Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-13 / 10. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1971. március 13. 6 A Lipcsei Tavaszi Vásár ez év március 14-től 23-ig várja vendégeit Az év egyik első nemzetközi jelentőségű gazdasági eseménye lesz a március 14—23-a között megtartott Lipcsei (Leipzig) Tavaszi Vásár. A Német Demokratikus Köztársaság e kereskedelmi központjában 65 ország csaknem 10 ezer kiállító vállalata bemutatja legújabb termékeit 350 ezer négyzetméter kiállítási területen. A Vásár igazgatósága 90 országból érkező, csaknem fél millió látogatóval számol. Csehszlovákia a vásáron A Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya között az 1971 — 1975-ös évekre megkötött hosszúlejáratú árucsere-egyezmény aláírása után szorosabbá fűződik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés is. Elősegíti az NDK és Cs^szlovákia népgazdaságának dinamikus továbbfejlődését. Az NDK a rríegkötött árucsereegyezmény alapján többek között Csehszlovákiától kohászati és vegyipari gyártmányokat, fát, személygépkocsikat, bőrcipőket, szövetárut és más közszükségleti cikkeket vásárol. Csehszlovákiának az NDK-ba irányuló kivitelében egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a termelés automatizálását és racionalizálását elősegítő be* rendezések, textilipari gépek, építőipari gépek, szerszámgépek, az elektrotechnikai és az elektronikai berendezések, finommechanikai gyártmányok, valamint a speciális tehergépkocsik. Csehszlovákia az NDK-ból nagyobbára a fémmegmunkáló ipar gyártmányait, elektronikai berendezéseket, a tudományos kutatás céljait szolgáló berendezéseket, vegyszereket és műtrágyákat, valamint műszaki szügségleti cikkeket szándékszik behozni. Ezért az idei lipcsei vásár, amelyen Csehszlovákia kereken 7000 négyzetméternyi területen állítja ki gyártmányait, nagyszerű alkalmat nyújt arra, hogy a két ország legkorszerűbb termékeit a szakemberek kölcsönösen megismerjék. A Szovjetunió 'áruajánlata a jövőt tükrözi A Lipcsei Tavaszi Vásáron a szocialista országok közötti együttműködés jegyében állítja ki jövőt tükröző gyártmányait a Szovjetunió. Huszonhárom külkereskedelmi szervezete csaknem 13 ezer négyzetméter területen mutatja be a szovjet ipar 4500 legújabb termékét: szerszámgépeket, kohászati termékeket, tudományos műszereket, az elektrotechnika és az elektronika korszerű termékeit, gigantikus építőipari és útépítő gépeit. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a programvezérlésű szerszámgépek, egy a jövőben létesítendő atomreaktor makettje, valamint a TU-144 jelzésű utasszállító repülőgép modellje. A szocialista országok seregszemléje A vásáron bemutatják ipari termelésük színe-javát a többi szocialista ország is. A Lengyel Népköztársaság az idei Lipcsei Tavaszi Vásáron csaknem 6000 négyzetméter területen elsősorban műszaki fejlettségét bizonyító termékeit mutatja be. A Magyar Népköztársaságot 30 külkereskedelmi vállalata képviseli a vásár 3600 négyzetméternyi területén elsősorban az automatizálási technika, valamint az elektrotechnikai ágazat termékeivel. A Bolgár Népköztársaság 2300 négyzetméter területen műszaki termékeit és közszükségleti cikkeit kínálja, — emellett újdonságot jelent, hogy itt mutatja be a bolgár ipar gyártotta hőmásoló berendezéseit és számítógépeit. Jugoszláviát 50 ipari üzem és más külkereskedelmi vállalat képviseli, amelyek az ország ipari termékeit 2500 négyzetméter területen