Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-08 / 32. szám
1970. augusztus 3., SZABAD FÖLDMŰVES, A sertések takarmányozása a jövőben Fokozottabb figyelmet az állattenyésztésnek A sertéstenyésztés sikeres kimenetelét nagyban befolyásolja a különböző tényezők egész sora, melyek közül talán a legfontosabb és legdöntőbb szerepet a takarmányozás jelenti. Éppen ezért szakembereink nagy gonddal és körültekintéssel készítették elő az elkövetkező évek takarmányozási terveit. Az állati fehérjék előállításának folyamatánál nagy veszteségek mutatkoznak a tápanyagokban, ezért elsősorban a legmagasabb termelékenységgel rendelkező takarmányfélesőgeket kell kihasználni. Ilyen például a kukorica, amely a fő termék mellett mellékterméket Is szolgáltat, továbbá az árpa, esetleg a kenyérgabona szükségletet meghaladó búzatermés. Á fehérjedús takarmányok közül Ide tartoznak az állati eredetű lisztek, stb. A sertések a szarvasmarhákkal szemben az egyes takarmányok energiáját sokkal jobban kihasználják: az árpánál 51, a kukoricánál 37, és a cukorrépánál 97 százalékkal jobb az értékesítés. A két milliméter nagyságú kukoricadarával etetett sertéseknél a súlygyarapodás 9 százalékkal magasabb, mint az árpával és rozzsal történő takarmányozás esetén, valamint 28 százalékkal jobb, mint a zab etetésénél. A takarmánymérleg alapját tehát a jó minőségű abraktakarmányok képezik. Ennek a követelménynek megfelelően kell összeállítani Szlovákia vetési terveit. A sertéshizlalásra szakosított szövetkezetek némelyikében maximális lesz a szemesek vetésterülete az egyéb növényekhez mérten. Az eddigi kísérletek alapján tovább kell fejleszteni a keverőüzemek munkáját is, hogy minél több és minél jobb minőségű, speciális takarmánykeveréket tudjanak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátani, nem beszélve a különböző ásványi anyagpótló készítményekről. A malacok idő előtti elválasztásának gyakorlati bevezetése lehetővé tenné a malacnevelés gazdaságosabbá tételét. Ennek azonban az a feltétele, hogy eleget tudjunk tenni a minőségi, szárított tejport tartalmazó abraktakarmányok iránti követelményeknek, amit az idő előtt elválasztott kismalacok feltétlenül igényelnek. A sertéshizlalás szakaszán előreláthatólag az állomány 80 százalékát komplett abrakkeverékekkel takarmányozzák majd, míg a .felmaradó 20 százalék takarmányozására a kapásokhoz (burgonya, cukorrépa) kiegészítő keverékeket használnak. A hegyi és hegyaljai körzetek jelenlegi sertéshizlaldáiban ajánlatos a párolt burgonyából és a tejes érésben betakarított borsóból készített szilázs adagolása (40 kg élősúlyig). A jövő tenyésztési technológiája és a takarmányozás technikája A sertéstenyésztésben 1975-ig a következő tenyésztési technológiával és takarmányozási technikával számolunk: a) Hagyományos tenyésztési módszer. elválasztás 56 napos korban, nedvdús terimés takarmányokkal történő takarmányozás mellett. (Kb. az anyasertések 10 százaléka.) b) Idő előtti elválasztási médszer (42 napos korban), nedvdús terimé- 8ek és komplett takarmánykeverékek etetésével (az anyasertések 50—60 százaléka). _ c) Idő előtti — 28 napos korban — történő elválasztás mellett komplett takarmánykeverékek használatával (az anyasertések 30—40 százalékánál). A kismalacok hagyományos elválasztását 10 százalékban, az Idő előtti 4—6 hetes korban történő elválasztást 90 százalékban szeretnénk megvalósítani. A serlések komplett keverékekkel történő takarmányozását 80 százalékban akarjuk végezni. Az állatállomány felénél fehérjedús koncentrálok, hüvelyesek, főleg szója segítségével, a másik felénél pedig a fehérjedús koncentrátokkal és a szintetikus L.