Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-08 / 32. szám

1970. augusztus 8. SZABAD FÖLDMŰVES 7 KUTATÓ VÁLASZOL A GYAKORLATI КШР£ШСЗ.Е Ä mütrágya-aikaímazás gépesítésének távlati irányzata Egyelőre még rengeteg nehézség­gel küzdünk a műtrágyák szállítása, tárolása és kezelése terén. Erről szö­vetkezeteink és állami gazdaságaink mezőgazdászai és gépesítő! számtalan példával szolgálhatnának. A bíráló kijelentések és panaszok száma ten­gernyi. Habár e kérdésben a bírálat elősegítette a helyzet javulását, kü­lönösen a műtrágyagyártás terén, megoldatlan probléma még mindig elegendő akad. Ezért néhány kérdés­sel fordultunk Miroslav Saidl mér­nökhöz, a Prága melletti Repíben működő Mezőgazdasági Technikai Ku­tatóintézet dolgozájához. 9 Bevezetőben helyes lenne né­hány szót szólni arról, hngyan érté­keli a műtrágyák kérdésének jelen­legi helyzetét, s e téren a nagyüzemi termelésben milyen megoldást készí­tene elő? A Nyolc évvel ezelőtt, 1962-ben egy tonna műtrágyának bedolgozása a talajba átlagban 15 óra emberi munkát követelt. Tavaly azonban már csak ennek 50 %-a kellett. Ez vitat­hatatlan sikernek számít, de nem ad­hat okot az elégedettségre, mert is­iperünk olyan körzeteket, ahol a tényleges helyzet sokkal Jobb, mint ez az átlag. Például Csehországban, Kolín környékén végzett kísérleteink megállapították, hogy itt egy tonna műtrágya bedolgozása a talajba egy óra emberi munkával is elvégezhető! 9 Talán úgy véli, hogy ezeket a feltételeket maguk a mezőgazdasági üzemek is elérhetik — vagy nem ér­hetnénk el nagyobb sikert a szolgál­tatások jobb igénybevétele által? A Határozottan állíthatom, hogy a legalapvetőbb feltételeket az egyes mezőgazdasági üzemek maguk is tel­jesíthetik. Azonban nem mindegyi­kük. A szolgáltatásoknak tehát a leg­közelebbi Jövőben éppen ezért prog­resszív szerep jut. Pillanatnyilag a szolgáltatások részaránya igen cse­kély. Tavaly pl. a műtrágyáknak a vasúti kocsikból történő kirakását a szolgáltató üzemek csupán 26 %-ban végezték. A műtrágyák szállítása te­rén a szolgáltatások országos átlaga 17 %, de Szlovákiában még ennél is kedvezőtlenebb. Ez természetesen ki­hat a műtrágyák gazdaságos felhasz­nálására is. A műtrágyák szállításá­nak és kirakásának alacsony műszaki színvonala következtében a munka­költségek az összköltség 63 %-át, ez­zel szemben az anyagköltségek a le­írásokkal együtt csupán 37 °/o-át te­szik ki. Nagyon kedvezőtlen a hely­zet a műtrágyák tárolásában' is. Ed­dig végzett felméréseink alapján megállapíthattuk, hogy átlagban egy mezőgazdasági üzemre csaknem hat „raktár“ jut, amelyeknek gépi fel­szerelése nagyon gyatra vagy semmi­lyen. 9 Az ön által felvázolt helyzet idézi elő bizonyára azt a tényt,, hogy egyelőre nálunk a trágyák 80 J/o-át terítjük el gépekkel, 20 %-a kézzel végzett munkát követel. Milyen kilá­tásoknak nézhetünk elébe? A Erről talán a következőket mon­danám: A tavalyi év folyamán hasz­náltuk először mezőgazdaságunkban a D—032 típusú gépkocsira szerelt trágyaszórók néhány példányát. E gépek nagyobbára a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, vala­mint a gépállomások tulajdonát ké­pezik, ahol meg van a lehetősége an­nak, hogy e gépeket tökéletesen