Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-08 / 32. szám

1970. augusztus 3., SZABAD FÖLDMŰVES, A sertések takarmányozása a jövőben Fokozottabb figyelmet az állattenyésztésnek A sertéstenyésztés sikeres kimenetelét nagyban befo­lyásolja a különböző tényezők egész sora, melyek közül talán a legfontosabb és legdöntőbb szerepet a takarmá­nyozás jelenti. Éppen ezért szakembereink nagy gond­dal és körültekintéssel készítették elő az elkövetkező évek takarmányozási terveit. Az állati fehérjék előállításának folyamatánál nagy veszteségek mu­tatkoznak a tápanyagokban, ezért el­sősorban a legmagasabb termelé­kenységgel rendelkező takarmányfé­­lesőgeket kell kihasználni. Ilyen pél­dául a kukorica, amely a fő termék mellett mellékterméket Is szolgáltat, továbbá az árpa, esetleg a kenyér­­gabona szükségletet meghaladó búza­termés. Á fehérjedús takarmányok közül Ide tartoznak az állati eredetű lisztek, stb. A sertések a szarvasmarhákkal szemben az egyes takarmányok ener­giáját sokkal jobban kihasználják: az árpánál 51, a kukoricánál 37, és a cukorrépánál 97 százalékkal jobb az értékesítés. A két milliméter nagy­ságú kukoricadarával etetett serté­seknél a súlygyarapodás 9 százalék­kal magasabb, mint az árpával és rozzsal történő takarmányozás ese­tén, valamint 28 százalékkal jobb, mint a zab etetésénél. A takarmánymérleg alapját tehát a jó minőségű abraktakarmányok ké­pezik. Ennek a követelménynek meg­felelően kell összeállítani Szlovákia vetési terveit. A sertéshizlalásra sza­kosított szövetkezetek némelyikében maximális lesz a szemesek vetéste­rülete az egyéb növényekhez mér­ten. Az eddigi kísérletek alapján tovább kell fejleszteni a keverőüzemek mun­káját is, hogy minél több és minél jobb minőségű, speciális takarmány­­keveréket tudjanak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátani, nem beszélve a különböző ásványi anyagpótló készítményekről. A malacok idő előtti elválasztásá­nak gyakorlati bevezetése lehetővé tenné a malacnevelés gazdaságosab­bá tételét. Ennek azonban az a fel­tétele, hogy eleget tudjunk tenni a minőségi, szárított tejport tartalmazó abraktakarmányok iránti követelmé­nyeknek, amit az idő előtt elválasz­tott kismalacok feltétlenül igényel­nek. A sertéshizlalás szakaszán előre­láthatólag az állomány 80 százalékát komplett abrakkeverékekkel takar­­mányozzák majd, míg a .felmaradó 20 százalék takarmányozására a kapá­sokhoz (burgonya, cukorrépa) kiegé­szítő keverékeket használnak. A he­gyi és hegyaljai körzetek jelenlegi sertéshizlaldáiban ajánlatos a párolt burgonyából és a tejes érésben beta­karított borsóból készített szilázs adagolása (40 kg élősúlyig). A jövő tenyésztési technológiája és a takarmányozás technikája A sertéstenyésztésben 1975-ig a kö­vetkező tenyésztési technológiával és takarmányozási technikával számo­lunk: a) Hagyományos tenyésztési mód­szer. elválasztás 56 napos korban, nedvdús terimés takarmányokkal tör­ténő takarmányozás mellett. (Kb. az anyasertések 10 százaléka.) b) Idő előtti elválasztási médszer (42 napos korban), nedvdús terimé- 8ek és komplett takarmánykeverékek etetésével (az anyasertések 50—60 százaléka). _ c) Idő előtti — 28 napos korban — történő elválasztás mellett komplett takarmánykeverékek használatával (az anyasertések 30—40 százaléká­nál). A kismalacok hagyományos elvá­lasztását 10 százalékban, az Idő előtti 4—6 hetes korban történő elválasz­tást 90 százalékban szeretnénk meg­valósítani. A serlések komplett keve­rékekkel történő takarmányozását 80 százalékban akarjuk végezni. Az ál­latállomány felénél fehérjedús kon­centrálok, hüvelyesek, főleg szója segítségével, a másik felénél pedig a fehérjedús koncentrátokkal és a szintetikus L.