Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-27 / 12. szám
1971. március 27. SZABAD FÜLDMOVES |u|int több más falunak, Nagycsalómi jának (Vet. fialomla) is megvolt a múltban a nagybirtokos „patrónusa“. Ogy mondják: Kégl nemzetes úr kegyetlensége közismert volt. Cselédeit, aratóit csendőrökkel ihajttatta munkába... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes befejeződése után a Major cselédei és a falu kisgazdái erősen szimpatizáltak a kommunistákkal. Terjesztették és olvasták a Kassai Munkást, később pedig az Üt című folyóiratot. Az 1931-es községi választások alkalmával a kommunista párt jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot, mégsem kerültek a község élére. Erről gondoskodtak a Magyar Nemzeti Párt és a Hodža-féle Agrárpárt jelöltjei. A második világháború után újjászervezték a kommunista párt helyi szervezetét. Ami a falu fejlődését illeti, szemlélteti a következő példa: a két világháború között csupán négy ház épült, az is az árvízutáni magasabb életszínvonal ebben is változást hozott. Sőt a kenyérsütéssel is felhagytak a gazdasszonyok, miután az üzletben naponta friss kenyeret, péksüteményt vásárolhatnak. A faluban régen kéttanerős iskola működött, most pedig 13 pedagógus tanít. A felszabadulás óta félszáz szakképzett embert adott a falu a népgazdaságnak. Üj kultúrháza is van Nagycsalomijának, amit Z akció keretében építettek a lakosság részvételével. Rendszeresek a filmelőadások, s a közel kétezer kötetnyi szépirodalmi- és szakkönyvből enyhíthetik betűszomjukat az olvasók. Hajdanában kevés újságot járattak a faluba, az is kézről-kézre járt. Most a napisajtó 150 példányát I kézbesíti a postás, ugyanakkor a К szövetkezet valamennyi tagjának járatja a Szabad Földműves hetilapot. I; Napközi otthon létesült, ahol szerető gondoskodásban részesülnek a kis emberpalánták. Ily módon részben tehermentesülnek a szülők, nyugodtan végezhetik napi munkájukat. A felszabadulás után körorvost, később fogorvost kapott a falu. Az egészségügyi körzetnek mentőautó áll rendelkezésére. Épül az új egészségügyi központ három orvosi lakással, rendelőkkel. Megindult a községi vízvezetékhálózat építése, megoldva végre az Ivóvíz-problémát. Épül az új üzletház is, amely másfél millió korona beruházási költséget igényel. Elkészültével hozzájárul majd a lakosság jobb áruellátottságához. A szövetkezet 1957-ben alakult EGYÜTT MAGASABB SZINTEN ■ ■ ■ károsultaké volt. A felszabadulás őta viszont 123 új családi házat építettek és sokat átalakítottak. Az első építkezők az egykori cselédek voltak, majdpedig később a szövetkezeti tagok. Ezek a házak már villaszerűek. Üvegezett verandával, fürdőszobával és vízvezetékkel. Ma már senki sem épít istállót a családi ház mellé, autógarázst annál többet. 7 Nagy hatást gyakorol az építkekezésekre a szövetkezet. A kerítések? Míg régen léc, deszka, drót volt a divat, most viszont a kö, vagy a vaskerítés dívik. Nincs mit eltakarni, szabad a betekintés az udvarokba. Szőlőlugas, virágoskert, gyümölcsfa mindenütt. Zsúpfedelű ház már csak mutatóban van egynéhány. A felszabadulás után nagy volt a különbség cseléd és földműves bútora között. Mindezt eltüntette a falu szocialista fejlődése. Ahány ház, annyi tévé-készülék, tranzisztoros rádiónak se szeri, se száma. Csupán egy dologgal nem békélhetünk meg: a házikönyvtárak hiányával! Az anyagi jóléttel párhuzamosan kell a szellemi felemelkedésnek is haladnia. Nélkülözés, szűkölködés? Még a középparaszt is ritkán vágott csirkét. Most is a fülemben csengenek egy gazda szavai: — Csirkét csak akkor ehettünk, ha vagy a csirke volt beteg, vagy pedig ml! ’■ Inkább eladták. Begyalogoltak hízólibával, csirkével a hátukon Ipolyságra (Šahy). Igaz, volt napi egyszeri autóbuszjárat, de inkább megtették azt a 25—25 kilométert gyalog. Ma huszonhétszer