Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-27 / 8. szám
Szabad Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. február 27. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 8. szám. I ■ ff GYŐZELMI ÉVFORDULÓ Hazánknak a Szovjet Hadsereg általi felszabadítása lehetővé tette, hogy munkásosztályunk a többi dolgozóval való harci szövetségben fokozza és befejezze dolgozó népünk szociális és nemzeti felszabadításáért vívott küzdelmét. A nemzeti demokratikus forradalom céljainak megvalósítása és a forradalomnak szocialista forradalommá való átnövése szempontjából nagy jelentőséggel bírt Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1946-os választási győzelme. A Nemzeti Front új kormánya, melynek élén Klement Gottwald állt, s melynek politikáját a dolgozók széles tömegei támogatták, határozottabban láthatott hozzá a szocialista forradalom küldetésének fokozatos megvalósításához: az ipar államosításának további folytatásához, a nagybirtokok kisajátításához és felosztásához, valamint az osztályellenség népellenes mesterkedéseinek meghiúsításához. Mint ismeretes a burzsoázia nem akarta tudomásul venni, hogy a hatalomért folyó politikai harcban vereséget szenvedett. A kormányban levő képviselői: Zenki, Srámek, Lettrich és a többiek — akik a dolgozók megtévesztése céljából a humanizmusról, a szabadságról és a demokráciáról fecsegtek, látva, hogy a burzsoázia érdekei veszélybe kerültek, 1948 februárjában döntő lépésre szánták^ el magukat. Tiltakozásul a kormány államosítási intézkedésére, mint a milliomosok, a gyárosok és földbirtokosok érdekeinek szószólói és védelmezői, lemondtak a kormányban betöltött tisztségükről. A burzsoáziának ez a nyílt ellenforradalmi puccskísérlete 1948 februárjában részét képezte a nemzetközi imperializmus antikommunista és szovjetellenes politikai offenzívájának. Csehszlovákia Kommunista Pártja, s annak gottwaldi vezetősége azonban nemcsak időben felismerte a burzsoázia mesterkedéseit, hanem az éleződő osztályellentétek tanulságaként határozottan számolt a „kenyértörés“ napjának bekövetkezésével. Szervezte a vezetése alatt álló munkásosztály, parasztság és a többi haladó gondolkodású dolgozók erőit és fényes győzelemhez vezető ellentámadásba indult a burzsoázia formálódó egységfrontja ellen. A huszonhárom évvel ezelőtt kivívott februári győzelem, amely soha nem halványuló történelmi fejezetét képezi a megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünneplő kommunista pártunk harcos múltjának, a nemzeti és demokratikus forradalom csúcspontját, a szocialista útért folytatott forradalmi harc győzelmes befejezését jelenti. A februári győzelem megteremtette a munkásosztály, a parasztság és a dolgozók többi rétegének forradalmi hatalmát, mely hatalom a legfőbb előfeltétele volt annak, hogy a régi kapitalista rendszert végérvényesen száműzzük, s a helyébe- új, szocialista társadalmi rendet építsünk. Tehát ez a győzelem nemcsak a régi kizsákmányoló osztályok felszámolását eredményezte, hanem szabad utat nyitott a népgazdaság szocialista átépítéséhez, az anyagi és kulturális értékeket gyarapító s élvező szocialista társadalom építéséhez is. Tehát az egykor kizsákmányolt munkásosztály a parasztsággal és a haladó értelmiséggel való harci szövetségben, a hatalom birtokosává és gyakorlójává lett, s az egykori elnyomottak osztályérdekeivel összhangban, hozzálátott a szocialista forradalom küldetésének és feladatainak kövekezetes megvalósításához. Csehszlovákia Kommunista Pártja tehát a februári válságos napokban is bebizonyította, hogy a hatalomért folyó harcban, hazánk történelmi feltételei között, mesterien tudja alkalmazni az osztályharc lenini elveit. A februári győzelmet követő Időszakban, vagyis a proletárdiktatúra gyakorlásának eltelt időszakában, létrehoztuk a szocialista társadalom fejlődésének anyagi-műszaki bázisát, vagyis Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa útmutató határozatainak teljesítésével — a szovjet nép tapasztalatainak alkotó alkalmazása nyomán — virágzó szocialista népgazdaságot és embert életkörülményeket teremtettünk. Azáltal, hogy a mezőgazdaságban is győztek a szocialista termelési viszonyok, alapjában megváltozott falvaink élete is. Létrejött a szövetkezeti parasztság osztálya, melynek anyagi helyzete, kulturális színvonala és szociális biztonsága összehasonlíthatatlanul jobb az egykori egyénileg gazdálkodó földművesek vigasztalan helyzeténél. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk az izmosodó gazdasági erejével, a termelés növekedésével, a kultúra, a tudomány és a közművelődés fejlődésével, a dolgozók szociális vívmányaival általában, a fejlett országok között is megtisztelő helyet foglal el. Ez persze nem jelenti azt, hogy politikai és gazdasági életünkben nem voltak hibák, s hogy nincsenek megoldásra váró problémák. A hibáknak a kiküszöbölését, a CSKP XIII. kongresszusa határozatainak teljesítését, tehát a szocialista demokrácia elmélyítését, a gazdasági élet fellendítését, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságunk és harci szövetségünk megszilárdulását akarta szolgálni az 1968 januárjában megejtett őrségváltás is. Mint azonban tudjuk, a vezetés új garnitúrájában helyet kaptak a jobboldali opportunista, revizionista és nacionalista, tehát szocializmusellenes Irányzatok zászlóvivői, akik a hibákat mesterségesen felnagyították, azokat a szocialista társadalom létjogosultságának tagadására alkalmazták, majd a szocializmus nyílt ellenségeivel szövetségben napirendre tűzték február hagyatékának, szocialista társadalmunk vívmányainak felszámolását. Mindazoknak, akiknek kedves a szocializmus, akik a saját boldogulásukat a fejlődő Szocialista társadalmunktól várják, erkölcsi kötelességük elősegíteni társadalmunk politikai és gazdasági életének konszolidálódását, s minden ármánykodással szemben védelmezni a februári győzelem forradalmi hagyatékát. PATHŰ KAROLY I ■ Megkezdődtek a tavaszi munkák Az első jelek alapján viszonylag kedvezőnek mondható a tavaszi időjárás alakulása. A kedvezőbb termesztési feltételekkel rendelkező körzetek mezőgazdasági üzemeiben már javában folynak a tavaszi munkálatok. Így van ez a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is, ahol az elmúlt években a tavaszi árpa vetését csak március derekán kezdhették meg. Az őszi búza — mintegy 13 ezer hektáron termesztik — viszonylag jc! átteleit, s ha a későbbiek folyamán nem tör fel egyes területeken a talajvíz, akkui' egy hektár őszi búzát sem kell kiszántani a járás területén. Jól áttelelt az őszi repce is. A somorjai (Samorín) szövetkezetesek kihasználták a kedvező időjárást. Vasárnap is teljes ütemben folyt a tavaszi árpa vetése, s így elsőként tettek pontot ez után a fontos művelet után. T u r c s á n Károly agronómus elmondta, hogy összesen 120 hektáron vetettek tavaszi árpát. Emellett természetesen nem feledkeznek meg az egyéb tavaszi teendőkről sem. Amennyiben az időjárás engedi, a hét végére elvégzik a tavaszi munkálatok túlnyomó részét. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a gyümölcsfák tavaszi permetezését végzik, de amennyiben kedvező marad az időjárás, itt is előtérbe kerül a vetés.-bor-Sajtóértekezlet a szövetségi kormány muntatervéről fán Gregor mérnök q szövetségi kormány miniszterelnökének helyettese Bratislavábán sajtóértekezletet tartott a szövetségi kormány terveiről, valamint a szövetségi államrendszer további tökéletesítéséről. Arról van szó, hogy a föderációs szervek sokkal rugalmasabb munkát fejthessenek ki, mint eddiq. A szövetségi kormány mindent megtesz, hogy a népgazdaság fejlődésének tervét minden szakaszon teljesíthessük. Megvitatja a jövö évi terv teljesítésének lehetőségeit és alaposan foglalkozik az ötéves terv mutatóinak kidolgozásával. A kormány az év első felében foglalkozik a beruházási, valamint bérkérdésekkel, az autógyártás koncept dójával, a közlekedés távlataival, és a népszámlálás első eredményeivel. Ezen kívül egy komplex program keretében a KGST-n belül létrehozandó szocialista integráció kérdései is napirendre kerülnek. Arról van szó, hogy a Kölcsönös Gazdasági Seqélytnyújtó Tanácsba tömörült országok együttműködése egyre jobban elmélyül, és kooperációs alapon közös üzemeket építenek. A miniszterelnök-helyettes közölte az újságírókkal, hogy a föderáción belül, a demokratikus centralizmus betartása mellett egyre lobban megnövekednek a központi szervek funkciói és szilárdul a központi irányítás, valamint a tervezés. W лгт —b— A * / f. 1 > - ! igiumfnegmm i • is •-> feúbgfck jo példa vonzo*natasa Országszerte tapasztalható az a kedvező jelenség, hogy a kisebb egységes földművesszövetkezetek tagjai tudatosították: a kis gazdaság kis jövedelme egyik legfőbb fél^ezője a mezőgazdasági termelés fejlődésének, a termelési technológia korszerűsítésénfek. Persze vannak olyan szövetkezetek is, amelyek már régebben tudatára ébredtek ennek az igazságnak, s így szövetségre léptek a szomszédos szövetkezetekkel. Ezek közé a szövetkezetek közé tartozik a perényl (Perín) és a chýrni is, amelyek már a hatvanas évek elején egy kétezer hektáros egyesített gazdaságot létesítettek. A perényi szövetkezet — már a megalakulását követő években mutatott jó példájával, vonzó hatást gyakorolt a chýmiekre és az a nézet alakult ki, hogy erejük egyesítésével és a korszerű munkaszervezés meghonosításával, lényegesen meggyorsíthatják az egyesített szövetkezet fejlődését. Az egyesített szövetkezet tapasztalatai- és eredményei, amelyek főleg 1966-tól szüntelenül növekedtek, arról tanúskodnak, hogy a megfontoltságot tükröző lépésük helyesnek bizonyult. Kétségtelen, hogy a nagyobb lehetőségekkel rendelkező egyesített szövetkezet nagy lépésekkel megelőzte a szomszédokat, vagyis a hétszáz hektáron gazdálkodó Felsőlánci (Vyšný Lanec) Egységes Földművesszövetkezetet IS. A termelési eredményekben mutatkozó lényeges különbség a szövetkezeti tagok személyi jövedelmének alakulására is rányomta a bélyegét. S míg a Jobb lehetőségek meltett gazdálkodó egyesített szövetkezetben a munkaegys^ értéke fokozatosan harminc koronára emelkedett, addig bizony a felsőlánciaknak tizennyolc koronával kellett megelégedniük. Ügy látszik azonban, hogy az egyesített szövetkezet jó példája útkeresésre ösztönözte a felsőlánciakat és az év elején meg is találták azt az utat, amely a három község erejének összefogásához, a fejlődés ütemének meggyorsulásához és a szövetkezeti tagok boldogulásához vezet. Kiss-Kendi Ferenc mérnök, az. egyesített szövetkezet elnöke bizakodóan beszél a jövőről. Mint mondta a bizakodásra az is okot ad, hogy az egykori három szövetkezet tagjai önkéntesen egyesültek és annak ellenére, hogy nemzetiségi hovatartozás tekintetében szlovákokra és magyarokra csoportosíthatók, a közös cél és a mindkét résziről megnyilvánuló őszinte barátság megbonthatatlan egységbe forrasztotta az egyesített szövetkezet tagjait. Ebből az egységből fakadó közös erőfeszítéseknek a nyomán akarják elérni azt, hogy a felsőlánci dolgozók személyi jövedelme is a perényiek és a chýmiek jövedelmével azonos, tehát az eddiginél jóval több legyen. Komoly tervek foglalkoztatják az egyesített szövetkezet vezetőségét. Minél előbb és minél jobban ki akarják használni az egyesülés folytán nyílt újabb lehetőségeket. Ezért napirendre tűzték a termelés következetes szakosítását. Felsőláncon a növendék- és a hízómarhákat összpontosítják, s rövid időn belül hozzálátnak egy korszerű berendezéssel ellátott ötszáz férőhelyes telep építéséhez a hízómarhák részére. Perényben a tejtermelés fejlesztése kerül előtérbe, hogy a közeli nagyváros Kassa (Košice) növekvő igényeinek kielégítéséhez minél jobban hozzájáruljanak. Igaz, hogy a tejtermelésük már most is magas színvonalon van (tehenenkénti évi tejhozam 3433 liter), ezt azonban fokozni akarják és számolnak a tehénállomány növelésével is. A tehenészetben dolgozók munkakörülményének javítása céljából pedig úgy határoztak, hogy a régi tehénistállókat korszerűsítik, az állásokat ürüléklevezető rácsokkal látják el és az istállókat csatornahálózattal kötik össze. Az újabb egyesüléssel járó gazdaságnövekedés és a céltudatos irányító munkával párosuló példás egyetértés feltételezhető, hogy eredményeik további növekedéséhez vezet. (pa)