mutatják be. Különösen örvendetes, hogy a Lipcsei Tavaszi Vásáron részt vesz a Vietnami Demokratikus Köztársaság is. A vásáron kollektív kiállítással vesz részt a Koreai Demokratikus Köztársaság és a Kubai Köztársaság, mely utóbbi nagyobbára mezőgazdasági termékeit mutatja be a vásáron. így ez a vásár egyúttal a szocialista országok seregszemléje is. Chile hivatalosan először Első ízben vesz részt a Chilei Köztársaság hivatalos állami szervei által irányított kollektív kiállítással a Lipcsei Tavaszi Vásáron. Az előző évekhez mérten jóval nagyobb kiállítási területen mutatja be a chilei exportgazdálkodás nyújtotta lehetőségeket. Chilén kívül a 16-os pavilonban ad képet külkereskedelmének lehetőségeiről az Indiai Köztársaság is. Vele együtt itt kapott helyet Ázsia, Afrika és Latin-Amerika 25 fejlődő országa is. A kapitalista országok sem maradnak távol A kapitalista államok közül 27 ipari ország, és külön gazdasági egységként Nyugat-Berlin vesz részt a Lipcsei Tavaszi Vásáron. Több mint 60 ezer négyzetméter területen 2500 kapitalista cég állítja ki termékeit és gyártmányait. A legjelentősebb kiállító államok között említhetjük Belgiumot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Finnországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot, Japánt, Ausztriát, Hollandiát és Svédországot. Figyelemre méltó a vásáron részt vevő kapitalista államok közül többek között Franciaország iparának kollektív kiállítása, valamint a japán ipari üzemek egyre fokozódó érdeklődése a szocialista országok piaca iránt. Ezt az általuk elfoglalt kiállítási területnek az elmúlt évekhez viszonyított háromszoros kibővítése és számos újabb cég részvétele bizonyítja. Az NDKi ipari színvonalának bizonysága Természetesen a házigazda, az NDK is büszkén mutathatja be tervszerűen fejlődő iparának termékeit. A kiállított komplett gépsorokon, gépi berendezéseken mérhetők le az NDK iparának impozánsan kiütköző eredményei, amelyeket szocialista népgazdaságának fejlődése és a tudományos-műszaki forradalom valóra váltása tett lehetővé. Maga a Vásár nagyszerű lehetőséget ad a különböző országok gyártmányainak összehasonlítására és a nemzetközi tudományos-műszaki teljesítmények átfogó megismerését segíti elő. A vásár szimbóluma a kettős M- betű, a Mustermesse (mintavásár) rövidítése, március második felében az egész világ gazdasági életének figyelmét vonja magára. j-nau) Щ fc‘ ■ a rostnövény-termesztés • LÁTOGATÁS EGY TlZ ÉVE MEGSZŰNÉSRE ÍTÉLT ÜZEMBEN • KÖZVETLEN KAPCSOLATOT ALAKÍTOTTAK KI A TERMELŐKKEL • A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE JO EREDMÉNYEK • NEM HOGY FELSZÁMOLJÁK, HANEM TOVÁBB FEJLESZTIK AZ ÜZEMET • Gyakran megtörténik, hogy a pillanatnyi helyzet alapján, behatóbb elemzés nélkül döntve téves és sokszor igen káros elhatározás Születhet. Így van ez az egyén életében és a közösségi életben egyaránt. Csak az alapos, a nagy körültekintéssel és minden lehetőséget számításba vevő döntés kecsegtethet sikerrel. Sajnos ilyen nem eléggé megfontolt döntés volt az a határozat is, amely tíz évvel ezelőtt a tanyi (Tôň) kendergyár felszámolásának szükségességét mondta ki. Valóban nagyon avít, korszerűtlen kis üzem volt ez már akkor is. Azóta pedig az idő vasfoga tovább rágta, koptatta az amúgy is kopott üzemet, amelyre természetesen — mivel felszámolásra várt — már semmilyen beruházást nem fordítottak. Pedig szükség volt és van még ma is erre az üzemre. Ugyanis