-Lyzin pótlékkal történne a takarmányozás. A fennmaradó 20 százalék esetébe*! pedig a kapásokhoz adagolt kiegészítő keverékekkel (hegyi körzetek) és az étkezési maradékokkal folytatjuk majd a takarmányozást. Előreláthatólag számolni lehet azzal, hogy a komplett keverékeknek körülbelül a felét — ezt száraz állapotban adagoljuk — granuláltál! hozzuk forgalomba, és az összállománv 40 százalékánál kerül alkalmazásra. A teljes értékű takarmányozás első alapvető feltétele a takarmányalap helyes összeállítása, amelynél a sertések emésztőrendszerének anatómiai és fizológiai tulajdonságait, a különböző takarmányok Iránti igényt és az egy hektárról kitermelt tápanyagmennyiséget Is figyelembe kell venni. Elsősorban a szemesek és a terimés takarmányok etetésével számolunk. A szárított fölözött tejet csupán takarmánykeverékek formájában etetjük majd, a malacok korai elválasztásának elősegítése céljából. Az állatgondozás és a takarmányozási technika elvei Az állatgondozásra fordított hangsúly mindig rányomja bélyegét a végső eredmények alakulására, ezért ezt a munkát sohasem szabad mellőzni. A másik legfontosabb tényező, amelyik szerepet játszik a sertéstenyésztés eredményességében, a takarmányozás. A legnagyobb figyelmet az anyasertések takarmányozására kell irányítani, mert ettől függ a következő nemzedék, vagyis ezen keresztül az egész sertéstenyésztésünk sorsa. A bebúgatott és a megtermékenyült anyasertés takarmányadagját úgy kell összeállítani, hogy az a tápanyagok szempontjából megfeleljen a fejlődő magzatok biológiai követelményeinek, s egyúttal előkészítse az anyát a szoptatásra, melynek tartama alatt több tápanyagot ad le az anyasertés, mint amennyit naponta fel tud venni a takarmányokkal. Egy héttel a búgatás előtt és után ajánlatos emelni a tápanyagadagot, hogy ezáltal jobb feltételeket biztosítsunk a megtermékenyüléshez. Az elés előtti ötödik héttől kezdve fokozatosan kihagyjuk a napi adagból a lédús takarmányokat, és csökkentjük a szemesek mennyiségét is. A malacozást követő második naptól ismét növeljük az adagot, hogy az megfefeleljen a szükséges napi tejmennyiség előállításának. A kiadós takarmányozás ebben az időszakban elősegíti a tejtermelést és meggátolja a súlycsökkenést, valamint a kondíció leromlását. A kismalacok a születést követő napokban mutatnak legnagyobb növekedési intenzitást, ezért ezt az időszakot jól ki kell használni. A nagyüzemi termelési formák bevezetése kihatással lesz a malacelválasztás alakulására Is, ahol számolunk az idő előtti elválasztás bevezetésével. A főhangsűly azonban minden esetben arra helyeződik, hogy a kismalacokat minél előbb rászoktassuk a speciális takarmánykeverékek fogyasztására, s így lecsökkentsük a szoptatás idejét, továbbá arra is, hogy vályúból egyenek, kis adagokban, de többször naponta. Ezzel rászoktatjuk őket az evésre, és megakadályozzuk az elválasztásnál oly gyakran jelentkező stressz hatás kialakulását. A hízósertések napi súlygyarapodása összefügg a takarmányok tápanyagtartalmával, s ezen keresztül a takarmányszükséglettel is. A tervek alapján 1960-ig szeretnénk elérni a sertéseknél 0.61—0,63 kg napi átlagos súlygyarapodást szlovákiai méretben, az 1 kg súlygyarapodás eléréséhez szükséges takarmánymennyiséget pedig 3.50 kg-ra akarjuk csökkenteni. Az 1985-üs évben a távlati tervek szerint a nagyüzemi sertéshizlaldákban már 0,65 kg napi súlygyarapodást kell elérni. A 20 kg-tól 115 kg-os súly eléréséig 1 kg súlygyarapodáshoz mindössze 3,3—3,5 kg takarmányt kellene felhasználni. A 90—100 kg élősúly eléréséig a legeffektívebb a takarmányok kihasználása. Ezen súlyhatár felett az effektiv kihasználás csökken és megkezdődik a fokozott zsírlerakódás. Nemzetgazdasági szempontból viszont a magasabb élősúlyra (110—115 kg) történő hizlalás azt jelenti, hogy minden öt darab 110— 115 kg-os hízósertésen, a 90 kg-ossal szemben, nyerünk egy további hízósertést, s ezenkívül elesnek a választási malac költségei, amelyek magasabbak. mint az említett élősúlyra történő hizlalás esetében a fokozott takarmányfogyasztás kiadásai. Éppen ezért a jövőben is a 110—115 kg-os súlyra történő hizlalást szorgalmazzuk majd, és a minőség alapján (a hús és a zsír aránya) valósítjuk meg a felvásárlást. Ezt a célt szolgálják a további nemesítési munkák is. A takarmányozás formája kétféleképpen lesz megoldva. 1. Folyamatos (megszakítás nélküli) hizlalási módszer mellett. 2. Turnuszos hizlalás alkalmazásával. Az első hizlalást módszert (folyamatos) csak a régi típusú hizlaldákban szorgalmazzuk és fokozatosan megszüntetjük, mert ez a médszer nem előnyös. A második módszert viszont igyekezünk fokozatosan érvénybe léptetni. A takarmányozási technika szempontjából az automata etetőket kell előtérbe helyezni, mert egyszerű, olcsó és kevés k'ézt munkát igénylő takarmányozást biztosítanak. Lehetővé teszik a száraz, kásás és híg takarmányok adagolását egyaránt. A hízósertéseknél az etetés pontosan kidolgozott normák alapján valósul majd meg, mert így érhetők el a legmagasabb napi súlygyarapodások a lehető legalacsonyabb takarmányszükséglet mellett. Az eddigi kísérletekből kitűnik, hogy a legmagasabb és legkifizetőbb termelést a komplett takarmánykeverékek etetésével lehet elérni. További kísérletek azt is bebizonyították, hogy a leggazdaságosabb etetési módszer az, amikor a jóllakottság felső határáig etetünk (normák alapján), mert ebben az esetben a legjobb a takarmányok tápértékének kihasználása, legmagasabb az elért súlygyarapodás és leggyorsabb az állatforgalom a hizlaldában. Az eddigi említett tényezőkön kívül természetesen nem szabad megfeledkezni a gondos egészségvédelemről, az állatok és a hizlaldák higiéniájáról sem. Minden turnus után ajánlatos az istállókat és a különböző használati tárgyakat, esetleg a hizlalda környékét is fertőtleníteni, amivel nemcsak a parazitákat és a kórokozó baktériumok sokaságát pusztítjuk el, hanem felfrissítjük az épületeket, amivel megóvjuk őket a „kimerültségétől. Ezek tehát a tervek, melyeket ha sikerül valóra váltanunk, akkor valóban eredményessé válik a sertéstenyésztésünk, és a sertéshússal történő ellátásban sem merülnek Tel lényeges kiesések. Az állattenyésztés szakaszán mutatkozó termelési igényesség fokozottabb figyelmet kíván az irányítószervektől és az említett munkaszakasz dolgozóitól. Az állati termékek termelésének fokozása érdekében biztosítani kell a szükséges mennyiségű szálas- és abraktakarmányt, valamint a termeléshez szükséges gépi berendezéseket, mert csak ezek teszik lehetővé az intenzív termelést. A marcellhúzai szövetkezetben a múlt évben több olyan intézkedést hajtottak végre, amelyek a termelés fokozását hivatottak biztosítani. Megkezdték a trágyatelopek kiépítését és ezzel egyidöben gépesítették 'л trágyakiszállitAst is. Az említett műveletekkel egyldőben az összes istállóban áttértek a gépi fejésre. A napi fsjéai átlag a múlt év hasonló időszakához viszonyítva körülbelül másfél literes növekedést mutat. De talán adjuk át a szút inkább Szabó jános főzootechnikusnak. — Szövetkezetünknek jelenleg 318 darab tehene van. túlnyomó többségük kiváló egyed. Az egyedenkénti fejési átlag évi tervét két tényezőre építettük. A jó minőségű takarmánvalapra és a nagy hasznossági), saját tenyésztésű egyedekre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogv ma már abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy saját nyilvántartásunk alau|án ki tudjuk választani a legmegfelelőbb tenyészállatokat. Az elmondottakat azzal szeretném még kibővíteni, hogy a tehenészetben az egv tehénre eső fejési átlag a múlt évben 7,8 liter volt, ezzel szemben ez év első felében 9,7 átlagot értek el. Egyes fejők még ennél is jobb eredménvekkel dicsekedhetnek. Liptai 12.8; Rnszicska pedig 12.2 literes napi átlagot ért el. Az állammal szembeni kötelezettségük is igényesebb lett. mert amíg az elmúlt évben 65П ezer liter tejet adtak el. az idei tejeladási tervük már 780 ezer liter tej eladását tartalmazza. Az első félév eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogv kötelezettségüket nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják. A borjúnevelés, illetve elválasztás terén is kedvezően alakul a helyzet. Az első félévre tervezett 176 darab borjú elválasztását már május végére teljesítettük. A gondozók körültekintő munkájának köszönhető, hogv az elhullás minimális volt. Ebben jelentős szerepe van az anyagi érdekeltségnek, mivel a gondozók minden elválasztott borjú után öt munkaegységet kapnak. A hlzómarhaállomány szorosan öszszefügg a tehenészettel, mivel az utánpótlást a tehenészet biztosítja, jelenleg 220 darab hlzómarhája van a szövetkezetnek, s a tervezett 70 dekagrammos napi súlygyarapodás helyett 99 dkg-ot értek el. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók jól végzik a rájuk bízott feladatokat. A fent említett eredmények is azt bizonyítják, hogy az állattenyésztés ás a növénytermesztés között megvan az összhang. A sertéstenyészet szakaszán Is egyre szebb eredményeket érnek el. Az anyasertések nevelését nagy gonddal végzik, mert jövedelmezőség szempontjából a közös számára ez hoz legtöbbet. Az egy anyára eső évi malacelválasztási terv 15 darabot irányoz elő. Az anyagi érdekeltség Itt is érezteti kedvező hatását, hiszen a a sertésgondozók minden elválasztott malac után 1,3, az anyák legeltetéséért pedig 0,3 munkaegységet kapnak. Egy dolgozó havi jövedelme meghaladja a havi 2000 koronát. A sertéshizlalás szervesen összefügg az előbbi termelési szakasszal, hisz ez biztosítja a szükséges sertésállományt a hizlaláshoz. A hízósertés gondozókra nagy felelősség hárult az első évben, mert 16,5 vagon sertéshúst kellett eladniuk. Sikeresen birkóztak meg az igényes feladattal és a tervezett napi 47 dkg-os súlygyarapodást 57 dkg-ra növelték. Az elért sikerben nemcsak az állatgondozók részesek, hanem az ógyallai takarmánykeverő dolgozói is, akik minden esetben a megrendelt takarmánykeveréket szállítottak le. Az első félév eredményei azt mutatták, hogy a marcellházai szövetkezet nagyot lépett előre a fejlődés útján. Az állattenyésztés minden szakaszán maradéktalanul teljesítették, illetve túlszárnyalták a kitűzött terveket. A rideg számok mögött azonban az emberi szorgalmat, a dolgozók becsületes helytállását kell látni. Azt is el kell árulni, hogy Marcellházán a vezetés úgyszólván a fiatalok kezében van. akik kölcsönös bizalommal végzik munkájukat. Szabó jános főzootechntkus bizakodással tekint a jövőbe, mert az előfeltételek megvannak, csak ki kell használni azokat. Andriskin józsef LÁTTÁM S * A mikor a