Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-27 / 12. szám

BRNO 1971

(Folytatás az 5. oldalról.) zetközi pontszámot ért el prof. dr. Balabán K. mérnök lövése nyomán a hlubákái erdőben a

C. Budéjovice-i járásban került terítékre. A legjobb mufloncsigát Podolský Anton ejtette a chvalovi vadászterületen az Ostí n/Labem-i járásban. En nek nemzetközi pontszámú 236,95, ami azt jelenti, hogy ez a mufloncsiga egyben világrekorder is.

— Ragadozók feje, bőrnélküli koponyája is helyet kapott a paneleken.

— Igen, kiállításra kerültek medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskakoponyák is. Ezen a téren Szlovákia a világhatalmak közé sorakozik, mert például Cengel K., a žilinai járásbeli valcai vadászkörzetben ejtett vadmacskakoponyája 19,43 nemzetközi pontot érdemelt ki, Sninán, a Humennéi járásban Mošanský A. mérnök által lőtt farkas koponyája pedig 44,12 nemzetközi pontszámot ért el. Ez világrekord, mert ennél nagyobb pontértéket még sehol nem regisztráltak, vagy értékesebb trófeát legalábbis nem állítottak ki. Igen kíváncsian várjuk a Vadászati Világkiállítás BUDAPEST 1971 értékelését ezen a szakaszon is, amely rendezvény augusztus végén nyitja kapuit és szeptember végéig tart.

— Milyen reményekkel néznek szakembereink a budapesti világkiállítás elébe, ami szereplésünket illeti?

— A 358 aranyérmes trófeából hozzávetőleg 250-et szándékozunk Budapestre küldeni. Azon trófeáinkkal, amelyek pontszáma az aranyérem és az ezüstérem határán van, nem nevezünk be, mert úgy határoztunk, ihogy csakis a kifogástalan minőségű aranyérmesekkel veszünk részt a világ vizsgáló tekintete előtt. Tudjuk, hogy egyes államok az ezüstérmes, sőt a bronzérmes trófeáikat is bejelentették. Az eddig rendelkezésünkre álló, főleg Európára vonatkozó adataink szerint abban reménykedünk, hogy az érmek számát illetően Csehszlovákia a negyedik, sőt talán a harmadik helyre kerülhetne. Várakozásom szerint Magyarország juthatna az első helyre, Jugoszlávia a másodikra, a harmadik helyért vívott küzdelem pedig előreláthatólag Csehszlovákia, Románia és Lengyelország között dől majd el.

— A brnói kiállításnak nyilván összefüggése van a budapestivel.

— A brnói kiállítást a világkiállításra történő trófeakiválasztás céljából rendeztük. E- zért szokatlan a télvégi időpont is, ami azzal áll összefüggésben, hogy az összes trófeának, amellyel benevezünk, április végére Budapesten kell lennie, a vadászok névjegyzékét és a trófeák pontértékének áttekintését pedig március tizedikéig kérték megküldeni a

világkiállítás rendezői. A nemzetközi kiállításon már szerepelt trófeákat valószínűleg még egyszer nem fogják értékelni, így munkája az értékelőbizottságoknak csupán a nemzeti kiállításokon pontozott trófeák ellenőrzésével lesz.

— Benyomásom szerint mintha kevés lenne a jelenlegi kiállításon a lőttvad kidolgozott bőre.

— Ez így is van és ez bennünket is meglepett, mert nálunk igen sok bőr került kidolgozásra, és ezeket vadászaink odahaza megőrizték. Utánajártunk a dolognak és rájöttünk, hogy valószínűleg azért nem küldtek vadászaink több bőrt kiállításunkra, mert az egyes hazai folyóiratok és szakkönyvek az olvasók tudomására hozták, hogy a Nemzetközi Vadászati Tanács pontozási rendszerében csupán a vadkoponyák szerepelnek, míg a bőröket csak klasszikus módszerrel értékelik. A bőröket ugyanis különböző preparáló • módszerekkel meg lehet nyújtani és így jogtalanul növelni a négyzetcentiméterek számát. Ezt különben még a szőrzet színezetét, hosszát kifejező értékelés egészíti ki. A hiúz esetében még figyelembe veszik a bajuszt, a sörtét stb.

— Ggy tudom hiúztrófeák tekintetében is eléggé élen járunk.

i "

Országos rekorder aranyérmes őzagancs (középen), ejtette Kosec J. Naszvad (Nesvady), komáromi (Komárno) járás, nemzetközi pontszáma 176,72. Alatta a 165,22 nemzetközi pontszámú, második helyezésű aranyérmes őzagancs, ejtette Bábel V. Ekecs (Окой), dunaszerdahelyi (D. Streda) járás.

