Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-13 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. Í97Í. március 13. 4 Húsz szőlőtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem képviseltette magát a szőlészeti szakemberek kéméndi (Kamenín) találkozóján. A találkozót szerkesztőségünk rendezte abból a célból, hogy a szőlőtermesztés fejlesztésének távlati koncepciójával összhangban megvitassák azokat a teendőket és termelési módszereket, amelyek gyakorlati alkalmazása és széleskörű meghonosítása által a szőlőtermesztőkre háruló hatványozott feladatokat teljesíteni tudjuk. Az érdeklődés középpontjában a köbölkúti efsz termelési módszerei és példás termelési eredményei álltak. Varga József, a szövetkezet szőlészeti főkertésze ismertette a csúcseredményekhez vezető munkamódszereiket, Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet közgazdásza pedig a munkaszervezési és a szőlőtermesztéssel járó egyéb közgazdasági tanulságokat elemezte. Felmérhetetlen jelentőséggel bír, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek megjelent képviselőt nyíltan ismertették termelési tapasztalataikat, tehát nem hallgatták el azt sem, ha az idők folyamán nehézségeik voltak. A tapsztalatcsere értékét növelte a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos dolgozóinak, Vanek Gáspár mérnök és dr. Anton Navara felszólalása, illetve a vitatott szakkérdésekkel kapcsolatban kifejtett álláspontja. A szőlőtermesztés helyzete a köböl kúti (Gbelce) szövetkezetben Előadó: VARGA JÚZSEF Szövetkezetünkben az 1951—52-es * években kezdődött a szőlő telepítése. Tizepöt hektáros területet jelöltünk ki számára, és az akkori viszonyoknak megfelelően; — hagyományos formában — tőkeművelést rendszer szerint ültettük az oltványokat. Mivel abban az időben még lazább volt a munkaerkölcs, ez a növény gyengébb eredésében is megmutatkozott. Két-három év kellett ahhoz, amíg utánpótlással komplex szőlőterületet kaptunk. A telepítés másik fogyatékossága az volt, hogy mintegy 25 fajta szőlővesszőt kaptunk, s az is vegyesen került az egyes parcellákba. Mindezek ellenére, az ötvenes évek végén a szőlő legjövedelmezőbb ágazata lett a szövetkezetnek. Ez késztette a vezetőséget arra az elhtározásra, hogy 120 hektárra bővítse a szőlőskertet. Az új telepítés 1962-ben vette kezdetét, majd hét év leforgása alatt 95 hektár szőlőt telepítettünk, már a nagyüzemi követelményeknek megfelelő széles sorokban. Most, tíz év távlatából elmondhatjuk, hogy a szőlő beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Most pedig engedjék meg, hogy dióhéjban elmondjam, milyen módszereket alkalmaztunk mai eredményeink eléréséhez. A TALAJ MEGVÄLASZTÄSA Vidékünkön a szőlő jóformán mindenhol megél, ám az egyes talajfajták, és azok fekvése szerint a hozamban nagy eltérések mutatkoznak. Nálunk a homoktalajtól kezdve a legkötöttebb talajig minden változat megtalálható. A talaj fekvése nagyon Ideális, a szőlő részére megfelelő, délnyugati lejtő. A négy szőlőparcellánk észak felől erdőterülettel védett. Kétharmad részben eléggé alacsony fekvésű talajjal övezettek, ahová rendszerint a téli és a koratavaszi talajmenti fagyok lehúzódnak, így a szőlőt kevésbé veszélyeztetik. A terület napjárásban van, emellett eléggé szellős, s ennek következtében gombabetegségeknek nincsen annyira kitéve a növény, mint a lapos vagy zárt területeken. Annak dacára, hogy ezeken a területeken csak