gyorsvonat átsiklott velem /л j! f y' ** a nyugat-német határon, elsősorban ш f lsls'lS nem a nugyuárosok csillogására, ha/ nem az egyszerű parasztemberekre, i Л ^ mindennapi munkájukra és gazdálko-----—“—“-------dásuk módjára voltam kínáncsi. Pár napt müncheni tartózkodás után a holland határ közelében élő állatorvos kollégámhoz utaztam. Másnap már kora reggel úton voltunk. Egy tanyai gazda beteg tehenéhez hívták barátomat, s én örömmel vele tartottam. Termékeny, sík vidéken vezetett az ütünk. Falu sehol, csupán az egymástól 1—5 kilométerre levő tanyák tarkították a látképet. Minden tanyához beton út vezetett, s a tágas gazdasági udvarok is kövezettek. Sár, por sehol. Baromfit sem láttam a tanyasi udvarokon. Náluk nem ftzetödtk ki a baromfitartás, mert olcsó a tojás, amit a nagykapacitású, farmokon termelnek. Amíg barátom az istállóban egy elmés csigaszerkezettel segítség nélkül felhúzta és megoperálta fpanaricium) a tehén hátsó lábát, addig én a gazda felnőtt fiával beszélgettem. Elmondta, hogy 20 hektáron gazdálkodnak, tíz kocájuk és hatvan darab szarvasmarhájuk van, amiből 36 tehén. A tíz kocától évente 150 darab 80 kilogrammos sonkasertést adnak el. A tehenek évt tejelékenysége 5400 literes átlag körül mozog, a tej zsírtartalma pedig 3,7 százalék. Á tehenek napi takarmányadagja télen: 50 kg répa, 10 kg széna, 4,5 kg abrak. A gazdaság állattenyésztésében magas fokú a gépesítés. A tehenek etetését, Itatását, a trágyakihordást, a fejést, a tej gyűjtését és hűtését gépek végzik el. Ezekkel a gépekkel — nem számítva a különféle típusokat — majdnem mindenhol találkozunk. Itt azonban láttam egy különleges gépet is, amely az Istállóból távozó, vagy a legelőről visszatérő teheneket automatikusan ki, Ш. beköti. Egyszerre tíz tehenet képes bekötni, illetve eloldani. Volt itt azonban egy érdekes tapasztalatom is. Az összes meglátogatott gazdaságok közül itt volt a legtökéletesebb gépesítés, a tejhozam mégis itt volt a legalacsonyabb. A napi tejelékenység tehenenként mindössze 18 liter körül mozgott. Az említett földterületen ketten dolgoznak, apa és a fia. A szezónmunkák idején az asszony is segítségükre siet. Saját abrakkeverőjük van, s a keverékeket szakemberek utasításainak megfelelően állítják elő. A többi gazdaságban csak elvétve láttam ilyesmit Az abrakkeveréket dara, granulált takarmány, vagy tabletta formájában szállítják a gazdaságoknak a gyártő vállalatok. Sok helyen láttam 4—5 grammos, forró levegőn szárított lueernaltszt-tablettát, melynek magas xantofll tartalma van, s ez állítólag télen is sárgára festi a vbjat. Előnye, hogy olcsó, könnyen raktározható, az állatok szeretik és jól tejelnek tőle. A baromfihúst, tojást, zöldségfélét és gyümölcsöt a városokban vásárolják a tanyasi gazdák, mert lígy sokkal olcsóbb, mint ha maguk termelnék. Rideg számítás, pontosság és az állandó versengés tölti ki az emberek életét. Napjaikból hiányoznak a nálunk oly jól Ismert esti, vagy hétvégi baráti látogatások, a szórakozás és a mulatozás. Állatorvos kollégám például éjjel-nappal úton volt. Ügy ugrált a telefonhívásokra, mint egy rabszolga, akt nem rendelkezik önmagával. Még késő éjjel'sem mondhatja a felesége, hogy nincs itthon, vagy rossz a kocsija. Mindenki tudja, hogy két autója van és a kocsikba szerelt adó-vevő készüléken keresztül állandó kapcsolatban van családjával. Folyik a hajsza az elsőbbségért, az érvényesülésért s magáért az életért. A nap felragyog, aztán lenyugszik. Ok azonban éjt nappallá téve küszködnek, hogy ne kelljen feladniuk a harcot. Dr. Izsőf Zoltán