-Lyzin pótlékkal történ­ne a takarmányozás. A fennmaradó 20 százalék esetébe*! pedig a kapá­sokhoz adagolt kiegészítő keverékek­kel (hegyi körzetek) és az étkezési maradékokkal folytatjuk majd a ta­karmányozást. Előreláthatólag szá­molni lehet azzal, hogy a komplett keverékeknek körülbelül a felét — ezt száraz állapotban adagoljuk — granuláltál! hozzuk forgalomba, és az összállománv 40 százalékánál ke­rül alkalmazásra. A teljes értékű takarmányozás első alapvető feltétele a takarmányalap helyes összeállítása, amelynél a ser­tések emésztőrendszerének anatómiai és fizológiai tulajdonságait, a külön­böző takarmányok Iránti igényt és az egy hektárról kitermelt tápanyag­­mennyiséget Is figyelembe kell venni. Elsősorban a szemesek és a terimés takarmányok etetésével számolunk. A szárított fölözött tejet csupán ta­karmánykeverékek formájában etet­jük majd, a malacok korai elválasz­tásának elősegítése céljából. Az állatgondozás és a takarmányozási technika elvei Az állatgondozásra fordított hang­súly mindig rányomja bélyegét a végső eredmények alakulására, ezért ezt a munkát sohasem szabad mel­lőzni. A másik legfontosabb tényező, amelyik szerepet játszik a sertéste­nyésztés eredményességében, a takar­mányozás. A legnagyobb figyelmet az anyasertések takarmányozására kell irányítani, mert ettől függ a következő nemzedék, vagyis ezen ke­resztül az egész sertéstenyésztésünk sorsa. A bebúgatott és a megtermé­kenyült anyasertés takarmányadag­­ját úgy kell összeállítani, hogy az a tápanyagok szempontjából megfelel­jen a fejlődő magzatok biológiai kö­vetelményeinek, s egyúttal előkészít­se az anyát a szoptatásra, melynek tartama alatt több tápanyagot ad le az anyasertés, mint amennyit napon­ta fel tud venni a takarmányokkal. Egy héttel a búgatás előtt és után ajánlatos emelni a tápanyagadagot, hogy ezáltal jobb feltételeket bizto­sítsunk a megtermékenyüléshez. Az elés előtti ötödik héttől kezdve foko­zatosan kihagyjuk a napi adagból a lédús takarmányokat, és csökkentjük a szemesek mennyiségét is. A mala­cozást követő második naptól ismét növeljük az adagot, hogy az megfe­­feleljen a szükséges napi tejmennyi­ség előállításának. A kiadós takarmá­nyozás ebben az időszakban elősegíti a tejtermelést és meggátolja a súly­­csökkenést, valamint a kondíció le­romlását. A kismalacok a születést követő napokban mutatnak legnagyobb nö­vekedési intenzitást, ezért ezt az idő­szakot jól ki kell használni. A nagy­üzemi termelési formák bevezetése kihatással lesz a malacelválasztás alakulására Is, ahol számolunk az idő előtti elválasztás bevezetésével. A főhangsűly azonban minden eset­ben arra helyeződik, hogy a kisma­lacokat minél előbb rászoktassuk a speciális takarmánykeverékek fo­gyasztására, s így lecsökkentsük a szoptatás idejét, továbbá arra is, hogy vályúból egyenek, kis adagok­ban, de többször naponta. Ezzel rá­szoktatjuk őket az evésre, és meg­akadályozzuk az elválasztásnál oly gyakran jelentkező stressz hatás ki­alakulását. A hízósertések napi súlygyarapo­dása összefügg a takarmányok táp­anyagtartalmával, s ezen keresztül a takarmányszükséglettel is. A tervek alapján 1960-ig szeretnénk elérni a sertéseknél 0.61—0,63 kg napi átlagos súlygyarapodást szlovákiai méretben, az 1 kg súlygyarapodás eléréséhez szükséges takarmánymennyiséget pe­dig 3.50 kg-ra akarjuk csökkenteni. Az 1985-üs évben a távlati tervek szerint a nagyüzemi sertéshizlaldák­ban már 0,65 kg napi súlygyarapodást kell elérni. A 20 kg-tól 115 kg-os súly eléréséig 1 kg súlygyarapodás­hoz