Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-01 / 31. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1970. augusztus 1. Ш mezőgazdászok fó Még többre törekszik Pápay Gyula 32-éves, szerény fia­talember. A vezekényl és a tallósi egyesített szövetkezet zootechnikusa. Néhány év alatt olyan eredményeket produkált az állattenyésztésben, me­lyeket előtte senkinek sem sikerült. Képességét valamennyien elismerik. A közös ökonémusa Is csak a leg­nagyobb elismerés hangján nyilatko­zott róla. — Mióta Gyiuszi átvette az állat­­tenyésztés Irányítását — mondotta —, ugrászserűen javultak az eredmények. De nemcsak ökonómiai szempontból ért el átütő sikereket. A gazdasági udvarokban is mindenütt rend, tiszta­ság található, a fegyelem, munka­erkölcs és a munkaszervezés is ki­váló. A betegségek kiküszöbölése te­rén is szép sikereket ért el. Hogy mindez nemcsak üres dicsé­ret, azt a számok bizonyítják a leg­jobban. Az elém rakott kimutatások, statisztika, pontosan mutatja és össze­hasonlítja a régebbi eredményeket a maiakkal. A vezekényl szövetkezet húszéves fennállása óta épfl en a ju­biláns 20. évében, vagyis tavaly szü­lettek a legkiválóbb eredmények. Ami az idei évet illeti, ismét jók a kilátá­sok, hiszen a félévi kiértékelés derű­látásra ad okot. Mivel a zootechnikus nemcsak jó, de szerény dolgozó is, eleinte nem is nagyon akart nyilatkozni. A végén azonban mégis kötélnek állt. — Tizenhat évvel ezelőtt 1954-ben kerültem a szövetkezetbe. Két év múlva nálunk is toboroztak a mes­teriskolába. Én jelentkeztem és Bélen el is végeztem. Azután visszajöttem a szövetkezetbe, ahol csoportvezető lettem. Most már harmadik éve vég­zem a zootechnikus! teendőket. — Ha összehasonlítom a kezdeti időszakot a maival, akkor látom csak, mennyit is fejlődött a szövetkezet és az emberek egyaránt. Akkoriban a tagok nagy részének nem volt mun­kakedve, nem úgy néztek a szövet­kezetre, mint a magukéra és nem is úgy dolgoztak. Az eredmények így nem lehettek Jók. Nagyon sokszor be­tegségekkel is küzdöttünk, továbbá akkoriban még az volt a gyakorlat, hogy ez állattenyésztésben nem a hasznosságot helyeztük előtérbe, ha­nem a darabszámot vettük figyelem­be. Most fordítva van. Jelenlegi 312 tehenünk több tejet ad, mint azelőtt 500. Ezelőtt tíz évvel 173 kg húst produkáltunk egy hektárról, most pe­dig 380 kg-ot. Az állattenyésztésből származó bevételünk pedig 5 millió koronáról 11 millióra emelkedett. — Mi jelenti a legnagyobb gondot munkaszakaszán? — érdeklődtem. — Legnagyobb problémánk, hogy az állattenyésztésben nincsenek fia­talok. Hiányzik az utánpótlás. Jelen­legi dolgozóink 50 százaléka 8—10 éven belül nyugdíjba vonul, és akkor, ha a helyzet nem változik, könnyen bajok lehetnek. Bizonyára van aki most arra gondol, hogy a gyenge ke­reseti lehetőségek miatt ilyen gyér az érdeklődés. Nem, e téren nincs hiba. Hiszen vannak olyan dolgozóink is, akik a havi 4000 koronát is meg­keresik. Véleményem szerint ahhoz, hogy a helyzet javuljon, gondoskodni kell a legújabb technológia beveze­téséről, továbbá egy szociális helyi­ség felépítéséről. — Ha már a gondjainkról beszélek, megemlítem azt is, hogy sokat segí­tene