Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-01 / 31. szám

4. „SZABAD ^FÖLDMŰVES. .1970. augusztus 1« Miért borús az elnök arca? Az öntözővíz tervszerű felhasználása — Itt a lók viz és a földjeink szom­jaznak — mondta kesernyésen Görfel mérnök. A víz, a csapadék a növények' éle­tét jelenti. A mai modern világban, ha nem is erednek meg az ég csator­nái, öntözéssel pótolni tudják az esőt. A szocializmust építő országok­ban különösen az utóbbi évtizedek­ben üzentek hadat a természetnek, és az öntözőberendezések egész sorát létesítették. Jókán (Jelka — galántai járás) eb­ben az évben újabb 1020 hektárnyi területen létesítettek öntözőberende­zést. örült a közös vezetősége, a tag­ság, hogy a határuk jelentős részén szabályozhatják a föld nedvességtar­talmát. Bíztak, reménykedtek, hogy az aszályosnak ígérkező nyár dere­kán öntözni tudják a cukorrépát, pil­langósokat és más kultúrákat. Sajnos, nem így történt. Görfel mérnök, szövetkezeti elnök­kel a dévényi ünnepélyen találkoz­tam. Az ott levők legtöbbje derűs hangulatban élvezte a színpompás műsort. Görfel elvtárs azonban ked­vetlennek látszott, borús volt az arca. — Csak nincs valami baj? — kér­deztem az ismerős szakembertől? — De bizony van! Alig néhány mil­­liméternyi csapadék volt a nyáron. Lassan minden tönkremegy á határ­ban. A tervek szerint viszont már jú­lius elejétől öntözhettünk volna újabb 1000 hektárt. Az Állami Talajjavító Vállalat képviselője, a Doprastav, át is adta a berendezést. Igen ám, de a Krompachy-i üzem nem készítette el a transzformátort, s a bratislavai Elektromontáž a vonalkapcsalót. Most állunk, mint szamár a hegyen. Van és mégsincs öntözőberendezésünk. Eltelt néhány hét és az elnökkel együtt róttuk a szikkadt határt. Köz­ben találkoztunk az olomouci Sigma üzem képviselőjével. — Mi mindent megtettünk — haj­togatta. — De amíg a transzformátor és a vonalkapcsoló meg nem érke­zik, az ötnözőberendezést nem lehet üzemeltetni. Görfel mérnök' azóta fűhöz-fához fordul, kér, érvel, de sajnos, az öntö­zőberendezés hiányzó kellékeit ma sem tudja mikor kapják meg az em­lített üzemektől. Pedig annak idején megígérték, hogy a meghatározott időpontban (legkésőbb július végéig) leszállítják. Államunk több mint 9 millió koro­nát fektetett be az öntözőberende­zésbe, amelyet felelőtlenség vagy nemtörődömség miatt az aszályos nyáron nem tudtak használni. Az el­nök számítása szerint legalább 1 mil­lió koronával többet termeltek volna az 1000 hektáron, ha lűlius végén üzemel a berendezés. De nem üze­melt, s a tagság és vezetőség érthe­tően az elnököt zaklatja. Az pedig lót-fut olyasmi után, aminek a meg­oldása végeredményben nem is az 6 feladata. Nem tudom, egy öntözőberendezés létesítésénél miért kell annyi üzem­nek kooperálni. De ha már így oldot­ták meg, az Állami Talajjavító Vál­lalat Igazgatósága hasson oda, hogy a kooperáló üzemek teljesítsék vál­lalt kötelességüket és egy több mil­liós beruházás ne maradjon a legfon­tosabb időszakban kihasználatlanul. TÖTH DEZSŐ Az öntözőberendezés korszerű szivattyúállomásé még nem üzemel. Á mezőgazdaság egyik legfonto­sabb feladata a termelés állandó fo­kozása. Ennek érdekében minden lehetőséget ki kell használni. Isme­retes« hogy az utóbbi években Szlo­vákiában is jelentősen csökkent a szántóterület. A statisztika szerint 1960-ban még 1761 millió hektár szántóföldet tartottak nyílván, de ez 1968-ban már 1697 millió hektárra csökkent. Egy lakosra tehát 58,54 ár mezőgazdasági és 37,69 ár szántóföld esik. Ezek az adatok ^zt bizonyítják, hogy Szlovákiában is csak intenzív mezőgazdasági termeléssel lehetséges lépést tartania fejlődéssel. A Jövő­ben előtérbe kell helyezni azokat az eljárásokat, amelyek jelentősen növe­lik a termelést. Ezek közé tartozik az öntözés is, amely hasznos befek­tetésnek bizonyult, mert lényegesen fokozza a mezőgazdasági termelést. Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben mintegy 120 ezer hektár föld öntöz­hető, ami a szántóföld 14 százalékát képezi. Jelenleg 7 nagyterületű öntö­zőrendszer működik Szlovákia terü­letén. Közülük a Vágsellye—Gúta nagyterületű öntözőrendszer igazga­tóságát látogattuk meg, hogy elbe­szélgessünk az öntözés terén elért eredményekről. A tűző napsugár erejét még az Iro­dában is éreztük. Bizony, ilyenkor Jól esett legalább a vízről beszél­getni. — A legfontosabb feladatunk a mezőgazdasági üzemek öntözővízigé­nyét kielégíteni — kezdte a beszél­getést, Slobodník Frantiíek üzemel­tetési technikus. — Hány hektárt öntöznek? — ér­deklődöm. — Hatáskörünkbe majdnem 10 ezer hektár szántóföld öntözése tartozik. Az öntözőrendszer építésének első szakasza 1968-ban már 7284 hektár szántóföld öntözését tette lehetővé. Tavaly ez a terület 2514 hektárral bővült. Az idén július 2-ig 5158 hek­tárt öntöztünk, és erre a célra 2 mil­lió 328 ezer köbméter vizet használ­tunk fel. — Hány mezőgazdasági üzem tar­tozik az igazgatósághoz? — Összesen 13 gazdaságnak szol­gáltatunk öntözővizet. Egyébként az öntözést a Deáki Állami Gazdaság, a peredi, deáki és a vágsellyei földmű­vesszövetkezetekben használják ki a legjobban. — Hogyan szervezik az öntözést? — A szervezést egy főagronómus, öt technikus együttműködésével vég­zik. A technikus hatáskörébe 1500— 2500 hektár mezőgazdasági földterü­let tartozik, és a hozzá tartozó 2—3 mezőgazdasági üzemben elkészíti az évi vízszükséglet, a munkaerők, és az alkatrész-szükséglet tervét, vala­mint kidolgozza az öntözés időtervét. A mezőgazdasági üzem agronómusá­­val közösen heti öntözési tervet ké­szít a zavartalan üzemeltetés érde­kében. A legfontosabb feladat, hogy az időterv szerint a lehető legjobban kihasználják az öntözőberendezése­ket. — Az öntözés tervének kidolgozá­sánál milyen tényezőket vesznek fi­gyelembe? — Mindenekelőtt a növény vízigé­nyéből és az időjárásból indulunk ki. Érdemes megemlíteni, hogy nálunk a sokéves csapadékátlag áprilisban 31 mm, májusban 55, Júniusban pedig tözés javára billent a mérleg nyelvi. Minden bizonnyal az idei termésnél is megmutatkozik majd az öntözés eredménye, hiszen tavaly ősszel kü­lönösen a vetés előtt nagy szükség volt az öntözésre. Sorolhatnánk még tovább a bizo­nyító számadatokat, mert az árpánál körülbelül 12 mázsás termésemelke­dést eredményezett az öntözés, de a kukoricánál is 83—87—98 mázsa ter­mett az ellenőrzött parcellákon. Nem­beszélve a lucerna termesztéséről, ahol az egyik parcellán 142 mázsát, a másikon pedig 167 mázsát értek el. A FELSOROLT ADATOK helyességéről ismét meggyőződtem, amikor a vágsellyei szövetkezet el­nökhelyettesével SEDLÄK MIKLÓSSAL beszélgettem. Itt mintegy 1200 hektár földterület öntözhető. Főleg a takar­mánynövényeket és a kapásokat, de szükség szerint a gabonaféléket is öntözik. Így a Bezosztája 5 mázsával termett többet, az öntözött lucernából pedig 4—5 kaszálást nyernek. Ottjártunkkor éppen egy szeminá­riumot tartottak, a növények táp­anyagellátásáról, öntözéses gazdálko­dás mellett. Ezt az értekezletet éven­te más-más mezőgazdasági üzemben rendezik meg, mert országos viszony­latban 17 gazdaságban figyelik a nagy tápanyag felhasználás (300 kg tiszta tápanyag) és az öntözés köl­csönös