Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-13 / 10. szám
1971. március 13. 5ZABAD FÖLDMŰVES Szőlőtermesztés az eredmények tükrében A szőlőtermesztés egyike azon mezőgazdasági termelést ágazatoknak, melyek nagy Igényt támasztanak a beruházási eszközökkel szemben. A szőlőtermelés fejlesztését, a már létező szőlőterületek termelékenységének fokozásán kívül, új szőlők telepítésével lehet elősegíteni. A telepítés nagy anyagi ráfordítást követel, ami bizonyos Időre nagyban befolyásolja az adott mezőgazdasági üzem termelékenységének hatékonyságát. Ezért gyakran indokoltan támadnak kételyek az ű] szőlőültetvények létesítésére fordított eszközök jövőjét Illetően. A beruházás (hatékonysága, a befektetés megtérülési ideje, az ültetvény létesítésének, az üzem hatékonyságának alakulására gyakorolt összhatása, fő gazdaságossági mutatóinak a belterjesség, a munkatermelékenység, és a jövedelmezőség fejlődésére vonatkozó hatása jelenti a legjobban firtatott problémát. Ezekre a fontos kérdésekre igyekezett választ adni Kovács Ferenc mérnök, a köbölkút! szövetkezet üzemgazdásza, amikor rátért a gazdaság szőlőtermesztésének ökonómiai elemzésére. Ez a szövetkezet a Duna-melléki szőlötermelési körzetbe tartozik. Szőlői a Duna menti síkságtól északra húzódó első dombvonulat déli lejtőin vannak. A telepítést 1961-ben kezdték, részben félmagas, részben magas vezetésű támrendszerrel, 250 X 125 cm kötésben, igen heterogén talajon, öntözési lehetőség nélkül. A szőlőgazdaságot képzett szakemberek vezetik, és a termelés korszerűsítése érdekében felhasználják az összes hozzáférhető korszerű agrotechnikai ismereteket. A köbölkúti szövetkezet 1964-ben 12 hektár termő szőlővel rendelkezett, s ezen a területen 203,8 mázsás átlagos hozamot ért el. Ezután két átlagosan gyenge év következett, majd az eredmények ismét javuló tendenciát mutattak. Ezerkilencszázhetvankilencben 66 hektár termőterületről 130,5 mázsa átlagtermést takarítottak be. A hatéves átlag (1964— 1969) 109,2 mázsa hektáronkénti átlaghozamot mutat. Szükséges megjegyezni, ihogy ezt a pozitív eredményt a szőlészet egy 1352 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkező szövetkezetben adta, ahol a termő szőlőültetvények területe 1969-ben a mezőgazdasági földterület 4,9 százalékát képezte, jelenleg 108 ha szőlőültetvénye van az efsz-nek. A múlt évben a szövetkezetben rekordtermést értek el szőlőből — 77,6 ha termőterületről hektáronként 174 mázsa termést szüreteltek. A gazdaság szőlőtermesztésének elemzésekor az 1970-es év eredményét szándékosan figyelmen kívül hagyták, hogy ne torzítsa el a sokéves átlag realitását. A szőlőtermelés pénzügyi részét vizsgálva a következő képet kapjuk. Míg 1964-ben a szövetkezetben 296 korona önköltség révén termeltek egy mázsa szőlőt, addig 1969-ben már csak 179,4 korona ráfordítás volt szükséges az említett mennyiség előállításához. Az 1964—69-es időszakban átlagosan 197,54 korona önköltség mellett termeltek egy mázsa szőlőt, amiből 113,1 korona a munkaköltség. Ennek alapján már könnyű kiszámítani, hogy egy hektár termő szőlőterület önköltsége — hatéves átlagban számítva — 21600 korona volt. Ha a termelés jövedelmezőségét latolgatjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy 1964-ben 64 278 korona, 1969- ben viszont 88,210 korona volt egy hektár termő szőlő nyers jövedelme, a hatéves átlag viszont 71180 koronát mutatott. Az egy hektáron elért durva, avagy