a komáromi (Komárno) járás alig rendelkezik ipari üzemmel, hiszen az ember félkezén összeszámolhatja a járás ipari üzemeit. A Steiner Gábor Hajógyár, az Agrostroj gépgyártó üzeme Komáromban, az Aranyfácán Sörgyár Ogyallán (Hurbanovo), valamint a Len- és Kendergyárak 05-ös üzeme Tanyon, ennyi az egész. S mint tudjuk a mezőgazdasági jellegű vidékeken is nagyon fontos az ipari üzemek telepítése a lakosság foglalkoztatásának biztosítása érdekében. De nem utolsó sorban a helybeli nyersanyagoknak a termelőhely közeiében történő feldolgozása is olyan szempont, amely a racionális gazdálkodás egyik alapvető követelménye. Látogatásunk a tanyi kendergyárban a bizalmatlanság légkörében kezdődött. E bizalmatlanságot sajnos néhány előttünk régebben itt járt újságíró kolléga felületes ténykedése váltotta ki az üzem igazgatójából Eduard Varga elvtársból. Beszélgetésünk így eléggé nehezen indult, míg közösen meg nem találtuk nézeteink egyezésének szilárd pontját. M MIT MOND AZ ÜZEM IGAZGATÓJA? И Kérdésünk az üzem kapacitását, munkaerő-létszámát, a termelőkkel kialakított kapcsolatukat, a gyár távlati terveit érintették. De hallgas suk meg mit is mondott az üzem igazgatója: — Elavult üzemünk évi kapacitása 3500 tonna kenderszár jeldolgozása. Ebben az idényben 2600 tonna áztatott kenderszár tilolása. Évente 2650—2700 tonna kenderkócot állítunk elő. Üzemünk dolgozóinak összi létszáma 95 az adminisztratív erőkkel együtt. Sajnálattal kell megemlítenem, hogy éppen nem úgy dolgozunk, ténykedünk, ahogy az a legcélszerűbb lenne. Ugyanis 1969-ben teljesen jelszámoltuk saját kendertermesztésünket a gyár közvetlen közelében. Nagy hiba volt ez, mert így nagyobb távolságokból kell a kendert üzemünkbe szállítani. A szállítási költségek jelentősek, ami nagyon megdrágítja az általunk előállU tott kenderkócot. — Az üzemünknek termelő és szállító mezőgazdasági üzemek némelyike elég távol esik tőlünk. Ilyenek a muzslai, a szőgyéni (Svodínj, a libádl I Ľubáj, a féli (Tomášov) és a Nové Košariská-i efsz-ek. Most szorgalmazzuk, hogy a közelebb fekvő szövetkezetek növeljék rostnövény-termesztő területüket, s így nagyobb mennyiségű nyersanyagot biztosítsunk üzemünknek. A legtöbb velünk együttműködő szövetkezet 10—35 hektáron termeszt kendert. Kivételt képez a szőgyéni szövetkezet, amellyel 150 hektárra szóló szerződésünk van. Az általunk feldolgozásra kerülő kender termesztési összterülete 550 hektár. — A szövetkezetek általában 60—80 mázsás hektárhozamokat értek el a műit évben. Viszont a legnagyobb termesztési területtel rendelkező szőgyéni szövetkezetben kiváló agrotechnikával a legjobb terméseredményt, 93 mázsás hektárhozamot értek el kiváló, 1,5 osztályátlagú minőség mellett. Ehhez arányos volt a kenderből eredő bevételük is, amely 2 millió 97 ezer koronát tett ki, tehát hektáronként 13 980 koronás átlagbevételt jelentett. Azonban a többi szövetkezet is jól járt a kendertermesztéssel. A hektáronkénti átlagbevétel alig volt a nyolc és félezer korona alatt. Csak Muzslán a kedvezőtlen időjárás következtében, nem sikerült ezt elérni: 76,7 mázsás átlagos hektárhozamot értek el ugyan, de a kender csak 2,6 osztályú volt átlagosan, s így az egy hektárról általuk elért bevételük 8374 koronát tett ki. A szövetkezetek többsége azonban 12—13 ezer koronás jövedelmet könyvelhetett el hektáronként. — Igen jó kapcsolatot építettünk ki a szövetkezetekkel. Partnereink tökéletesen megbíznak átvevőink