Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-20 / 11. szám
1971. március 20, SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA idén a nemzetközi nőnap alkalmá- geket és rendkívüli jó sikereket ho■ ból világszerte már hatvanegye- zott a szocialista mezőgazdaságnak, dik ízben ünnepeltük asszonyainkat. Az ünnepnap alkalmából meg kell Mi, férfiak, ebből az ünnepélyes alka- említenünk, hogy az utolsó 26 évben lomból köszönetét mondunk mind- a mezőgazdaság alapvető változásoazoknak a becsületes asszonyoknak, kon ment keresztül. E történelmileg akik munkájukkal hozzájárultak a rövid idő alatt változott meg a helyszocializmus építéséhez. Mint a Sző- zet hazánkban. Az 1948-as évben a vetkezeti Földművesek Szlovákiai hatalmat a munkásosztály vette át és Szövetsége Központi Bizottságának évről évre eredményesebben fejlődött dolgozói különös figyelemmel akarjuk a szocialista társadalom. Nagy sikeleszögezni annak jelentőségét, hogy reket értünk el a politikai és gazdaa szövetkezetekben dolgozó asszo- sági életben, s a lakosság életszínnyok milyen nagy szerepet vállaltak vonalának emelésében. A mi szociaa szétaprózott mezőgazdaság szociali- lista köztársaságunk kedvező érvé-Büszkék vagyunk szövetkezeti asszonyainkra zálásában. Asszonyaink nem az utolsók között ismerték fel Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusának jelentőségét, amelyen 1949-ben elhatározták a mezőgazdaság átépítését, mégpedig szövetkezeti úton. A mi falusi asszonyaink járultak hozzá szorgalmas munkájukkal, hogy a nagyon sok helyen elhanyagolt föld a nagyüzemekben több termést adott. Becsületes, állhatatos munkájukkal segítették a szövetkezetek építését, munkaerejüket és tudásukat a közös gazdaságok felvirágoztatásának szolgálatába állították, és lényegesen hozzájárultak a kezdetben még gyerekcipőben járó efsz-ek politikai és gazdasági megszilárdításához. Az aszszonyok lelkesedése nagyon sok szövetkezetben még a nem kielégítő bérezés ellenére is olyan lendületet adott a közös családoknak, amely képes volt legyőzni a kezdeti nehézsényesülési lehetőségeket biztosított az asszonyoknak. Szocialista alkotmányunk minden állampolgár, tehát az asszonyok számára is biztosítja a munkához való jogot és az egyenlő munkáért egyenlő bért. Tehát asszonyainknak is joga van a munkához, a munkateljesítménytől függő bérhez, mindenféle iskolán tanulhatnak s a politikai és gazdasági élet minden szakaszán tevékenykedhetnek. A nemzetközi nőnap után — bál asszonyainkat elhalmoztuk sok kedvességgel, ajándékkal — önkritikailag el kell ismernünk, hogy az alkotmány ugyan minden jogot biztosít az asszonyoknak, mégsincsenek sok esetben kellően értékelve. Erről beszélt a Nemzeti Front országos konferenciáján Prágában Gustáv H u s á к elvtárs, a CSKP KB első titkára is, és ígéretei tett arra, hogy erre a problémára a párt még visszatér és intézkedések történnek az asszonyok helyzetének megjavítására. Annak ellenére, hogy az anyák és gyerekek védelmére sok intézkedést tettünk, ac asszonyokról való törődés mégsem elégséges, s nem elég csak virágokkal, ajándékokkal kedveskedni nekik, nem elég az egyszeri ünneplés, hanem céltudatos intézkedésekkel kell javítanunk a dől gozó asszonyok helyzetét. Egységes földművesszövetkezeteinkben szintén megtartották a nőnapot, és az asszonyokat sokféle ajándékkal halmozták el. Azonban a vezetőségeknek értékelni kellene, hogy az asszonyok milyen szociális, kulturális körülmények között dolgoznak. Az értékelések bizonyára érdekesek lesznek és meglátjuk, hogy az asszonyok többsége a család gondozása mellett szinte emberfeletti munkát fejti ki. A fejők, sertésgondozók, baromfigon dozók, általában az állattenyésztési dolgozók bizony minden nap már reg gél négy