gyenge vagy közepes eredményeket értünk el gabonában vagy kapásokból, szőlőtermesztésre kiválónak bizonyultak. A TELEPÍTÉS MÓDJA Köztudomású, hogy a telepítést megelőző évben nagyon fontos a talaj rigolozása s ahol erre mód adódik, hektáronként 500—600 mázsa istállótrágya beszántása. Nálunk a talaj rigolozása telepítés előtt minden területen megtörtént, de sajnos, szervestrágyát nem adtunk. Műtrágyát is csak az utolsó huszonnégy hektáros parcellán sikerült a talajforgatással egyidőben a földbe juttatni. A talajfertőtlenítést HCH tartalmú vegyszerekkel mindenhol elvégeztük. Az egyes parcellák beosztását magunk végeztük. Az ültetőanyagot kezdetben vásároltuk, később azonban gazdaságunk állította elő. Az ültetés, a tőtávolság helyes megválasztása a telepítés előtt komoly gondot okozott, hiszen akkor még a tudományos intézetek részéről sem volt kiforrott egységes álláspont. Mi az első parcellán 150—250-es kötésben ültettünk. Ezt a sortávolságot a továbbiak folyamán is megtartottuk, csupán a tőtévolságot változtattuk 130, illetve 120 cinre. Az oltványok ültetését hagyományosan kézi erővel végeztük. Az egyes gödröcskékbe az oltvány gyökeréhez jóminőségü komposzfot juttattunk, majd 4—5 liter vizet is adtunk. A felcsirkézett oltványok gondozása és a harmatgyökerezést a szokásos módon végeztük. A támberendezés felállítását az ültetéssel egyidőben megkezdtük. Az oszlopok beépítéséhez a gödröket saját készítésű fúrók segítségével végeztük. Csupán a sarok és a támoszlopokat ágyaztuk betonba, míg a sorok között levő oszlopokat csak földdel rögzítettük. Az állami norma szerint egy hektár szőlő telepítésének költsége a hagyományos módszer mellett 140—150 ezer korona. Az új technológia szerinti telepítés 110—120 ezer korona. Nálunk a hagyományos ültetési mód mellett az egy hektárra eső telepítési költség a parcella bekerítését és egy 100 hektoliteres víztartály építését is beleszámítva, nem volt több 65 ezer koronánál. A telepítéssel kapcsolatban még megemlítem, hogy a mintegy tizenöt fajta fehér borszőlőből legnagyobb területet Zöldveltelini, utána sorrendben az Olaszrizling, Müller Thurgau, Semillon és a Leányka foglal el. Fekete szőlőből a Szentlőrincit és a Cabernet telepítettük. Csemegeszőlőnk legnagyobb része Pannónia kincse, Fehér saszla és Kocsis Irma. TÄPANYAGELLÄTÄS A telepítés előtti talajvizsgálatnak megfelelően végeztük később a tápanyagellátást. Amint már fenntebb említettem, ültetéskor komposztot juttattunk a gödörbe. A telepítést követő évben, augusztusban 450—500 mázsa Istállótrágyát dolgoztunk a talajba. Ennek köszönhettük, hogy a telepítés harmadik évében már számottevő termés mutatkozott. Ezldáig négyévenként adtunk Istállótrágyát, de a jövőben erre csak ötévenként kerül sor. Átlagosan 450 kg (tiszta tápanyagban) műtrágyát adunk hektáronként. Ebből nitrogén 130 kg, foszfor 100,‘ míg kálium 220 kg. A nitrogént legújabb tapasztalataink alapján Karbamid formában adjuk, a foszfort szuperfoszfát, míg a káliumot kénsavas, illetve reform-káli formában használjuk. A foszfor és káli 70 %-át az őszi talajmunkável, a többit pedig tavasszal a nitrogénnel együtt dolgozzuk a talajba. A szőlő részére fontos nyomelemek pótlását Mikrolával permetezéssel, vagy a Cererit műtrágya talajbajuttatésával igyekszünk pótolni. Zöldtrágyázást nem alkalmazunk, mivel vegyszeres gyomirtást végzünk. METSZÉS Ezt a legfontosabb munkák közé sorolom.' Ezzel