és gazdaságosan kihasználják. A vilá­gon mutatkozó fejlődéssel összhang­ban a nálunk kidolgozott fejlesztési/ javaslat is abból a tényből indul ki, hogy feltétlenül el kell érnünk a na­gyobb fokú munkamegosztást éppen a szolgáltatások jobb kihasználásá­val. Az értékes tapasztalatok gazdag kútforrását képezi az NDK-ban beve­zetett komplex trágyaforgalmazási szolgáltatás. Az NDK-ban létesített szövetkezeti üzemek ugyanis kellő feltételeket biztosítanak a nagyüzemi technika fejlesztésére a trágyákkal végzett minden fajta munlra terén is. Ez segíti elő a trágyák racionális ki­használását. A felterjesztett javaslat többek között abból indul ki, hogy míg az idén az NPK tartalmú táp­anyagok felhasználása terén el kell érnünk a 174 kg-ot minden hektár mezőgazdasági földterületen, 1980-ig ez már 290 kg lehetne. Az ezt követő tíz esztendőben pedig el kellene ér­ni, hogy minden hektár mezőgazda­sági földterületre 340 kg tiszta NPK tápanyagot Juttassunk. Továbbmenöen kiindulunk abból, hogy feljavul a műtrágyák minősége és töménységük is. Számolunk azzal, hogy 1980-ban a kevert műtrágyák részaránya már 60 %-ra emelkedne, emellett a kom­binált műtrágyák aránya ennek két­harmadát tenné ki. Tekintettel az üzemgazdasági előnyökre, számolunk azzal, hogy nagyobb mértékben al­kalmazzák »majd a foszforral és ká­liummal végzett műtrágyázást — hogy néhány évre előre tartalékot alakít­sanak ki e tápanyagokból a termő­talajban. A trágyázásnak ez a techni­kája még a műtrágyák eddigi válasz­téka mellett is kellő feltételeket ala­kít ki a szilárd műtrágyák alkalma­zásának szervizszolgálat formájában megvalósított bedolgozását. A műtrágyák tárolását illetően a javaslat igyekszik felszámolni a szö­vetkezetek és állami gazdaságok rak­tárait és ezzel szemben fokozni kí­vánja, hogy a műtrágyákat közvet­lenül a mezőgazdasági üzemeknek szállítva ezt azonnal felhasználják és> bedolgozzák a talajba. Ugyanakkor természetesen a mezőgazdasági üze­mek tárolnának nitrogéntartalmú mű­trágyákat, amellyel a .tenyészidő alatt végeznék a póttrágyázást. A műtrá­gyák kezelésének ipari megszervezé­se ugyanis a trágyák nagyobb részé­nek központi tárolását követeli meg, legalább 10 ezer hektár mezőgazda­­sági földterületet jelentő területre. A szervizszolgáltatás bevezetése és a műtrágyáknak szolgáltatás formá­jában történő széthintése nálunk is reálisnak mondható a tartalékra trá­gyázás, a meszezés, a kevert műtrá­gyák előállítása, valamint a csepp­folyós műtrágyák alkalmazása terén. A trágyázás többi technológiáját ille­tően a javaslat számol az Un. részle­ges szervizszolgálat bevezetésével, amelybe beletartoznak a munkafolya­mat egyes részei a kirakodástól a korszerű, nagyteljesítményű gépek töltéséig. Meg kell említeni azt, hogy az e szolgáltatásokat végző szerve­zetek beruházási és felszerelési költ­ségeinek fedezésében az állami • hoz­zájárulás mellett az egyes mezőgaz­dasági üzemeknek is részt kell ven­niük. 9 Tekintettel arra. hogy földmű­veseink általában tudnak számolni, bizonyára tárgyilagosan értékelik ezt a lehetőséget. Da ml lesz a műszaki fejlesztés terén — mi újat tervez a kidolgozott javaslat? A A három, esetleg hét tonna be­fogadóképességű raktárak