Bronzérmes farkasbőr, hazai pontszáma 101,75, a ragadozót Sivöák Miroslav mérnök a hroneci erdőgazdaság területén ejtette, a besztercebányai (B. Bystrica) járásban. Alatta farkaskoponyák. (A szerző felvételen

— Ebben is az úgynevezett nagyhatalmak közé tartozunk és legalább 6—7 hiúzbőrt szerepeltetünk a világkiállításon^ Kiállításunkon sajnos mindösz-' sze 17 darab volt a valamilyen éremre jogosult vadbőrök száma, amiből 10 hiúz, 2 farkas, 4 vadmacska és 1 medve volt.

— Ami a kilövés évét illeti, milyen trófeákat szerepeltetnek a kiállításon?

— Nyolcvan százalékban az 1965—1971 közötti időszakban ejtett trófeákat mutatjuk be, mert erre a kiállításra csak azok a trófeák voltak bejelenthetek, amelyek az 1965-ben rendezett brnói kiállításon nem szerepeltek. A kiállítás rendezőségének irányelvei szerint csak az aranyérmes trófeákat lehetett itt ismét kiállítani.

— Végezetül mit kíván a közeljövőben?

— Azt, hogy minél több jóminőségű trófeát sikerüljön összegyűjtenünk, s ezekkel Budapesten vadászatunk jól szerepeljen, ami hazánkat jól reprezentálná.

A nemzetközi (CIC) vadásztrófea értékelési rendszer sze rint aranyérmet akkor érdemel ki a trófea, ha legalább a következő pontszámot éri el: szarvasagancs 210 pontot, dámlapát 180 pontot, őaagancs 130 pontot, mufloncsiga 205 pontot, zergekampó 115 pontot, vaddisznó-agyar 120 pontot, medvekoponya 58 pontot, farkaskoponya 41 pontot, hiúzkoponya 27 pontot, vadmacskakoponya pedig 18 pontot. Ezzel azért tartottuk helyesnek kiegészíteni az elmondottakat, hogy a fiatalabb vadászok és a kívülálló érdeklődők is képet alkothasanak magukban az említett trófeák értékéről.

örvendetes, hogy a brnói rendezvényen a várt 20—30 ezer látogató helyett a szokatlan időpont ellenére is, 100 ezren vettek részt.

KUCSERA SZILÁRD

Mire

vadászhatunk

áprilisban?

Elmúlt a tél és az ínséges időket átélt, hasznos vadunk nagyrésze most már tavaszi, szülői gondokkal küzd. Szárnyas vadunk szorgalmasan készül a fészkelésre, költésre; szőrmés állataink egy része pedig már e hónapban világrahozza kicsinyeit. Természetes tehát, hogy ebben az időben a vadászetika és a törvényes rendelkezés egyaránt védi hasznos vadunkat. Ennek megfelelően ezen hónap lőhető vadjaink listája is elég szegényes és főként a ragadozók irtására nyújt alkalmat. Kivételt képeznek azon nemes szárnyasaink, amelyeket tavaszi dörgéskor vagy tavaszi vonulásuk alkalmával szokásos lőni. Így március 16-tól május 15-ig vadászható a siketfajd kakas, a nyírfajd kakas és a vadpulyka kakas. Április 15-ig járhatunk az igen kedves szalonkavadászatokra. Vadászhatunk vadkanra, vadmalacra és üregi nyúlra, de ha lehet ebben a hónapban még kíméljük ezeket a télen leromlott állatokat. A nem védett, kártékony vad közül lőhető a farkas, a róka, a hiúz. a nyestkutya, a görények, a hermelin, a menyét, a héja, a fekete és a hamvas varjú, a szarka, a mátyásmadár, a csóka és a nagy kárókatona.

Tartsuk e hónapban sózóinkat rendben s tegyünk beléjük gyógyszert tartalmazó nyaló sót is. A szárnyasok szórói alatt keverjünk az eleség közé védőhatású gyógyszereket. Figyeljük területünkön az özek elhelyezkedését, a bakok minőségét, hogy tisztában legyünk állományunk mennyiségi, területi és minőségi helyzetével. К. K.

Az angóranyúl szőrápolása és nyírása

Mint angóra tenyésztőt érdekelt az a kérdés, miként fejlődött az angóra szőr gondozása az évtizedek folyamán.

Régi szakkönyveket kezdtem olvasgatni.

A legrégibb könyv, amely rendelkezésemre állott 1920- ból származik.

