Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-16 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. január 16. 6 Munkafegyelemből jeles incs idő a gépek pihentetésére átvevőhelyre évente. Bizony kevés járásban dicsekedhetnek olyasmivel, hogy nincs probléma a tejtermelők és az átvevők közt. Amióta a Calovól Tejfeldolgozó Üzem kiiktatta a közbeeső szállító szervezetet, a legnagyobb kánikulában sem fordult elő, hogy a termelők savanyú tejet vittek volna az üzembe. A jó minőségű nyersanyagból ugyancsak jó minőségű tejipari termékeket gyárthatnak, s ez nagy érték. Elégedett az őstermelő, a feldolgozó és végeredményben elégedett a fogyasztó is. A közelmúltban több alkalommal szóba került, hogy az egyre tökéletesedő, óriási mennyiségű nyersanyagot előállító mezőgazdasági termelés mellett az élelmiszeripar nem fejlődik eléggé. Azt most ne firtassuk, miért. Inkább arról beszéljünk, hogy az elégtelen élelmiszeripari kapacitás mellett egyes feldolgozó üzemek hogyan oldják meg a problémákat, miként használják ki ésszerűen az Időt, hogy az általuk termelt áru kitűnő minőségének fenntartása mellett lehető legnagyobb mennyiségű nyersanyagot vegyenek át a mezőgazdaságtól. A Nyugat-Szlovákiai Tejipari Vállalat őalovói (Nagymegyer) üzemegységének igazgatóságán Mórocz Béla igazgató, Miklós Dezső közgazdász és Fehér László pártelnök az üzem múltjáról, jelenéről és jövőjéről, továbbá a dolgozók hozzáállásáról tájékoztatott. A TIZEN- ÉS A HUSZONÉVESEK Esetünkben egészen fiatal, néhány esztendős élelmiszeripari üzemről van szó. Fiatal, mert'néhány évvel ezelőtt indult, fiatal, mert a dolgozók jórészét a tizen- és a huszonévesek közül válogatták össze. A közelmúltban az üzemi pártbizottság, az igazgatóság és a szakszervezet támogatásával 60 taggal megalakították a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezetét is. Ezt megelőzőleg 22 fiatal összefogásával szocialista munkabrigádot szerveztek. Azonban kilátás van még két hasonló munkabrigád megalakítására. Ügy adódott, hogy a délutáni műszakban a portej-gyártó részlegen meglátogattam a brigád néhány ragját. A többiek a délelőtti vagy az éjjeli műszakban dolgoznak. A dolgozók gazdaságosan, ésszerűen használják ki a rendelkezésre álló időt, mert óriási mennyiségű tej érkezik be naponta. Nincs mód a gépek pihentetésére. AZ ÉV MINDEN NAPJÄN DOLGOZNÁK Az emberek megértik, magától értetődőnek tartják, hiszen 1970-ben 83 millió liter tejet vettek át a mezőgazdasági üzemektől. Nagy részét feldolgozták. A sajton kívül minden más tejterméket gyártanak. Közélelmezési célra naponta a komáromi és a dunaszerdahelyi járás községeibe 40 ezer liter tejet és sok más tejterméket szállítanak. Készítményeik kedveltek a környéken, s a fővárosban... A Čalovôi Tejfeldolgozó Üzem által gyártott vajat jól ismerik Prága dolgozói is. Évente mintegy 1500 tonnát szállítanak belőle a fővárosba. A minősítési adatok fémjelzik, hogy 1970- ben kitűnő minőségű, I. osztályú árut szállítottak a megrendelőknek. Több mint 50 millió liter tejet dolgoztak föl portejnek, különféle zsírtartalom-koncentráció mellett. A portej-készítmény 540 tonnányi. A két járás mezőgazdasági üzemeiben jól ismerik az itt gyártott portej-készítményt. Mázsáját 720, s a 2 százalékos zsírtartalmú egalizált tejből készített portejet mázsánként 1388 koronáért vásárolják a