Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-20 / 7. szám
AUGUSZTUSI ítfiyits A szakkönyvek egyöntetűen állítják, hogy az anyanevelés utolsó hónapja a július. Ennek ellenére én augusztusban is neveltem anyát, gondolván, miért ne lenne jó, hiszen környékünkön a nektárgyűjtés mellett bőven van virágpor, sőt megfigyeltem, hogy november 3-án is virágporral megrakva tértek haza a mehek. Az eset ügy történt, hogy az egyik családból az anya felszökött a mézűrbe, majd később, amikor letettem a fészekbe, a méhek legyilkolták. Ezt csupán akkor vettem észre, amikor a kereteken tíz darab anyabölcsőt találtam. Ekkor kétfelé osztottam a családot. Az egyik bepárzott anyát, míg a másik egy szép anyabölcsőt kapott. Az új anya kikelt, bepárzott és október elején már kilenc keret fiasltásos lép volt a fészekben. A tél folyamán, illetve a koratavaszi hónapokban figyelemmel kísértem a család életét, ugyanakkor mézes lepénnyel serkentettem. Abban az esztendőben IS kg mézet pergettem a családtól. Ennek eredményeként elhatároztam, hogy augusztus első hetében újabb műrajt készítek. Öt darab fedett fiasításos, két keret virágporos, illetve mézeskeret felhasználásával el is készült a műraj. Két nappal később napos fiasításos keretet kapott a család. Erre építették az anyabölcsőket, illetve nevelték az anyát. Az anya bepárzása után szépen fiasított, bár abban az időben már a hordás akadozott. Ezért cukorszörppel serkentettem a családot. Téli élelmüket ugyancsak cukorral egészítettem ki. Tavasszal zárt sorokban bőven találtam fiasítást, míg gyümölcsvirágzáskor műlépcsíkok beadásával építésre késztettem a családot. E- gyébként az év folyamán kilenc keretet kiépítettek. Nyáron pedig két műrajt készítettem a családból. Harmadik esetben augusztus 15-én került sor egy anya nevelésére. Ekkor egy öreg anyát akartam felváltani fiatalra. Ez szépen sikerült, és a második esztendőben ez a család négy keretet kiépített és öt kiló mézet hozott. Az augusztusban nevelt anyák többéves munkáját értékelve megállapítottam, hogy akadt év, amikor nagyobb teljesítményt nyújtottak, mint a májusban, júniusban kelt anyák. (R I S) | |gy érzem, ez igazságos ^ munkamegosztás. Nyáron a szorgalmas méhecskék serénykednek — s a méhészek többé-kevésbé csak felügyelnek rájuk — télen viszont fordítva van: a méhek szervezett pihenéssel várják a rügyfakadást, a méhészek viszont tanulnak, kaptárt készítenek, szóval ők is készülnek a tavaszra. A tornaijai (Šafárikovo) kBr-környékén. Különösen a vándorméhészeknek kell betartaniuk az előírásokat. A méhészek ne elégedjenek meg azzal, hogy évente egyszer megvizsgáltatják állományukat. Eddig általában az volt a szokás, hogy áprilisban vették górcső alá a méheket. Ez kevés, mert a betegségek sokszor csak a főhordás ideje alatt lángolnak fel teljes intenzivitástalatot és rátermettséget igénylő átképzésre. Ugyancsak szigorú rendelet jelent meg arról, hogy a köpűs, méhcsaládokat április 30-ig át kell telepíteni a jobban ellenőrizhető kaptárakba. Aki ezt elmulasztja, ellenérték nélkül likvidálják köpűs méheit. A növényvédő vegyszerek is sok kárt okoznak a méhállományban. Fontos, hogy minden méhek pihennek, n méhészek dolgoznak zet méhészei is terv szerint gyarapítják tudásukat. A közelmúltban nagy érdeklődéssel hallgatták meg dr. Ján Hanko előadását. Közel száz méhészbarát gyűlt össze a Fehérló nagytermében, hogy jegyzetet készítsen