Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-13 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. Í97Í. március 13. 4 Húsz szőlőtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem képviseltette magát a sző­lészeti szakemberek kéméndi (Kamenín) találkozóján. A találkozót szerkesztőségünk ren­dezte abból a célból, hogy a szőlőtermesztés fejlesztésének távlati koncepciójával össz­hangban megvitassák azokat a teendőket és termelési módszereket, amelyek gyakorlati alkalmazása és széleskörű meghonosítása által a szőlőtermesztőkre háruló hatványozott feladatokat teljesíteni tudjuk. Az érdeklődés középpontjában a köbölkúti efsz termelési módszerei és példás terme­lési eredményei álltak. Varga József, a szövetkezet szőlészeti főkertésze ismertette a csúcs­­eredményekhez vezető munkamódszereiket, Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet közgazdá­sza pedig a munkaszervezési és a szőlőtermesztéssel járó egyéb közgazdasági tanulságokat elemezte. Felmérhetetlen jelentőséggel bír, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek megjelent képvi­selőt nyíltan ismertették termelési tapasztalataikat, tehát nem hallgatták el azt sem, ha az idők folyamán nehézségeik voltak. A tapsztalatcsere értékét növelte a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos dolgozóinak, Vanek Gáspár mérnök és dr. Anton Navara felszólalása, illetve a vitatott szakkérdésekkel kapcsolatban kifejtett álláspontja. A szőlőtermesztés helyzete a köböl kúti (Gbelce) szövetkezetben Előadó: VARGA JÚZSEF Szövetkezetünkben az 1951—52-es * években kezdődött a szőlő te­lepítése. Tizepöt hektáros területet jelöltünk ki számára, és az akkori viszonyoknak megfelelően; — hagyo­mányos formában — tőkeművelést rendszer szerint ültettük az oltvá­nyokat. Mivel abban az időben még lazább volt a munkaerkölcs, ez a nö­vény gyengébb eredésében is meg­mutatkozott. Két-három év kellett ahhoz, amíg utánpótlással komplex szőlőterületet kaptunk. A telepítés másik fogyatékossága az volt, hogy mintegy 25 fajta szőlővesszőt kap­tunk, s az is vegyesen került az egyes parcellákba. Mindezek ellenére, az ötvenes évek végén a szőlő leg­jövedelmezőbb ágazata lett a szövet­kezetnek. Ez késztette a vezetőséget arra az elhtározásra, hogy 120 hek­tárra bővítse a szőlőskertet. Az új telepítés 1962-ben vette kezdetét, majd hét év leforgása alatt 95 hek­tár szőlőt telepítettünk, már a nagy­üzemi követelményeknek megfelelő széles sorokban. Most, tíz év távla­tából elmondhatjuk, hogy a szőlő be­váltotta a hozzá fűzött reményeket. Most pedig engedjék meg, hogy dióhéjban elmondjam, milyen mód­szereket alkalmaztunk mai eredmé­nyeink eléréséhez. A TALAJ MEGVÄLASZTÄSA Vidékünkön a szőlő jóformán min­denhol megél, ám az egyes talajfaj­ták, és azok fekvése szerint a hozam­ban nagy eltérések mutatkoznak. Ná­lunk a homoktalajtól kezdve a leg­­kötöttebb talajig minden változat megtalálható. A talaj fekvése na­gyon Ideális, a szőlő részére megfe­lelő, délnyugati lejtő. A négy szőlő­parcellánk észak felől erdőterülettel védett. Kétharmad részben eléggé alacsony fekvésű talajjal övezettek, ahová rendszerint a téli és a kora­tavaszi talajmenti fagyok lehúzód­nak, így a szőlőt kevésbé veszélyezte­tik. A terület napjárásban van, emel­lett eléggé szellős, s ennek követ­keztében gombabetegségeknek nin­csen annyira kitéve a növény, mint a lapos vagy zárt területeken. An­nak dacára, hogy ezeken a területe­ken csak gyenge vagy közepes