nyers haszon az 1964— 1969-es időszakban 58 470 korona átlagot mutat. A szőlőtermesztés rentabilitási mutatója 1964-ben 162, 1969- ben pedig 328 volt, s a hatéves átlag 270. Ha a nyers haszon értékéből levonjuk a szociális biztosítás és a szőlőtermés vagyonbiztosítási költségeit, akkor megtudjuk, hogy egy hektár termőterület tiszta haszna — az említett időszak átlagára átszámítva — minden évben 47 261 korona volt. Vojtek Károly, Libád: A szakemberek pieštanyi iskolázásán többen vitatták az Orthophaitan használatának eredményességét. Arról volt szó, bármilyen, hatékony anyag is az Orthophaitan, tanácsos, hogy tenyészidő második felében más vegyszerrel is permetezzenek. Erről mi is meggyőződtünk, amikor e vegyszer használata mellett a libádi részlegen felütötte fejét a peronoszpóra. Ez a tény arra késztetett bennünket, hogy legalább egyszer Kuprikollal is permetezzünk. Forgács Oszkár, Somorja (Samorín): Mi is Orthophaltannal védjük a szőlőt a gombabetegségektől. Nálunk nagyon jól bevált, alkalmazását mindenkinek melegen ajánlom. Mivel azonban szüret előtt négy héttel be kell fejeznünk e vegyszer használatát, megtörtént, hogy az augusztusi friss hajtásokat elkapta a peronoszpóra. Ellenben a fürtökben nem esett kár, mivel azok augusztus közepén lemosásszerű permetezést kaptak. Magas hektárhozam — jóminőségű bor Bugány Vilmos, Karva: A magas hektárhozam és a jóminőségű bor külön fogalom. Köztudott, ha sok a szőlő, alacsonyabb a cukorfok. Már pedig nemcsak a hektárhozam emelésére kell törekednünk, a jóminőségű bor készítése elsőrendű követelmény. Sehogy sem lehet az olyan bor kiváló, amelyhez hektoliterenként 10 kiló cukrot adnak. Az emberi beavatkozással azt kell elérnünk, hogy a tőkéken növekedjék a cukorfok, ne pedig a cukorrépa szolgáltassa erre az anyagot. Mi szüretkor a Leányka fajtából kiválogattuk a legérettebb, kiszínesedett fürtöket. Természetesen ennek mustját magas cukortartalmánál fogva nem kellett cukorral dúsítani. A többit azonban igen. így történt, hogy a kétféleképpen készített bort elbírálhattuk. Meglepő volt az eredmény, a két bor óriási eltérést mutatott. Ajánlom ezt a próbát mindenkinek. Varga József, Köbölkút: Tény, hogy magas hektárhozam mellett nem várható magas cukorfok. A Semillonnak például, amely 250 mázsát adott hektáronként, csupán 13 volt a cukorfoka. Az Olasz rizling 240 mázsával 16 fokkal szerepelt. Mi azonban úgy véljük, hogy gazdaságunknál előnyösebb a hektárhozam fokozása, mint a must cukorfokának növelése. Kiss Ernő, Farnad (Farná): Ha ökonómiai szemmel nézünk erre a kérdésre, a jelenlegi felvásárlási árak mellett vitathatatlan, hogy a termés növelését kell szorgalmaznunk. Ez számokkal is könnyen bizonyítható, hiszen Oleszrizlingből a 150 mázsás hektárhozam 100 ezer korona bevételt jelent, ugyanakkor a Traminból elért 70 mázsás hozam csupán 70 ezer koronát hoz a házhoz. Ehhez pedig nem kell kommentár. A köbölkúti szövetkezetben egy hektár magasvezetékes szőlő telepítése (a gyökeres szőlőoltványok kiültetése és gondozása a termőrefordulásig, a támberendezés kiépítése, a kerítés, a melléképületek és a keverő tartályok létesítése) összesen 68 812 korona ráfordítást igényelt. Az eredmények alapján a megvalósított beruházások hatékonysági mutatója 85. A beruházási költségek megtérülési ideje a termőre fordulás évétől számított 1,2 év. A szövetkezet szőlőtermelésének közgazdasági hatékonyságáról nyert főbb