Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-13 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. március 13. A Szlovák Nemzeti Front konferenciájának határozata Csehszlovák Szocialista Köztársasá­gunk népe, Csehszlovákia Kommunista Pártjától ösztönözve, minden erejéből a szocialista haza felvirágoztatására igyekszik, mely a szovjet hadsereg által történt felszabadítás óta nagy társadalmi átalakulásokon ment ke­resztül, és nemzeteink történetében eddig nem ismert sikereket ért el. Főleg Szlovákia emelkedett fel elma­radott helyzetéből, s fejlett iparral, szövetkezeti mezőgazdasággal rendel­kező országgá vált, figyelemre méltó eredményeket ért el a tudomány, a technika, a kultúra és a társadalmi élet terén is. A hazafiak büszkék le­hetnek erre a sokszor megpróbáltatá­sokkal teli, ám győzelmes útra. Tár­sadalmi sikereink a munkások, a pa­rasztok, a dolgozó értelmiség vállve­tett becsületes munkájából, s azon meggyőződésükből születtek, hogy a marxi-lenini tanítás, a CSKP program­jának elvei és céljai jelentik győzel­meink kútforrását, amelyeket a szo­cializmus, és egész népünk boldog, békés életének érdekében kivívtunk. Társadalmunkat a közelmúltban mélyreható válság sújtotta, amelyet a jobboldali antiszocialista és szovjet­­ellenes erők okoztak. Destruktív tevé­kenységükkel és ideológiai felforga­tással szocialista hazánk alapjainak veszélyeztetésére, majd megbontására, Csehszlovákia Kommunista Pártjának a Nemzeti Frontban való vezető sze­repe megtagadására igyekeztek. Az ellenséges erők minden törek­vése csődöt mondott. Az internacionalista segítség, ame­lyet a válságos időben szocialista szö­vetségeseink nyújtottak hazánknak, gátat vetett a bomlasztó tevékenység­nek, a polgárháborúnak, s lehetővé tette, hogy az elmélyülő konszolidáció mellett új feltételeket teremtsünk a szocialista társadalom zavartalan fej­lődése számára, a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való együttműködés és testvéri kapcsola­tok, valamint az irántuk táplált biza­lom felújítására. A drága áron szer­zett tapasztalatokból okulva, már so­ha és senkitől sem hagyjuk veszé­lyeztetni azokat a vívmányokat, ame­lyeket népünk 1948 februárjában elért. Senki sem kételkedhet abban, hogy a Nemzeti Front szocialista jellegének döntő feltétele és biztosítéka éppen a CSKP vezető szerepe, melynek poli­tikáját valamennyi társadalmi szerve­zetünk, a Szlovák Megújhodás Pártja, a Szabadságpárt tagjai, és a dolgozók széles rétegei támogatják és megvaló­sítják. A Nemzeti Front szlovákiai érte­kezlete újra megerősítette, hogy a CSKP politikája köré tömöríti a dol­gozók túlnyomó többségét, s bekap­csolja a néptömegeket a társadalmi kérdések megoldásába. Főleg az el­múlt évben elért eredmények meg­győzően tanúskodnak arról, hogy a hazafias és internacionalista érzelmű állampolgárok önfeláldozó, alkotó és öntudatos munkájával életünknek majdnem valamennyi szakaszán sike­reket értünk el, amiért szívélyes elv­társi köszönet illeti a munkásokat, a parasztokat, a dolgozó értelmiséget és miden becsületes embert. Nem kis és nem könnyű feladatok állnak előttünk, amelyeket csak a sza­vak és a tettek összhangjában, becsű letes és felelősségteljes munkával tel­jesíthetünk, amelyhez a szocialista rendszer minden feltételt megterem­tett. Rajtunk múlik, hogy minden erőnket mozgósítsuk hazánk további felvirágozására, szocialista barátaink­kal és testvéreinkkel, főleg a Szovjet­unióval való összetartozásunk meg­szilárdítására, amely a világbéke, szu­verenitásunk, szabadságunk és biz­tonságúnk Záloga. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása 50. évfordulójának ju­bileumi ünnepségei és az CSKP XIV. kongresszusa előtti időszakban azt ja­vasoljuk a Nemzeti Front valamennyi tagszervezetének, hogy a dicső forra­dalmi és antifasiszta hagyományok és az építő lelkesülés szellemében moz­gósítsák tagjaikat a szocialista tár­sadalom felvirágoztatására. Ennek ér­dekében főleg fejlesszék: 1. A munkakezdeményezést népgaz­daságunk további fejlesztése céljából, ehhez használják ki a szocialista munkaverseny minőségi szempontból magasabb formáit, formalitástól men­tesen, s hatékonyabban terjesszék a „Mindenki szocialista módon“ moz­galmat. Я 4No ««MW +*■■ К* *»»»>«bv&v j **»»» Л«* Ш|'< Шмтт шш м! KÜLPOLITIKAI MUNKÁS i «!w4rt& j f » »i’«t *#jUtt 2. Az önkéntes polgári aktivitást, amely városaink és falvaink gyara­pítására, szépítésére irányul, ugyan­csak „A nemzet a gyermekeknek“ mozgalmat, amely öszefügg az isko­lák építésénél és befejezésénél, s a környezetük szépítésénél nyújtott se­gítséggel. 3. Az eszmei-politikai és tömegne­velési munkát, amely hozzájárul nem­zeteink egységéhez, a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveinek megerő­sítéséhez. A Nemzeti Front valamennyi tag­­szervezetének és szervének elsőrendű feladata szoros kapcsolatot teremteni az alapvető láncszemek — a járási, a városi és a helyi bizottságok funk­cionáriusainak aktívája és a dolgozók között, a dolgozók problémáinak és szükségleteinek megoldása, valamin) a dolgozók CSKP által kitűzött pozi­tív építési programba való bekapcso­lásának érdekében. Fontosnak tartjuk az ifjúság köré­ben végzett munkát. Jelentős politi­kai sikernek tartjuk, hogy újraalakult az ifjúság egységes szervezete — a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Pionírszervezet. A Nemzeti Front va­lamennyi szervének és szervezetének feladata, minden fokon minden segít­séget megadni az ifjú nemzedéknek. A fiatalokat érdekeltté kell tenni a politikai, a közéleti és a társadalmi munkában meg kell teremteni szá­mukra a lehetőséget, hogy lelkesedé­süket és kötelezettségüket a szocia­lista építés valamennyi szakaszán érvényesítsék. A szlovákiai konferencia egyértel­műen magáévá tette a Nemzeti Front a CSSZSZK valamennyi polgárához január 27-én intézett nyilatkozatá­nak tartalmát, és javasolja a Nemzeti Front valamennyi szervének és szer­vezetének, hogy ezt a programot mindennapi munkájukban következe­tesen megvalósítsák. Felszólítjuk a Szlovák Szocialista Köztársaság valamennyi polgárát, val­lási, nemzetiségi hovatartozástól füg­getlenül, a kommunistákat, más poli­tikai pártok tagjait, a párton kívü­lieket, hogy kapcsolódjanak be a szo­cialista haza felvirágoztatása és fej­lesztése érdekében kifejtett elkötele­zettebb politikai és építőmunkába. Tudatában vagyunk annak, hogy ez az egység, és népünknek a Szovjet­unió és a többi szocialista ország né­peivel való megbonthatatlan szövet­sége, örök időkre biztosítja a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság pol­gárainak békés, boldog és megelége­dett életét. ноччуяитл« Мутил* « m. vn»**>,<&*Alt. »««»«ж, ..... ........ UMVT-MKnwtKKvsu-*,.-,, A koiiéresszitsa«m ЬШтШ előtör és Ш Щ; Az első agrárprogram A Munkás 1931. március 18-i szá­mában azt olvashatjuk, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja VI. kongresszusa — a bolsevik előretö­rés kongresszusa volt. Negyven évvel ezelőtt, 1931. március 7-e és 11-e kö­zött ülésezett az a kongresszus, amit „frontnyiíó“ kongresszusnak is ne­veztek, mert valamennyi égető prob­lémára választ adó programot dol­gozott ki a párt és a forradalmi moz­galom számára és kiutat mutatott az elmélyülő gazdasági válságból. El­fogadta a pártnak a válság időszaká­ra szóló pontos stratégiáját és takti­káját és főfeladatul a munkásosztály többségének és a proletariátus közvet­len szövetségesének a parasztság megnyerését tűzte ki célul, hangsú­lyozta, hogy a pártnak a munkás­­paraszt szövetség megszilárdítására kell törekedni. Jelentős figyelmet szentelt a pa­rasztkérdésnek. A párt megalakulása óta kitűzte az első agrárprogramot, a politikai harc szükségleteihez iga­zodó mezőgazdasági politika elveit és konkrét feladatát. Leszögezte: „a proletár forradalom Csehszlovákiában általános szocialista jelleget ölt, ami azt jelenti, hogy a forradalom célul tűzi valamennyi osztály felszámolá­sát és a szocialista gazdasági viszo­nyok megteremtését a mezőgazdaság­ban. A szocializmushoz vezető úton azonban a forradalomnak szükség­szerűen túl kell jutnia azon az át­meneti időszakon, amelynek feladata a polgári-demokratikus forradalom betetőzése, vagyis a földbirtok-ren­dezés, a földnek a házas zsellérek és a kisparasztok közötti elosztásával nyer megoldást. A kongresszus kitűz­te azt a politikai jelszót, miszerint minden nagybirtokos, földtulajdon, egyházi, állami és községi földbirtok kártérítés nélküli kisajátítással a dolgozó parasztság tulajdonába megy át. Taktikai szempontból a program legnagyobb eredménye, hogy az em­lített jelszóval a falusi földmunkáso­kat, szegény parasztokat mozgósítani tudta a kizsákmányoló kapitalista rendszer ellen. Amellett, hogy szor­galmazta a mezőgazdasági proleta­riátus bérköveteléseinek teljesítését, munkakörülményeinek megjavítását, a parasztságot terhelő adók és bérle­tek leszállítását, vagy teljes megszün­tetését, a bírósági végrehajtások fel­függesztését, olyan mezőgazdasági programot tűzött ki, amely a paraszt­ság többsége előtt nagy szimpátiának örvendett. (klss) Vádol a haláltábor Nemrég volt annak évfordulója, hogy a szovjet hadsereg Lengyelország területén felszabadította az auschwitzi hírhedt koncentrációs tábort. A ha­láltábor felszabadítására az Odera-visztulai operáció keretében került sor. Bár a fasiszta barbárok az utolsó napokban igyekeztek minél több embert elpusztítani, a hős szovjet hadsereg még sok tízezer embernek mentette meg az életét. Olyan gyorsan tört előre, hogy a kétségbeesett fasisztáknak nem sikerült eltüntetni az összes bűnnyomokat, például a „halálgyárat“. A táborban főleg lengyel, szovjet állampolgárok és zsidók voltak. A halál­gyár nagyon jól meg volt szervezve és 22 része volt. Összesen 50 hektár földterületen feküdt és 200 ezer fogoly befogadására volt képes. Magas villanyenergiával töltött drótkerítés és mély árok övezte, ezenkívül az SS-ek betanított farkaskutyákkal őrködtek, hogy egyetlen fogoly se menekül­hessen meg. Egyetlen ót volt itt kifelé, mégpedig a gázkamrák kéményein keresztül. Európa minden részéből idehozott foglyok legfeljebb csak három hónapig élhettek. A zsidókat azonban két héten belül elégették a gázkamrában. A „halálgyárban“ a fasiszták olyan embereket lőttek agyon vagy égettek el, akik semmi bűnt nem követtek el. Mint az állatokon „tudományos kí­sérleteket" végeztek rajtuk. A gázkamrákban naponta 12 ezer embert égettek el. A második világháború idején a fasiszták ebben a szörnyű tá­borban több mint 4 millió lengyel, szovjet és más állampolgárt égettek el. Köztük 150 ezer csehszlovák állampolgárt is. A fasiszta bestiák kiszedték az áldozatok aranyfogait és lenyírták az asszonyok haját. Különböző raktárakban 140 ezer asszony 7000 kg haját raktározták el. A fasiszták borzalmas gaztettei ma is figyelmeztetnek, hogy legyünk éberek, hogy többé ilyesmi ne ismétlődhessen meg. (Miöátek) MÉRSÉKLŐ HATÄS KÖZEL-KELETRE Közel-Keleten lejárt a meg­hosszabbított fegyverszüneti egyezmény és az egész világ közvéleménye várakozással te­kint a tűzfészek felé, vajon a jövőben tovább tart-e a fegy­vernyugvás, vagy pedig inkább a fegyvereké lesz a szó. A fegyverszünet lejárta előtt nyilatkozott Anvar Sziadat, ez Egyesült Arab Köztársaság el­nöke, a Szovjetunió kormánya, Nixon, néhány szocialista ál­lam, és több jeles külpolitika! tényező. A nyilatkozatokat úgy foglalhatnánk össze, hogy a fegyverszünet lejárása, — bár bizonyos feszültséget idéz elő, — azonban ez nem Jelenti automatikusan a fegyveres har­cok kiéleződését. Anvar Szadat nyilatkozatában kijelentette, hogy a fegyverszüneti egyez­ményt nem tartja továbbra kötelezőnek országa számára, de egyelőre a fegyveres harco­kat sem tűzi célul. Bár Egyiptom továbbra is ru­gaszkodik ahhoz, hogy Izrael vonja vissza csapatait az 1967-es Izraelt agresszió előtti határokra, de belemenne abba is, hogy a négy hatalom vagy az ENSZ erői garantálnák a véglegesen kialakított határo­kat és ha megszületne a két­oldali békeegyezmény, akkor az egész világ számára ihat hó­napon belül biztosítaná a Suezl csatornán a hajózást. Hangsú­lyozza, hogy a tűzszünet meg­hosszabbítása nem fő problé­ma, hanem inkább az, hogy milyen módon lehetne meg­szüntetni az Izraelt megszál­lást. Ugyanis egy állandó tűz­szünet oda vezethet, hogy lé­nyegében maradnának azok a határok, amelyek az agresszió után jöttek létre. A közel-keleti helyzettel kap­csolatban a kapitalista államok részéről vádaskodások érik a Szovjetuniót, és más szocia­lista államokat. Viszont min­denki előtt ismeretes, hogy azokat az izraeli határokat, amelyek nyomán a múltban több százezer arab menekült került a szabad ég alá, az im­perialista Anglia szabta meg. Tény, hogy a Szovjetunió se­gíti Egyiptomot, ugyanakkor mostanában a Szovjetunió és az USA is olyan mérséklő ha­tást fejt ki a közel-keleti hely­zetre, hogy egyelőre nem szá­míthatunk nagyobb horderejű katonai összecsapásokkal és úgy látszik, hogy Inkább a többoldalú tárgyalások vezet­nek a közel-keleti helyzet ren­dezéséhez. (balia) A többtermelés érdekében tovább szövetkezetesítünk ф Százmillió korona évente szövetkezetesítésre 9 Keveset termelnek a magángazdák ф Nem minden melléktermelési ágat szüntetünk meg ф Ne lőjjünk ágyúval a verébre ф Nagyobb szerepkört kapnak a gtá-k О A Szlovák Nemzeti Tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi bizottság« idei első ülésén több komoly problé­mával foglalkozott. Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter termelési helyette­se beszámolójában arról beszélt, hogy a többtermelés érdekében a mező­­gazdaságot még jobban szocializál­nunk kell. Az utóbbi években ugyanis a mezőgazdaság további szövetkeze­tesítéséről elfeledkeztünk, pedig még igen sok egyénileg gazdálkodó ter­mel a régi módon, és a társadalom számára igen kevés árut ad. A ki­mutatások szerint még több mint 300 ezer magángazda küszködik közel 400 ezer hektár földön. Szlovákiában ez az össz-mezögazdasági terület 17,3 százalékát tesz ki. Amint az adatok is bizonyítják, Igen jelentős földterü­letről van sző, ahol nagyüzemi mó­don sokkal többet lehetne termelni. Hogy csak néhány példát említsünk, az egyénileg gazdálkodók tehenen­ként évente 800 liter tejjel keveseb­bet adnak a közellátásnak, mint az efsz-ek. A gabona hektárhozama 10—12 mázsával alacsonyabb, mint’ a mezőgazdasági üzemekben. A ma­gángazdák nagyon sok ihelyen még eladást szerződéseket sem kötnek, és még ha erre sor Is kerül, nem tesz­nek eleget kötelezettségüknek. Lé­nyegesen csökkent állatállományuk is és a föld művelésére kevés gondot fordítanak. A kultúrnövények helyett inkább a gaz burjánzik földjeiken. Több magángazda még bizonyos fokú kizsákmányoló jellegű , spekulációkat ts végez. Ugyanis földjeit napszámo­sokkal művelten, nem mindig meg­­feleő bérért. Amíg a nagyüzemi me­zőgazdaság traktorhíányban szenved, a magángazdák már 4000 traktorral rendelkeznek. Van olyan község Is, ahol 80 traktorral fuvaroznak a ma­gángazdák. A kollektivizálás befejezését azon­ban nem éppen a spekulációs tevé­kenységek megszüntetése, hanem In­kább a többtermelés érdekében gyor­sítjuk meg. Az állam az ötéves terv­be évente 100 millió koronával segíti az újonnan alakult efsz-eket, azért, hogy ez új efsz-tagok már indulásnál megfelelő keresethez juthassanak. Több járásban már megalakultak a magángazdák társulásai, amelyek köl­csönösen együttműködnek az efsz­ekkel vagy állami gazdaságokkal és fokozatosan szövetkezetekké alakul­nak. Az elkövetkezendő időszakban a já­rási pártbizottságok, a járási mező­gazdasági társulások, a járási nem­zeti bizottságok, valamint a Szövet­kezeti Földművesek Szlovákiai Szö­vetségének járást bizottságai megkez­dik az agltációs, meggyőző munkát a szövetkezetesítéssel kapcsolatban. Kitartó, megfelelő érvekkel felvérte­zett agitációs munkáról lesz szó és az agitátorok őrizkednek az erőszak­tól. A miniszterhelyettes beszámolója után felszólalt Tomaškovlč, Chudtk, Mráz, Jonáš, Spaldoň, Polák, Hume­­ník és Strmenská képviselő. Mind­annyian egyetértettek a kollektivizá­lás meggyorsítására Irányuló javas­lattal. A bizottság ülésén napirenden sze­repeltek az efsz-ek melléktermelési ágazatai Is. Ezzel kapcsolatban pa­rázs vita kerekedett, és a képviselők óvatosságra intettek, hangsúlyozták, hogy az efsz-tagok állandó foglalkoz­tatottsága miatt meg kell hagyni a melléktermelést ágazatokat, más lap­ra tartozik, hogy alaposabb ellenőr­zéseket kell végrehajtani, hogy ne kerülhessen sor a rendkívül magas bérek kifizetésére és a spekulációra. Ezen a téren a múlt évben Igen sok visszaélésre került sor. A mellékter­­melési ágazatok vezetői több (helyen 100—200, sőt 300 ezer koronás évi jövedelemhez Is jutottak. A mellék­termeléssel kapcsolatban tehát „ne lőjjünk ágyúval verébre“, alaposan fontoljuk meg, hogy melyik szövet­kezetben, és milyen okból szüntetjük meg a melléktermelést. Az olyan Irá­nyú melléktermelést ugyanis, amely a mezőgazdasági üzemek termékeit dolgozza fel, vagy olyan szolgáltatá­sokat nyújt a mezőgazdaságnak, amelyeket más úton a jelenlegi idő­szakban nem tudnak megkapni, bűn lenne megszűntetni. Az SZNT mezőgazdasági és élelme­zésügyi bizottsága foglalkozott még a gép- és traktorállomások szerepkö­rével is, és lépéseket fog tenni an­nak érdekében, hogy a gtá-k a jövő­ben több gépi berendezést kapjanak, gyorsabban fejlődjenek és így több szolgáltatást nyújthassanak a mező­­gazdaságnak. Elhangzott olyan javas­lat Is, hogy a gép- és traktorállomá­soknak területi vezérigazgatósága lesz, amely a mezőgazdaság szükség­leteinek megfelelően irányítja majd az egyes üzemek tevékenységét. (balia)

Next

/
Thumbnails
Contents