ered­ményeket értünk el gabonában vagy kapásokból, szőlőtermesztésre kiváló­nak bizonyultak. A TELEPÍTÉS MÓDJA Köztudomású, hogy a telepítést megelőző évben nagyon fontos a ta­laj rigolozása s ahol erre mód adó­dik, hektáronként 500—600 mázsa istállótrágya beszántása. Nálunk a talaj rigolozása telepítés előtt min­den területen megtörtént, de sajnos, szervestrágyát nem adtunk. Műtrá­gyát is csak az utolsó huszonnégy hektáros parcellán sikerült a talaj­forgatással egyidőben a földbe juttat­ni. A talajfertőtlenítést HCH tartalmú vegyszerekkel mindenhol elvégeztük. Az egyes parcellák beosztását ma­gunk végeztük. Az ültetőanyagot kez­detben vásároltuk, később azonban gazdaságunk állította elő. Az ültetés, a tőtávolság helyes megválasztása a telepítés előtt komoly gondot okozott, hiszen akkor még a tudományos inté­zetek részéről sem volt kiforrott egy­séges álláspont. Mi az első parcellán 150—250-es kötésben ültettünk. Ezt a sortávolságot a továbbiak folyamán is megtartottuk, csupán a tőtévolsá­­got változtattuk 130, illetve 120 cin­re. Az oltványok ültetését hagyomá­nyosan kézi erővel végeztük. Az egyes gödröcskékbe az oltvány gyö­keréhez jóminőségü komposzfot jut­tattunk, majd 4—5 liter vizet is ad­tunk. A felcsirkézett oltványok gon­dozása és a harmatgyökerezést a szokásos módon végeztük. A támbe­­rendezés felállítását az ültetéssel egyidőben megkezdtük. Az oszlopok beépítéséhez a gödröket saját készí­tésű fúrók segítségével végeztük. Csupán a sarok és a támoszlopokat ágyaztuk betonba, míg a sorok között levő oszlopokat csak földdel rögzí­tettük. Az állami norma szerint egy hektár szőlő telepítésének költsége a ha­gyományos módszer mellett 140—150 ezer korona. Az új technológia sze­rinti telepítés 110—120 ezer korona. Nálunk a hagyományos ültetési mód mellett az egy hektárra eső telepí­tési költség a parcella bekerítését és egy 100 hektoliteres víztartály építé­sét is beleszámítva, nem volt több 65 ezer koronánál. A telepítéssel kapcsolatban még megemlítem, hogy a mintegy tizenöt fajta fehér borszőlőből legnagyobb területet Zöldveltelini, utána sorrend­ben az Olaszrizling, Müller Thurgau, Semillon és a Leányka foglal el. Fe­kete szőlőből a Szentlőrincit és a Cabernet telepítettük. Csemegesző­lőnk legnagyobb része Pannónia kin­cse, Fehér saszla és Kocsis Irma. TÄPANYAGELLÄTÄS A telepítés előtti talajvizsgálatnak megfelelően végeztük később a táp­­anyagellátást. Amint már fenntebb említettem, ültetéskor komposztot jut­tattunk a gödörbe. A telepítést köve­tő évben, augusztusban 450—500 má­zsa Istállótrágyát dolgoztunk a ta­lajba. Ennek köszönhettük, hogy a telepítés harmadik évében már szá­mottevő termés mutatkozott. Ezldáig négyévenként adtunk Istállótrágyát, de a jövőben erre csak ötévenként kerül sor. Átlagosan 450 kg (tiszta tápanyagban) műtrágyát adunk hek­táronként. Ebből nitrogén 130 kg, foszfor 100,‘ míg kálium 220 kg. A nitrogént legújabb tapasztalataink alapján Karbamid formában adjuk, a foszfort szuperfoszfát, míg a káliu­mot kénsavas, illetve reform-káli for­mában használjuk. A foszfor és káli 70 %-át az őszi talajmunkável, a töb­bit pedig tavasszal a nitrogénnel együtt dolgozzuk a talajba. A szőlő részére fontos nyomelemek pótlását Mikrolával permetezéssel, vagy a Ce­­rerit műtrágya talajbajuttatésával igyekszünk pótolni. Zöldtrágyázást nem alkalmazunk, mivel vegyszeres gyomirtást végzünk. METSZÉS Ezt a legfontosabb munkák közé sorolom.' Ezzel alakítjuk, formáljuk a tőke vagy