Persze, ennek csak történelmi jelentősége van, de talán éppen ezért érdekes. Elég röviden érinti csak a témát. Ezt írja: „az elkülönített tenyésztés megnehezíti az angórák tartását. Emellett szőrét még fésülni, mosni, fényesíteni is kell. Mindezek elegendők arra, hogy tenyésztőinknek ne, legfeljebb kisasszonyoknak ajánljam, mert a vele való munkát csak mulatság címén nem unja meg az ember.“

Következő két szakkönyvben, amelyek 1931-bői valók, Köves Gábor István azt írja: Igen fontos a gyapjúgondozás, a szakszerű fésülés. Legajánlatosabb a fémfésű használata. Keféléshez hajlított fogú sűrű drótkefét használjunk. Feleslegesnek tartja a talpas nyíróolló igénybevételét. A közönséges házi ollót ajánlja. A nyulak fésülését, kefélését, úgy kell beosztani, hogy hetenként egyszer minden állatra sor kerüljön. Egy-agy nyúlra 15—20 percet szánjunk. Ellenzi a tépést, inkább a nyírást ajánlja.

KÉT MÓDSZERT ISMERTET:

# a) a teljes szőrhossz kifejlődésének bevárását, és

# b) a gyakoribb, többszöri

értékesítést szolgáló nyírást.

Ha teljes szőrhosszat kívánunk, úgy március, június és

novemberben nyírjunk. Esetleg csak kétszer áprilisban és augusztusban. De említi a február, május, augusztus és novemberi négyszeri nyírást is. Leginkább a háromszori nyírást tartja jónak, április, július és októberben. Télen 5 hónapos szünet van, ekkor az utolsó két hónapban hetenként kétszer kívánatos fésülni.

Ugyancsak 1931-ben jelent meg Rejtő—Frankfurter szerzők könyve. Ebben is az olvasható, hogy a fésülés és kefélés hetenként egyszer kívánatos. 1955-ben jelent meg Major Ákos könyve. Csak röviden érinti a kérdést. Hetenkénti fésülést, kefélést, évi háromszori vagy négyszeri nyírást javasol.

Ami ezután jelent meg, az már mai értelemben vett korszerű és szakszerű adatokat tartalmaz. Ezekből nem idézek, mert az érdeklődök az eredeti könyveket olvashatják. De felsorolom azokat: az első 1955-ben jelent meg Kelemen Aurél tollából, 1957-ben került kiadásra Anghy Csaba „Nyúltenyésztés“

cimű könyvének II. kiadása. 1962-ben került ki az olvasókhoz Kelemen Aurél, Dr. Csikváry László könyve, végül 1963- ban Anghy Csaba könyvének III. kiadása. Még csak arra kívánok rámutatni, hogy „tépés“sel csak egyetlen egyszer találkoztam Köves Gábor könyvében, de ő is helytelennek tartja. Mégis, amikor a textilhiány idején elterjedt az angóranyúl tenyésztés, mindenki tépte a szőrt, nyírás alig volt, legfeljebb egyszer egy évben. Így akartak a rossz nyúlról jó

szőrt kapni. Persze hiába, abba is hagyták hamarosan, nem csak a tépést, de sokan az angóra nyúl tartását is. Keveset sikerült megtudnom a külföldi adatokból. Sajnos csak német és amerikai adatokra tudok hivatkozni, bár bizonyára számos országban van és lesz angóratenyésztés. Lássuk először Kari Grotwohl híres német szakember 1948-ban megjelent könyvét. Első olvasásra úgy tűnik, hogy sok képtelenséget ír. Szerinte a szőrt a nyulakon egyáltalában nem kell gondozni. Úgy szelektáljuk nyulainkat, hogy arra ne legyen szükség. Olyan nyulat tartsunk, amelyik kevés munkát ad. A plusz munka más nyulakkal szemben egyedül csak a nyírás legyen. A szerző csak akkor fésül és kefél, ha a nyúl nyíráskor már az asztalon fekszik. Kitart a drótkefe és a fésű használata mellett. Hogy hányszor nyírjanak egy évben, azt sem említi. Álláspontja először megdöbbentett, de kezdek rájönni, hogy ha nem is egészen, de nagyrészt igaza van. Tépést nem ajánl és úgy tudom magam is, hogy Németországban ezt állatkínzásnak minősítik, s ezért tilos. Franciaországban ma is el van terjedve a tépés, és Amerikában sem ismeretlen, ahol a tépett szőrnek jobb ára van, mint a nyírottnak.

1926-ban Amerikában megjelent „Principal’s of Fur Farming“ című könyv, meg Andrássovich álláspontját fogadja el, aki úgy vélte, hogy a nyírással igen sok munka van és azt nők végezzék, akik nem unják meg.