hálózatát az egyes területek szerint olyan he­lyen kell létesíteni, ahol a kirakodás összpontosul. Mondanom sem kell, hogy tökéletes gépesítésük, korszerű berendezésük nélkülözhetetlen. A rak­tárak nagysága függ majd az egyes területek termelési feltételeitől és részben attól, hogy milyen mérték­ben használják ki a műtrágyákat. A szolgáltatásokat tekintve a javaslat számol a gépkocsira szerelt trágya­szóró berendezésekkel, s továbbme­­nően e gépek önkiürítő berendezéssel is rendelkeznek, tehát felhasználha­tók a traktor vontatású trágyaszó­rók közvetlen feltöltésére is. Ezen felül önkiürítő rakodóterű gépkocsik és traktorvontatású szállítók állnak majd rendelkezésre a trágyaszórók műtrágyaellátásának biztosítására, ha a raktárból messzebb eső területekre kell a műtrágyát szállítani. A javas­lat számol a közepes teherbíróképes­ségű traktorvontatású trágyaszórók­kal, amelyeket a vetés előtti trágyá­zásra használnak. Emellett azonban fokozatosan kicserélik e régebbi tí­pusokat, és helyettük magajáró trá­gyaszórókat állítanak munkába. A tenyészidő alatti trágyázás koncep­ciója számol azzal, hogy a mezőgaz­daságban e célra nagyobb mértékben használnak majd repülőgépeket és helikoptereket. A dehidreált ammó­niák alkalmazásakor továbbra is szá­molnak a részleges szolgáltatások és a komplex szolgáltatás kihasználásá­val. к. B. Többéves sikeres tapasztalatok es az RMVA—-3-as típusú trégyaszóró alapján fejlesztették ki a pelrimovi Agrostroj szakemberei a képen bemu­tatott RU—5 típusú univerzális trágyaszórót. A gép sokoldalúan kihasz­nálható. A hektáronkénti adag szökség szerint állítható. Ezt a megbízható, könnyen kezelhető kétrészes adagolószerkezet teszi lehetővé a megfelelő haladási sebesség segítségével. A szórás 9—10 méter szélességben, egyen­letes elosztású. Az adagolóhonger és a szórólapátok beállításával megva­lósítható a komposzt, mésziszap és a különböző műtrágyák nagyobb ada­gokban történő kiszórása. Az adagolószerkezet eltávolításával a gép egész évben eredményesen használható a különböző munkálatoknál, pl. a szállításoknál. Az RU—5-ös típusú univerzális trágyaszőrónak több előnye van: könnyű, nagyobb a befogadóképessége, egyszerű a kezelése, jobban ellenáll a kor­róziónak és a 13X18 gumiabroncsa enyhe nyomást gyakorol a talajra.-k-A Svájcból behozott Cargotrac—30 jelzésű magánjáró felszedők nálunk is jól beváltak, mivel a 70 %-os lejtőkön is kitűnően megállják helyüket ás jó teljesítményt nyújtanak. Szénabegyűjtésre, trágyaszórásra és anyag­­szállításra egyaránt alkalmazhatók. A négyütemű, vízhűtéses Diesel motor 30 lóerő kifejtésére képes. Továb­bi előnye, hogy mind a négy kerék, meghajtás alatt van. A gép felszedő berendezésének munkaszélessége szónabegyűjtésnél 1850 mm. A rakterűiét hasznos megterhelése 2000 kilogramm. Fényképezte: Kádek Gábor s Щ " ВШН9НЧ9НИПИНИШНШШNo Ügy adódott, hogy július 24-én részt vehettem az Agrotech­nika nyugat-szlovákiai járási képviselőinek ráesel (Bratislava- Raőa) értekezletén. Az aratás akkoriban még csak próbálko­zás volt Próbálkozás a gépek állapotának kifürkészéséhez. A déli fekvésű járásokban erőteljesebben aratták és csépelték a gabonát, északon pedig készültek a nagy