alakítjuk, formáljuk a tőke vagy kordon alakzatát, növeljük vagy csökkentjük a termés mennyiségét. Egyszóval ezzel alapozzuk meg a termést. Mi a telepítést követő második-harmadik évben a termökarokat kialakítjuk. A karokat kettős törzsről neveljük. A kordonokon rövidcsapos metszést alkalmazunk, szálvesszőkkel kiegészítve. A szálvesszőzést nagyon fontosnak tartom, főleg olyan fajtáknál, ahol csapokon a megfelelő rügymennyiséget nem tudjuk biztosítani. Ilyenek a Leányka, a Szürkebarát és a Tramin. Teljes termőre fordulás után, vagyis az ötödik évtől az Olaszrizlinget összesen 40— 45 rügyre, a Zöldveltelinit, a Müller Thurgaut, a Semillont 35—40, a Leánykát, a Szürkebarátot és a Tramini 55—60 termőrügyre vágjuk viszsza. Természetes, hogy figyelembe vesszük az egyes tőkék életképességét ,a vesszők fejlettségét és beérését. A metszést ősszel, lombhullás után kezdjük, télen át minden alkalmas időben folytatjuk. Ezt a munkát az utóbbi években március végére rendszeresen befejezzük. Az esetleges téli fagykárokkal számolva, a fagyra érzékenyebb fajtáknál 30—50 százalékkal több rügyet hagyunk téli metszéskor. Tavasszal, amikor a termés már látható, utánmetszéssel, zöldválogatással a rügyeket, illetve hajtásokat a kívánt mennyiségre csökkentjük. Nálunk a legnagyobb gondot a venyigék összeszedése, kitakarítása okozza, mivel ennek gépesítése még nincs megoldva. Azért is szorgalmazzuk a szőlő téli metszését, hogy eb☆ ★ тйг A z előadást tartalmas vita követ** te. A felszólalások felölelték a szőlő termesztésének mikéntjét, hogyanját a telepítéstől kezdve a szüretig. Az ismételgetések elkerülése végett azonban csak a felszólalások fontosabb tartalmát közöljük, témakörök szerint csoportosítva. A tenyészterület optimális kihasználása Boros József, Libád (Buba): Közismert tény, hogy az utóbbi években nagyon sok régi telepítésű szőlőt korszerűsítettek. Erre határozottan szükség mutatkozott, részben a munkák gépesítése, illetve a termelés önköltségének csökkentése érdekében, részben pedig, hogy a magas művelés bevezetésével növekedjen a hektárhozam. A régi, egyméteres kötésben telepített szőlőkben gondot okozott az új sortávolság meghatározása. Akadt mezőgazdasági üzem, ahol minden második sort kivágták, de olyan is van, ahol két sort távolítottak el. Nálunk a régi telepítésű szőlőkben kétméteres a sortávolság, míg az új parcellákon három méterre ültettük az oltványokat. Am amint tapasztaljuk, a három méter is kevésnek bizonyult, mert ha trágyázás közben az öt és fél tonnás román pótkocsi elkapja az összefonódott karokat, akkor végigihúzza a sort. bői a fárasztó munkából minél kevesebb maradjon a tavaszi napokra. NÖVÉNYVÉDELEM Nem vitás, hogy a jó termés fontos tényezője a növényvédelem. Ez a munka ma már nem olyan fárasztó, mint régen, háti permetezőkkel végezve. Erre a munkára megfelelő gépeink,. vegyszereink vannak, tehát csupán rajtunk múlik, hogy megvédjük a termést. Mi a betegségek megelőzésére törekszünk. Igaz ugyan, hogy a betegség, illetve a kártevők előrejelzése még gyerekcipőben jár, de e téren már föbbéves tapasztalatokkal rendelkezünk. Ahol atkafertőzést észlelünk, ott rügyfakadás előtt négy-öt százalékos Polybarlt oldattal permetezünk. Amikor aztán a hajtások elérik a húsz cm hosszúságot, kezdjük az első permetezést. Normális időjárás mellett hatszor, ha arra szükség mutatkozik, többször is permetezünk. Az egyes permetezések közötti időszak hét-tlzenkét