Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-01 / 31. szám
1970. augusztus 1. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A kemizálás és fonákja A kémia, a vegyipar mond' hatnánk csodákra képes. Meg tudja változtatni az anyag tulajdonságait Jobb kihasználhatósága érdekében. Egyes olyan fontos anyagokat, amelyeknek hiányát látjuk és amelyek Igen drágák, Jóval olcsóbbakkal és néha Jobb minő■ ségű pótanyagokkal tudja helyettesíteni. A vegyipar segítségével például hatalmas menynyiségű fát takaríthatunk meg, S fokozhatjuk a talaj termékenységét s ezáltal Jobb kihasználását biztosítjuk, nagyobb terméseredményt érhetünk el. A vegyszerekkel pusztítjuk a gyomokat, Illetve a mezőgazdaságban és az erdőgazdaság- 1 ban garázdálkodó kártevő rovarokat. Vegyileg előállított anyagokkal ízesítjük a gazdasági állatok, a szarvasmarha, a sertés és a baromfi takarmáí nyát, hogy az állattenyésztés! ben is Jobb eredményeket inutathassunk fel és meggyorsítsuk a hústermelés folyamatát. A kémia tehát valami olyan, aminek a Jelenlegi racionalizált termelésben óriási a jelentősége, habár jótékony ha’ tását gyakran nem is értékeljük. • A vegyi készítmények helytelen alkalmazása azonban az emberiség kárára is lehet, tömeges pusztulását okozhatja. Olyan erő, mely minden élőt kiirthat maga körül. Ilyen csapássá válhat akkor, ha az ember önmaga ellen használ mérget, vegyi anyagokat alkalmazva a hadviselések, a háborúk során. Csakhogy ugyanígy önmagát irtja az ember — habár nem szándékosan —, ha tudatlanságból lebecsüli a vegyi készítményeknek egészséget romboló, káros hatását. A mező- és az erdőgazdaság olyan termelési ágazat, amely rengeteg vegyi készítményt használ a kártevők leküzdésére. Ugyanakkor éppen ezekben az ágazatokban ötlik szembe legélesebben a kemizálás ! nem kívánt hatása, mivel közvetlenül a termőtalajra, az állatokra és a madarakra, az ember egészségére és életére hat. A kártevők leküzdésére használt vegyszerek alkalmazásának hátránya például az is, hogy e vegyszerek nemcsak a kártevőt pusztítják, hanem minden élőt, tehát a hasznos rovarokat, élőlényeket is. Sok esetben maga a kártevő, mint pl. az amerikai burgonyabogár, immunissá válik a mérgek ellen, amellyel irtani szoktuk és zavartalanul tovább szaporodik. Viszont a többi rovart az állandó mérgezés elkorcsosítja és a mérgező anyagot testükben felhalmozva további veszélyes gócokat képeznek. E rovarokat a madarak elfogyasztják s így a méreg hatása tovább terjed. Ezzel indokolható, hogy hasznos éneklő madaraink száma rohamosan fogy. De nemcsak madárvilágunk fizet rá a kemizálásra. Maga az ember is megérzi káros hatását, mert azt, amit eddig hasznos madaraink végeztek el, az embernek magának kell megcsinálnia. Egyrészt tehát az ember vegyszerekkel igyek-III— I színe szik harcolni a kártevők ellen, másrészt azonban saját helyzetét nehezíti meg és egészségét veszélyezteti a mérgező vegyszerek gyártásával. A növényzet, amelyet vegyszerekkel kezelünk, szintén bizonyos mennyiségű mérgező anyagot szív fel. Szöveteiben a mérget tárolja és az ilyen növényt az ember elfogyasztja. Ez természetesen károsítja az emberi szervezetet. Ugyanígy az állatoknak sem használ a mérgeket tartalmazó növényi táplálék. Megindul a mérgező anyagok körforgása a természet és az ember között s ez nem előnyös. Veszélybe kerül az ember élete. Sok esetben a kemizálást nélkülözni is lehetne, mint például az amerikai burgonyabogár pusztításakor. Érdemes lenne mérlegelni, vajon helyesebb ettől a csapástól úgy megszabadulni, ha nem avatkoznánk be zavarólag a természeti törvényekbe. Gondolok itt