minőségi értékelésének helyességében. Ezt úgy sikerült elérnünk, hogy a felvásárlás, illetve a termés át-i vétele előtt a velünk együttműködő szövetkezetek szakembereit, mezőgazdászait és vezetőit értekezletre hívjuk össze, amelyen megvitatjuk az előző évben észlelt hiányosságokat, megmagyarázzuk az átvételt rendező szabványokat, megtanítjuk őket arra, hogy termésük minőségét maguk is meg tudják határozni. Az átvételnél esetleg felmerülő nézeteltérések alkalmával felkérjük őket, hogy ők állapítsák meg a minőséget. Komolyabb eltérések még sohasem adódtak, de ezzel a módszerrel partnereink bizalma irántunk, illetve termésátvevő és minőségmeghatározó közegeink iránt jelentősen megszilárdult. — Üzemünk további fejlődése rendeződött. Az illetékesek legújabb döntése szerint e kender feldolgozó üzem ezen a területen szükséges. Fejlesztése, korszerűsítése tehát a jövőben nélkülözhetetlen lesz. Az eddigi helyzet, hogy üzemünk semmiféle beruházást nem eszközölt, már a múlté. Ebben az évben sor kerül az elavult géppark felújítására. A távlati fejlesztési terv szerint belátható időn belül üzemünket teljesen új technológiai eljárást alkalmazó részleggel kellene bővíteni, amely üzemrészleg nem szőtt textilanyagok gyártásával foglalkozna. Ez annyiból célszerű, hogy az általunk előállított nyersanyag egy részét helyben végtermékké dolgozhatnánk fel és újabb munkalehetőséget biztosítás nánk a környék lakosságának. Az új részleg építését 1972-ben kellene megkezdeni előreláthatólag 25—30 millió korona beruházási költséggel. A terv szerint további 70 ember foglalkoztatásával évente 24 millió korona értékű árut termelhetnénk az új részleg üzembehelyezése után. — A dolgozók felöli gondoskodás keretében — mivel poros munkahelyen kénytelenek dolgozni — évente röntgen szűrővizsgálatot rendszeresítettünk. Aránylag jó fizetést biztosítunk állandó munkásainknak, így alig beszélhetünk munkaerő-vándorlásról. Habár, amint említettem, nagyon poros dolgozóink munkahelye, a megbetegedések és az ebből eredő hiányzás minimális, csupán 3—4 százalék. — A munka racionalizálását is igyekszünk megoldani. A jövőben szeretnénk bevezetni termelőinknél a kender deszikálását / vegyszeres fonynyasztásátf, a kötözés gépesítését. Ezáltal, ha tervünk sikerül, két évén belül teljesen feleslegessé válhat a kézzel végzett kévekötés, amivel hektáronként a termelést 400—500 koronával tehetjük majd olcsóbbá, tehát a termelők ennyivel több bevételre tehetnek szert. így fokozhatjuk az érdeklődést a rostnövények termesztése iránt, amit az elmúlt esztendőkben eléggé elhanyagoltunk. Pedig népgazdaságunknak erre a nyersanyagra is szüksége van. Még sok egyébről beszélgettünk Varga elvtárssal, az üzem igazgatójával. Ebből érdemes megjegyezni, hogy a kender ma már csaknem maradéktalanul értékesített terménynek mondható. A még néhány évvel ezelőtt csak fűtésre használt pozdorját is értékes nyersanyaggá lehet változtatni. Pozdorjából a múlt évben 2150 tonnát szállítottak az ezt feldolgozó diószegi (Sládkovičovo) testvérüzemükbe. Jó munkájukat bizonyítja, hogy az 1970-es évben kétszer nyerték el az üzem vörös vándorzászlaját. Az az üzem, amely már felszámolás előtt állt. OBENAU KÁROLY Az automatizálási technika és az elektronikai ipar, valamint a tudományos-műszaki berendezések a 15-ös pavilonban várják az érdeklődőket. A vásárterület bejáratánál a Lipcsei Tavaszi Vásár 27 méter magas szimbóluma fogaája a látogatókat.