nap. Tavaly az első permetezést Novozír N—50 0,70 + Sulikol 0,4 szzázalékos oldatával végeztük. Ezt követően hatszor permeteztünk Orthophaltan 0,25 % + Thiovlt 0,4—0,6 %-os keverékével. Virágzás előtt és után még 0,6 %-ban Dykolt is adtunk molykár ellen. Az utolsó permetezést augusztus utolján végeztük Orthophaltannal. Ekkor a fürtöket lemosásszerüen permeteztük. Két parcellán, ahol nagyobb helyi jellegű esőt, párás időt kaptunk, két esetben porozást végeztünk, mégpedig Niroxid és kénpor keverékével. A permetezést S—0— 50-es német permetezőgépekkel végezzük, amelyekből négy van birtokunkban. Parcellánként 100 hektoliteres betontartály áll az anyagok előkészítésére. Az oldatot szabadeséssel juttatjuk a permetező tartályába. Egyszeri megtöltés öt-hat percet vesz igénybe. A gép napi teljesítménye 7—10 hektár. Ha arra szükség mutatkozik, három nap alatt az egész területet lepermetezzük. A gép vontatását Z—4011, Z—4511-es kerekes traktorokkal végezzük, később, amikor a hajtások teljesen kifejlődtek, Z—20—23-as és egy Bolgár lánctalpas kistraktort alkalmazunk. A szükséges vizet fekálkocsikkal szállítjuk a tartályokba a parcellán levő kúthoz. A permetezést nagy gyakorlattal rendelkező, megbízható traktorosok végzik, akik a munka közben keletkezett kisebb-nagyobb hibákat helyben eltávolítják. MUNKASZERVEZÉS Számos mezőgazdasági üzemben a munkaszervezésen csúszik el a már meglevő termés jelentős része. Köztudomású, hogy a termés megvédésének legkritikusabb időszaka június közepétől augusztus közepéig tart. Am ugyanebben az időben a növénytermesztésben is nagyon sürgős mun-Kovács Ferenc mérnök, Köbölkút: Kérdés, hogy a növény alkalmazkodjon-e a növényhez, vagy a gép a sortávolsághoz. Mi ezt a kérdést a gépek átalakításával oldottuk meg. Bircsák Tamás mérnök, Karva (Kravany nad Dunajom): Nagyon fontos és ajánlatos a tenyészterület maximális kihasználása. Semmi esetre sem bővíthető a sortávolság, mert ez a hektárhozam csökkenését vonná maga után. Hiszen nem mindegy, hogy hektáronként két vagy három ezer tőke foglal helyet. A mostani telepítésnél mondjuk a 100X300 cm-es kötés esetén a tőkék alapgyökérrendszere téglalap alakban helyezkedik el a területen. Ezek után megtörténhet, hogy a növény nem használja ki maradéktalanul a három méteres sorközökben levő tápanyagot. Az sem vitás, hogy a tőkehiányos szőlőskertekben nem várható maximális ihektárhozam. A növényvédelem elsőrendű követelmény Bernáth András, Búcs (Búé): Ügy gondolom egyet értenek velem a jelenlevők, hogy a növényvédelmet az első helyre kell helyeznünk a szőlőtermesztésben. E téren a legkisebb lazulás is óriási károkat okozhat, a nemtörődömségről, hanyagságról nem Is beszélve. Mi a sorközökhöz igazodva sajátkészítményü permetező és porozógépekkel rendelkezünk, Nákák vannak. Így megtörténik, hogy amikor permetezni kellene, az agronómus más szakaszra irányítja a traktorokat, illetve a munkaerőket. Bizony ily esetben néhány nap elmulasztása is helyrehozhatatlan károkkal Járhat. Nálunk ilyesmi nem fordul elő, mert kerestünk és találtunk is rá megoldást. Amint fenntebb említettem, 110 hektáros a szőlészetünk. Ez a terület négy parcellára osztódik. Minden parcellán önálló munkacsoport dolgozik, amelynek élőn Iskolázott szőlész áll. Átlagosan másfél munkaerő jut egy hektárra, ám dolgozóink 90 százaléka nő. Mindamellett a szőlészetben dolgozó tagok egyént művelésre megkapják a maguk