Nagyon érdekes és hasznos

az 1961-ben megjelent „Farmers Bulletin“ „Raising Rabbit“ című kiadványa. A könyv szerint az angóra nyulak szőre semmi, vagy igen kevés gondozást igényel. A nyírás 10—12 hetenként történik. Ha tovább marad a szőr a nyúlon, akkor az utolsó időszakban már ápolni kell, amelyet fésűvel és kefével végeznek.

Levonva mindebből a tanulságot, tenyészetemből kiselejteztem a gubancolódásra hajlamos nyulakat. Nyírás után 3 hónap múlva kezdem el csak a szőrzet kefélését. Hogy milyen gyakran, az a nyúltól, illetve a szőrtől függ. Csak hajkefét használok, fémfésűt és drótkefét nem. A nyírást évente háromszor végzem. Először kora tavasszal, majd júniusban és október végén. Lehet, hogy lehetne négyszer nyírni, de nyulaim szabadban elhelyezett ketrecekben vannak, így ez nem lehetséges. Téli nyírásra nem gondolhatok. Ezt a módszert a már megszűnt „American Angóra News-ből“ tanultam és mondhatom, hogy a módszer nagyon bevált.

A nyíráshoz üres képrámát használok. Ennek négy sarkába 1—1 mennyezet szeget verek. A nyúl lábára 1—1 hurkot vetek, .amely széles fűzőzsinórból készül. A nyulat az asztalon beállítom a lefektetett rámába, és lábait kikötöm, hogy ne tudjon mozdulni. Miután hátáról, oldaláról és combjairól lenyírtam a gyapjút, a rámát nyúlástól megfordítom és hasi oldala felől nyírom meg. A nyúl alá kisebb párnát teszek, hogy jól kidomborodjon a nyírandó rész.

Dr. Jeszenszky Andor

Takarmánviuttatas a ludas a kacsatenvasztoknek

3

** Nálunk leginkább az olasz lúd terjedt el, —ksz—

Azok a tenyésztők, akik 1971- ben élőludat vagy lúd- és kacsatollat adnak el a felvásárlószerveknek, takarmányjuttatásban részesülnek. A tollat a Zberné suroviny nemzeti vállalat veszi át, s ez a pénzbeli kiegyenlítésen kívül takarmányátvételi utalványt ad át a toll eladójának.

Az eladott élőlúd ellenében a takarmánykiutalás a következő mennyiségre szól:

Az 1971. augusztus 1-től december 10-ig eladott, legalább 5,3 kg súlíyú lúd ellenében 12 kg takarmányt kap az eladó.

Az 1971. augusztus 1-től november 20-ig eladott, 4—5,3 kg közötti súlyú lúd ellenében 12 kg takarmányt kap az eladó.

Az 1971. november 21-től december 10-ig eladott, ugyancsak 4—5,3 kg közöti súlyú lúd ellenében 5 kg takarmánykiutalásban részesül az eladó.

A takarmányjuttatás nem vonatkozik a korai ludakra, melyek felvásárlása 1971. augusztus. 1-ig történik, valamint az 1971. december 10. után eladott, továbbá az egy évnél öregebb ludakra sem.

Az 1 kg lúd- ás kacsatoll ellenében történő takarmányjuttatás a következő módon történik:

A mezőgazdasági felvásárló és anyagellátó üzem a Zberné suroviny vállalat toliátvételi szelvénye alapján minden kg toll ellenében minőségi besorolás szerint az alábbi takarmánymennyiséget adja ki

ingyenesen: lúd pehelytoll fehér,

kiváló minőségű, 70 kg;

lúd pehelytoll fehér,

gazdatoll, 55 kg;

lúd pehelytoll tollas, 40 kg;

lúd félpehelytoll fehér,

fosztatlan, 30 kg;

lúd félpehelytoll szürke,

fosztatlan, 15 kg;

lúdtoll fehér, fosztatlan, 20 kg;

lúdtoll fehér, tömött

ludaktól, fosztatlan, 10 kg;

lúdtoll szürke, fosztatlan,

tömött ludaktól is, 8 kg;

kacsatoll fehér, fosztatlan 12 kg.

Az ingyenesen juttatott szemestakarmány ellenértéke gyakorlatilag része a toll felvásárlási árának. A két érintett vállalat a takarmányt havonta számolja el egymás között.

A takarmány tulajdonképpen kukorica, csupán Csehország területén utalnak ki esetleg más szemestakarmányt, amennyiben kukoricakészletük nem lenne.

—ksz—