kordon alakzatát, növeljük vagy csökkentjük a termés mennyi­ségét. Egyszóval ezzel alapozzuk meg a termést. Mi a telepítést követő má­sodik-harmadik évben a termökaro­­kat kialakítjuk. A karokat kettős törzsről neveljük. A kordonokon rö­vidcsapos metszést alkalmazunk, szál­vesszőkkel kiegészítve. A szálvessző­­zést nagyon fontosnak tartom, főleg olyan fajtáknál, ahol csapokon a megfelelő rügymennyiséget nem tud­juk biztosítani. Ilyenek a Leányka, a Szürkebarát és a Tramin. Teljes ter­mőre fordulás után, vagyis az ötödik évtől az Olaszrizlinget összesen 40— 45 rügyre, a Zöldveltelinit, a Müller Thurgaut, a Semillont 35—40, a Leánykát, a Szürkebarátot és a Tra­mini 55—60 termőrügyre vágjuk visz­­sza. Természetes, hogy figyelembe vesszük az egyes tőkék életképessé­gét ,a vesszők fejlettségét és beéré­­sét. A metszést ősszel, lombhullás után kezdjük, télen át minden alkal­mas időben folytatjuk. Ezt a munkát az utóbbi években március végére rendszeresen befejezzük. Az esetleges téli fagykárokkal számolva, a fagyra érzékenyebb fajtáknál 30—50 száza­lékkal több rügyet hagyunk téli met­széskor. Tavasszal, amikor a termés már látható, utánmetszéssel, zöldvá­logatással a rügyeket, illetve hajtá­sokat a kívánt mennyiségre csökkent­jük. Nálunk a legnagyobb gondot a venyigék összeszedése, kitakarítása okozza, mivel ennek gépesítése még nincs megoldva. Azért is szorgalmaz­zuk a szőlő téli metszését, hogy eb­☆ ★ тйг A z előadást tartalmas vita követ­­** te. A felszólalások felölelték a szőlő termesztésének mikéntjét, ho­gyanját a telepítéstől kezdve a szü­retig. Az ismételgetések elkerülése végett azonban csak a felszólalások fontosabb tartalmát közöljük, téma­körök szerint csoportosítva. A tenyészterület optimális kihasználása Boros József, Libád (Buba): Közis­mert tény, hogy az utóbbi években nagyon sok régi telepítésű szőlőt korszerűsítettek. Erre határozottan szükség mutatkozott, részben a mun­kák gépesítése, illetve a termelés ön­költségének csökkentése érdekében, részben pedig, hogy a magas művelés bevezetésével növekedjen a hektár­hozam. A régi, egyméteres kötésben telepített szőlőkben gondot okozott az új sortávolság meghatározása. Akadt mezőgazdasági üzem, ahol minden második sort kivágták, de olyan is van, ahol két sort távolítot­tak el. Nálunk a régi telepítésű sző­lőkben kétméteres a sortávolság, míg az új parcellákon három méterre ültettük az oltványokat. Am amint tapasztaljuk, a három méter is ke­vésnek bizonyult, mert ha trágyázás közben az öt és fél tonnás román pótkocsi elkapja az összefonódott ka­rokat, akkor végigihúzza a sort. bői a fárasztó munkából minél keve­sebb maradjon a tavaszi napokra. NÖVÉNYVÉDELEM Nem vitás, hogy a jó termés fontos tényezője a növényvédelem. Ez a munka ma már nem olyan fárasztó, mint régen, háti permetezőkkel vé­gezve. Erre a munkára megfelelő gé­peink,. vegyszereink vannak, tehát csupán rajtunk múlik, hogy megvéd­­jük a termést. Mi a betegségek meg­előzésére törekszünk. Igaz ugyan, hogy a betegség, illetve a kártevők előrejelzése még gyerekcipőben jár, de e téren már föbbéves tapasztala­tokkal rendelkezünk. Ahol atkafertő­zést észlelünk, ott rügyfakadás előtt négy-öt százalékos Polybarlt oldattal permetezünk. Amikor aztán a hajtá­sok elérik a húsz cm hosszúságot, kezdjük az első permetezést. Normá­lis időjárás mellett hatszor, ha arra szükség mutatkozik, többször is per­metezünk. Az egyes permetezések kö­zötti időszak hét-tlzenkét nap. Tavaly az első