fordul meg a busz a faluban naponta, s még így is sok az utas. t: Üzletesek szerint valaha a paprika, só, kevés cukor volt a fő elárúsításí cikk, s jobbára csak hétvégeken és ünnepek előtt vásároltak a fogyasztók. A felszabadulás meg 20 taggal 190 hektár földterülettel, s 1959-ben vált egész községivé. Itt érdemes megemlíteni, hogy a svéd skanzen mintájára járásonként meg kellene hagyni egy régi zsúpfedeles házat, s bebútorozni, népviseleti anyagokkal ellátni. Az udvarra pedig összegyűjteni a ma már nem használatos termelőeszközöket, szerszámokat, ami pénzbe sem kerülne. Egy jólmenő szövetkezetnek nem nagy költségébe kerülne az anyaggyűjtés, felügyeletét pedig ellátná arra alkalmas szövetkezeti nyugdíjas. A kollektivizálás záróakkordjaként kigyúlt a fény a faluban. Másnap a traktor feldübörgött s az ekevasak eltüntették a mezsgyéket ... Az akkori szövetkezetre ma már rá sem lehet ismerni. Üj istállók, műhelyek, irodák épültek. A géppark megsokszorozódott. A tagok keresete eléri az ipari munkásokét, ami számos munkást csalogatott haza a szövetkezetbe. S még egy jelentős változás: az Ipoly szabályozása. Ez lehetővé tette 60 hektár gyönge minőségű rét és legelő feljavítását, szántófölddé tételét. Mint már arról a Szabad Földműves is beszámolt — a környező szövetkezetek összefogásával egy korszerű sertéshizlalda épült, s mintegy 100 vagon sertéshúst termelhetnek évente, ily mődon csökkentve a hús önköltségi árát. Folyamatban van a szövetkezetek egyesítése, amely a közös gazdálkodás továbbfejlesztését eredményezheti, jobban kihasználva a gépeket, meghatványozva a mezőgazdasági termelést, könnyítve az ember munkáját. Hát Ilyen jövőnek néz elébe Nagycsalomija és a környék falvainak népié. Magasabb fokon kívánja építeni a szocialista mezőgazdaságot. Nem kétséges: együttes erővel sokkal többre viszik! Cseri Béla, (Nagycsalomija) Д z időjárás meghazudtolta önmagát. Február első jelében sapka nélkül, szétgombolt kabáttal, csaknem tavaszi melegben ismerkedtünk Nagykövesddel (Vet Kamenec). A levegő kristálytiszta volt. A téli napfényben fürdő hajdani Rákóczi vár ódon falai jó távolról mutatták az utat. Nagykövesden nemcsak a romantikus környezet, a takaros házak nyerték meg tetszésünket, de a közvetlen, vendégszerető emberek is, akik úgy fogadtak, mint régi, jó ismerősöket. A kölcsönös üdvözlés után hamar feloldódtak a nyelvek. Az emberek szívesen meséltek községükről, életkörülményeikről, de nehézségeikről, problémáikról sem hallgattak. Például KANDA György agronómus főleg az alkatrészhiányról panaszkodott. —Van egy nagy teljesítményű T—174-es német baggerunk, ám alkatrész híján gyakran hasznavehetetlen. Nemegyszer jóformán csak filléres dolgokról van szó, azonban képtelenek vagyunk beszerezni. — Különösen akkor bosszantó az ilyesmi — vette át a szót kollegája —, amikor a meliorációs munkánál a legnagyobb szükségünk lenne rá. De a Major 3011-es traktorainkhoz -eem tudunk dugót, gyűrűket kapni. Tudjuk, hogy ez országos probléma, azonban nem árt, ha tudják eb- illetékesek, mennyire kellenének ezek a fontos gépalkatrészek és nincs. Beszélgetésünket a hangszóróból áradó vidám muzsika szakította félbe. Már azt htttük, valamiféle kívánsághangversenyt rendeznek a faluban, amikor egy hang a CSKP 50. évfordulója jegyében összeállított műsor keretében Ismertette a lakosokkal a párt megalakulásának történetét. — Jól kihasználjuk a hangszórókat — tájékoztatott GÁSPÁR Viktor, a hnb elnöke. — Egyszer a Vöröskereszt szólítja fel a lakosokat a véradásra, másszor a ruhatisztítás lehetőségeiről tájékoztatjuk háziaszszonyainkat, vagy a vadásztilalomról értesítjük nimródjainkat stb. A közelmúltban az egész hangszóróhálózat generál javítást kapott, hogy jól megfeleljen a követelményeknek. A- mint láthatták, a fénycsöves közvilágítást is