arra, hogy helyes lenne szaporodási feltételeit megnehezíteni, éspedig úgy, hogy fokozatosan egyes területeken néhány évre fel kellene függeszteni a burgonyatermesztést. Hasonló módon Járnak el a méhészek a méhbetegségek leküzdésére is. Az olyan vidékeken, ahol bizonyos ideig nem termesztenének burgonyát, a burgonyabogár kipusztulna. A terület megtisztítása után más körzetet zárnának ki a burgonyatermesztésből. Efölött azonban a Mezőgazdasági és Élelelmezésügyi Minisztériumban kellene elgondolkodni és dönteni. Reméljük és bízunk abban, hogy erre is sor kerül, mivel a burgonyabogár felszámolásának szükségességét minden földműves, sőt minden polgárunk megérti és örömmel fogadná. S ezt az intézkedést tervgazdálkodásunk mellett könnyen meg lehetne valósítani. Az erdőgazdaságban is lényegesen csökkenthető a kemizálás mértéke. Sőt talán még könnyebb, mint a mezőgazdaságban. Elegendő lenne több palántát kiültetni egy hektár területre, számolva a kipusztulás és az állatok, valamint a rovarok okozta károk következtében előállt csökkenéssel. Még nem is oly rég az erdőgazdagságban nem ismerték a vegyszereket s mégis gyönyörű erdőink voltak, tele vaddal és madarakkal. A madárvilág végezte az erdő egészségügyi szolgálatát s fület gyönyörködtető dallal szórakoztatta a pihenni vágyó erdőjárókat. Milyen kár, hogy az ember beavatkozott a természet körforgásába, s ezáltal erdeink megnémulnak, az enyészet martalékává válnak. De nemcsak erdeink, hanem ligeteink és kertjeink is nélkülözik a madárdalt. Félő, hogyha így megy tovább, unokáink a madarakat már csak mint kitömött mutatvány-példányokat láthatják, esetleg képekről ismerhetik. Nagy kár, hogy az ember munkája megkönnyítésével elpusztítja a legszebbet, amivel a természet megajándékozta — az állat- és madárvilág legszebb és leghasznosabb példányait, a természet élővilágát és az eljövendő nemzedéket így megfosztja a természet e remekének megismerésétől. IGNÄC MACKOVICH B h. MUTATÓ Bill A ŽBPK152 és a ŽBPK183 jelzésű kaszálégép Mindkét kaszálógép igen alkalmas a vékonyszálú növények, a rétek és a takarmánynövények kaszálására, ahol a szokásos kaszálóberendezések hamar bedugulnak. A berendezés kerete ugyanolyan, mint a ŽB 152 és 183-as traktoros fűkaszálón. A szokásostól abban tér el, hogy nincs felszerelje újjakkal. A kaszálószerkezet két, ellentétes irányba mozgó közvetlenül egymás fölött elhelyezett kaszapengéből áll. A kaszákat ihelyés vágóhelyzetben elmozdítható és rugóval ellátott tartócsapok kapcsolják össze. A berendezést a traktorvezető hidraulika segítségével működteti. Az egymással ellentétes irányba mozgó kaszát a kaszálás megkezdésekor nem kell a megtisztított talajra engedni, mivel a már lekaszált növényzet nem tömi el a kaszaszerkezetet. Műszaki adatai: ZBPK 152 ŽBPK 183 kaszálóberendezés elhelyezése jobboldalt jobboldalt a gép teljesítménye 9,5 km/ó mellett 0,85 Iha/ó 1,1 ha/6 összsúlya 190 kg 195 kg munkaszélessége 3310 mm 3620 mm szélessége menet közben 1940 mm 1940 mm a kasza emelhetősége 50 mm 50 mm közepes sebessége 1,7 m /sec 1,7 m/sec fordulatszám percenként 1023 1023 A nyugatról behozott gépek... Szükségtelen hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági gépeknek behozatala a kapitalista országokból jelenlegi gazdasági adottságaink közepette nagyon nehéz. Komoly akadályt képez, hogy hiány mutatkozik a vásárolt gépek kifizetésére felhasználható devizaeszközökből. E kérdésben bizonyos, — ha nem is lényeges — változást hozott a külföldről köztársaságunkba irányuló behozatal terén az ún. kompenzációs kereskedelem, tehát a behozott gépek árának