termelők. Olcsó takarmány ez a borjak itatásos nevelésénél. Litere 1—1,10 koronába kerül a gazdaságoknak. Ugyanazt a szolgálatot teszi, mint a teljes tej, előnye, hogy sokkal olcsóbb, s ha faggyúval dúsítják, sokkalta- nagyobb tápértékű. A PORTEJET KÜLFÖLDÖN IS KEDVELIK Nem véletlen, hogy a Calovón gyártott portejet a külföldi mezőgazdasági üzemekben is szívesen vásárolják. A Nyugat-Szlovákiai Tejipari Vállalat ezt kihasználja, s a kiszállított portej ellenében felbecsülhetetlen értékű tejipari gépeket szerez be külföldről a nyitrai (Nitra), a levicei (Léva) és az érsekújvári (Nové Zámky) tejfeldolgozó üzemek termelésének racionalizálásához. Elsősorban is a portej készítésénél szükséges gépek beszerzésére törekednek, hogy Szlovákiában jobban elterjesszék gyártását. A nyitrai üzem már decemberben beindította a portejet gyártó részleget. Belátható időn belül megkezdődhet a gyártás a levicei (Léva) és az újvári üzemekben. Ezután talán sor kerülhet a őalovói üzem portejgyártó kapacitásának bővítésére is, mert hiszen a tejtermelés olyan rohamosan tör előre, hogy máris szükség lenne az üzem termelő kapacitásának bővítésére. JÓ KAPCSOLAT A TERMELŐKKEL Az igazgatótól jó volt hallani, hogy nagyon szoros, szívélyes kapcsolatot tartanak a mezőgazdasági üzemekkel. Sem a szállítók, sem pedig az átvevő részéről nem volt ok panaszra. Kölcsönös egyezmény alapján a naponta beérkező tejmennyiség 60—70 százalékát a termelők saját szállítóeszközeiken viszik a feldolgozó üzembe. Térítés ellenében. Nem kevesebb, mint 50 millió liter tej kerül így az Nem is emlékeznek rá, mikor kaptak vizezett tejet. A termelők ilyesmivel nem rontják jó hírüket. A nyugat-szlovákiai kerület 10 tejipari üzeme közt a legjobb minőségű tejet a őalovói üzem vásárolta fel. Az 1970-es évben e zsírtartalom a 3,80—í,85 százalékos átlag közt Ingadozott. Csak nagyritkán akadt olyan gazdaság, ahonnan 3,5 százalékos zsírtartalmú tejet vittek az üzembe. TIZENHARMADIK FIZETÉS Az üzemi pártbizottság elnöke dícsérőleg nyilatkozott a dolgozókról, lankadatlan hivatásszeretetükről. Ügy gondolom más üzemek vezetői is ellátogathatnának a Calovót Tejfeldolgozó Üzembe, hogy ellessék, miként kell szervezni, munkafegyelmet tartani, összefogni az embereket. Rávezetni őket az önfelgyelmezésre. Indokolatlan mulasztás nincs, pedig a gyártás minden szombaton és vasárnapon három műszakban folyik. A dolgozók mégsincsenek megrövidítve, mert a szombaton és vasárnap műszakot végzők hétközben kapnak két szabad napot, s a rendes fizetésen kívül vasárnapra 45, szombatra pedig 35 korona kiegészítő pótlékot. Az emjjerek érdekeltek a termelésben. Egy-egy dolgozó átlagos havi keresete 1970-ben elérte . a 1870 koronát. Ott-tartózkodásom alkalmával készítették elő a tizenharmadik fizetést. A tejport gyártó részlegen 12 tagú szocialista munkabrigád dolgozik. Ennek néhány tagja ott-tartózkodásom alkalmával délutáni műszakos volt. A képen Mohos Géza, Mikola László, Nagy Erzsiké, Németh Márti és Szabó Gyula láthatók. L. Špačinsky mérnök, CSc- ■ . A választék bővítése és a minőségjavítás Az ötvenes évek elején legfelsőbb párt- és kormányszerveink az élelmiszeripar dolgozóinak figyelmét a minőségre, a választék bővítésére, valamint a technológiai fegyelem megszilárdítására kezdték irányítani. Központi szerveink az 1952—1954-es években fontos -dokumentumokat