kiszélesítettük. Pompás, korszerű a kultúrház ts, amelyet 1 millió 260 ezer korona beruházással építettek. Itt kapott helyet a hnb, valamint az efsz is. Mivel az épület a község központjában áll, egy pillantással megállapítható: Kövesden új családi házakban sincs hiány. S a gépkocsi sem jelenthet ma már különösebb luxust. — Községünk az ötvenes évek második felétől gyors ütemben fejlődik. Az új, illetőleg átalakított házak berendezése csaknem mindenütt modern. A személyautók száma is eléri már a huszonötöt. A legutóbbi kimutatás szerint 313 tévé-tulajdonost tartunk nyilván. — Majd a hnb-elnök azzal folytatta, hogi/ a falufejlesztési- és csinosítási munkákból a lakosok is méltóan kiveszik részüket. Sokat segítettek a kultúrház, valamint a járdák építésében. — Es az üzlethálózat? Az. elnök halomnyi aktát rakott elém, mutatva, hogy ez az ügy már 1967. óta húzódik, de ígérgetésnél többet eddig még Csatlós József, a közös elnöke. nem kaptak a felettes szervektől, pedig a korszerű üzlet helyét ts régen kijelölték. — Az eredeti tervek szerint már 1969-ben el kellett volna készülnie az üzletháznak. Most 1971-et írunk és még semmi konkrét eredmény... A járásban tán sehol sem ilyen kedvezőtlen a helyzet, mint nálunk. Ezért türelmetlenül várjuk az illetékes szervek gyors intézkedését. Nehogy azt higgyük, hogy ttt mindent felülről várnak. A régi hnb-épületet bölcsődévé alakítják át, amely központlfűtésű lesz. Megtekintettük a nemrég átadott kultúrtermet, valamint az ifjúsági klubot, amelyhez jól felszerelt konyha is tartozik. Tehát ha lakodalom vagy egyéb ünnepség adódik, nem kell már a sarokba tóint a bútorokat, s kölcsönkérni a temérdek tányért, széket stb. Itt kényelmesen és kellemes környezetben ünnepelhetnék és a háziasszonyoknak még a főzésre sincs gondjuk, elég az ételt megrendelni. Az időközben megérkezett CSATLÓS Józseffel, a 870 hektáros szövetkezet elnökével elsősorban a szövetkezetről beszélgetünk. — Embereink megtalálják számításukat. Átlagkeresetük 1800 korona körül mozog havonta. Munkaerőhiány nincs. Az átlagos életkora tagságunknak 44 év. A fiataloknak nincs okuk a menekülésre. Házasság esetén négyezer koronát kapnak fejenként, a hadseregből visszatérő fiatalok pedig kétezer koronát. Ezenkívül az érdeklődőknek előnyös kölcsönöket folyósítunk. Sokat javult a művelődési, szórakozási lehetőség. A sport is a faluhoz köti fiataljainkat, mivel a szövetkezet anyagilag is támogatja a sportélet fejlesztését. A továbbiakban elmondotta a szövetkezet elnöke, hogy szarvasmarha-hizlalásra és malacnevelésre szakosították a termelést. Elsőrendű feladatnak tarifák a gazdasági udvar korszerűsítését, tatarozván az Istállókat. Bár szoctálts helyiséggel rendelkeznek, tavasszal megkezdik egy központi szociális épület építését. Építkezést anyaguk megvan hozzá s a kőműves-csoport azon igyekszik majd, hogy szeptember elsejére elkészüljön. A CSKP 50. évfordulójának tiszteletére többek között vállalták, hogy 6 vagonnal túlteljesítik cukorrépatermelési tervüket, amelynek pénzértéke 15 ezer koronát jelent. Ezenkívül 100 mázsa hússal termelnek többet az előirányzottnál. — Gazdaságunkról elmondhatom még — folytatta a szövetkezet elnöke —, hogy négyszáz hektár földet öntözhetünk, ami kétségkívül nagy előny, noha öntözőberendezésünk új, nem a legkorszerűbb. Ami a szőlőtermesztést tllett, kitűnőek a természeti adottságaink. Ezt különben személyesen is tapasztalhattuk, mert Csatlós elvtárs megtnvitált a Vár alatt húzódó félezer éves pincébe, ahol jó keleti bor kóstolgatása közben folytatódott a beszélgetés... Észre sem vettük, hogy a nap lenyugodott és a várrom falait ezúttal a holdfény ezüsfőzte be. Kezet szorítottunk, s azzal búcsúztunk, hogy ez a vendégszerető vidék megérdemelné az idegenforgalom és az üzlethálózat fejlesztését. ORDÖDY VILMOS A község kultúrháza.