kiegyenlítése olyan devizaeszközökkel, amelyeket a mezőgazdaság termékeinek kivitelével szerzett. A kompenzációs kereskedelem formáját kihasználva például a tavalyi évre szerződést kötöttek nagyobb mennyiségű Homelite egyszemély-kezelésű Ä T1003 jelzésű tejhülölartály A T 1003 jelzésű tejhűtőtartály kiválóan alkalmas a frisen kifejt tej lehűtésére és hidegen tartására. Maga a tejhűtő egy nagyobb víztartályba beépített edény. A hűtővizet spirálcsöves párologtatóval hütik, amit csővezeték kapcsol össze két kondenzációs egységgel. A tartály falaira ráfagyott jégmennyiséget önműködően termosztát szabályozza, amelynek ereje függ attól, milyen messze esik a termosztát érintkező kapcsolója a párologtató gyűjtőiétől. A tejhűtőtartály fedele leemelhető, amelybe beépítették a tölcsért és a tejszűrőt. A tulajdonképpeni hűtés folyamata úgy megy végbe, hogy amint a tejet a tartályba öntik, gyorsan lehűl a tartály hideg falain, amelyre egy keverő berendezés fröcsköli. Hogy maximális hütődratást érhessenek el, a keverőlapátokat villanymotor hajtja. A hűtőtartály padlózata a kifolyónyilás torka felé lejt. A tartály külső falait és fenekét a hőveszteség ellen szigetelés védi. A tulajdonképpeni tejtartály hegesztett és vízhatlan. A tartály felszínét és azon részeit, amelyek nem kerülnek érintkezésbe a tejjel, korróziógátló festékrétegigei vonják be. A gép kaipcsolószerkezetét az irányító panelen helyezték el. A szétfröcskölő szerkezet és a keverőlapátok automatikusan kezdenek dolgozni, ha a tartályba legalább 300 liter tej jut. Szükség szerint a keverőlapátok villanymotorját kézzel is ki-, illetve be lehet kapcsolni. A hűtést kondenzáló, íiermetikus gyorsfongású freon egység léghűtéses kondenzátorral, süritövel végzik. A GÉP KEZELÉSE ÉS KARBANTARTÄSA A kondenzáló egységek önműködően dolgoznak, s így az egész berendezés kezelése csupán tökéletes tisztántartásából és a csapágyak zsírzásából áll. Az üzemelés szempontjából az az alapelv érvényes, hogy a jégkészletet az egyes fejések közötti szünetek idején állítsák elő és egészítsék ki, legcélszerűbben az éjszaka folyamán. В Továbbá betartandó az elv, hogy a tejnek nem szabad a tartály falára, illetve fenekére ráfagynia és a keverőlapátok forgási sebessége ne legyen olyan, hogy a tejet homogenizálja. A TEJHÜTÖ MŰSZAKI ADATAI: Űrtartalma 1000 liter. Külső átmérője 1810 mm. A tartály szélének magassága 1000 mm. A keverő elektromotorja 0,37 kW. A vízkeverő fordulatszáma 1500 ford/perc-”1. önsúlya 450 kg. A hűtőegység névleges teljesítménye + 5 C fok párolgási hőmérséklet, +30 C fok tejhőmérséklet mellett 3000 kcal/о-Г*. A hűtőegység elektromotorjának névleges teljesítménye 0,7 kW. A hűtőegység hossza 932 mm. Magassága 465 mm. Az R12 hűtőfolyadék alaptöltete 4 kg. А CH12 olaj alaptöltetü mennyisége 2 dem3. A hűtőegység súlya 94 kg. motoros fűrész, BCS Jelzésű motoros kaszálógépek, 500 darab FP 1 és FP 2 jelzésű pneumatikus olló stb. szállítására. Hosszabb szünet után tavaly sikerült behozni a Volvo svéd gabonakombájnokat, amelyek elsősorban a hegyvidékek gabonatermésének betakarítására alkalmasak. Az említetteken kívül a múlt évben egyes mezőgazdasági üzemek közvetlen kérésére (természetesen deviza készletüktől függően) más gépi berendezéseket is hoztunk be, mint például a Hermes gyümölcsosztályozókat, a Goldenhof rendszerű tojóketreceket, zöldségkiszántókat, VAP jelzésű gőzfejlesztőket. Ebben az évben a kompenzációs kereskedelem folytatásának és fejlesztésének komoly akadályát képezi az a korlátozás, amelyet a fakitermelés és a húskivitel terén foganatosítottak. Az Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 