Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-27 / 8. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES. 1971. február 27* jttffirlé m á lí Régi, s ma is érvényes mondás „ki mint vet, úgy arat“. Most, a mezőgazdasági munkaműveletek gépesítése korszakában azonban nagyon Időszerűen hangzana, ha azt mondanánk, kinek milyenek a gépei, olyan eredményt ér el. Hasonló gondolatok merültek fel bennem, amikor a Dunajská Stred a-i Járási Mezőgazdasági Társulás fógépesltőjével, Zelenlk Tamás elvtárssal beszélgettem, s aki arról tájékoztatott, hogy járásukban a gépek javítását kizárólagosan a mezőgazdasági üzemek végzik. Jól fölszerelt műhelyekkel rendelkeznek, s szakképzett szerelő is akad bőven. Ennél fogva elvileg semmi akadálya ennak, hogy a gépek február végéig rajtra kész állapotban várják a tavasz érkezését. De mit mond a valóság? Azt, hogy évről évre több gondot okoz az alkatrészek beszerzése. Tehát ennek a kérdésnek felvetése majdcsaknem pusztába kiáltó szó. Ebből nagyon is érthető, hogy csak elvileg készülhetnének el a gépek időre, a valóságban szó sincs ilyesmiről. Köztudomású, hogy a Zetor Super 35 és 50-es kerekes traktorokat a Brnól ZKL gyártja. A régebben forgalomba hozott gépek napról napra jobban elhasználódnak. Pótolni kellene a meghibásodott alkatrészeket, ha be lehetne szerezni azokat. A ZKL állítólag csak annyi alkatrészt gyárt, amennyi az újabban forgalomba kerülő traktorok összeszereléséhez szükséges. Ez annyit jelent, bogy a jelzett traktorokhoz nálunk senki nem gyárt pótalkatrészt. A főgépesítő elmondta, hogy idestova 20 esztendeje dolgozik a szakmában, dé még nem emlékszik ilyen rossz alkatrész ellátásra, mint a jelenlegi. Mindamellett a dunaszerdahelyl járás abban a szerencsés helyzetben van, hogy száz embert küldhetett a ZKL üzemekbe brigádmunkára, hogy ennek fejében soron kívül traktorokat és némi pótalkatrészt szerezzenek. Igen ám, csakhogy itt elsősorban azok a gazdaságok jöhetnek számításba, amelyek saját dolgozóikat elküldték a traktorgyárba. Egyes gazdaságok azonban kihasználva a személyes kapcsolatokat a Zetor Super traktorok alkatrészeit, a Magyar Népköztársaságból szérzik be. Ott ugyanis gyártják azokat. Tehát külkereskedelmi szerveink feladata lenne, hogy annyi alkatrészt hozzanak be, amennyit a mezőgazdaság igényel. Ez azonban a jelek szerint hiú ábránd marad. A pótalkatrészek beszerzése sajnos az unifikált Zetor sorozatnál is komoly nehézségbe ütközik. Például a 30lí-es és az 5545-ös Zetoroknál az alkatrészek egész sora hiánycikknek számít. Nem különb a helyzet a lánctalpasoknál sem, de sorolhatnánk a hiányt a többi gépnél is. Tény, hogy az ipar még megközelítőleg sem képes teljesíteni azt a megrendelést, amelyet a pótalkatrész s a traktorszállítás terén mezőgazdaságunk elvár. Mostanában sok szó esik a mezőgazdasági termelés racionalizálásáról. A magam részéről ezt komplex módon képzelem el. Vagyis nem csupán a mezőgazdasági szektoron belüli feladatnak, hanem azon túlinak is. Így a mezőgazdasági gépgyártásnak is tennie kellene egyet-mást a siker érdekében. A mezőgazdasági termelés racionalizálásához jóminőségű gépek szükségesek, s ha már nincs belőlük elegendő, legalább alkatrészeket kellene adni a mezőgazdaságnak, hogy a régi gépeket idényről idényre üzemképessé barkácsolják. Ha valaki neа гашиш»'* 1 ♦ Az NDK-bán egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az öntözött területek tápanyagpótlását és növényvédelmét. Egy automatikus adagoló berendezés segítségével az öntözővízbe juttatják a tápanyagokat és a növényvédőszereket, s így azok az öntözéskor oldat formájában kerülnek a növényekhez. A permedé kellő koncentrációját az talán az utóbbi eljárást képzelné el racionalizálásnak, az verje ki a fejéből, togy tovább Juthatunk ebben a kérdésben. Nagyon sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a nemes szándék valahol az útvesztőben el ne sikkadjon. A főgépesitő elmondta továbbá, hogy a gépék elraktározása