fogadtak el a közszükségleti cikkek választékának bővítéséről, a technológiai fegyelem megszilárdításáról és a teriűelésben egyre növekvő selejt elleni harcól. Fokozatosan bevezették a termelésbe a termékek állami, szakszervezeti és üzemi szabványait. Ezek meghatározták az élelmiszerek és ttálok előállításának egv egységére felhasznál ható nyersanyag kötelező mennyiségét és minőségét. Ugyanakkor meg szabták, a végtermék minőségi mutatóit is. Létrehozták a minőség ellenőrzésével foglalkozó objektív állami szerveket, amelyok az üzemek szférájától függetlenül végezték a. termékek minőségének állami ellenőrzését. Az élelmiszeripar terén e szerveik a Élelmiszeripari Termékek Állami Minőségi Ellenőrzése, a Mezőgazdasági Termékek Állami Minőségellenőrzése és az Állami Kereskedelmi Ellenőrzés voltak. Ilyen szerepet töltött be továbbá az Élelmiszeripar Vizsgáló és Ellenőrző Intézete. Ezek a szervek tevékenységükkel jelentős mértékben elősegítették a technológiai fegyelem megszilárdulását és az élelmiszeripari termékek minőségének javulását, és ugyanakkor hozzájárultak a termelésben a kötelező szabványok betartásához. Az élelmiszeripari termékek és az italok minőségének objektív elbírálása érdekében az egész élelmiszeriparba bevezették a termékek minőségének egységes elbírálási rendszerét. Ezt kiegészítőén minden évben megszilárdították a minőségi mutatókat az egyes ágazatokban, amelyek jellemzőek az illető termékre. A minőség értékelésének ez a rendszere — habár bizonyos hiányosságokat is tartalmazott, amelyeket időközben fokozatosan kiküszöböltek — komoly hozzájárulást jelentett az élelmiszeripari termékek .minőségének objektív értékeléséhez, és jelentős mértékben elősegítette e termékek minőségének egyenletes fokozását. Ebben a kérdésben ugyancsak fontos szerepet játszott a vezetőik és felelős termelési dplgozók, valamint az irányító szervek dolgozóinak anyagi érdekeltsége a minőség terén elért eredményekben. A választék bővítésére, valamint az újabb, exkluzív termékek bevezetésére és a csomagolástechnika fejlesztésére az irányító szervek 1953-tól kezdődően fordítottak fokozottabb figyelmet, amikoris megszűnt az élelmiszerek jegyrendszere. Az élelmiszerek jegyrendszerének megszüntetése tette lehetővé, hogy az épülőfélben levő új, valamint az újjáépített üzemek korszerűbb technikával és technológiával folytassák termelésüket. A kohászati és a vegyipar fejlődése viszont elősegítette az élelmiszeripar csomagolástechnikájának fejlődését a korszerű göngyöleganyagok fokozottabb szállításával. E téren jelentős szerepet 'játszott á fejlett élelmiszeriparral rendelkező szocialista tábor országaival, valamint a kapitalista országinkkal folytatott külkereskedelmi kapcsolatok bővítése. Az exkluzív élelmiszeripari termékek és italok behozatalával kellő nyomást gyakoroltunk a hazai termélésre, amelynek így rugalmasabban kellett alkalmazkodnia a választék, a göngyölegtechnika és a minőség terén a külföldről behozott élelmiszeripari termékekhez. A legutóbbi esztendők soTán a Szlovákiában előállított élelmiszerek és italok választéka egyre bővült és a súlyválasztékkal együtt évente eléTi a 350— 400 gyártmányfajtát. Ez hozzávetőleg az élelmiszeriper egész választékának négy százalékát képezi. Az élelmiszeripari üzemek néhány terméke, minősége és fogyasztói csomagolását