munkánkon, he sikerülne a ta­­karmányellátást folyamatosabbá tenni. Pápay Gyula két kisgyerek, egy hétéves legényke, és egy hároméves kislány apja. Szabad idejében, mely­ből valóban nincs sok, általában a ház körül tesz-vesz. — Az ember mindig talál valami munkát, javítanivalót otthon, úgy­hogy szórakozásra nem Igen jut idő. Bevallom, szabad időmben is nem­egyszer a szövetkezet problémái Jár­nák a fejemben. — Befejezésül csak annyit, mun­kámmal, beosztásommal elégedett va­gyok. Jártam már az NSZK, NDK és Magyarország mezőgazdasági üzemei­ben is. Mindenütt láttam valami hasz­nosat, érdekeset, melyet a gyakor­latban is felhasználhatok. Terveimről röviden csak annyit, hogy a lehető­ségekhez mérten még magasabb szintre szeretném emelni az állat­­tenyésztést. Szívesen fokoznám a szakképzettségemet is. Sajnos, szlo­vák nyelvtudásom nem olyan, hogy jelentkezhetnék a nyitrai főiskolára. Amint azonban lehetőség nyílik ma­gyarul tanulni, azonnal kihasználom. (Ordódy. V.) PULÚVER ÉS SZOKNYA P. K. Dey calcuttai kutató kísérle­tei azt a reményt keltik, hogy a C- vltamin hatékony szer lesz a merev­­görcs ellen. Egerek combjába tetanusz-injekciót adott: 16—26 óra múlva a lábban a bénulás Jelei mutatkoztak, 40—47 óra múlva általános merevgörcs lépett fel, 47—65 óra múlva pedig bekövet­kezett a halál. Azokon az egereken azonban, amelyek a tetanuszinjekció­val azonos időben nagy adag C-vita­­mlnt is kaptak, csak könnyű és át-Ezt a sikkes modellt fiatal lá­nyok részére ajánljuk. Az együt­test lilásszínű műszálfonalból kö­tötték. Anyaga: kb. (közepes mé­retre) 700 g, 2 és feles kötőtűk. Mintája: passzé kötés, mely 1 sima, 1 fordított szem ismétlésé­ből áll. Az elapkötésre pedig színén for­dított, visszáján sima szemek, melyben 14 fordított, és 2 sima szem kezdéssel; a szoknyán 6 cm, a pulóveren 15 cm magasság után a leszámolható mintával (1 motí­vum) dolgozunk, majd ismét a 14 fordított és 2 sima szem váltako­zásával kötünk. Szoknya: középnagyságra 59 cm szélességben kezdünk és {elfelé haladva 2 cm-ként 1—1 szemet fogyasztunk. A szoknya magassága 44 cm. Ajánlatos a szoknya dere­kához érve egy 6—7 cm magas passzé részt kötni, amit kettéhajt­va és levarrva gumiháznek hasz­nálhatunk. Blúz: Eleje: 130 szemre kezdjük, ha kicsit karcsúsítani akarjuk a vonalát, akkor derekunkig — ará­nyosan elosztva 4—4 szemet elfo­gyasztunk, majd a karkivágásig a lefogyasztott szemeket visszasza­porítjuk. 36 cm-es magasságban a karkivágást fogyasztjuk 1x4, 1x3, 2x2, lxl szemenként. A karkivá­gás magassága 17 cm. A vállát 3x8 szemenként alakítjuk ki. A fennmaradó szemekből a nyak­kivágást fogyasztjuk el, éspedig a vállfogyasztás előtti két sorban a középrészt lefogyasztjuk, majd jobbról és balról 3—3 szemenként. Háta: azonos az elejével, de itt a nyakkivágást nem kerekítjük ki olyan mélyen. Ha elkészült, összeállítjuk. A szoknyájába — tetszés szerint — bélést varrhatunk. A nyakkivágás szemeit felszedjük és 1 sima, 1 fordított szem ismétlődésével 14 cm magas visszahajtott magas gal­lért kötünk rá. meneti merevgörcsök voltak tapasz­talhatók, azok az állatok pedig, ame­lyeket már a tetanuszfertőzés előtt C-vitaminnal