412/69 számú hirdetménye, amely a múlt év decemberében lépett hatályba, a fa kitermelését és kivitelét csupán az' Állami Erdőgazdaság számára engedélyezi. Ez természetesen befolyásolja a mezőgazdasági üzemek lehetőségeit, hogy a külföldi gépek vételével szemben támasztott igényeiket kielégíthessék. Az eddigi tárgyalások eredményei szerint 1970-re a kapitalista országokból hazánkba Irányuló behozatalt a Vicon cég által gyártott B-75 Jelzésű 275 darab műtrágyaszőróra korlátozzák (az e céggel kötött szerződést a gyártó üzem tavaly már részben teljesítette). Tervbe vették és tárgyalásokat folytatnak 30 darab Volvo gabonakombájn behozataláról. További kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak egyes kapitalista országokkal más mezőgazdasági gépek leszállításáról is. Azonban jelenleg senki sem tud felelősségteljes tájékoztatást adni e behozatalok megvalósításáról. Teljes biztonsággal csakis azt lehet feltételezni, hogy Nyugatról sokkal nehezebb lesz a gépi berendezések behozatala, mint amilyen az elmúlt esztendőben volt. MEZÖGAZDASÄGI BERUHÁZÁSOK A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunió mezőgazdaságában az idén 14 700 milliárd rubel beruházással számolnak. Jelentős összeget fordítanak a talaj termőerejének fokozására. Csaknem hét milliárd rubelt számítanak a szovhozok korszerűsítésére, amelynek keretében elsősorbn baromfitenyésztő nagyüzemek építését és felszerelését vették tervbe. Az erózió elleni védelem a Szovjetunióban is jelentős öszszegeket követel. Erre a célra 160 millió rubelt számítanak, melynek zömét a Szovjetunió európai területein Szükséges erózió védelmi munkákra fordítják. A ROMÁN MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE A tervek szerint 1980-ig Romániában jelentős gazdasági fejlődést érnek el. A gépesítés gyorsütemű fejlesztése többek között például a cukorrépatermesztésben mutatkozik meg. Jelenleg a legújabb gépi eszközök segítségével is 250 mázsás hektárhozam mellett egy tonna cukorrépa kitermelésére 12.7 munkaóra szükséges. E munkaidőből 10,8 munkaóra jut a kézzel végzett munkára. A most tervbe vett és a jövőben megvalósításra kerülő nagyobb arányú gépesítéssel, továbbá monploid egycsírájú vetőmagok és korszerű herbicidek felhasználásával egy tonna cukorrépa kitermelésére fordított munkaidőt hét munkaórára csökkenthetnék. A NAPTEVÉKENYSÉG ÉS A NÖVÉNYBETEGSÉGEK A leningrádi Növényvédelmi üssz-szövetségi Tudományos Kutatóintézet dolgozói megállapították, hogy kapcsolat lehetséges a Nap aktivitása és egyes mezőgazdasági növények betegségeinek előfordulása között. Feltételezik, hogy 1988 után, amikor a Naptevékenység maximumát észlelték, hat, esetleg hét év időtartamra fokozódik a búza és a burgonya egyes betegségeinek előfordulása, viszont csökken a citrusfélék megbetegedése a Kaukázusban. Ha ez az előrejelzés a gyakorlatban beigazolódik, úgy a Naptevékenység és a földön észlelt biológiai jelenségek közötti kapcsolat elmélete újabb táptalajt nyer. FOKOZOTT MŰTRÁGYAGYÁRTÁS A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országaiban az 1955—1968-as években ötszörösére emelkedett a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásának mennyisége s ezáltal termelése világviszonylatban ez alatt az időszak alatt 18,6 százalékról 23.8 százalékra emelkedett. A TEHÉNÁLLOMÁNY LEGNAGYOBB KONCENTRÁCIÓJA Nyugat-Európában a tehénállomány legnagyobb koncentrációját Nagy-Britanniában érték el. Ugyanis 1970-ben itt minden egyes tenyésztőre 35 fejőstehén, míg Hollandiában 15 és a Német Szövetségi Köztársaságban 7 fejőstehén jut.
