Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-27 / 12. szám
f 1971. március 27. SZABAD FÖLDMŰVES 3 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai szövetségének fóruma Fiatalok I tapasztalataiból A „TopoICany-i szocialista versenyfelhívás“ győztese a komáromi járás lett. Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége KB alelnöke átadta az elismerő oklevelet Jozef Sobota mérnöknek, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatéjának. Foto: -ttlói hasznosítják a földalapot Egy a sok közöl A bratlslavai csöndes Svätopluk utcában él Ján Klaöan, a Bratislava-Vinohrady-i szövetkezet alapító tagja. Kommunista, 1927-től. Egy azok közül, akik egész életükre testestől, lelkestől elkötelezték magukat a pártnak, s még ma is annak sorkatonái, tántoríthatatlan harcosai. # Milyen volt az ifjúsága? — Pusztafödémesen fPústó UIany) születtem, 1898-ban. Tizenegyen voltunk testvérek. Egyszoba-konyhában laktunk. Tizenkét éves koromban már dolgoztam a diószegi (Sládkovičovo) birtokon. Istállóban háltunk, ahol meleg volt. Tizennyolc éves koromban berukkoltam, s kikerültem az olasz frontra, ahol az első világháború végéig harcoltam. Milyen is lehetett a sorsom...? # Hogyan került a munkásmozgalomba? Az idei esztendő történelmi Jelentőségű. Hazánk népe máris a CSKP megalakulása 50. évfordulója megünneplésének jegyében él és munkálkodik. Mint szerte az országban, a rimaszombati járásban (Rimavská Sobota 1 is a szocialista mezőgazdasági üzemek dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a mintegy 100 ezer hektár mezőgazdasági' földterület a lehető legtöbbet teremjen. A szövetkezetek és állami gazdaságok jól hasznosítják a földalapot ebben a járásban, ami kitűnik abból is, hogy 77 millió koronát fordítottak a folyómedrek szabályozására. Például az elmúlt évtizedben több mint 6 ezer hektár terméketlen, vagy kevés hasznot nyújtó földet tettek termővé. Ezenkívül 857 hektár föld öntözését tették lehetővé öntözőrendszerek kiépítésével, s törpe-viztárolőkat létesítettek, közel 17,5 millió korona költségráfordítással. Míg a felszabadulás előtt egy kézen meg lehetett számolni a traktorokat, jelenleg a szóban forgó járás másfélezer traktorral, kétszáz kombájnnal, kétszáznegyvennyolc tehergépkocsival és számos más géppel rendelkezik. Ezenkívül új, korszerű gazdasági központok létesültek, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés magasabb szintre emelését, éppen az új technológiák alkalmazásán keresztül. A termelési alapeszközök pénzértéke (efsz-ekben és állami gazdaságokban!) már elérte a 900 millió koronát. Míg a szövetkezeti gazdálkodást megelőzően vegyszereket, műtrágya-féléket nem használtak, jelenleg évente 11900 tonna műtrágyát szórnak a földekre, tiszta tápanyagban számítva. S 30 ezer hektáron végeznek évente vegyszeres gyomirtást. Ha mindehhez hozzászámítjuk még a bő terméshozamü szovjet búzafajták térhódítását, az alapvetően jobb agrotechnikát, elmondhatjuk: a gabonafélékből 6—8 mázsával emelkedett a hektárhozam-átlag, cukorrépából azelőtt csak 120 mázsát, tavaly pedig már 360 mázsát takarítottak be hektáronként, ugyanakkor a többéves takarmányok hektárhózama is több mint a kétszeresére emelkedett. A növénytermesztés, a bő hektárhozamok előfeltételeinek megteremtésével az állattenyésztés fejlesztését is elősegítették. Míg a szövetkezeti gazdálkodás kezdetén átlagosan 1000 liter tejet fejtek évente, most elérik a 2605 litert járási átlagban. A sertéshústermelésben a súlygyarapodás napi átlaga két és félszeresére emelkedett. Ugyanez elmondható a tyúkonkénti évi tojáshozamról is, ami ebben a járásban igen jő eredménynek számít. Ha a járás mezőgazdasági üzemei dolgozóinak szakképzettségét vesszük szemügyre, megállapítható: a felszabadulás előtt egyetlen főiskolai végzettségű egyén sem dolgozott a járás mezőgazdaságában. Jelenleg ezek száma 55, a középiskolai végzettséggel 338 egyén rendelkezik, s a különböző szaktanintézetek végzettjeinek száma eléri a 170 főt, nem utolsósorban 1100 traktorost is nyilvántartanak, akik egyéb gépeket is kezelnek. A szövetkezeti tagok évi jövedelme 1962-től 1969-ig a háromszorosára emelkedett, s az állami gazdaságok dolgozóié megközelítette a húszezer koronát. Ami az élelmiszeripar fejlődését illeti, felépült a Rimaszombati Élelmiszeripari Kombinát, a cukorgyár, a sör- és malátagyár, rekonstruálták a tejfeldolgozót, átépítés alatt áll a konzervgyár, s befejezőiéiben van a Rimaszombati Húskombinát építése. Dušek J., Rimaszombat Számvetés egv meliorációs szövetkezetben A Bratislavai Meliorációs Szövetkezet — amelyhez a múlt évben 26 efsz, 2 állami gazdaság, 1 tangazdaság, valamint a Fővárosi Kertészeti és Üdültetési Vállalat tartozott — nemrég tartotta zárszámadó közgyűlését. Hatáskörébe nem kevesebb, mint 25 283 hektár föld tartozik. Tavaly mintegy 33,5 millió korona értékű munkát végzett el. Emellett új gyümölcsösök létesítését is szorgalmazta, ily módon a bratislava-vidéki járásban már 876 hektár terjedelmű a nagyüzemi gyümölcsösök területe. Talajjavltási munkákat főleg a pozsonypüspöki (Podunajská Biskupice}, a szemeti (Kalinkovo), a rovinkai és a gútori (Hamuliakovo) szövetkezetekben végzett, ilyképpen a mezőgazdasági üzemek termőföldje 110 hektárral bővült. C h r a p a J. beszámolójában meg említette, hogy jelentős sikerek szü lettek az önsegélyen alapuló építke zések szp'”<!zán is. Terv szerint az építkezési csoportoknak több mint — A háború után mezőgazdasági nagybirtokon kezdtem dolgozni. Megnősültem. Egyhamar négy gyerek fogott körül. Mint cselédember, családommal együtt éheztem, nélkülöztem. František Kubafi-csal 1928-ban ismerkedtem meg, aki akkor a galántai járás titkára volt. Közreműködésével megalakítottuk a szakszervezetet, 75 taggal. Egy évvel később megalakítottuk a majorban a kommunista párt sejtjét. így lettem tagja a pártnak, egészen a mai napig. # Mi-mindenen ment keresztül, hogy a munkásosztály győzedelmeskedjen? — Kemény 25 esztendő volt a felszabadulásig. Már 1928-ban sztrájkot szerveztünk a galántai járásban, hogy béremelést harcoljunk ki. A sztrájk-bizottság elnöke voltam. Egy évvel később elvesztettük a csatát: minket, sztrájkszervezőket elbocsátottak a munkából, s még a cselédlakásből Is kilakoltattak. Bratislavába kerültem. Trnavkán azonnal bekapcsolódtam a pártmunkába. Építkezéseken dolgoztam hosszabb-rövidebb ideig, s közben harcolva a nagyobb darab kenyérért. Tüntettünk, sztrájkoltunk. A fasizmus előretört, s a párt illegalitásba kényszerült. Amikor 1940-ben röpiratokat terjesztettem Ivánkán, elfogtak, s egy hónapi börtönt „sóztak a nyakamba“. 1941-ben illegális pártmunkáért 8 hónapra ítéltek, amit még megtoldottak nyolccal. S mindezt az ilaval fegyházban töltöttem le. Verésből, éhezésből, nyomorgásból bőven jutott... # Hogyan él a felszabadult hazában? — Bratislava Szovjet Hadsereg általi felszabadítása után a nemzeti bizottság tagja voltam. Dolgoztam a mezőgazdasági szekcióban, a földműves-bizottságban egészen a tevékenységem végéig. 1948-ban megalakítottuk Bratislava-Vinohrady-ban a szövetkezetei — elsők között a köztársaságban. — Ettől kezdve itt dolgozom, jelenleg nyugdíjasként. Néhány éven keresztül az üzemi pártszervezet elnöke voltma. A pártban még ma is tevékenykedem, főleg az utcai szervezetben. Eljárogatok még a szövetkezet taggyűléseire, elbeszélgetek a fiatalokkal, átadom nekik tapasztalataimat, hisz tanácsaimat szívesen fogadják. # Társadalmi megbecsülése? — Nem panaszkodhatom. Nem feledkeznek meg rólam. No meg nehéz erről beszélni... Mi sem mondhatunk mást róla, mint azt, hogy J. Klačan elvtárs nagyon értékes tulajdonsága a szerénység. Alaptermészete: keveset beszél, annál többet cselekszik! E sajátosságai elismerését mindennél jobban bizonyítják a kitüntetések, emlékérmek, elismerő oklevelek, amelyeket a felsőbb pártszervektől, a minisztériumtól és a kormánytól kapott. # Mit üzen a jövő nemzedékének, a fiataloknak? — Becsületesen dolgozzanak, s megelégedetten éljenekl A övék a Párt öröksége. Tanuljanak 50 év gazdag tapasztalataiból. M. Ď. v A z emberi élethez nélkülözhe** tetlen anyagi javak szükségletének kielégítése mellett a szociális szükségletek olyan tág teret Jelentenek, amelynek észrevétele, körülhatárolása, jellemzése és befolyásolása a vezető dolgozótól mélyebb szociológiai és pszichológiai ismereteket követel. Egy vezető dolgozónak a mezőgazdasági üzemben elméleti tudására támaszkodva kell igyekeznie, hogy az általa vezetett munkaközösség minden egyes tagját megismerje. Csupán így lehet kiutat találni abból a helyzetből, amikor azt üzem a dolgozók anyagi szükségleteinek legjobb kielégítésére törekedve mégsem tudja elérni, hogy a dolgozók elégedettek legyenek, egyre kevesebb lesz a munkáskéz, sokan eltávoznak. Az emberi szükséglet problematikája ezért ne váljék időszerűvé csupán akkor, amikor sürgősen fel kell tölteni a dolgozók létszámát. Képezzen állandó feladatot a dolgozók szükségletének figyelemmel kisérése, mert e kérdésben is egyre időszerűbb lesz az, hogy a sikereket elérő vezető dolgozó inkább az emberek között végzett munkára fordít nagyobb gondot, mint magára a termelés megszervezésére. A szociális szükségletek másodlagos szükségletek ugyan, amelyeknek kialakítására komoly hatást gyakorol az ember életútja és a társadalmi környezet. Minél magasabbrendű szükségletről van szó, annál tovább lehet kielégítetlen és ha e szükségletet kielégítik, nagyobb örömet szerez és gazdagítja az egyén lelkiélehoz, aminek jótékony hatása végeredményben az üzem életében is megmutatkozik. E téren a mezőgazdasági üzemek vezetői elsősorban a következő leihe- Üjségeket használhatják fel: TMszövetkezeti klub létrehozását, könyvtárral, olvasóteremmel, le_ hetővé téve társasjátékokat; ■ ifjúsági klub létesítésével, ahol a fiatalok szabadidejüket a legkülönbözőbb érdeklődés kielégítésé_ re fordíthatják; ® a hnb-vel karöltve részt vehetnek a több célt szolgáló kultúrközpont _ építésében;- sportegyesületet alakíthatnak a legkülönbözőbb sportágak űzésére és anyagilag támogatják e tevé_ kény séget; TMlehetőségeik szerint saját üdülőközpontot létesíthetnek, ahol dolgozóik zavartalan pihenését és üdülését biztosíthatják. Továbbá üdülés jellegű társasutazásokat szervezhetnek stb. A TÁRSADALMI ÉRVÉNYESÜLÉS SZÜKSÉGLETEI Az emberben bizonyos mértékben általában kiütközik az önzés. A társadalmi érvényesülés szükségletét éppen az ehhez hasonló tulajdonságok alakítják ki, amelyek az embert a társadalmi ranglétra magasabb fokának elérésére ösztönzik. (Az ember szívesen veszi ha kiemelkedik környezetéből, örül a dicséretnek stb.) Ezért szükséges, hogy e csoportba soroljuk az önértékesítés szükségleteit, mint például: A mezőgazdasági dolgozok szociális szükségletei • tét. Az ember az Ilyen szükségletek kielégítését nagyobbra értékeli. A felsőbbrendű szükségletek mennyisége akkor növekszik, iha az alsóbbrendű szükségleteket már kielégítették. A BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETEI E szükségletek általában akkor jelentkeznek, ha az ember elveszti azt a biztonságérzetét, hogy a jövőben légiontosabb (anyagi) szükségleteit ki tudja elégíteni, vagy ha az ember megbetegszik. A dolgozó ilyen helyzetben igyekszik támogatást keresni. A mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak ilyen esetben a biztonságérzetet nélkülöző emberek szükségletéből kell kiindulniuk. Ezért: ® az ilyen emberekkel beszélni kell, meg kell szilárdítani bennük a mezőgazdasági üzembe vetett bizalmukat, meg kell érteni problémáikat és nehézségeiket; * a dolgozó legyen tájékozott a munkahelye szilárdságával kapcsolatos kérdésekben, a család _ létfenntartási kérdéseiben; ■ a mezőgazdasági üzem biztosítani tudja a nyugdíjakat (aggkori, rokkantsági, részleges rokkantsági, özvegyi stb.), hogy ez a kérdés is mindenki előtt világos legyen; ■ az üzem kötelessége a törvényszabta biztosításon túlmenően a személyek egyéni és csoportos _ biztosítását megoldani; * a mezőgazdasági üzem létesítsen bölcsődét, óvodát és anyagilag gondoskodjon ezek üzembetartásáról. Az anyagi motívumok, habár elsődlegesek a népgazdaság minden ágában, fokozottabb jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági üzemben (az itt dolgozók csoportja szükségleteinek biztosítása szempontjából), mivel az itt dolgozó emberek csoportja, hoszszabb távlatokat tekintve, erre jobban rá van utalva. A SZOCIÁLIS KAPCSOLAT SZÜKSÉGLETE Az ember általános tulajdonsága, hogy bensőségesebb érzelmi kapcsolatokat alakit ki embertársaival. Ilyen kapcsolatok a barátság és a szerelem. Az ember társas lény és megköveteli, hogy a bizalom és a megértés alapján létrejövő formális, illetve bensőséges csoportokat alakítson ki. A társadalmi kapcsolatok szükségletének kielégítése függ attól, hogy a vezető-dolgozók, illetve az üzem milyen mértékben nyújt segítséget az ilyen csoportosulás létrehozására akár az üzemen belül, vagy keretein kívül. Falvainkon a szövetkezet képezi általában az egyetlen üzemet, intézményt (a helyi nemzeti bizottságon kívül), amelyben a helyi polgárok nagy többsége dolgozik s így mondhatnánk kötelessége jelentős mértékben hozzájárulni a munkán kívüli társadalmi kapcsolatok kialakításá® az adott munkakörben a személyes fejlődés lehetősége; “ az az érzés, hogy a dolgozónak lehetősége nyílik egyéni adottságainak kihasználására, illetve képékségeinek érvényesítésére; munkakörében a tényleges siker érzete. Az e csoportba tartozó szükségletek kielégítése az emberben a saját erejébe helyezett bizalom érzetét, a hasznosság érzetét kelti. A mezőgazdasági üzem e szükségleteket kielégítheti: ^ ha a dolgozót olyan munkahelyre állítja, amely megfelel gyakorlati, elméleti és pszichikai képességei_ nek; * ha gondoskodik a dolgozók továbbfejlődéséről a legkülönbözőbb tanulmányi formák elősegítése _ útján;- értékes tanulmányútak rendezésével. E szükségletek kielégítése elsősorban az üzem fejlesztésének érdekeit szolgálja. A MUNKAKÖRNYEZET ÉS A MUNKAFELTÉTELEK javítäsAnak szükséglete A munkakörnyezet sajnos mezőgazdasági üzemeinkben még mindig fájó pont, habár a mezőgazdaság képezi népgazdaságunk egyik legfontosabb ágazatát. Ezt a tényt hatványozza az is, hogy ebben a munkaágban az emberek naponta tíz, sőt ennél több órát dolgoznak. Éppen a nem kielégítő munkafeltételek okozzák nagyobbára, hogy a mezőgazdasági üzemek általában munkaerőhiánnyal küzdenek. A mezőgazdasági üzem vezetősége a munkakörnyezet komplex javításának kérdését kell hogy megoldja szem előtt tartva: a gazdasági udvar rendezettségét (pormentes utak, betonjárdák, gyümölcsfák- és díszfák, bokrok, virágok, rendezett trágyatelepek Ш Stb.); a gazdasági telep belső szociális és higiéniai berendezéseit, ezek létrehozását és karbantartását. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók ezeket használják (mosdók, zuhanyozók, e WC-к, öltözők); ” a munkabiztonságot szolgáló in~ tézkedéseek megtételét; olyan gépesítés bevezetését, amely kellemesebbé teszi a munkakörnyezetet, kiküszöböli a zajt és a nehéz munkát stb. Az előbbiekben az olyan emberi szükségletekről szóltunk, amelyeknek kielégítése fokozza a munkahely vonzóságát, az emberek életét gazdagabbá és teljesebbé teszi. Természetesen nem soroltuk fel az összes szükségletet, hiszen ahány ember, ahány csoport, annyi szükséglet. Viszont az előbbiek adhatnak bizonyos kiindulópontot a vezető dolgozók tájékoztatására. 15,5 millió korona értékű munkát kellett volna elvégezniük, s ezt mintegy 2 millió korona költségráfordítású munkával túlteljesítették. Befejeztek négy lucernalisztelőállító üzemet, hat szociális épületet, tíz javítóműhelyt, három műtrágyaraktárt, három szivattyútelepet, két öntözőrendszert és tizenhat istállót korszerűsítettek. Ez a meliorációs szövetkezet ugyanakkor 700 ezer korona értékű munkát végzett el azoknak a mezőgazdasági üzemeknek is, amelyek nem tartoznak hatáskörébe, miután nem tagüzemek. Végezetül elmondható, ez a talajjavító szövetkezet jó munkát végzett: termelési tervét több mint 3,5 millió koronával túlteljesítette. Az idei tervébén 34,5 millió korona értékű munka elvégzése szerepel. Ennek fele önsegélyes tevékenység. Az említett szövetkezet célja: a mind nagyobb fokú belterjes termelés lehetőségeinek megteremtése, a munkatermelékenység hatékonyságának emelése. I. P.