kezeltek, semmiféle kór­tüneti elváltozást nem mutattak. Az állatokat még akkor is meg lehetett menteni, ha a C-vitaminkezelést csak a bénulás fellépésekor kezdték meg, sőt akkor is, ha már megkezdődött az általános merevgörcs. Ez utóbbi esetben az intravénásán adott nagy adag C-vitamin akadályozta meg a halál beálltát. Dr. BUGA LÄSZLÖ: BETEGSÉGEK LÉGITÁMADÁSA Ha az ellensége* repülőgépek légi­támadásáról olvasok vagy hallok, mindig eszembe jutnak a nyári fer­tőző betegségek bombavetői. És nem is indokolatlanul! Különben az ötletet kis unokám adta. Az egyik tavaszi este egy korán kelő cserebogár brugózott a kerti bokrok között. A gyerek kerekre tá­gult szemmel nézte a lomhán tova­­zakatolő jövevényt, aztán valami fur­csa, tudat alatti félelemmel bújt hoz­zám“ — Papaka! Repülőgép ... 1 Nem tudom, hol látott a gyerek közelről repülőgépet, de a hasonlat találó volt. Ahogy a lenyugvó nap még egyszer fölkapaszkodott a János­­hegy tetejére és a kifeszített szár­nyak alatt berregő vitorlákon átcsil­logott, olyan megdöbbentő volt ez az ártatlan (?) bogár, mint egy vesze­delmes terhet cipelő kivilágított bom­bavető repülőgép. ... és körülötte a legyek, a könnyű bombázók, az egészség legnagyobb ellenségeinek ezrei. Hogyan is írtam újságomban az „AZ EGÉSZSÉG“-ben? A legszaporább és legfalánkabb élőlények egyike a légy. Állandóan zabái. Székletével és a gyomrából kl­­öklendezett táplálékkal mindent be­szennyez. Ezért olyan jellemző az el­hanyagolt környezetre a „légymák“, a légypiszok tömege. Falánk, szemte­len és ügyes. Három pár lábán két­­két karom és ugyanannyi tapadó ko­rong van, amelyeken ragadós anya­got termel. Ezért könnyen kapaszko­dik mindenhol, minden testhelyzet­ben. Sétál az üvegen, pihen a meny­­nyezefen és átbújik a legszűkebb re­pedéseken is. Úndorftó, mindenbe beletapogató szívókorongjával az edény belső falán kapaszkodva kóstol bele a fedetlenül hagyott poharak tartalmába. Vajon honnan került oda? ... mert a petéit az istállók sze­métjébe, a trágyadnmbokra, a falusi árnyékszékekbe, a szemétládákba rakja és lárvái — nyűi — a korhadó, rothadó szerves anyagokon — leg­szívesebben sertés- és lótrágyán — élősködnek, ahonnan lábukon és szőrös testükön magukkal cipelik az ott előforduló kórokozók millióit. ... a betegségek veszedelmes lát« hatatlan bombáit! Nyár van. Pusztítsuk, irtsuk a le­gyet. Ne tűrjünk a lakásban semmi­féle repülő élőlényt. Feszítsünk az ablakokra szúnyoghálót, az ajtókra lógassunk függönyt. Mossuk a gyü­mölcsöt. Óvakodjunk a betegségek eleven repülő rajától: az élő bombák ártatlan ábrázatú cipelőitől! C-vitamin tetanusz ellen ? LETT NÉPMESE Réges-régen a viágon csak egy ki­rály uralkodott. Az ő hatalma alá tar­tozott minden élőlény. Akkortájt nagy ínség dúlt a földön. Nem volt tűz, s mihelyt a nap lement, vaksötét lett és hideg. Az embereknek nem volt mivel tüzet gyújtani, sem világítani nem tudtak. Tudták ellenben, hogy mélyen a föld alatt, a pokolban, ha­talmas tűz ég. A király nagy jutal­mat ígért annak, aki onnan tüzet hoz fel. Am, akt csak próbálkozott, mind üres kézzel tért vissza. A király nem nyugodott bele a ku­darcba. Szüntelenül törte a fejét, ho­gyan tudná nyélbe ütni, hogy biro­dalma számára előteremtse a tüzet. Összehívta tanácsadót és megszüle­tett a döntés: aki felhozza a tüzet, annak és minden gyermekének, vala­mint azok leszármazottjainak örök időkig joguk lesz minden asztalról enni. Ezt a határozatot mindenütt köz­hírré tették. Az erdő állatai, a föld férgei és a bogarak közül is többen kísérleteztek, de hasztalan. A pók is hallott a dologról, s elha­tározta, hogy szerencsét próbál. Anélkül, hogy erről valakinek szólt volna, fonni kezdett. Mikor már a kötelet megfelelő hosszúnak találta, leereszkedett rajta a pokol bejáratá­hoz. Ott jó erősen összekötözte a kapufélfához, majd a pokol szájánál egy megfelelőnek vélt sötét sarokban meghúzódott. Egy alkalmas pillanat­ban a tűzhöz kúszott, felkapott egy jókora égő hasábot és iszkolt vele kifelé. Persze, közben erősen kifáradt, így aztán távolabb jutva, lepihent. Gondolta, csak szusszan egyet, de a kimerültségtől elnyomta az álom. A közelében legyek röpködtek, és elcso­dálkozva nézték az alvó pókot, de még inkább az izzó fahasábot. Minek ennek az álomszuszéknak a tűz, mondták. No meg nekünk na­gyobb szükségünk van az érte járó jutalomra, mint neki. Ezzel fogták a tüzes 'hasábot és elrepültek vele a királyhoz. Lett erre nagy öröm. A király remek lakomát csapott a tisz­teletükre és írásba foglalva ígéretét, átadta nekik az okmányt, mely sze­rint jogukban áll időtlen időkig enni minden asztalról... A pók mtkor felébredt, megdöb­benve állapította meg, hogy bizony eltűnt az égő hasáb. Ide-oda rohan­gált, és mindenkit megkérdezett, aki csak útjába akadt: nem látták-e, ki vitte vissza a pokolba az égő fahasá­bot? — Kinevették. Némelyek meg bolondnak nézték. Akadt, aki meg­sajnálta, és felvilágosította, hogy ép­pen most adták át a legyek a tüzet a királynak. A szegény pók szörnyű átkot szórt a legyekre. Majd összehívta a póko­kat és kérte, torolják meg a rajta esett sérelmet. Azok bele is egyez­tek. Innen van aztán, hogy a pókok hálókat fonnak a legyek elfogására. A legyek viszont a jogukkal élve az­óta szabadon esznek minden asztal­ról. Ш KÖNYVESPOLC Mindig akad olyan kiselejtezett bú­tor a házban, amelynek valamelyik részéből egy kis ügyességgel könyves­polcot csinálhatunk magunknak. Mé­retét a szükség oldja meg. Szélessége annyi legyen, hogy a könyv elfér­hessen rajta. A könyvespolc háTom fő részből áll: a két oldalból és a polcokból. A legmegfelelőbb a 24-25- milliméteres deszka. Mikor már ki­mértük és szétfűrészeltük a fát, a felső és az alsó polcot csapokkal erő­sítjük az oldalakhoz, mégpedig úgy, hogy a felső és alsó polcba csapocs­kákat fűrészelünk, illetve vésünk. Ha ez kész, akkor ennek a negatívját készítsük el az oldalukon véséssel. Majd összeenyvezzük és a csapokba kis faékecskéket verünk, hogy a többi polcot is felrakhassuk, kis lécdara­bokat szögelünk az oldalakra. Ha va­lamely vékonyabb anyagból hátfalat is készítünk és hátulról az oldalak­hoz, valamint a felső és alsó polchoz szögeljük, ezzel a könyvespolcot lé­nyegesen megerősítettük. Schnelczer Zsuzsa az Ojbásti Általános Iskola (rimaszombati járás), 8. osztályos tanulójának tusrajza.

Next

/
Thumbnails
Contents