munkára. ERDÉLYI SZILVESZTER elvtárs az Agrotechnika Gép- és Alkatrész Ellátó Vállalat nyugat-szlovákiai igazgatója sorra kérdezte a járásokban szolgálatot teljesítő beosztottjait, hogy tájékozódjon, áttekintést nyerjen a gabonabetakarító kombáj­nok műszaki állapotáról. A kérdezettek ismertették, a kom­bájnok mennyiségét egy-egy járásban, s ebből hány darab az SK—4-es, mennyi az E—512-es, hány kombájn érkezett Cseh­országból segítségképpen stb. Ez azonban még nem minden. Beszéltek arról is, hogy hány darab kombájn szorul sürgős javításra a jótállási időn belül és kívül, s ehhez milyen pót­­alkatrészek kellenek, hogy gyorsan üzembe helyezhessék a meghibásodott kombájnokat Is, mert ilyen dologidőben min­den perc gépkiesés komoly bonyodalommal járhat. A központban mindent föijegyeztek, s a hibák eltávolítására megtették a szükséges intézkedéseket. AZ AGROTECHNIKA járási képviselőinek tudniuk kell pél­dául, hogy melyik gazdaságban milyen típusú kombájn szorul javításra és ehhez milyen pótalkatrészek szükségesek. Mondhatom, érdemes volt meghallgatni a rövid, velős be­számolókat, mert megismerkedhettem a kényesebb problémák­kal is. A beszámolókból kitűnt, hogy nagyobbára a Csehországból segítségképpen érkezett kombájnoknál vettek észre hibákat. Akadt köztük olyan, amelyik megérkezése után — anélkül, hogy dolgozott volna — máris javításra szorult, ami azt bizo­nyítja, hogy Utraindltása előtt nem vizsgálták meg, vagy nem javították ki. SOK PANASZ HANGZOTT el az NDK-ból behozott E—512-es típusú gabonakombájnokra. Az Agrotechnika járási képviselői jegyzéleikböl egymás után sorolták milyen pótalkatrészek kellenek az üzemképtelen E—512-esek kijavításához. A duna­szerdahelyi járásban például 15 százalékos szemveszteséget észleltek az egyik E—5T2-esnéI, ami több mint hétszerese a megengedett veszieségnormának. A beszámolók után nem volt nehéz megállapítani, hogy a szóbanforgó kombájnok számos jelentős gyártási hibával ér­keztek hozzánk, s ennek következtében — munka közben — közülük jónéhány gyakran órákon át nem dolgozhat. A szer­vizszolgálat emberei nem győznek egyik helyről a másikra futkosni, hogy kijavítsák a hibákat, ugyanakkor alkatrész nincs elegendő. A központi raktárban az E—512-esekre csak néhány alkatrész van, a járási raktárokban pedig csupán egy­két ékszíj vagy tömítögumi-gyűrű található, de legtöbbször semmi. A központ természetesen a nincsböl nem adhat a járásokra, s ami kevés van, azt esetenként alapos indoklás után adja ki. Ezért, ha valamilyen pótalkatrész szükséges, a rácséi központi raktárnál érdeklődnek, hogy a szóbanforgó alkatrészből van-e, érdemes-e oda utazniuk. A hiba nem a közvetítőnél van ф Bonyodalmak a brigádos kombájnok körül ф ф Panaszok az E 512-esekre ф Az „Agrotechnika“ menti a menthetőt ф Az SK—4-es kombájnok javításához bőven van pótalkatrész ф AZ ÉRTEKEZLET BEFEJEZÉSE UTÄN az igazgató tájékozta­tott, hogy az E—512-es típusú gabonabetakrító kombájnok olyan gyártási hibákkal érkeztek hozzánk, amelyeket csak munka közben lehet észlelni. Már eddig is sok bonyodalmat okozott ezeknek a kombájnoknak hibásan szerkesztett hidrau­likus vezérlő és villamos rendszere. A hidraulikus vezérlömű­­vet például 