órakor kelnek, hogy munka helyükön kiváló munkával járuljanak hozzá szövetkezetük megszilárdftásá hoz, és a társadalom jobb élelmiszei ellátásához. Emlékezzünk meg a növénytermesz tésben dolgozó asszonyokról, akik sokszor kedvezőtlen időjárási körül mények között dolgoznak a határban hogy az állattenyésztés számára elét takarmányt biztosítsanak, minél na gyobb kenyér kerüljön minden család asztalára, és az ipar is megfeleld mennyiségű nyersanyagot kapjon. Emlékezzünk meg az efsz-ek admi nisztratív dolgozónőiről is, akik minden tudásukat a könyvelési munkák minél jobb minőségű elvégzésére fordítják, és sokszor munkaidejüket is meghosszabbítva törődnek azzal, hogy az efsz-tagok minden hónapban pontosan megkapják havi bérüket. Asszonyaink megállták a helyüket az elmúlt zavaros időszakban is, politikailag fejlődtek és nem engedték, hogy szövetkezetüket a jobboldali antiszocialista erők szétverjék. Minden elismerésünk az Önöké, kedves szövetkezeti asszonyaink. A történelem értékeli a szocializmus építésében végzett munkájukat és engedjék meg, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának nevében mindannyiunknak jó egészséget és sok sikert kívánjunk úgy az egyéni, mint társadalmi életükben. PAVEL JONÁŠ mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának elnöke A szebb hírnvezeteri Az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Társulás baromfíüzemének udvardi telepe még sok kezdeti nehézséggel küzd. A baromfiólakat is tökéletesíteni kell, illetve üzembe helyezésük sok szakértelmet kíván. Egyszóval van itt gond elég. Ennek tetejébe még jönnek a bírálatok, hogy kevés tojást termelnek, ugyanakkor Gulyás János telepvezető érkezésünkkor sürgeti a megrendelést. Sok a tojás, nem tudják hová szállítani. Ebben a bábeli zűrzavarban találkozunk a szerény technikussal, Szabó Editkével. A Bajcsi (BajC) Állami Gazdaságról sodródott ide. Oj munkakörébe bizony nehezen illeszkedik be, mert egy kezdő üzemnél nagy a rizikó, a tyúkállomány sem a leghasznosabb fajta, azonban a nehézségek ellenére is a tervezett 15 millió tojás helyet 16 millió 200 ezer darabot adtak el. Az újévben tojástermelési tervüket már 20 millióra emelték. A fiatal technikusnő elmondja, hogy a termelési problémák mellett minden asszony 13 óra ingyenes brigádmunkát dolgozik le a párt 50. évfordulójának tiszteletére. A településen virágágyásokat létesítenek, díszcserjéket ültetnek, parkosítják, szebbé teszik a munkakörnyezetet. Ez a kis vállalás talán túl szerénynek tűnik, de ez is hozzátartozik a mindennapi élethez, és az itt dolgozó asszonyok a munkahely szépítésével köszöntik a párt nagy ünnepét. Ili Az udvardi (Dvory nad 2itavou) szövetkezet virágkertészete szinte ** Szlovákia-szerte híres. Mackó Ferenc főkertész nagyon sokat fáradozott, amíg eddig fejlesztette a kertészetet. Utóda, Mackó László veszi hamarosan kezébe a kormánykereket és apjától ellesett tapaszalatokkal, valamint szaktudással felfegyverezve vezeti majd tovább a kitűnő kertészetet. A nőnap előtt valósággal megrohamozták az udvardiak virágkertészetét, és a vásárlók egymás kezéből kapkodták a szebbnél szebb virágokat, a gyönyörű azáliákat, primulákat és más virágokat. A virágkertészet szép eredményekkel zárta a múlt évet, mert a 210 ezer koronás bevétel helyett 250 ezer koronát vételezett be. A jövőben a bevétel már félmillió koronára emelkedik. Többek között a primulák számát 1000- ről 10 ezerre, az amerikai szegfűk számát pedig 6000-ről 26 ezerre emelik. Az udvardiak igyekezete dicséretre méltó annál is inkább, mert az idei nőnapon nagv volt a kereslet a virág után. A virágkertészeteket tehát a Jövőben gyorsabban kell fejleszteni, mert nemcsak a cserép-, hanem a vágott virág után is egyre nagyobb az érdeklődés. 4-----1---------------Három a lány: Rozsnyó Mária, Kálazi Mária és Kecskés Mária a virágkertészet szorgalmas dolgozói a szép virágokkal. Kép és szöveg: Balia Jézset _____________________________________3 Lakodalmak az Ipoly mentén A nemrégiben létrejött nagykürtösi (Vefký Krtlš] járásban 58 kisebb-nagyobb szövetkezet tevékenykedett. A kis mezőgazdasági üzemekben magától értetődően nem volt gazdaságos a termelés, mivel nem lehetett szakosítani, a gépeket maximálisan kihasználni, sem az üjtípusú gépek vásárlására nem volt lehetőség. Éppen azért abban a járásban, ahol a dolgozóknak több mint 60 százaléka a mezőgazdaságban keresi kenyerét, utat kellett találni a további fejlődésnek. Ezért került sor a „lakodalmakra“, illetve az efsz-ek egyesítésére. Az ipolykeszl (Kosihy nad Iplom) szövetkezet az inámival (Dolinka) együtt Ipolybaloghoz ment „férjhez , ott lesz a központi székházuk, Az egyesülés előtt szót váltottam a legkisebb közös gazdaság vezetőjével, az ipolykeszivel. Klinkó István erről a következőket mondta: — A döntés előtt mind a pártszervezet, mind a szövetkezet tagsága alaposan mérlegelte a hogyan továbbot. Végül Is arra a megállapodásra jutottunk, hogy nálunk a fejlődésnek egy útja van: a koncentráció. — Mennyi mezőgazdasági földön gazdálkodnak? — Háromszázötvennégy hektáron, s ebből 250 a szántó. El lehet képzelni. ilyen kis gazdaságban milyen nehéz mindennel foglalkozni. A legkellemetlenebb volt számunkra, hogy a takarmányalappal mindig hadilábon álltunk. Lassanként a gépvásárlás is lehetetlenné vált számunkra. Márpedig a gépállományt állandóan korszerűsíteni kell. •— A termelést eredmények is azonosak voltak a három szövetkezetben? — Gabonaneműekből mi értük el a legjobb eredményt — válaszolt elégedett arccal Huszár Béla agronómus. — Búzából 42 mázsa volt az átlaghozam, s árpából 35 mázsát értünk el hektáronként. Más termelési ágakban viszont a szomszédos szövetkezetekben volt jobb eredmény. — Hány hektár területen gazdálkodik a mezőgazdasági üzem az egyesülés után? — A mezőgazdasági terület meghaladja az 1800 hektárt — számította ki gyorsan az elnök. — Ez nálunk egyelőre optimális terület a továbbfejlődésre, illetve szakosításra. Ml főleg a hústermelésre rendezkedünk be, mivel kevés a munkaerő. A másik kettőben lesz a tehén- és a sertésállomány jelentős része. Szóval nem foglalkozunk ezentúl mindennel. — S nem lesz féltékenység a vezető állások miatt? — Miért lenne? Szerintem az is jelentős, hogy csökken a funkcionáriusok száma. Az egyes részlegeken előreláthatóan csak csoportvezető, valamint telepvezető és könyvelő lesz. Azt hiszem az apparátus csökkenése során kevesebb lesz az adminisztratív kiadás, és ez lényegében emeli a tagság jövedelmét. Természetesen legjelentősebb a szakosítás és a gépek maximális kihasználása lesz. Van még valami bíztató az egyesülés mellett. Teljes ütemben halad a sok kárt, bosszúságot okozó, kacskarlngós Ipoly szabályozása. Ez is hozzájárul majd, hogy az „összeházasodott“ Oj Élet nevet viselő szövetkezet még gyorsabb ütemű fejlődésnek induljon. ★ Nyényén (Nenince) a „lagzi“ előtti estén kellemes illat terjengett a szövetkezet székházának környékén. Hatalmas katlanokban főtt a gulyás, az asszonyok sürögtek-forogtak,. készítették az ízletes harapnivalót az egyesülő közgyűlésre. A jónevű nyényei szövetkezet, amelynek közel 1200 hektár volt a mezőgazdasági területe, a bátorfalusival (Batorová) és az apátújfaluival (Opatovská Nová Ves) lépett „frigyre“. A jövőben 2200 hektáron gazdálkodnak majd, és ebből közel 1900 hektár lesz a szántóföld. Nemcsok Lászlót, a szövetkezet közismert elnökét az esti órákban is az irodában találtam. — Talán a sokasodó feladatokra gondol, tervezget, hogy mi lesz az egyesülés után? — kérdeztem a veterán elnöktől. — Nemcsak most, hanem már jó régen töprengünk. Alaposan átgondoltuk az egyesülés előnyét és hátrányát. Három falu népét, amely rivális is volt, irányítani nem is olyan egyszerű. De azt hiszem, a jobb kereseti lehetőség majd meggyőzi az embereket. — S megvan a lehetőség a jövedelem emelésére? — Én bízom benne. Az állattenyésztés szakosítása nagyon sokat jelent. Sokkal jobban ki lehet használni a meglevő Istállókat, munkaerő-lehetőséget és a jövőben csak ott létesítünk korszerű gazdasági épületeket, ahol feltétlenül szükséges. Az előzetes tervek szerint nálunk tehenek, baromfi és anyasertések lesznek. Bátorfaluban hizlaldát és 50 db anyasertést helyezünk el. Apátújfalun pedig tehenészetet, sertés- és birkatenyésztést tervezünk. — A gépeket is jobban ki tudják használni? — Az csak természetes. De a leglényegesebb, hogy tudunk új gépet vásárolni. A szovjet Kirovecet, — az óriás traktort — 350 ezer koronáért külön-külön aligha tudnánk megvenni. — Az egyes szövetkezetek közötti gazdasági eredmény nem vált ki ellentétet a tagok között? — Gondolom, ha mi — nemcsak a legnagyobb efsz s gazdaságilag is legerősebb — beleegyeztünk, nem lesz különösebb nézeteltérés. Azt szeretnénk, ha a közösben dolgozóknak úgy emelkedne a jövedelme, mint nálunk az utolsó évtizedben. Nézzük csak meg néhány tag keresetét a hatvanas évek elején és 1969-ben. Hfves Márton a 60-as évben 8117 koronát keresett s tavalyelőtt már 32 919-et. De Cengel István avagy Béla is többet kerestek 15 ezer koronával, mint tíz évvel ezelőtt. Hfves József fejőgulyás, akit a közeli napokban Munkaérdemrenddel tüntetnek ki, több mint 25 ezer koronával vitt többet haza 1969-ben, mint 60-ban. Soká Nemcsok László, az egyesült szövetkezet elnöke lehetne még sorolni azoknak a neveit, akiknek az utolsó két évben a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva megduplázódott, sőt megtriplázódott a keresete. Reméljük, az elkövetkező években mind a három faluban sok olyan tag, dolgozó lesz, mint az említettek. Persze, a jó kereset mellett arra is gondoltunk, hogy nyugdíjas tagjaink is elégedettek legyenek. — Milyen formában? — A szövetkezet az elmúlt kőt évben 537 ezer koronát fizetett be biztosítási alapra. Ez valójában azt jelenti, hogy minden tag biztosítva van és ha elérik a nyugdíjhatárt, 12 ezer koronát kapnak, amelyet vagy egyszerre, vagy havonkénti részletben vehetnek fel. — Kötelezettségvállalást is tettek a CSKP megalakulásának fél évszázados évfordulójára? — Igen, méghozzá nemcsak a termelésben, hanem az emberről való gondoskodásban is. Elsősorban is megfelelő szociális helyiséget rendezünk be az állattenyésztésben dolgozók részére. Ugyanilyen céllal 35 000 korona értékben vásárolunk munka- és védőruhákat a tagoknak. Felveszszük a harcot a sárral is és megfelelő utat építünk. A termelésben és a dolgozók szociális helyzetének megjavítása érdekében tett kötelezettségvállalás értéke közel fél millió koronát tesz ki. A vállalások teljesítését rendszeresen ellenőrzi majd a közös és a pártszervezet vezetősége. — Hogyan biztosítják a szövetkezetben a párt vezető szerepét? — Minden faluban lesz pártszervezet, amely rendszeresen tart vezetőségi, valamint taggyűlést és főleg a község problémáival foglalkozik. Ezenkívül létesítünk a szövetkezetben üzemi szervezetet. Negyedévenként pedig lesz egy közös taggyűlésünk, amely csakis az egyesült efsz gondjait, termelési és más kérdéseit tárgyalja meg. Az elkövetkező évek sok mindent igazolnak majd. De azt hiszem, ahol a legfontosabbról, az emberről való gondoskodás olyan, mint Nyényén, az eredmény nem maradhat el, és a két szövetkezet aligha bánja meg, hogy „férjhez mentek“. Tóth Dezső шашшяшшшт