kukorica, burgonya, cukorrépa stb. részüket Minden csoportnak önálló termelési és pénzügyi terve van. Ennek teljesítése szerint részesül prémiumban, túlteljesítés esetén a terven felüli tiszta haszonból pedig jutalomban. Sok esetben felmerül a kérdés, kiflzetődő-e, hogy 25—30 hektárra egy szakembert alkalmazzunk. Igaz ugyan, hogy egy szőlész 50—60 hektáros területet is irányíthat, óm ml Jobbnak látjuk, ha minden parcellának van vezetője, annál inkább, mivel elég távol vannak egymástól. A vezető szakember állandó Jelenléte nagyon szükséges. Számításunk szerint, lha a vezető jelenlétével csupán egy mázsával emelkedik a hektórhozam, akkor máris megtérül a fizetése. A szakember túlterhelése sosem lehet hasznos az üzem számára. Másik fontos tényező, hogy a csoportok megfelelő gépekkel rendelkezzenek. Nálunk a szőlészet és gyümölcsészet önálló gépparkkal rendelkezik. Ez hat kerekes traktorból és két darab lánctalpas kistraktorból áll. Ezekhez megvannak a szükséges munkagépek, pótkocsik, permetezö- és porozógépek, trágyarakó gép, fekálkocsik stb. A géppark munkáját az erre kijelölt szakágazati agronőmus irányítja. Megjegyzendő, hogy a növényvédelemmel kapcsolatos munkákat a szántóföldön, sőt az Istállók fertőtlenítését Is a kertészeti csoport tagjai végzik. Mindamellett örömteli tény, hogy a kertészet nem szorul segítségre, sőt amint mondottuk, a növénytermesztést is kisegíti. Szövetkezetünk 1350 hektáros területéből a szőlő- és gyümölcsös (110 + 110 = 220 ha) 11 millió koronát jövedelmezett, mely a bruttó termelés több mint 40 %-a. Ez bizonyítja, hogy a közös vezetősége nagyon jól számított, amikor az üzemen belüli szakosítás keretében erre a két ágazatra esett választása. Végül meg kell mondanom, hogy szövetkezetünk minden lehetőséget megad a szakemberek továbbképzéséhez. Az iskolák mellett tanulmányutekat szervezünk nemcsak a hazai, de a szomszédos országok élenjáró gazdaságainak • megtekintésére. Természetes, hogy az itt szerzett tapasztalatokat hazahozzuk, melyeknek alkalmazása eddig is kézzelfogható eredményeket hozott. lünk a permetezések számát az időjárás szabja meg. Ha arra szükség mutatkozik, nyolcszor-tízszer is permetezünk. Mivel előrejelzésünk nincs, saját magunk figyeljük az időjárás alakulását. Köztudott, hogy a peronoszpóra spórái meleg, nyirkos időben csíráznak, ilyenkor nagy a fertőzés veszélye. Nemcsak az eső, hanem a párás meleg, a nagy harmat is veszélyt jelent, a ködkőpződést nem is említve. Én az ilyen kritikus időben mindig résen állok. Lesem az idő alakulását, figyelem a hőmérsékletet és szükség szerint éjszaka is porozunk. Megtörtént, hogy éjjel két órakor mentem a traktorosért. Ha esős, csepegős időben nem tudunk permetezni, akkor feltétlen porozunk. Abban az időszakban, amikor határozottan fennáll a peronoszpőra veszélye, nappal permetezünk, éjszaka pedig porozzuk a fürtöket. Csupán az ilyen munka vezet eredményhez, a termés és a növény megvédéséhez. Pásztor József, Csáb (Öebovce): Sajnos, mi nem beszélhetünk hasonló jól szervezett növényvédelemről. Egy permetezőgéppel rendelkezünk s ez közelről sem elegendő ahhoz, hogy hét-nyolc naponként permetezzünk. Bizony tavaly emiatt nagy kárt szenvedtünk. A peronoszpóra és a szürkepenész óriási vámot szedett a termésből. Pénzben mintegy fél millió koronára becsüljük a 17 hektárnyi termőszőlőben keletkezett kiesést. Ebből az összegből már vehettünk volna néhány permetezőgépet.