mindössze 3,3—3,5 kg takarmányt kellene felhasználni. A 90—100 kg élősúly eléréséig a legeffektívebb a takarmányok kihasználása. Ezen súly­határ felett az effektiv kihasználás csökken és megkezdődik a fokozott zsírlerakódás. Nemzetgazdasági szem­pontból viszont a magasabb élősúly­ra (110—115 kg) történő hizlalás azt jelenti, hogy minden öt darab 110— 115 kg-os hízósertésen, a 90 kg-ossal szemben, nyerünk egy további hízó­sertést, s ezenkívül elesnek a vá­lasztási malac költségei, amelyek ma­gasabbak. mint az említett élősúlyra történő hizlalás esetében a fokozott takarmányfogyasztás kiadásai. Éppen ezért a jövőben is a 110—115 kg-os súlyra történő hizlalást szorgalmaz­zuk majd, és a minőség alapján (a hús és a zsír aránya) valósítjuk meg a felvásárlást. Ezt a célt szolgálják a további nemesítési munkák is. A takarmányozás formája kétféle­képpen lesz megoldva. 1. Folyamatos (megszakítás nélkü­li) hizlalási módszer mellett. 2. Turnuszos hizlalás alkalmazásá­val. Az első hizlalást módszert (folya­matos) csak a régi típusú hizlaldák­ban szorgalmazzuk és fokozatosan megszüntetjük, mert ez a médszer nem előnyös. A második módszert vi­szont igyekezünk fokozatosan érvény­be léptetni. A takarmányozási technika szem­pontjából az automata etetőket kell előtérbe helyezni, mert egyszerű, ol­csó és kevés k'ézt munkát igénylő ta­karmányozást biztosítanak. Lehetővé teszik a száraz, kásás és híg takar­mányok adagolását egyaránt. A hízó­sertéseknél az etetés pontosan kidol­gozott normák alapján valósul majd meg, mert így érhetők el a legma­gasabb napi súlygyarapodások a le­hető legalacsonyabb takarmányszük­séglet mellett. Az eddigi kísérletek­ből kitűnik, hogy a legmagasabb és legkifizetőbb termelést a komplett takarmánykeverékek etetésével lehet elérni. További kísérletek azt is bebi­zonyították, hogy a leggazdaságosabb etetési módszer az, amikor a jólla­kottság felső határáig etetünk (nor­mák alapján), mert ebben az esetben a legjobb a takarmányok tápértéké­nek kihasználása, legmagasabb az el­ért súlygyarapodás és leggyorsabb az állatforgalom a hizlaldában. Az eddigi említett tényezőkön kí­vül természetesen nem szabad meg­feledkezni a gondos egészségvéde­lemről, az állatok és a hizlaldák hi­giéniájáról sem. Minden turnus után ajánlatos az istállókat és a különbö­ző használati tárgyakat, esetleg a hizlalda környékét is fertőtleníteni, amivel nemcsak a parazitákat és a kórokozó baktériumok sokaságát pusztítjuk el, hanem felfrissítjük az épületeket, amivel megóvjuk őket a „kimerültségétől. Ezek tehát a tervek, melyeket ha sikerül valóra váltanunk, akkor va­lóban eredményessé válik a sertés­­tenyésztésünk, és a sertéshússal tör­ténő ellátásban sem merülnek Tel lényeges kiesések. Az állattenyésztés szakaszán mutat­kozó termelési igényesség fokozot­tabb figyelmet kíván az irányítószer­vektől és az említett munkaszakasz dolgozóitól. Az állati termékek ter­melésének fokozása érdekében bizto­sítani kell a szükséges mennyiségű szálas- és abraktakarmányt, valamint a termeléshez szükséges gépi beren­dezéseket, mert csak ezek teszik le­hetővé az intenzív termelést. A marcellhúzai szövetkezetben a múlt évben több olyan intézkedést hajtottak végre, amelyek a termelés fokozását hivatottak biztosítani. Meg­kezdték a trágyatelopek kiépítését és ezzel egyidöben gépesítették 'л trá­­gyakiszállitAst is. Az említett művele­tekkel egyldőben az összes istálló­ban áttértek a gépi fejésre. A napi fsjéai átlag a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva körülbelül más­fél literes növekedést mutat. De ta­lán adjuk át a szút inkább Szabó jános főzootechnikusnak. — Szövetkezetünknek jelenleg 318 darab tehene van. túlnyomó többsé­gük kiváló egyed. Az egyedenkénti fejési átlag évi tervét két tényezőre építettük. A jó minőségű takarmánv­­alapra és a nagy hasznossági), saját tenyésztésű egyedekre. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogv ma már ab­ban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy saját nyilvántartásunk alau|án ki tudjuk választani a legmegfele­lőbb tenyészállatokat. Az elmondottakat azzal szeretném még kibővíteni, hogy a tehenészet­ben az egv tehénre eső fejési átlag a múlt évben 7,8 liter volt, ezzel szemben ez év első felében 9,7 átla­got értek el. Egyes fejők még ennél is jobb eredménvekkel dicsekedhet­nek. Liptai 12.8; Rnszicska pedig 12.2 literes napi átlagot ért el. Az állam­mal szembeni kötelezettségük is igé­nyesebb lett. mert amíg az elmúlt év­ben 65П ezer liter tejet adtak el. az idei tejeladási tervük már 780 ezer liter tej eladását tartalmazza. Az első félév eredményeit vizsgálva megálla­píthatjuk, hogv kötelezettségüket nemcsak teljesítik, hanem túl is szár­nyalják. A borjúnevelés, illetve elválasztás terén is kedvezően alakul a helyzet. Az első félévre tervezett 176 darab borjú elválasztását már május végére teljesítettük. A gondozók körültekin­tő munkájának köszönhető, hogv az elhullás minimális volt. Ebben jelen­tős szerepe van az anyagi érdekelt­ségnek, mivel a gondozók minden el­választott borjú után öt munkaegy­séget kapnak. A hlzómarhaállomány szorosan ösz­­szefügg a tehenészettel, mivel az utánpótlást a tehenészet biztosítja, jelenleg 220 darab hlzómarhája van a szövetkezetnek, s a tervezett 70 de­kagrammos napi súlygyarapodás he­lyett 99 dkg-ot értek el. Ez azt bizo­nyítja, hogy a dolgozók jól végzik a rájuk bízott feladatokat. A fent em­lített eredmények is azt bizonyítják, hogy az állattenyésztés ás a növény­­termesztés között megvan az össz­hang. A sertéstenyészet szakaszán Is egy­re szebb eredményeket érnek el. Az anyasertések nevelését nagy gonddal végzik, mert jövedelmezőség szem­pontjából a közös számára ez hoz legtöbbet. Az egy anyára eső évi ma­lacelválasztási terv 15 darabot irá­nyoz elő. Az anyagi érdekeltség Itt is érezteti kedvező hatását, hiszen a a sertésgondozók minden elválasztott malac után 1,3, az anyák legeltetésé­ért pedig 0,3 munkaegységet kapnak. Egy dolgozó havi jövedelme megha­ladja a havi 2000 koronát. A sertéshizlalás szervesen össze­függ az előbbi termelési szakasszal, hisz ez biztosítja a szükséges sertés­­állományt a hizlaláshoz. A hízóser­tés gondozókra nagy felelősség há­rult az első évben, mert 16,5 vagon sertéshúst kellett eladniuk. Sikere­sen birkóztak meg az igényes fel­adattal és a tervezett napi 47 dkg-os súlygyarapodást 57 dkg-ra növelték. Az elért sikerben nemcsak az állat­­gondozók részesek, hanem az ógyal­­lai takarmánykeverő dolgozói is, akik minden esetben a megrendelt takar­mánykeveréket szállítottak le. Az első félév eredményei azt mu­tatták, hogy a marcellházai szövet­kezet nagyot lépett előre a fejlődés útján. Az állattenyésztés minden sza­kaszán maradéktalanul teljesítették, illetve túlszárnyalták a kitűzött ter­veket. A rideg számok mögött azon­ban az emberi szorgalmat, a dolgo­zók becsületes helytállását kell lát­ni. Azt is el kell árulni, hogy Mar­­cellházán a vezetés úgyszólván a fia­talok kezében van. akik kölcsönös bizalommal végzik munkájukat. Szabó jános főzootechntkus bizako­dással tekint a jövőbe, mert az elő­feltételek megvannak, csak ki kell használni azokat. Andriskin józsef LÁTTÁM S * A mikor a gyorsvonat átsiklott velem /л j! f y' ** a nyugat-német határon, elsősorban ш f lsls'lS nem a nugyuárosok csillogására, ha­/ nem az egyszerű parasztemberekre, i Л ^ mindennapi munkájukra és gazdálko­-----—“—“-------­­dásuk módjára voltam kínáncsi. Pár napt müncheni tartózkodás után a holland határ közelében élő állator­vos kollégámhoz utaztam. Másnap már kora reggel úton voltunk. Egy tanyai gazda beteg tehenéhez hívták barátomat, s én örömmel vele tartottam. Termékeny, sík vidéken vezetett az ütünk. Falu sehol, csupán az egy­mástól 1—5 kilométerre levő tanyák tarkították a látképet. Minden tanyá­hoz beton út vezetett, s a tágas gazdasági udvarok is kövezettek. Sár, por sehol. Baromfit sem láttam a tanyasi udvarokon. Náluk nem ftzetödtk ki a baromfitartás, mert olcsó a tojás, amit a nagykapacitású, farmokon ter­melnek. Amíg barátom az istállóban egy elmés csigaszerkezettel segítség nélkül felhúzta és megoperálta fpanaricium) a tehén hátsó lábát, addig én a gaz­da felnőtt fiával beszélgettem. Elmondta, hogy 20 hektáron gazdálkodnak, tíz kocájuk és hatvan darab szarvasmarhájuk van, amiből 36 tehén. A tíz kocától évente 150 darab 80 kilogrammos sonkasertést adnak el. A tehe­nek évt tejelékenysége 5400 literes átlag körül mozog, a tej zsírtartalma pedig 3,7 százalék. Á tehenek napi takarmányadagja télen: 50 kg répa, 10 kg széna, 4,5 kg abrak. A gazdaság állattenyésztésében magas fokú a gépesítés. A tehenek ete­tését, Itatását, a trágyakihordást, a fejést, a tej gyűjtését és hűtését gépek végzik el. Ezekkel a gépekkel — nem számítva a különféle típusokat — majdnem mindenhol találkozunk. Itt azonban láttam egy különleges gépet is, amely az Istállóból távozó, vagy a legelőről visszatérő teheneket auto­matikusan ki, Ш. beköti. Egyszerre tíz tehenet képes bekötni, illetve elol­dani. Volt itt azonban egy érdekes tapasztalatom is. Az összes meglátoga­tott gazdaságok közül itt volt a legtökéletesebb gépesítés, a tejhozam mégis itt volt a legalacsonyabb. A napi tejelékenység tehenenként mind­össze 18 liter körül mozgott. Az említett földterületen ketten dolgoznak, apa és a fia. A szezónmun­­kák idején az asszony is segítségükre siet. Saját abrakkeverőjük van, s a keverékeket szakemberek utasításainak megfelelően állítják elő. A többi gazdaságban csak elvétve láttam ilyesmit Az abrakkeveréket dara, granu­lált takarmány, vagy tabletta formájában szállítják a gazdaságoknak a gyártő vállalatok. Sok helyen láttam 4—5 grammos, forró levegőn szárított lueernaltszt-tablettát, melynek magas xantofll tartalma van, s ez állító­lag télen is sárgára festi a vbjat. Előnye, hogy olcsó, könnyen raktároz­ható, az állatok szeretik és jól tejelnek tőle. A baromfihúst, tojást, zöldségfélét és gyümölcsöt a városokban vásárol­ják a tanyasi gazdák, mert lígy sokkal olcsóbb, mint ha maguk termelnék. Rideg számítás, pontosság és az állandó versengés tölti ki az emberek éle­tét. Napjaikból hiányoznak a nálunk oly jól Ismert esti, vagy hétvégi ba­ráti látogatások, a szórakozás és a mulatozás. Állatorvos kollégám például éjjel-nappal úton volt. Ügy ugrált a telefonhívásokra, mint egy rabszolga, akt nem rendelkezik önmagával. Még késő éjjel'sem mondhatja a felesége, hogy nincs itthon, vagy rossz a kocsija. Mindenki tudja, hogy két autója van és a kocsikba szerelt adó-vevő készüléken keresztül állandó kapcso­latban van családjával. Folyik a hajsza az elsőbbségért, az érvényesülésért s magáért az életért. A nap felragyog, aztán lenyugszik. Ok azonban éjt nappallá téve küszköd­nek, hogy ne kelljen feladniuk a harcot. Dr. Izsőf Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents