenekhez. Az anyasertések elhelyezésénél hasonló szempontokat veszünk figyelembe. A MEZÖGAZDASÄGI TÄRSULÄS nak tartani, a termelés nem lesz gazdaságos és alacsony lesz a munkaegység értéke. Hasonló különbségek mutatkoztak a szakosított sertéstenyésztés ágazatai között. Ez természetesen nem tetszett senkinek. Az egyesült szövetkezetben — úgy mint eddig — számolnak azzal, hogy a egyes termelési ágazatok nem egyformán gazdaságosak. Az egységes tervben számolnak a gazdaságosság különböző mértékével, és nem rónak fel senkinek semmit. A prémiumokat aszerint fizetik ki, hogy hogyan teljesítik az egyes termelési egységek a tervet, melynek pénzügyi oldala is van. A Járásban egyelőre csak egy állattenyésztési közös szövetkezeti vállalat van. Az udvardl (Dvory nad Žltavou) baromfitenyésztő vállalat százezer tyúkja minden eladott tojás után 35 fillér nyereséghez juttatja a vállalatot, azelőtt a tyúkok tartása éppenhogy egyensúlyban volt. A sertések nagyobb koncentrálásától tízezres vagy ettől is nagyobb terjedelemben a járásban egyelőre még félnek. Nincs megoldva az ürülék kérdése. Mindez arra késztette az egyesült szövetkezetek vezetőit, hogy a problémákat közös, egységes tervek alapján oldják meg. A terv kidolgozásában és végrehajtásában a szövetkezeti tagok éppúgy részt vesznek, mint azelőtt. Az évzáró közgyűlésekre a munkaközösségek küldötteket választanak (30—50 hektár területre egyet) a gazdasági részlegeken pedig termelési tanácskozásokat tartanak az alelnökök vezetésével és a technikusok bevonásával. AMI A GÉPESÍTÉST ILLETI, a traktorokat vagy egy központi gépesítő állomásba vonták össze, vagy csak központi javítóüzemet és alkatrész-raktárt létesítettek, a traktorok pedig a részlegeken maradtak, az egyes brigádvezetők irányítása mellett. Az egyes részlegeken 8—9 traktorista dolgozik. A munkát a brigádvezetőtől a részleg agronómusa veszi át. Az előny szemmel láthatóan a raktári munkák leegyszerűsítésében mutatkozik. 3—4 alkatrész-raktár helyett elegendő egy központi raktár, ennek következtében csökkenhetett a raktározott alkatrészek összértéke is. A szövetkezetek egyesítésének kezdetén a funkcionáriusok jártak a kiszemelt szövetkezetekbe, hogy meggyőzzék a tagságot az egyesülés előnyeiről. Ma már az a helyzet, hogy maguk a szövetkezeti tagok állnak elő kezdeményező javaslatokkal. Gyűléseket tart a pártszervezet vezetősége, tagsága, a közös szövetkezet elnöksége, a társult szövetkezetek tagsága, ahol megvitatják a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémákat. A legtöbb hozzászólás a szakosítás kérdéseit érinti, a szövetkezet szakmai vezetői mindent részletesen megtárgyalnak és megmagyaráznak. ÜJABB EGYESÜLÉS VAN KIALAKULÓBAN építették át: mindent az új szakosításnak megfelelően. A szövetkezet fő termelési ágazata a tejtermelés. Az egyesülés idején 2300 liter volt a tehenek hasznossága, tavaly pedig 3440 liter tejet fejtek egy tehéntől. Az állományt 100 tehénnel növelték. Az egyesülés előtt egy anyasertéstől 12—13 malacot választották el évente, 1969-ben az anyasertések hasznossága már 19,7, 1970-ben pedig 20,3 volt. A régi surányl szövetkezet Kaparás farmján vannak a tehenek, a Nový Svet farmon pedig az anyasertések. Nitriansky Hrádokon csak sertéshizlalda és növendékmarha van. Ügyszintén Kostolný Sek-en. Nitriansky Hrádokon az egyesítés előtt 12 korona volt a munkaegység értéke. Kostolný Sek-en 17, ma pedig — az egyesült szövetkezetben — egységesen 40 koronát fizetnek munkaegységekként. Az emberek rendezett körülmények között dolgoznak, munkához való viszonyuk is megváltozott, mindenki saját foglalkozásának mesterévé vált. A szövetkezeti dolgozók szakmai neveléséről a februári és márciusi hónapokban gondoskodnak. Az előadásokat többnyire saját képzett szakembereik végzik. AMIKOR ŠURANY-BAN * * • elkezdték a közös gazdálkodást, a termelés összértéke 18 millió korona volt. Ugyanezen a területen tavaly a dupláját érték el. Leegyszerűsítették a választékot, bevezették az új korszerű munkamódszereket A kukoricát pl. több mint 200 hektáron monokultúrában termesztik. Mindenki ismeri feladatát. Többen specialistává, a mezőgazdasági munka mesterévé váltak. Ebben a járásban tehát jól megoldják a soronlevő feladatokat. Bátran állíthatjuk, hogy a kommunisták áldozatkész munkája révén ötéves távlatban jó példát mutatnak mások számára is. Napjainkig a szövetkezetek földterületének egyharmadát 3500—5000 hektáros gazdaságokba összpontosították. Ugyanakkor az egyesített szövetkezetek tagságának jövedelme nem lett kisebb. A nagygazdaságokban a kisebb csoportok a kedvezőbb feltételek mellett gazdagabbak lettek. Tulajdonképpen ezt akarták elérni az egyesítéssel. Sokszor hallani, hogy a gyakorlat igazolja az elméletet. Itt pedig ez elmélet a napi élet gyakorlatává válik. BOHUMIL DUŠEK A nyitral szövetkezeti üzemközi keltetőből hetenként naposcsibét visznek el az ország különféle tájain gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok. Fotó: P. Matts Istállógépesítés fejlesztése a Szovjetunióban A Szovjetunióban valóban kimagasló sikereket érnek el a munkafolyamatok gépesítése és automatizálása terén. Erről tanúskodik a moszkvai kiállítás is, amelyen működésben megtekinthetők az állattenyésztésiben alkalmazott legújabb gépi eszközök és gépesítési berendezések. Nagy figyelmet keltett a kiállításon a szarvasmarha-istálló komplex gépesített berendezése, amely az RKU-200 jelű takarmányelosztóból, TS-1 jelű szállítóból, rácspadozatú állásokból, önitatókból és automatikus vezérlőasztalból áll. Kétszáz szarvasmarha takarmányozását egy dolgozó látja el. Nagy teljesítményű a takarmányelosztó, melynek segítségével bármilyen takarmánykeverék Iszilázs, répafej, koncentrátum, szecskázott takarmány) adagolható az állatoknak. A feltöltődobnak léces szállítója van, amely a takarmányt szállítócsigára juttatja. Onnan a takarmány ferde szállítóra kerül, amely a takarmányt a vályúk felett elhelyezkedő elosztófelületre szállítja. Amikor az elosztófelület jobbra halad, takarmánnyal telik meg, ha balra mozog, felnyílnak a zárőcsappantyúk, és a takarmány a vályúba hull. A ferde szállító tartozéka egy berendezés, amely nyomelemekkel dúsítja a takarmányt. Az automata vezérlőasztalon az egyes műveletek úgy állíthatók be, ahogy egymás után következnek. Az állatgondozónak csupán az a feladata, hogy felügyeljen. Ezt a berendezést már számos mezőgazdasági vállalatban beépítették a kujbisevi, a voronyezsi, a moszkvai és egyéb területeken. Mindenütt bizonyosságot nyer a kiváló mniősége. ★ Vályú nélküli farmnak nevezhető az az automatikus berendezésű eertésistálló, amelyben a sertések a padozatról fogyasztják a takarmányt. A sertések 15—20 darabonként helyezkednek el a kutricában. A kutrica mintegy egyharmadát rácspadozat foglalja el önitatóval. Mellesleg, a vízvezető csövön keresztül savó is adagolható a sertéseknek. A fennmaradó, némileg magasított hely a takarmányozásra és az állatok pihenésére szolgál. A kutricák felett az ARK-500 S jelű szemcséstakarmány-adagoló csővezetéke húzódik. A beütemezés szerint bizonyos időközökben a takarmány a padozatra szóródik. A sertések a takarmányt tiszta állapotban maradéktalanul elfogyasztják. Minimális munkaráfordítás mellett egy etető 200П sertést lát el; egy mázsa súlygyarapodásra 1—1,5 órányi élőmunka-ráfordítás esik. ★ A kiállítás egyik csarnokában működésben van az OBN-1 jelű egyszintes keirectömbökből álló berendezés. Itt Is minden termelési folyamat — a takarmány és a víz adagolása, a tojások összeszedése — gépesítve és automatizálva van. Az ésszerűen megszerkesztett gépek minden szükséges műveletet elvegéznek. 15 000 tojóstyúkot egy munkaerő lát el. Ugyanebben az épületben a látogatók megtekinthetik a broilerhtzlalás experimentális berendezését. A teljes gépesítés és automatizálás lehetővé teszi, hogy egy baromfigondozó 10 000 broilert állíthat elő. A vllniuszl (Litván SZSZK) broilergyárban már működik ez a Brojler-10 jelű komplex berendezés. Az ott előállított brojlerek például hetvennapos korban 1621 gramm súlyt értek el. Az egy mázsa súlygyarapodásra eső költség 73 rubelt és 30 kopejket, a takarmányfogyasztás 3,5 q takarmányt és a kézimunka-ráfordítás 0,8 órát tett ki. Mindkét berendezést — az ONB-1 és a Brojler-lO jelűt — a Pjatyigori Gépgyárban állították elő. F. Gnbuí, Moszkva főmérnöke, Ing. Cuba Albert a szövetkezetek egyesítéséről a községek politikai önállóságának megőrzése mellett a következőket mondotta: — A nagy szövetkezetek többre képesek; kezdve a gépesítéstől, ahol komplett termésbetakarító berendezéseket vásárolhatnak és használhatnak ki. A másik dolog a beruházási építkezés. Ami az új épületeket illeti, tudjuk, hogy kisebb kapacitású építkezések nincsenek engedélyezve, és egy korona szubvenciót sem kapnak. A nagykapacitású építmények előtt azonban szabad az út, mi például a társult szövetkezetek épületeinek átalakítására akarjuk kihasználni a szubvenciót. Egyébként úgyis mindenkinek meg kell birkózni azal a feladattal, hogy mi legyen az eddigi húszéves épületekkel, amelyek az összpontosított kisüzemi termelésnek szolgáltak. Eleinte úgy gondolták, hogy a termelés szakosítása mellett megőrzik a vállalatok teljes önállóságát: hogy az egyik szövetkezetben fejőstehenek lesznek, a másikban üszők, a harma dikban hízók, a borjúkat pedig közös borjáneveldékben fogták felnevelni. Amikor azonban kidolgozták a szövetkezetek fejlesztési terveit és kidolgozták a jutalmazás alapelveit, észrevették, hogy ahol teheneket foga kamocsal, az andovcei és a Zemnéi szövetkezetekből. A mintegy ötezer hektáros közös szövetkezetben ötezres hizlaldát terveznek zárt állományforgóval. A járási mezőgazdasági társulást gyakran látogatják a bardoiiovói, hurbanovcei, dedinka! és a pozbai szövetkezet funkcionáriusai, ők a közös gazdálkodást 1972 január elsejétől tervezik megvalósítani. A járásban ugyanis azt az elvet vallják, hogy az új egységeket minden szempontból alaposan elő kell készíteni, meg kell teremteni a szükséges átalakításokhoz is az előfeltételeket, hogy legyen elegendő cement, tégla, épületfa, stb. úgy a rekonstrukciók, mind az új építmények számára Meglátogattuk a legrégibb egyesült szövetkezetei, a Šurany-i EFSZ-t. Bartoviő Štefan fő ökonőmus már két évtizede dolgozik a szövetkezetben. Bepillantást nyerhettünk általa az 1965- től 1968-ig terjedő időszak fejlődésébe. A növénytermesztés ezen idő alatt 18,8 %-al, az állattenyésztés 7,9 %-al növekedett, az állatok súlygyarapodásában 20 %-os volt a növekedés, az össztermelés pedig 20,5 %-al növekedett. Az egyesülés első két évében nem épültek új épületek, csak az öregeket NYALAKODÄSNAK nevezhető az állatok kórosan megváltozott ízlése, melynek következtében például földet esznek, nyalogatják a jászolt, a falakat, a padlót, a szomszédos állatokat, vizeletet isznak, bőrből készült tárgyakat, szőrt, rongyokat harapdálnak és vesznek fel. Az állatok fokozatosan fogynak, vérszegényekké válnak, és a rendellenes anyagok fogyasztása miatt gyomor-bélhurutban szenvedhetnek. A betegséget a következő okok idézhetik elő: • Igen gyakori a nyalakodás azért, mert a takarmányban nincs elég konyhasó. A növényi és az állati eredetű takarmányok általában (a halliszt kivételével) kevés nátriumkloridot (konyhasót) tartalmaznak, és e tekintetben kiegészítésre szorulnak. • A kalcium (vagyis a mész) és a foszfor mennyiségének elégtelensége, vagy egymáshoz való hibás arányuk esetén angolkór, illetőleg csontlágyulás keletkezik és e betegségek folyamán, de már teljes kifejlődésük előtt is fellép a nyalakodás. • Bizonyos nyomelem, főleg a réz hiánya a takarmányban. • Egyes vitaminok, elsősorban a D-vitamin hiánya. A vitaminnak igen fontos szerepe van az állatok anyagcseréjében, éspedig főleg a mész- és foszfor anyagforgalmának szabályozásában. Minél rosszabb az állatok mész- és foszforellátottsága, vagypedig minél jobban különbözik e sók egymáshoz való aránya a takarmányban a kívánatostól, annál több vitaminra van szüksége a szervezetnek ahhoz, hogy ezeket a hibákat kiegyenlítse. A nyalakodás # A fehérjékben hiányos takarmányok etetése. Fontos tudni, hogy a sertéseknek (de a szárnyasoknak is) szükségük van bizonyos mennyiségű állati eredetű fehérjékre, mert csupán növényi fehérjékkel nem tudják teljes fehérjeszükségletüket fedezni. A nyalakodó tehenek rendszerint igen élénkek, nyugtalanok, félénkek és izgatottak. Az addig nyújtott, hiányos összetételű takarmányt nem szívesen fogyasztják és ezért soványodnak. A betegség a fentebb leírt formában főleg teheneknél fordul elő, míg a malacoknál inkább abban nyilvánul meg, hogy egymás fülét és farkát rágják, az anyakocák felfalják malacaikat és a magzatburkokat. A teljesség kedvéért említjük, hogy a nyalakodás juhoknál is előfordul, éspedig az ún. gyapjúrágás formájában, valamint a tyúkoknál is, amelyek egymás taraját csipegetik, tojásaikat feltörik és elfogyasztják, egymást kizsigerelik és a kizsigerelt beleket felfalják (ún. kannibalizmus). A betegség gyógyítása ahhoz igazodik, hogy milyen okok váltották ki. Ha a bajt a konyhasó hiánya okozta, akkor könnyen segíthetünk rajta nyalóső nyújtásával. A mész- vagy főszforvegyületeket szénsavas, illetőleg foszforsavas mész etetésével lehet pótolni. Az állatorvos feladata annak megállapítása, hogy mely anyagok hiánya idézi elő az adott esetben a nyalakodást. Ez sokszor nem egyszerű feladat, és csak etetési kísérletekkel oldható meg. A vitaminok hiánya esetén leghelyesebb zöldtakarmányokat etetni, de szükség esetén gyári vitaminkészítmények is adhatók. Sürgős esetekben vitamininjekciók alkalmazása javasolt. Sertésekkel vitamindús, kellő mész- és fehérjetartalmú takarmányt etetünk, amelyet tanácsos még állati fehérjével is kiegészíteni (fölözött tej- hús- és csontliszt, halliszt). Dr. Flórián Endre, állatorvos