40 atmoszféra maximális olajnyomásra szerkesz­tették, de esetenként 110 atmoszféra nyomásfeszültség terhe­lést is el kell bírnia. így nem a véletlen műve, hogy a vékony tömítő gumigyűrűk — kerülj-fordulj — felmondják a szolgá­latot, az olaj pedig eleinte csak szivárog belőle, végül kifolyik. A kombájn villamos, vagyis gyújtó rendszerének is sok hi­bája van. Legtöbbször a dtmano megy tönkre. így a gépet be kell húzatni, ha azt akarják, hogy használható legyen, de le­állítani nem szabad, mert akkor újra behúzatásra szorul. 1 AZ ALKATRÉSZELLÄTÄS ezeknél a kombájnoknál azért bo­nyolult, mert az NDK-ból csak most érkeznek a megrendelt szállítmányok. Például már jelezték, hogy a récsei központi raktár 30 db hidraulikus vezérlőművet kap. Most az a kérdés, hogy ez a mennyiség sok-e, vagy kevés. Az elmondottak alap­ján kevés, ezért úgy határoztak, hogy a meghíbásodottak he­lyébe újakat szerelnek, s a meghibásodottakat Récsére szál­lítják, ahol a központi raktár műhelyében kijavítják, hogy esetleges további hibák alkalmával kicserélhessék. Más meg­oldás egyelőre nincs. Nagyon természetes, hogy az Agrotechnika illetékes állami szerveinknél szignaltzálja ezeket a hibákat, s azok lépéseket tesznek az NDK külkereskedelmi érdekegységénél, hogy az •E—512-es kombájnok további gyártásánál kiküszöböljék a szó­banforgó hibákat. Erdélyi elvtárs elmondta — s a járások képviselői is bizo­nyították —, hogy szerkesztési és alkatrész-problémák a Szov­jetunióból érkező SK—4-es gabonabetakarító kombájnoknál úgyszólván nincsenek. Ezek a gépek kitűnően működnek, s ha itt-ott mégis előfordul valamilyen üzemzavar, akkor sem okoz nagyobb gondot a meghibásodott rész azonnali kijavítása, mert ezekhez a kombájnokhoz a központi és a járási raktá­rakban van elegendő pótalkatrész. NÉHÁNY BESZÉDES ADAT: például az 1969-es év első felé­ben köztársaságunk 34 millió 194 ezer, idén az első félévben pedig 66 millió 693 ezer korona értékű pótalkatrészt kapott a Szovjetunióból az SK—4-es kombájnokra. Ebből a mennyi­ségből a nyugat-szlovákiai mezőgazdasági üzemek SK—4-es kombájnjainak javításához 1969-ben 9 millió, idén pedig 11 millió korona értékű pótalkatrészt vittek el az Agrotechnika raktáraiból. Ez is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió ebben a tekintetben is jelentős segítséget nyújt mezőgazdaságunknak, hogy feladatait teljesíthesse. Erdélyi elvtárs azt is megemlítette, hogy a közeljövőben a Magyar Népköztársaságba készül szerződéskötésre, vagyis a Zetor-Super 50-es traktorok pótalkatrészeinek beszerzésére. Magyarországon ugyanis gyártják ezeket az alkatrészeket. Nálunk a Zetor-Super szülőhazájában sajnos a pótalkatrészek gyártását senki sem vállalja!!! A 24-féle-pótalkatrész tömeges szállításáért köztársaságunk 380 ezer rubelt térít a Magyar Népköztársaságnak. Ügy gondolom, a Zetor-Super 50-es traktorok tulajdonosai örömmel fogadják a jó hírt, hiszen a bevált gépeket alkat­részhiány végett már huzamosabb idő óta kénytelenek nélkü­lözni. Ojabban az Agrotechnika dolgozóinak, személyesen Er­délyi Szilveszter elvtársnak közbenjárására hamarosan kija­víthatják és üzembe helyezhetik majd a Superokat. Hoksza István

Next

/
Thumbnails
Contents