náluk már megoldódott. A mezőgazdasági üzemek többsége korszerű körülmények között, födél alatt, tisztított, konzervált állapotban nagy becsben tartja gépeit, s csak néhány gazdaság szorulna gépszínek építésére. A pénz rendelkezésre áll, csupán építőanyagra lenne szükség. A társadalom érdeke megkívánja, hogy mezőgazdaságunk évről évre több élelmet és feldolgozóipari nyersanyagot termeljen. Ezt a küldetését jól teljesíti. Sajnos az egyre nagyobb problémák megoldásához nem kap elegendő segítséget. Domonkos Zoltán, a kutníki szövetkezet gépesítője meglepetésemre nem panaszkodott az alkatrészellátásra. Eddig még sikerült beszereznie, amire szüksége volt. Ehhez nagyban hozzásegítette őt a dunaszerdahelyl „géptemető“. Lám csak, vannak még élelmes emberek! Probléma persze náluk is akad. Az egyik 4011-es traktor már több mint egy hónapja széjjelszerelt állapotban várja a sebességváltó javítását. E- meliett más pótalkatrészek'is kellenének. így megkezdődött a beszerzési hajsza, ami annyit jelent, hogy bejárják az ország bizonyos részét, vagyis honismereti körútra indulnak szerencsét próbálni. Lehet, hogy majd egyszer egy vállalkozó szellemű tollforgató meg is írja a legújabb kor regényét, melyet az életből merít. Hadd tanuljon az utókor, hogy mezőgazdaságunk gépesítői az „ismerd meg hazádat“ soha senki által meg nem hirdetett versenyben időt, pénzt és fáradságot (főleg pénzt) nem kímélve bejárták az ország minden táját. HOKSZA ISTVÁN automatikus adagoló berendezés szabályozásával biztosítják. ♦ Kaliforniában kísérletképpen rövid-hullámos besugárzásnak vetették alá a kenyeret és megállapították, hogy már párperces besugárzás után is sokkal tovább megőrzi frissességét, mint a hagyományosan tárolt kenyér. ♦ Ebben az évben kezdik meg Angliában az AUTOTRACK néven ismeretes automatikusan irányított, távvezérlésfl traktorok árusítását. A távirányítású erőgépek üzemeltetéséhez föld alatti (kb. 50 cm mélyen) Az AFC-110 bizonyított A felvételen látható AFC-110 jelzésű kaszáló-rendrakó gép az olasz Laverda cég gyártmánya. A háromkerekű alvázzal ellátott magánjárá, univerzális gép segítségével a kukoricán kívül minden takarmányféleség kaszálása megvalósítható. A 48 lóerős Fiat motorral felszerelt gép munkaszélessége 343 cm. A levágott zöld anyagot 185 cm széles sorokban hagyja maga után a tarlón. A gép munkasebessége elérheti az óránkénti 10,5 kilométert, maximális sebessége viszont 18 km/ó. Műszakonkéntt teljesítménye 8 hektár. Az említett gépnek azonban van egyéb jó tulajdonsága is. Nagy mértékben elősegíti a takarmányféleségek szárítását, mivel kaszálás közben egy gumiszalagos berendezés segítségével megtöri a növény szárát, ami meggyorsítja a nedvesség elpárolgását. GajdoSik János, a Bajcsi Állami Gazdaság mechanizátora elégedett a gép teljesítményével és minden körülményt figyelembe véve nem sajnálja a gép vásárlására fordított 108 ezer koronát. -borvezeték szükséges, melyen keresztül az impulzusok a traktor „felvevő“ készülékébe jutnak. A felvevő készülék a gép elejére erősített fém karon van elhelyezve. Az impulzusok segítségével adnak jelt a traktornak, hogy mikor kapcsolja ki például a vetőszerkezetet, mikor emelje ki a földből a munkagépet, mikor forduljon meg stb. Az előirányzott munkafeladat elvégzése után a traktor megáll és a motor automatikusan kikapcsol. ♦ Magyarországon még II. József idejében vezették be a földterületek pontos nyilvántartását. Akkor lépett életbe az öl és a hold, vagyis a területek hivatalos mértékegysége. Ebben az évben nagy változás állt be ezen a területen, mivel január elsejétől kezdődően már a magyar mezőgazdaságban is hektárokban számítják a földterületet. Igaz, hogy az átszámítások bizonyos nehézségekbe ütköztek, mivel a pontosság érdekében sok esetben kerekítésre volt szükség ahhoz, hogy az új mértékegység megfeleljen a régi adatainak s a terűiét nagyságának. ford.: —bor— A tavaszi talajelökészítés agrotechnikai követelményei Még napjainkban is vannak olyan gazdák, akik a tavaszi talajelökészítés feladatait csupán azokban az agrotechnikai műveletekben látják, melyeket a hó elolvadása és a talaj kellő megszikkadása után kell elvégezni. A talaj tavaszi előkészítése azonban már ősszel, az őszi mélyszántás idejének, módjának és mélységének meghatározásával kezdődik. A tavaszi kalászosok alá az őszi mélyszántást sekélyebben végezzük, viszont a kapás- és takarmánynövények alá mélyebben kell szántani. Ezt részben a növény gyökérrendszere, részben a vízigénye határozza meg, de figyelembe kell venni a művelés módját is, valamint azt a körülményt, hogy a takarmányféleségek nagyobb hozamait több ízben végzett kaszálással takarítjuk be, ami a talajszerkezet változását eredményezi. A tényleges tavaszi vetés előkészületi munkái tavasszal történnek. A munka kezdetét elsősorban az időjárás, másodsorban a talaj állapota határozza meg. A klimatikus viszonyok kedvező feltételeinek minél jobb kihasználása céljából és a növények igényeinek megfelelően, lehetőleg minél előbb kezdjük meg és végezzük el a tavaszi talajelőkészítést. • A SIMlTOKÉ AZ ELSŐBBSÉG Első talajelőkészítési munkának tavasszal legtöbbször a simitózást tekintjük. Célja a talaj hullámos felületének minél tökéletesebb elegyengetése, ami a szél és napsütés által előidézett vízkipárolgás intenzitásának csökkentését szolgálja. A sima felület vízelpárolgása ugyanis lényegesen kisebb, mint a hullámos felületé. A simítózás azonban egymagában nem képes minimálisra csökkenteni a vízelpárolgást, mert a rónák lehúzása helyén feltárt területen — a hajszálcsövesség folytán — fokozott párolgás veszi kezdetét. A vízelpárolgás ellen csakis a barázdákba húzott friss, porhanyós föld tud megfelelő védelmet nyújtani, amit a simítózással egybekötött fogasboronákkal végzett boronálással lehet biztosítani. A fogasborona porhanyítja a lehúzott ormok helyét és a felületi hajszálcsövesség megbontásával elejét veszi a fokozott párolgásnak. Ezt a tényt a gyakorlatban is tudomásul kell venni, mert a köztudatban még ma is él az az elgondolás, hogy a simítózással teljes mértékben eleget lehet tenni a talaj vízvédelmének. A simítózással egybekötött fogasolás tökéletesebben megoldja a simítózás másik fő feladatát is: elpusztítja a magról kelő fiatal tavaszi monocarpikus gyomokat, s így nemcsak jelentős gyomirtást költségtől mentesíti a termelőt, hanem hozzájárul a nagyobb hektárhozamok eléréséhez is. A jó simítózással szemben támasztott másik követelmény, hogy azt mindig a szántás irányához mért 45° szög alatt végezzék, sohasem a szántás irányában, vagy arra merőlegesen. Ha az őszi mélyszántás felületének kiegyenlítése erős ormosság miatt egyszeri simítózással nem volna elérhető, akkor egy közbeiktatott kultivátorozás után a simítózást — szintén a feltüntetett szögben — meg kell ismételni. Az összefolyásra hajlamos talajnál (pl. szikes, sződás talajon) természetesen nem a simítózás lesz az első talajelőkészítő művelet, hanem a kultivátorozás, vagy a fogasolás, és csak ezt követi a simítózás. Habár a simítózás korái munka, mégsem szabad idő előtt végezni, különösen akkor nem, ha a talajelőkészítést nehéz traktorokkal, gépcsoportokkal végezzük, mivel a nedves talaj tiprása a talajszerkezet romlásához vezet. • MELYIKET ELŐBB? Ezek után felmerülhet sokakban a kérdés, vajon melyik munkát kell tavasszal korábban elvégezni: a kora tavasziak vetését, vagy az összes, megművelésre alkalmas területek simítózását? Szerintem elsősorban a téli nedvesség konzerválására kell figyelmet szentelni, s e cél érdekében a vetést 1—2 nappal el lehet halasztani. Sokszor felmerül termelőink körében az a kérdés is, hogy az őszi mélyszántás után csak fogasolással készítsék elő a talajt, vagy használjanak kultivátort is? Erre a kérdésre csakis a helyi viszonyok ismerete alapján lehet választ adni. Ott, ahol nem túl gyomos a talaj — és nincsenek elterjedve a vegetatív úton szaporodó többéves gyomok —, elegendő a nehéz fogasokkal történő talajelőkészítés. Ahol elterjedtek az évelő gyomok, ott a korai vetésű gabonák és más növények (borsó, tavaszi keverékek, mák stb.) alá is kultivátorozni kell a talajt. Minden olyan tavaszi növény talajelőkészítésénél, melyeket később Juttatunk a talajba (répafélék, kukorica, lóbab és a többi melegkedvelő növények) a kultivátor bevetése még akkor sem nélkülözhető, ha nincsenek túlsúlyban a vegetatív úton szaporodó gyomok. Tavaszi szántásnál a simítózáson és fogasoláson kívül rendszerint más hantaprító műveletet is kénytelenek vagyunk végezni. A kombinátor, a csillagborona, a rögtörők stb. használatára azonban úgy tekintünk, mint a szükséges rossz nélkülözhetetlen kiegészítőire. • TERET HÓDÍTANAK a minimum és a „notillage“ vagyis a minél kevesebb munkával járó talajelőkészítési módszerek. Ezt az elvet sajnos sokszor túlzásba viszik és alkalmazásuk legtöbbször a talaj biológiai életének figyelembe vétele nélkül történik. Az egy „üzemmenetben“ végzett talajelőkészítés, az állati és növényi kártevők elleni védelem, a műtrágyaszórás és vetés nem veszi figyelembe azokat a biológiai folyamatokat, amelyek a talajban mennek végbe és amelyek lényegében befolyásolják a növény és a talaj élettani folyamatait. Igaz viszont, hogy a talaj felesleges tiprása nemcsak drágítja a termelést, de rontja annak agrotechnikai feltételeit is. • TALAJELÖKÉSZlTÉSBÖL „ÉRETTSÉGI“ Különösen igényesek a talajelőkészítésre a kapások, elsősorban a cukorrépa. Ez a növény mélyen lazított, de a felső művelési rétegében erősen tömörített talajt kíván. Ezért a kultivátorozás elmaradhatatlan művelet, de az ezt követő fogasölés, a vetés előtti könnyű hengerezés és a nehéz hengerek vetés után történő bevetése is szükséges. A répa magját védőburokként övező magburok csak akkor tud kellőképpen átnedvesedni, ha a sekély 1,5—2 cm talajmenti rétegben, magágyban úgyszólván bepréselve nyugszik. A répamag, kicsinységénél fogva nem tűri a mélyebb vetést, mert akkor csak lassan és rosszul, egyenetlenül csírázik s vagy elpusztul, vagy áldozatul esik az állati, esetleg növényi kártevőknek. A répa alá történő talajelőkészítés milyensége a termelők érettségi bizonyítványa is lehetne. • KÜLÖN EMLÍTÉST ÉRDEMEL a mákkal kapcsolatos talajművelés kérdése. A mák az igen korán vethető kapások közé tartozik, s a korai vetések egyetlen akadálya a talaj nedvességi állapota. Ott, ahol a talaj kellőképpen pirkadt ahhoz, hogy február végén, március elején elvethessük a mákot, a talaj lesimítása és sekély fogasoiása után igen sekélyen (1—1,5 cm), hengerezés ríélkül (a vetőgép saruinak súlyterhelése nélkül, esetleg alkalmas felfüggesztésével is) megvalósítható a vetés. Hengerezés ebben az időben a talaj nagyobb nedvessége miatt ritkán jöhet számításba. Ha a mákot csak később vetjük el, akkor a kultivátorozás és a vetés előtti és utáni hengerezés nem maradhat el, mert a gyors és sikeres kelés szempontjából nélkülözhetetlen a magok talajba történő beágyazása. A borsó is a korán elvethető növények közé tartozik, s a mákhoz hasonlóan február végén, március elején elvethetjük. Vetési mélysége a mag nagysága folytán elérheti az 5—6 cm-t. Talajelőkészítése a simításon kívül fogasolásból áll és csak a későbbi vetés esetén kultiv^torozunk. Hengerezésre sem vetés előtt, sem utána nincs szj^ség. A borsó vethető a „gabonasortávolságtól“ kezdődően egész „kapássortávolságra“ (12—30 cm) is. A vetés előtti simítózás és fogasolás elpusztítja a tavasszal kelő gyomokat, s így a borsó számára csakis az évelő gyomok jelenthetnek veszélyt. A tavaszi hüvelyes-kalászos takarmánykeverékek talajelőkészítéséről annyit, hogy ezek a legkorábban vethető tavaszi növények közé tartoznak. Talajelőkészítésük azonos a gabonafélékével. Általában elegendő a simító és borona használata, s csakis az évelő gyomokkal borított talajokon, vagy későbbi vetés esetén igénylik a tárcsa vagy a kultivátor alkalmazását. Prof. Dr. Dr. h. c. Ing. Frideczky Ákos, DrSc.
