Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-27 / 12. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1971. március 27. az első hazai hibrid-szudánifu Az Állami Fajtaelismerő Bizottság a múlt évben — kétéves kísérleti eredmények alapján — elismerte a nálunk kinemesített, első hazai hibrid-szudánifiivet. Az új hibrid a „HYSO“ elnevezést kapta. Mi is az a hibrid szudánifű? A kukoricánál már általánosan Ismert a hibrid fogalma és előállításának módja, mely lényegében ebből áll, hogy az anyai beltenyésztett törzs vagy fajta címerét virágzás előtt levágják és így a nővirágokat az apasorok virágpora termékenyíti meg. A címervágott anyanövények (sorok) megtermékenyített magja szolgáltatja a hibrid vetőmagot. Ä nálunk termesztett, illetve ismert takarmánycirkok mind egy fajhoz tartoznak — Ide tartozik a szudánifű is. Az egyes változatokat (szemescirok, szudánifű) egymással keresztezve az első nemzedéknél — Fi hibridnövény — az esetek túlnyomó részében, a kukoricához hasonlóan, heterózishatás a jobb magtermés, a nagyobb zöld tömeg, az edzettség és az ellenállóképesség vonalán nyilvánul meg legjobban. A cirkoknál természetesen lehetetlen volt a kukoricánál alkalmazott módszer segítségével történő hibrid vetőmag nagyméretű előállításának megvalósítása, mivel a hímvirágok kasztrálása az anyai növényegyedeknél fizikailag megoldhatatlan. A bibe és a porzók ugyanis egy virágban helyezkednek el és a kasztrálás során minden virágból — egy közepes cirokbugában hozzávetőlegesen 1000 ilyen virág van — el kellene távolítani a porzókat. A VIRÁGPORMEDDÖSÉG FELFEDEZÉSE A cirkoknál a heterózishatás gyakorlati kihasználását a hímsterilitás (virágpormeddőség) felfedezése tette lehetővé. Ezen növények hímsterilitását az USA-ban fedezték fel. Ennél a fajnál is akadnak törzsek, fajták, melyek rákeresztezve a hímsterll formára, újonnan steril (virágpor nélküli) utódokat adnak. Ezeket használjuk anyanövényeknek. Ezekután már csak olyan apai formát kellett keresni, amely ezeket az anyanövényeket beporozva képes kiváltani a minőségi és mennyiségi mutatókra ható, megkívánt heterózishatást. A hibrid-szudánlfű előállításánál nem fontos, hogy mindkét szülő egy gazdasági változathoz tartozzon. Ez azért lehetséges, mert a szudánifű nagyon erősen, szuperdominánsan örökíti meg a külső formáját és a belső tulajdonságait. A „HYSO“ SZÜLÖPARTNEREI egy hímsteril szemescirok és a „Solarská“ szudánifű fajta. Ezek segítségével állítják elő a hibrid vetőmagot. A HYSO magformája szemescirok, ami szudánifűvel van megtermékenyítve. Az előállított vetőmagot csak az első (Fi) nemzedékben lehet használni, mert a későbbiekben nemkívánatos formahasadásra kerülne sor. AZ 0) HIBRID JELLEMZÉSE A HYSO erős, gyors fejlődésű, dús levélzettel rendelkező, jól bokrosodő és sarjadzó, a baktériumos levélfoltossággal szemben ellenálló hibrid. A hibrid szudánifű melegkedvelő, szárazságtűrő nyári zöldtakarmány. Az ökológiai viszonyoktól függően, megközelítőleg július elejétől szeptember végéig hozza a termést. Viszonylagos értékéről akkor alkothatunk hozzávetőleges képet, ha öszszehasonlítjuk a többi egyéves, azonos időben termeszthető és etethető nyári takarmánynövénnyel. A négy helyen és két éven keresztül végzett állami fajtakísérletek összehasonlítása alapján elmondható, hogy az intenzív kísérletek átlagában 31 százalékkal több zöldtakarmányt adott, mint a közönséges szudánifű és 52 százalékkal múlta felül a csalamádékukorica terméshozamait. Ez azonban még nem mondana sokat, ha nem hasonlítanánk össze a termések takarmányértékét ls.v A közönséges (Solarská) szudánifű össztápanyagtermését 35 százalékkal haladta meg, a csalamádékukoricához viszonyítva pedig keményítőértékben 65, nyers fehérjében viszont 93 százalékkal termett többet. A HYSO a kísérleti és gyakorlati termesztés során 800 q körüli átlaghozamot biztosított zöldtakarmányból 1 hektáron. A termesztési feltételektől függően 600 és 1000 mázsa közötti hozamokat adott hektáronként. Tápanyagokban számítva ez 90—100 q keményítőértékét és 16—20 q emészthető nitrogént tartalmazó anyagot jelent. Az említett hibrid keményítőértéke zöld állapotban, bugahányásig 12—14 kg, az emészthető nitrogén-anyag tartalma pedig 2—2,8 %. A nevezett tápanyagok aránya a bugahányás kezdetéig (1:6, esetleg 1:7) nagyon megfelelő a fejőstehenek és a növendékmarhák részére. Ez annyit jelent, hogy — az állatok testsúlyától függően — a napi 40—60 kg zöld hibrid-szudánifü adag Felvételünkön az új hibrid szudánifű (HYSO), valamint a hímsteril anya (balra) és az apanövényként szereplő Solarská szudánifű (jobbra) látható. a fejősteheneknél a létfenntartáson kívül mintegy 10—12 liter tej termelésére is elégséges, egyéb takarmány hozzáadása nélkül. Egy hektár hibridszudánifű termése 6—7 ezer literrel több tej kitermelését teszi lehetővé, mint az ugyanakkora területen termesztett csalamádékukorica. Termesztése még akkor is kifizetődőbb, ha a 800 q átlaghozam érdekében 4—5 q nitrogéntartalmú műtrágyával többet kell adagolnunk egy hektárra. TERMESZTÉSI FELTÉTELEI Az új hibrid termesztése úgyszólván egyszerű. Tulajdonképpen minden talajon termeszthető, de maximális hozamokat csak a jó talajokon biztosít. A tápanyagban szegény és sekély termőrétegű talajokon a gazdag termést fokozott tápanyagpótlással és öntözéssel lehet biztosítani. Éghajlati igénye hasonló, mint a csalamádékukoricának. A HYSO hibrid szudánifű főnövényként május elején vethető, gondosan előkészített, jól eldolgozott talajba. A vetés 15—20 cm sortávolságra és 4 cm mélységre történik. Egy hektáron 50—60 kg csíraképes magot szórunk el. Vetés után liengerezünk. A vetés gyomosodása esetén a bokrosodás kezdetétől az araszos növénymagasságig Dikotex vagy Selektin vegyszert alkalmazunk, 2—3 kg-os adagban. ELŐTÉRBEN a TÄPANYAGPÖTLÄS A gazdag termés biztosításához természetesen sok tápanyagra van szüksége a szóbanforgő növénynek. Tiszta tápanyagban számítva megközelítőleg 200 kg nitrogénre, 60 kg P2O5 és 100 kg K2O tápanyagra van szüksége. Természetesen ezt a mennyiséget nem feltétlenül szükséges műtrágyák formájában biztosítani. A tápanyagok jelentős részét istállótrágya, trágyalé (vetés előtt) stb. formájában is adagolhatjuk. A nitrogéngyüjtő képességgel rendelkező növények utáni vetés esetén a talaj tápanyagtartalmának feltételezett mennyiségét természetesen levonjuk a fentemlített adagokból. A foszfor- és kálitartalmú műtrágyákat, valamint a 4—5 q nitrogéntartalmú műtrágyát a vetés előtt dolgozzuk be a talajba. Amennyiben más trágyát (pl. istállótrágyát, húgylevet) is adagoltunk, úgy azok tápanyagtartalma szerint állítjuk össze a vetés előtti trágyaadagokat. A nitrogéntartalmú műtrágyák szükséges mennyiségének felmaradó részét a kaszálások után juttatjuk a talajra. Az első kaszálás után 2 q és a második kaszálás után további 1—2 q nitrogéntartalmú műtrágyát szórunk el egy hektáron. A szóbanforgó növény trágyázását gondosan és az igényeknek megfelelően kell végezni, mert csakis így képes biztosítani a legjobb hozamokat. A hibrid szudánifű másodnövényként — őszi keverékek után — is vethető. A május elején földbe kerülő vetés esetén két kaszálással is lehet számolni, de a június elején veteti hibrid szudánifű már csak egy termést biztosít. A tavaszi vetéseket 700 q körüli termésre kell trágyázni, . a júniusit 300—400 mázsám. A május elején vetett HYSO körülbelül július elejére eléri a 80—90 cm növénymagasságot. A takarmányozást úgy kell megkezdeni, hogy mire megkezdődik a bugahányás, befejezzük az első kaszálás révén nyert takarmány etetését. Nem szabad hagyni, hogy elvénüljön a növényzet, mert a tápérték —» különösen az emészthető nitrogén-anyag mennyisége — erősen megcsappan. Hasonlóképpen romlik a tápanyagok aránya is. Ha egész nyáron hibrid-szudánifüvet akarunk etetni, akkor a folyamatos ellátás biztosítása érdekében május elején (főnövényként) és később, mint másodnövényt kell vetni. A másodnövénynek vetett részt ajánlatos 7—8 napos4 időközzel két részben vetni, mert így jobban elkerülhető a zöldtömeg felhalmozódása, elvénülése. VIGYÁZZUNK AZ ETETÉSNÉL Ősszel az erősen dércsípte, vagy már megfagyott hibrid-szudánifüvet csak csökkentett, feles, adagokban etessük. Hideg, esős időben ne legeltessük éhgyomorra az 50 centiméternél alacsonyabb növényállományt, mert a napokig tartó meleg és napfény-hiányban szenvedő növényzetnél előfordulhat a kéksav, ami az állatoknál gynmorbántalmakat okoz. Egészen kevés előetetéssel még az említett esetben is legeltethető a teljesen fiatal növényzet. Etetésnél azónban nem kell semmitől tartani, mert a hideg, esős időben kaszált zsenge növényzet esetleges kéksav-tartalma egy órán belül elbomlik. Az 50 cm-nél magasabb növényzetet minden időben, bárminemű korlátozás és károsodás lehetősége nélkül etethető. Haszonállataink hasznosságának fokozása érdekében mindig erősen fontolóra kell venni, hogy milyen szálastakarmányokat termesszünk. A szálasokat úgy kell megválasztani, hogy azok az adott viszonyok között az állatok létfenntartásához és termeléséhez szükséges tápanyagokból minél többet produkáljanak, s egy állat szükségletét minél kisebb területről tudják fedezni. Remélhetőleg az újonnan elismert hibrid-szudánifű beváltja a hozzá fűzött reményeket és hathatós segítséget nyújt mezőgazdasági üzemeinknek a takarmánytermesztés problémáinak megoldásában. Bartalos Menyhért mérnök, Sósszigeti (Solary) Növénynemesítő Állomás A Triticale a búza (Triticum) és a rozs (Secale) keresztezéséből származó állandósult jellegű hibrid, melyet a genetikusok és a növénynemesítők állítottak elő. Ősét 1890-ben egy Rlmpau nevű német tudós nemesítette ki. Míg kimunkálásánál a botanikusokat és a genetikusokat elsősorban a fajkeresztezés és a fajátalakulás érdekelte, addig a nemesítők a rozs igénytelenségét és a búza jobb minőségét akarták a Triticaleben egyesíteni. A Magyar Népköztársaságban dr. Kiss Árpád és munkaközössége tíz évvel ezelőtt hatékony kísérlettel megtette a gyakorlat felé Irányuló lépéseket, s elérte, hogy az No 30-as, s későbben az No 57-eá és No 64-es családfák üzemi kísérleben is igazolták a rozzsal szembeni versenyképességüket. Nálunk, Csehszlovákiában a Triticale termesztése még csak a kezdetnél tart. Bartakovics István mérnök, a Dolný Peter-i (Alsópéter) szövetkezet elnöke vállalta az egyik úttörő szerepét. Az első vetőmagot a Duna—Tisza közi MezőgazdasSgi Kísérleti Intézettől szerezte be, hogy meggyőződjön, hogyan viselkedik a növény a szövetkezet homoktalaján, mert a Triticalet a homotalajok gabonájaként nemesítették ki. Bartakovics mérnök a Triticale előnyét abban látja, hogy: 1. nagyobb termést ad az eddig ismert — homoktalajokon termesztett — rozsfajtáknál; 2. valószínű, hogy belátható időn belül kenyérgabonává ismerik majd el nálunk is. A homokos és a tevékeny talajok gabonája Véleménye szerint az eddigi eredmény meggyőzően bizonyította, hogy a Triticale nagyobb termésátlagot nyújt, mint bármelyik rozsfajta, ezért távlatilag feltétlenül számolnunk kell vele, mint a jövő kenyér- és takarmánygabonájával. Alapjában véve ezt bizonyítja a magyarországi üzemi gyakorlat Is, ahol a Triticalet már elég nagy területen termesztik. Nálunk azonban a kutatók még nem tanúsítottak különösebb érdeklődést ebben a tekintetben. Az alsőpéteri szövetkezetben az utóbbi két esztendőben hasznos tapasztalatokat szereztek termesztésébe^. Az 1969-es évben egy, 1970-ben pedig már 11 hektárról takarították be magját. Idén pedig 25 hektáron termesztik. A kezdeti évben ugyanis 51,10 mázsa hektárhozamot nyújtott a Triticale, tehát sokkal többet, mint a szövetkezet bármelyik gabonafajtája. Érthető, hogy növelték a vetésterületet. Mint ismeretes, dr. Kiss Árpád eddig több Triticale változattal gazdagította mezőgazdaságunkat. így a gyakorlatban néhány változata megtalálható. Alsópéteren 1969-ben az 57-es változatot termesztették, de úgy vélekednek, hogy biológiai és agrotechnikai szempontból ettől jóval előnyösebb a 64-es változat. Ezért ebben az esztendőben már csak azt termesztik. Bartakovics mérnök a 64-es Triticale-t, mint a tevékeny talajok gabonáját említi. Véleménye szerint mennyiségre és minőségre nézve éppen ott nyújthatja a legelfogadhatóbb termésátlagot. Mivel a Triticale a búza és a rozs keresztezéséből származik, agrotechnikája is hasonló. Említést érdemel például tápanyaggazdálkodása. Télen tenyészcsúcsa hasonlóan megfigyelhető, akárcsak a búzáé. így fejtrágyázása a legalkalmasabb időben végezhető. Némely korábbi változatánál nagyon fontos a műtrágya hatékonyságának a megfigyelése (itt főleg a nitrogénről van szó), mert esetleg nagyobb adag esetén a megdőlés veszélye fenyegethetné. Ez azonban nem vonatkozik a 64-es változatra, mely nagyon jól bírja a nagyobb nitrogénadagot. A kutató és az alsópéter! szövetkezet tapasztalatai bizonyítják, hogy homoktalajon való termesztés esetén a Triticale tápanyagellátásánál a legmegfelelőbb tápanyagarány az 1,5—2 :1:1 NPK. Tiszta hatóanyagban ez hektáronként 180—230 kg (NPK) műtrágyamennyiségnek felel meg. A pontosabb arányt azonban a termőtalaj tápanyag elemzése útján állíthatjuk össze. A termést eddig takarmányként hasznosítják. Nálunk ugyanis a Triticalet még nem sorolták be az elismert gabonafélék csoportjába. Tehát sütőipari szempontból nem foglalhatta el méltó helyét. Az alsópéteri szövetkezet 1969 évi termésének egy részét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kijelölt kutatóintézet vette át, ahol kísérleteket végeznek egyes állatcsoportok (sertések, szarvasmarhák, baromfiak) takarmányozásánál. A magyarországi kísérletek a Triticale magas tápértékéről — szerves-sav tartalmáról — tanúskodnak. A szakemberek körében az a hír járja, hogy hasznosulása sokkal jobb, mint a kukoricáé és a búzáé, mert nagyobb fehérjekészlettel rendelkezik. / Feltételezhető, hogy nálunk, Csehszlovákiában — ahol kedvelik a rozskenyér készítményekét — a Triticale sütőipari szempontból belátható időn belül elfoglalhatja méltó helyét. Aki tehát a jövőben próbálkozni kíván a Triticaléval, a vetőmagot beszerezheti a Dolný Peter-i (Alsópéter) szövetkezetben. Hoksza István Több tápanyag - jobb eredmények A dunaradványi (Radvaň nad Dunajom) szövetkezet 620 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, amiből 499 hektár a szántó. Ez a kis gazdaság a komáméi járás legszínvonalasabb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Az egy hektárra eső nyerstermelési érték szempontjából'a második, a piaci termelési érték szempontjából pedig az ötödik helyen van a járásban. A szövetkezetben a szántóterület 53 százalékán szemeseket termelnek. Megtesznek mindent annak érdekében, hogy eredményesebbé és gazdaságosabbá tegyék a termelést. Nagy fontosságot tulajdonítanak a tápanyagpótlásnak is. A gazdaság 1971- ben 579 ezer korona értékű műtrágyamennyiség felhasználását tervezi, holott négy évvel ezelőtt az évi műtrágyafogyasztás alig érte el a 300 ezer koronát. Juhász Béla főagronómussal az utóbbi négy év alatt elért eredményekről, a tápanyagpótlás kérdéséről, valamint a távlati tervekről beszélgettem. Többek között elmondotta, hogy négy évvel ezelőtt alig 170 kg tiszta tápanyagot juttattak egy hektárra, ami az eredmények alakulásán, az eredményesség és a gazdaságosság vonalán mutatkozott meg a legjobban. A termelés színvonalassá tétele érdekében megtették a tőlük telhetőt. Fokozatosan növelték az egy hektárra adagolt műtrágya mennyiségét, s ez törvényszerűen maga után vonta az eredmények változását, javulását is. Ma már ott tartanak, hogy átlagosan 274 kg tiszta tápanyagot adnak egy hektárra. A búza vetésterületének hektárjára például 102 kg nitrogént, 73 kg Pz Os és 79 kg KzO tápanyagot adagolnak, a kukoricánál több mint 300 kg, a szőlőnél 560 kg és a kertészetben 360 kg tiszta tápanyagot szórnak el átlagosan egy hektáron. Az egy hektár mezőgazdasági földre juttatott műtrágya mennyiségét 1975-ig 310 kilogrammra szeretnék növelni, természetesen tiszta tápanyagban számítva. Nem feledkeznek meg az istállótrágya adagolásáról sem, sőt a gépesítés, a vegyszerek használata és az öntözéses gazdálkodás nyújtotta lehetőségek kihasználására is gondoltak. A termelés fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítés sikeressége az eredmények kedvező alakulásában mutatkozik meg. Az utóbbi öt év folyamán hozzávetőlegesen 30 százalékos javulás mutatható ki a termelési eredménymutatók alapján. A múlt évi szeszélyes időjárás ellenére is elismerésre méltó eredményeket értek el ebben a gazdaságban. Búzából például 33,1 mázsa, kukoricából pedig 46,2 q átlagtermést takarítottak be egy hektárról. Most, az új ötéves terv időszakának első évében, elmondhatjuk, hogy a dunaradványi szövetkezetben megtesznek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a termelés fejlesztéséhez szükséges feltételek. A távlati tervek alapján a szövetkezet 1975-ig 25 százalékkal szeretné javítani a termelés jelenlegi eredménymutatóit. KÄDEK GÁBOR