mutatóknak a mezőgazdasági termelés egyéb ágazataihoz fűződő viszonyáról a következőket szükséges megjegyezni: a) a szőlőtermelés intenzitása — 110 mázsa/ha terméshozam mellett — össztermelésl értékben 12-szer nagyobb, mint a 36 q/ha átlaghozammal termelt őszi búzáé, hatszor jobb, mint a cukorrépatermelés — 400 q/ha hozam esetén — belterjessége; b) annak ellenére, hogy az említett növények termelésének társadalmi jelentősége nagyobb, mint a szőlőtermelésé, ez utóbbinak a mezőgazdasági össztermelésre gyakorolt pozitív hatása kétségtelen; c) a Jövedelmezőség terén is a szőlészeté az elsőbbség, mivel termelésének rentabilitási mértéke 270, viszont a búzatermelésé 109, s a cukorrépáé csak 44. A köbölkúti efsz szőlőtermelésében elért eredmények világosan bizonyítják a nevezett termelési ágazat prioritását és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozására gyakorolt rendkívül Jó hatását. Sajnos, napjainkban még kevés üzemben érték el a termelés azon fejlettségi fokát, hogy hasonló eredményekről számolhassanak be. Ezért jó volna, ha a termelés gazdaságosságának fokozása érdekében szőlőtermelőink az említett szövetkezet nyomdokaiba lépnének és az ottani szakemberek tapasztalatait felhasználnák termelésük fellendítése érdekében. Végezetül meg kell említeni azt is, hogy a kiváló eredményeket a felhasznált modern agrotechnikai módszereken kívül közgazdasági tárgyú, a munkaszervezés és jutalmazás terén alkalmazott megoldások is elősegítették. A szőlészet például több kisebb, átlagosan 25—30 hektár területű csoportra van felosztva, melyeknek vezetői szakképzett szőlészmesterek. A csoportok között szocialista munkaverseny folyik, ami elősegíti a jobb eredmények elérését. Minden szőlészeti csoportnak önálló termelési és pénzügyi terve van, és az önelszámolás elve alapján történik a Jutalmazás is. Ezen módszerek segítségével sikerült összhangba hozni a szőlészetben dolgozók egyéni anyagi érdekeit a szövetkezet gazdasági kívánalmaival, s hogy valóban Jó módszerekhez folyamodtak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az elért eredmények, és a termelés intenzitásának állandó fokozódása. A találkozó résztvevőinek egy csoportja. foto: —bor— Az eredményes szőlőtermesztés követelményei A szőlészeti szakemberek találkozóján sok szó esett a szőlőtermesztés problémáiról, nehézségeiről is. A legégetőbb problémákkal foglalkozó kérdésekre a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos dolgozói — Vanek Gáspár mérnök és dr. Anton Navara — igyekeztek kielégítő választ adni. Fontos teendő a tápanyagpótlás Mint általában minden növényféleségnél, a szőlőnél is nagy hatással van a hozamalakulásra a talaj tápanyagtartalma. A felvehető tápanyagok mennyisége körülbelül 80 százalékban befolyásolja a hozam nagyságát. Az is ismeretes, hogy a szőlő mintegy 25—30 elemet igényel ahhoz, hogy gazdag termést adjon. Mi viszont az igényelt mennyiségnek csak egy bizonyos részét juttatjuk a talajba. Többnyire csak az NPK trágyák-Vanek Gáspár mérnök. kai végezzük a trágyázást, s nem egy esetben teljesen háttérbe szorul például a magniézium-tartalmú stb. trágyák adagolása. Ez aztán maga után vonja azt, hogy a nyolc-tíz éves szőlőültetvényeknél különböző hiányosságok és rendellenességek jelentkeznek. Az ilyen hiányosságok előfordulásának megelőzése érdekében időben gondolni kell az összes szükséges elem pótlására. Területmegválasztás — telepítés Az új szőlők telepítésénél a legnagyobb gondot talán a megfelelő területek megválasztása jelenti. A talaj alapos ismerete esetén úgy kell megválasztani a telepítésre szánt területet, hogy egyúttal a minimálisra csökkentsük a fagykárok előfordulási Bernáth András a bácsi szövetkezet eredményeiről és problémáiról beszélt. lehetőségét. Ami a fajtakiválasztást illeti, itt elsősorban a helyi tapasztalatok alapján kell eljárni. A „fagykáros" helyeken levő régebbi ültet« vényekben és új telepítésekben egyaránt tartalékos metszést kell végezni. A növényvédelem szintén nagy mértékben befolyásolja a hozamok alakulását és a szőlőtermesztés sikerességét. Minden gazdaságban figyelemmel kell kísérni a növények fejlődését, egészségi állapotát, hogy időben fel tudjunk készülni a védekezésre vagy az esetleges megelőző intézkedésekre, munkálatokra. A betegségek elleni védekezés sikeressége érdekében jó volna megvalósítani az előrejelzést, vagyis azt, hogy egy szövetkezetben pontosan megfigyeljék a növények fejlődését és a közeli gazdaságokat idejében értesítsék a különböző teendők elvégzésének szükségességéről. Tanulmányozni kell az egyes betegségek — főleg a peronoszpóra — terjedésének feltételeit, s ehhez kell igazítani a megelőző, illetve védekező intézkedéseket. Az előrejelzés megszervezésével sok fáradságot és bizonyos anyagi ráfordítást is megtakaríthatnának termelőink, mert az előrejelzés nélkül a szőlőveszső 15—20 cm-es hosszúsága utáni időszakban a peronoszpóra ellen minden héten permetezni kell, ha azt akarjuk, hogy munkánkat siker koronázza. Az előrejelző hálózat kialakítása után elégséges volna a kritikus időben elvégzett védőintézkedés, permetezés. Mindebből az következik, hogy nemcsak a felhasznált vegyszer minősége, hanem az aplikáciő ideje is hatással van a permetezés sikerességére. Az utóbbi időben sok vita folyik az ORTHO—PHALTAN elnevezésű, Ausztriából importált gombaölő-szer hatása és alkalmazási módja körül. Az említett vegyszer szerves fungicid. Előnyének mondható, hogy nemcsak a peronoszpóra, hanem a szürke rothadás ellen is Jónak bizonyult. Hatása — kedvező viszonyok között 14 napig tart — hasonló, mint a Kuprlkol és Novozir vegyszereké. Némely gazdaságban az utóbbi időben előfordult a szőlőfürtök szárelhalása, melynek következtében a fürtök fejlődése, érése visszaesik, sőt némely esetben teljesen megszakad. A cukorfok ilyen esetben alig éri el a 8—10 fokot, ami természetesen káros hatással van úgy a szőlő, mint a bor minőségére. A szőlőfürt szárelhalása ellen kalciumkloridos permetezéssel lehet védekezni, melynek segítségével a betegség káros hatása 20—30 százalékkal csökkenthető. Mennyiség vagy minőség? A szőlőtermesztő szakemberek körében gyakran felvetődik a kérdés, hogy vájjon a mennyiségi, vagy a minőségi termelést kell előtérbe helyezni. Köztudomású dolog, hogy az egyre növekvő hozamokkal arányosan csökken az átlagos cukorfok. Ezzel a problémával kapcsolatban dr. Novák elvtárs elmondotta, hogy amíg nem leszünk képesek fedezni a hazai piac szükségleteit, addig kénytelenek vagyunk előtérbe helyezni a termelés mennyiségbeli növelését, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a minőség teljesen háttérbe szorul.jMint mondotta, nincs már messze az az idő, amikor a szőlőtermesztők legfőbb feladata a termelés minőségi fokozása lesz, ami annyit jelent, hogy a szőlőtermesztésben is a „kevesebbet, de jobbat“ elv alapján folyik majd a termelés.