tekintve, nemcsak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, hanem nemzetközi viszonylatban is elismerést aratott. Egyes nemzetközi, sőt néhány világkiállításon is, a legfejlettebb élelmiszeripari országokkal versengve termékeink komoly elismerést arattak: arany-, ezüst- és bronzérmeket, valamint elismerő okleveleket nyeítek. így például cuíkorkaiparuok Londonban az 1966-os évben nyalókáival kitűnő helyezést ért el, borászati üzemeink a világkiállításon rendszeresen több aranyérmet nyernek. Baromfi- és konzerviparunk termékeivel szintén sikerrel állja meg a sarat a fejlett kapitalista országok versenyében. Kiváló eredményeket érnek el mailátaiparunk és söriparunk üzemei, amelyeknek termékei olyan színvonalon mozognak, hogy a malátaexport néhányszoros fokozása mellett sikerrel kezdtük meg a szlovákiai sörgyárakban előállított sör exportját is. (Folytatjuk.) Nem kevesebb mint 109 ezer koronát osztottak ki a dolgozók közt, s még ugyanilyen összeg kerül kiosztásra. Az üzemben 35 kommunista dolgozik. Példamutató emberek. Hivatásuk magaslatán állnak. Az 1968—69-es ellenforradalmi törekvések éveiben sem inogtak meg. Dolgoztak, mert tudták, hogy amit mások elrontottak, azt a kommunistáknak kell helyrehozni. Tekintélye van itt a pártnak, nagy tekintélye. HÉTMILLIÓS TISZTA HASZON A közgazdász néhány számadattal fölvázolta a fejlődést. Például 1965- ben másfél millió koronás ráfizetéssel zárták az évet s 1970-ben már 7 millió korona volt a tiszta haszon. Mórocz Béla igazgató Tán mondani sem kell, hogy ez igen nagy eredmény. Becsületére válik az üzem vezető gárdájának és nem kevésbé minden egyes munkásának. A fiataloknak, és a még fiatalabbaknak, így kell jellemeznem őket, mert itt még az a néhány Idősebb dolgozó is megfiatalodott. Nem korban, hanem gondolkodásban, hivatásszeretetben. Nagy pozitívuma az üzemnek, hogy 1964 óta 40 személyt nevelt szakemberré. Ez itt egy nagy család. Többen itt nőttek fel arra, hogy magasabb beosztásba kerülhessenek. Megértek az emberek. Sok nődolgozója van az üzemnek. Számokban kifejezve az összes dolgozó 65 százaléka nő. BIZTATÓ TÁVLATOK Már elkészítették a jövő évi és az ötéves távlati tervet. Az ötéves terv első esztendejében, 1971-ben 88 millió, 1975-ben pedig 110 millió liter tejet vesznek majd át a mezőgazdasági üzemektől azzal a feltétellel, hogy a feldolgozásnál a nyitrai, a lévai és az újvári tejfeldolgozó üzemek is besegítenek. A Calovól Tejfeldolgozó Üzemből azzal távoztam, hogy valóban jó érzés lehet együtt dolgozni ilyen munkaközösségberf. S ez a párt vezetőszerepének, az emberekkel való rendszeres kapcsolatnak, a gerinces gazdasági vezetésnek az eredménye. HOKSZA ISTVÁN Az ártámogatás, a dotáció A dotáció az állami támogatás egyik formája. A vállalatok termelési költségtöbbletének vagy az ár valamilyen célból történő csökkentésének fedezésére szolgáló költségvetési juttatás. Az árukra vonatkoztatva azonos az árkiegészítéssel, ami lényegében az árbevétel és a termelési költség közti, árhatóságilag elismert különbség összegének fedezése, e költségvetési juttatással. A külkereskedelemben az ártámogatás az értékesítési lehetőségek szolgálatában ál). Exportnál akkor beszélünk ártámogatásról, ha a külső piaci ár alacsonyabb a belföldi árnál, importnál, ha a külső piaci ár magasabb a belföldi, államilag megállapított árnál.