permetezést Novozír N—50 0,70 + Sulikol 0,4 szzázalékos oldatával végeztük. Ezt követően hat­szor permeteztünk Orthophaltan 0,25 % + Thiovlt 0,4—0,6 %-os keve­rékével. Virágzás előtt és után még 0,6 %-ban Dykolt is adtunk molykár ellen. Az utolsó permetezést augusz­tus utolján végeztük Orthophaltannal. Ekkor a fürtöket lemosásszerüen per­meteztük. Két parcellán, ahol na­gyobb helyi jellegű esőt, párás időt kaptunk, két esetben porozást végez­tünk, mégpedig Niroxid és kénpor keverékével. A permetezést S—0— 50-es német permetezőgépekkel vé­gezzük, amelyekből négy van birto­kunkban. Parcellánként 100 hektolite­res betontartály áll az anyagok elő­készítésére. Az oldatot szabadeséssel juttatjuk a permetező tartályába. Egyszeri megtöltés öt-hat percet vesz igénybe. A gép napi teljesítménye 7—10 hektár. Ha arra szükség mu­tatkozik, három nap alatt az egész területet lepermetezzük. A gép von­tatását Z—4011, Z—4511-es kerekes traktorokkal végezzük, később, ami­kor a hajtások teljesen kifejlődtek, Z—20—23-as és egy Bolgár lánctalpas kistraktort alkalmazunk. A szükséges vizet fekálkocsikkal szállítjuk a tar­tályokba a parcellán levő kúthoz. A permetezést nagy gyakorlattal ren­delkező, megbízható traktorosok végzik, akik a munka közben kelet­kezett kisebb-nagyobb hibákat hely­ben eltávolítják. MUNKASZERVEZÉS Számos mezőgazdasági üzemben a munkaszervezésen csúszik el a már meglevő termés jelentős része. Köz­tudomású, hogy a termés megvédésé­nek legkritikusabb időszaka június közepétől augusztus közepéig tart. Am ugyanebben az időben a növény­­termesztésben is nagyon sürgős mun-Kovács Ferenc mérnök, Köbölkút: Kérdés, hogy a növény alkalmazkod­jon-e a növényhez, vagy a gép a sor­távolsághoz. Mi ezt a kérdést a gépek átalakításával oldottuk meg. Bircsák Tamás mérnök, Karva (Kravany nad Dunajom): Nagyon fontos és ajánlatos a tenyészterület maximális kihasználása. Semmi eset­re sem bővíthető a sortávolság, mert ez a hektárhozam csökkenését vonná maga után. Hiszen nem mindegy, hogy hektáronként két vagy három ezer tőke foglal helyet. A mostani telepítésnél mondjuk a 100X300 cm-es kötés esetén a tőkék alapgyökér­­rendszere téglalap alakban helyez­kedik el a területen. Ezek után meg­történhet, hogy a növény nem hasz­nálja ki maradéktalanul a három méteres sorközökben levő tápanyagot. Az sem vitás, hogy a tőkehiányos szőlőskertekben nem várható maxi­mális ihektárhozam. A növényvédelem elsőrendű követelmény Bernáth András, Búcs (Búé): Ügy gondolom egyet értenek velem a je­lenlevők, hogy a növényvédelmet az első helyre kell helyeznünk a szőlő­­termesztésben. E téren a legkisebb lazulás is óriási károkat okozhat, a nemtörődömségről, hanyagságról nem Is beszélve. Mi a sorközökhöz igazod­va sajátkészítményü permetező és porozógépekkel rendelkezünk, Ná­kák vannak. Így megtörténik, hogy amikor permetezni kellene, az agro­­nómus más szakaszra irányítja a trak­torokat, illetve a munkaerőket. Bi­zony ily esetben néhány nap elmu­lasztása is helyrehozhatatlan károk­kal Járhat. Nálunk ilyesmi nem for­dul elő, mert kerestünk és találtunk is rá megoldást. Amint fenntebb említettem, 110 hektáros a szőlészetünk. Ez a terület négy parcellára osztódik. Minden parcellán önálló munkacsoport dol­gozik, amelynek élőn Iskolázott sző­lész áll. Átlagosan másfél munkaerő jut egy hektárra, ám dolgozóink 90 százaléka nő. Mindamellett a szőlé­szetben dolgozó tagok egyént műve­lésre megkapják a maguk kukorica, burgonya, cukorrépa