az égető fontosságú problémáról: „A legveszélyesebb méhbetegségek, és az ellenük történő védekezés“ kérdéseiről. Ügy vélem, csak használok vele, ha dióhéjban öszszefoglalom az előadás lényegét. — Hazánkban mintegy tíz éve bukkant fel a költésrothadás. A szomszédos államok „lazább“ egészségügyi normái miatt kerültünk mi is bajba. A múlt évben pl. kb 3000 családot kellett likvidálnunk, s ez népgazdaságunknak tetemes összegébe került, mert a megsemmisített méhek ellenértékét minden esetben megtérítették. A legjobb védekezés a betegség megelőzése. Bár hazánkban kevés a műlép — ennek ellenére mindenki óvakodjon a „turizmus“ által nyújtott lépbeszerzéstől! Sem anyát, sem mézet nem tanácsos más állam területéről behozni, mert a betegség vírusai főképp így jutottak el hazánkba. A jövőben a méhészegyesületek szigorúbb ellenőrzést tartanak minden méhesben. Azok a méhészek, akik elhallgatják, vagy eltitkolják az állományukban levő betegséget — törvényesen is felelősségre vonhatók. A közeljövőben tehát minden járásban kibővítik az egészségügyi ellenőrök számát. Ne maradjon átvizsgálás nélkül egyetlen méhcsalád sem. Közös érdekünk, hogy csak egészséges családokkal gazdálkodjunk. Szlovákia 13 járásában már mintegy 60 községben fordult elő méhbetegség. Különösen Prievidza és Humenné környékén, de tavaly a rimaszombati járásban is felütötte fejét a költésrothadás: Jesenské (Feled) és Král (Szentmihály) sál. Szükséges, hogy a nyári és a kora-őszi hónapokban is szemmel tartsuk méheinket. A betegségek leküzdésére tehát minden méhésznek ügyelnie kell. A költésrothadás mindkét válfaját radikálisan likvidálni kell. Ezt a kezdő méhészek is felismerhetik, ha gondosan megvizsgálják a nyitott fiasításokat. Ha az álca nem „hófehér“ és nem „kifli“ alakú — akkor már alapos a gyanú. községben nyilvántartást vezessen a hnb a méhek elhelyezéséről, hogy a vegyszerrel dolgozó vállalatoknak felvilágosítást adhassanak a méhesek fekvéséről. Természetes, hogy itt a méhészeknek kell a nyilvántartás miatt felkeresni a hnb-ket, hogy az e célra kiadott nyomtatványon bejelentsék állományukat. Azt is csak helyeselni tudjuk, hogy a vándorlás szabályai is A tél a tanulás ideje. Ha az álcák sárga színűek, akkor biztos a betegség megjelenése. A tornaijai körzet vezetői nagyon komolyan veszik feladatukat. A következő hetekben Iván Ján és Hegedűs László mellé további hat ellenőrt küldenek iskolázásra. Bedécs István, Szivák Árpád, Danko Pál, Szlávik Alexander és Telek Lajos készül erre a sok tapaszsokkal szigorúbbak, mint eddig voltak. Közös érdekünk, hogy mi magunk is tartsuk be és tartassuk be másokkal is a betegségek megelőzésére és megszüntetésére vonatkozó előírásokat. Aki ezt nem teszi, az nem vérbeli méhész, ez nem igaz méhészbarát. Kovács István, Gemer Az agrofólia jelentősége a melegkedvelő zöldségfélék termesztésénél Szlovákia déli részén régóta sikerrel folyik a melegkedvelő zöldségfélék termesztése. Éghajlati és talajviszonyaink általában megfelelőek a melegkedvelő növények termesztéséhez, bár egyik-másik évben a meleghiány miatt termesztésük kevésbé sikeres. Annak ellenére, hogy az elmúlt 25 év alatt mezőgazdaságunk nagy fejlődésen ment keresztül, sajnos nem lehet ezt elmondani a kertészetről. Valahogy a kertészet jelentőségét nem eléggé értékeltük a múltban, s ebből az a furcsa helyzet adódott, hogy akkor, amikor a növénytermesztés és az állattenyésztés egyes ágazataiban — gondolunk pl. az aratás gépesítésére, vagy a modern baromfikombinátokra — nagy fejlődés történt, a kertészetben ezalatt nagyon kevés változott. Alig akad Dél-Szlovákiában mezőgazdasági üzem, ahol a zöldségtermesztést korszerűen művelnék. A legtöbb üzemben a kertészeti csoport nehéz körülmények között dolgozik, minimális gépesítéssel alig másképp, mint egy két évtizeddel ezelőtt. Pedig az idő minket is sürget. A növénytermesztésben már nem számíthatunk ugrásszerű emelkedésre, egyre több üzemben problémát okoz a nagyobb jövedelem biztosítása. Talán a kertészet a legelérhetőbb üzemág, ahol rövid időn belül a növénytermesztés átlagos jövedelmét (8—10 ezer korona ha) 7—10-szeresére emelhetjük. A melegkedvelő zöldségek termesztésénél nagy változást hozott az agrofólia bevezetése a termesztésben. Érdekes, hogy nálunk nem Szlovákia déli melegebb részein ismerték fel a fólia jelentőségét, hanem elsősorban Csehországban. E téren sokat tanulhatunk az ottani szakemberektől. Már néhány éve nagyban termesztik — 20 —30 ha-os területeken üzemenként — pl. az uborkát fólián, és bruttó jövedelmük gyakran meghaladja a 100 ezer koronát hektáronként. Pedig a dél-szlovákiai éghajlati és talajviszonyoktól rosszabb körülmények között dolgoznak. Fóliás termesztéssel mi is három éve foglalkozunk, úgy gondoljuk, nem árt, ha leírjuk ezirányú tapasztalatainkat. Általában az agrófóliát kétféle módon alkalmazzák a zöldségkertészetben: talajtakarásra vagy fóliasátrak készítésére. A fóliasátrak lehetnek magasak, vagy pedig alacsony alagútak. A magas sátrak hátránya, hogy a szél gyakran kárt tesz bennük ezért szeles vidéken ajánlatosabb alacsony fólia-alagutakat használni. Ezek főleg a tavaszi fagyelleni védekezésnél váltak be. Láttam pl. egy Olomouc melletti szövetkezetben 30 hektáros uborka táblát, ahol az egész területen talajtakarást alkalmaztak és minden második sor felett még fólia alagutak is voltak. Mind a fólia lerakását gépi erővel végzik. A szövetkezet agronómusa szerint a bruttó bevétel többéves átlaga 100—150 ezer korona hektáronként. Természetesen a fóliasátrakhoz és alagutakhoz csak színtelen, átlátszó fóliát lehet használni. A talajtakaráshoz azonban tapasztalataink szerint megbízhatóbb a színes, vagy fekete fólia, mivel a színtelen fólia alatt, különösen hűvösebb tavaszon, nagyon megnő a gyom és fölemeli a fóliát. Ellenben a színes fólia alatt csak gyengén, a fekete alatt egyáltalán nem fejlődik a gyom. Mi három éven keresztül próbáltuk a színtelen, zöld, kék és fékete fóliát talajtakarásra dinnyénél. A dinnye minden fólián szépen fejlődött, a színtelen fólia alatt azonban a legtöbbször nagyon megnőtt a gyom. Ha mégis színtelen fóliát használunk talajtakarásra, akkor ajánlatos a talajt a fólia lerakása előtt jóval korábban eldolgozni és a fólia lerakása előtt közvetlenül újra megsemmisíteni a kelő gyomokat. Fóliából talajtakarásra mindig a legvékonyabbat tanácsos használni, mivel abból kevesebb kell és többször úgy sem használható. A fóliát erre a célra készített, traktorvontatású fólia-lerakóval tanácsos lehelyezni, mivel így gyorsabb, olcsóbb mint a kézi lerakás. Eddigi tapasztalataink alapján a dinnyénél legalább 70— 80 cm-es fóliasávokat kell alkalmazni, 150 cm dinnye-sortávolság mellett. Ebben az esetben hektáronként 200—230 kg a fóliaszükséglet, ami 17 korona/kg ár mellett 3400—3900 korona/ha költséget jelent. A sorközök (70—80 cm) sarabolással, esetleg vegyszeres gyomirtással (Gramoxone) tarthatók gyommentesen. Gondot okozott a fóliába történő ültetés. Mi ezt gyepkockavágóval oldottuk meg. A gyepkockavágóval a fóliát átvágjuk és kiemeljük a földet, helyére pedig beültetjük a gyepkockás palántát. A palánta tövét tanácsos letakarni egy kb. 15X15 cm-es fólia darabbal a gyomosodás ellen. Hároméves kísérleteink szerint több mint 100 q/ha a terméstöbblet a fólia javára. Különösen kedvezőtlen évben mutatkozik meg a fóliás termesztés előnye. így pl. az 1970-es évben sárgadinnyéből fólia nélkül alig 100 q/ha termett, ugyanakkor fóliás termesztésnél 300 q/ha termést értünk el.. Az érés kezdete a fóliás termesztésnél július 14-én kezdődött, a fólia nélküli termesztésnél pedig július 30-án. Mint már említettük, az uborka fóliás termesztése a dél-morva kerületben a legismertebb. Az uborkánál elég a 60—70 cm-es fólia sáv is, 120 cm sortávolság mellett. A múlt években elsősorban átlátszó fóliát használtak, és a magot a fólialerakással egyidőben vetették. Mivel sokszor gondot okozott a gyomosodás, legtöbben már áttértek a színes vagy fekete fólia használatára. Ennél azonban nem lehet a fólia lerakása előtt elvetni a magot, hanem a fólián kell kis nyílásokat vágni, ahol kibújhat az uborka. A szedés idejét még előbbre lehet hozni, ha a sorok fölé még fólia alagutat is teszünk. Egy méter széles fóliából 50 cm széles és 30 cm magas alagút készíthető. Az alagút vázának megfelel a kerítésfeszítő drót. A talajtakarás hatása nagyon kedvező a zöldpaprika termesztésénél is. Tapasztalataink alapján a fóliás termesztésre legalkalmasabb a PCR fajta. Három éve figyeljük a fóliás paprikatermesztést — igaz csak kis területen —, s annyira előrehozza az első szedés idejét, hogy tövenként legalább 2—3 paprikával számíthatunk, darabonként egy koronás felvásárlási árral. Igaz, a paprikánál nagy tétel a tápkockás palántanevelés, de az is igaz, hogy sok helyen fólia nélkül is tápkockában nevelik a paprikát. A fóliás paprikatermesztés sikerének azonban előfeltétele, hogy a palánta május 10-re már virágozzon, ebben az esetben a kiültetéstől számítva öt hét múltán már számolhatunk az első szedéssel. A paradicsom is melegkedvelő zöldség így a kezdeti fejlődését a fólia szintén meggyorsítja, ha nem Is annyira feltűnően, mint a zöldpaprikánál. Természetesen itt is döntő a megfelelő fajta megválasztása. Magától értetődő, hogy elsősorban a korai paradicsom termesztésénél tanácsos fóliát alkalmazni. A fóliás paradicsom termesztésénél a koraiság és a nagyobb terméshozam mellett további előny még, hogy a paradicsom nem ér a földhöz, így kevésbé romlik és szenynyeződik. Egy újságcikk keretén belül nem lehet a fólia alkalmazásának összes lehetőségeit kimeríteni. Ehhez sem helyünk, de főleg tapasztalatunk nincs a fóliás termesztés terén. Szeretnénk remélni, hogy a jövőben az egyes mezőgazdasági üzemek vezetői nagyobb figyelmet szentelnek a kertészetnek és annak keretén belül a fóliás termesztésnek. Egyelőre még sok zöldségfélét hozunk be külföldről, amit itthon is ki tudnánk termeszteni, s ezáltal üzemeinknek nagyobb jövedelmet biztosítani. Talán mezőgazdaságunk is könnyebben jutna a megfelelő gépekhez, amit kénytelenek vagyunk ellenértékként külföldre szállítani. RÁKÓCZI LAJOS, Solarv Középen: talajtakarás fóliával cukordinnyénél. Jobbról talajtakarás nélkül.