stb. részüket Minden csoportnak önálló termelési és pénzügyi terve van. Ennek teljesí­tése szerint részesül prémiumban, túlteljesítés esetén a terven felüli tiszta haszonból pedig jutalomban. Sok esetben felmerül a kérdés, ki­­flzetődő-e, hogy 25—30 hektárra egy szakembert alkalmazzunk. Igaz ugyan, hogy egy szőlész 50—60 hektáros te­rületet is irányíthat, óm ml Jobbnak látjuk, ha minden parcellának van vezetője, annál inkább, mivel elég távol vannak egymástól. A vezető szakember állandó Jelenléte nagyon szükséges. Számításunk szerint, lha a vezető jelenlétével csupán egy má­zsával emelkedik a hektórhozam, ak­kor máris megtérül a fizetése. A szakember túlterhelése sosem lehet hasznos az üzem számára. Másik fontos tényező, hogy a cso­portok megfelelő gépekkel rendel­kezzenek. Nálunk a szőlészet és gyü­­mölcsészet önálló gépparkkal rendel­kezik. Ez hat kerekes traktorból és két darab lánctalpas kistraktorból áll. Ezekhez megvannak a szükséges munkagépek, pótkocsik, permetezö- és porozógépek, trágyarakó gép, fe­­kálkocsik stb. A géppark munkáját az erre kijelölt szakágazati agronő­­mus irányítja. Megjegyzendő, hogy a növényvédelemmel kapcsolatos mun­kákat a szántóföldön, sőt az Istállók fertőtlenítését Is a kertészeti csoport tagjai végzik. Mindamellett örömteli tény, hogy a kertészet nem szorul segítségre, sőt amint mondottuk, a növénytermesztést is kisegíti. Szövetkezetünk 1350 hektáros terü­letéből a szőlő- és gyümölcsös (110 + 110 = 220 ha) 11 millió koro­nát jövedelmezett, mely a bruttó ter­melés több mint 40 %-a. Ez bizonyít­ja, hogy a közös vezetősége nagyon jól számított, amikor az üzemen be­lüli szakosítás keretében erre a két ágazatra esett választása. Végül meg kell mondanom, hogy szövetkezetünk minden lehetőséget megad a szakemberek továbbképzé­séhez. Az iskolák mellett tanulmány­­utekat szervezünk nemcsak a hazai, de a szomszédos országok élenjáró gazdaságainak • megtekintésére. Ter­mészetes, hogy az itt szerzett tapasz­talatokat hazahozzuk, melyeknek al­kalmazása eddig is kézzelfogható eredményeket hozott. lünk a permetezések számát az idő­járás szabja meg. Ha arra szükség mutatkozik, nyolcszor-tízszer is per­metezünk. Mivel előrejelzésünk nincs, saját magunk figyeljük az időjárás alakulását. Köztudott, hogy a pero­­noszpóra spórái meleg, nyirkos idő­ben csíráznak, ilyenkor nagy a fer­tőzés veszélye. Nemcsak az eső, ha­nem a párás meleg, a nagy harmat is veszélyt jelent, a ködkőpződést nem is említve. Én az ilyen kritikus időben mindig résen állok. Lesem az idő alakulását, figyelem a hőmérsék­letet és szükség szerint éjszaka is porozunk. Megtörtént, hogy éjjel két órakor mentem a traktorosért. Ha esős, csepegős időben nem tudunk permetezni, akkor feltétlen porozunk. Abban az időszakban, amikor hatá­rozottan fennáll a peronoszpőra ve­szélye, nappal permetezünk, éjszaka pedig porozzuk a fürtöket. Csupán az ilyen munka vezet eredményhez, a termés és a növény megvédéséhez. Pásztor József, Csáb (Öebovce): Sajnos, mi nem beszélhetünk hasonló jól szervezett növényvédelemről. Egy permetezőgéppel rendelkezünk s ez közelről sem elegendő ahhoz, hogy hét-nyolc naponként permetezzünk. Bizony tavaly emiatt nagy kárt szen­vedtünk. A peronoszpóra és a szürke­penész óriási vámot szedett a termés­ből. Pénzben mintegy fél millió koro­nára becsüljük a 17 hektárnyi termő­szőlőben keletkezett kiesést. Ebből az összegből már vehettünk volna né­hány permetezőgépet.

Next

/
Thumbnails
Contents