hatását. PEREDEN Urban Jozef agronómus ismertette szövetkezetük öntözéses gazdálkodá­sát. — Igyekszünk ésszerűen kihasznál­ni az öntözés adta lehetőségeket. A gabonaféléket szükség szerint, vagyis a búzát ősszel a vetés előtt és után öntöztük, hogy elősegítsük az egyen­letes kelést. A 130 hektár cukorrépa június 20-tól július 10-ig két 40—42 mm öntözővíz adagot kapott. A kuko­ricát júliusban kétszer öntöztük. A lucerna és a vö­röshere első ka­szálása után 2—3 öntözővíz adagot (40—42 mm) hasz­náltunk. A takar­mánynövényeket második kaszálás után szintén két­szer öntözzük. E- zenkívül a 110 hektáros kertésze­tet rendszeresen ellátjuk öntözővíz­zel. Hogy meny­nyire gazdaságos az öntözés szá­munkra? A gabo­nafélékből 6—10 mázsával értünk el nagyobb hozamot, a cukorrépából és a kukoricából pe­dig hektáronként 502 mázsát, Illetve szemesen 68 má­zsát értünk el. A többéves takarmá­nyoknál 90—100 mázsás hektárát­laggal dicsekedhe­tünk. A szövetkezet agronómusai Urban Jozef és Szabő Fló­rián mosolyogva nézik a szép cukorrépát. Kajtor Pál 63 mm. Ez év áprisilásban 48,7 mm csapadék hullott, de májusban és jú­niusban csupán 36,7, illetve 34,8 mm volt a lehullott csapadék mennyisé­ge, így a többéves átlaghoz viszonyít­va májusban 18,2, Júniusban pedig 28,2 mm-rel esett kevesebb eső. A hiányzó vízmennyiséget tehát öntö­zéssel kellett pótolni. AZ ÖNTÖZÉS ELŐNYEIRŐL még Danada Istvánnal, az öntözéses gazdálkodási kutatóintézet vágsely­­lyet dolgozójával is váltottam néhány szót, aki már több éven keresztül ér­tékeli az öntözés termésnövelő ha­tását. — Tapasztalataink szerint gazdasá­gos az öntözés — mondja meggyő­zően Danada István. A gabonafélék­nél az öntözött búza a járási átlag­hoz viszonyítva 1966-ban 2,32 mázsá­val, 1967-ben 4,62, 1968-ban pedig már 10,3 mázsával termett többet hektáronként. A tavaszi árpánál is hasonló a helyzet, hiszen 1966-ban még 0,3 mázsával a járási átlag alatt voltunk, ami a fent említett években 1,47 illetve 9,87 mázsával emelkedett a járási átlag fölé. Több éve figyelem például a peredi szövetkezetben az öntözés kedvező hatását. Tavaly pél­dául a Bezosztája búza 369,7 hektá­ron 44,2 mázsát, a Mironovszkája fajta 118,4 hektáron átlagosan 38,5 mázsát termett, de egy 8 hektáros parcellán egy francia búzafajtáből 53,25 mázsa volt az átlagos hektár­hozam. Az 503,1 hektáron termesztett őszi búza termésátlaga 42,8 mázsa volt. Az árpánál a Jantár fajta 155,2 hektáron 41,13 mázsát, a Diamant pe­dig 18,4 hektáron 42,15 mázsát ter­mett. Ez bizony nem rossz eredmény, hiszen 180 hektáron 41,03 mázsa volt az árpa átlagos hektárhozama. Az ér­tékeléseink alapján az öntözött búza­parcellán 50,13 mázsa, de ahol nem öntöztek, csak 44,96 mázsa volt a hektárhozam. Általában mintegy 6— 10 mázsával, de 1968-ban egyes par­cellákon még 20 mázsával is az ön­A galántai járás Vágkirályfa községe mellett a Vág folyón lehorgonyzott hajón elhelyezett két szivattyú segítségével a fo­lyó vizét a fő-vezető csövekbe juttatják, ahonnan a földalatti vezetékeken és a szó­rófejeken kersztül a növényekhez jut az éltető víz. J. Kovács, J. Popluhár, M. Kovács és V. Jurkeme gépkezelők két műszak alatt több mint 130 ezer köbméter vizet szivaty­­tyúznak ki a Vágból, s ezzel a vízmennyi­séggel Galántán, Kajaion, Tósnyárasdon, Vágkirályfán, Vágsellyén, üeákiban, Pere­den, Zsigárdon, Farkasdon, Hatmány-majo­­ron és Királyréven öntözik a szomjas növé­nyeket. Gyakran a folyó vízállása alacsony, s csak a távoli, madunicei víztárolóból ka­pott víz révén tudják fedezni a szükségle­tet. A hajó közelében egy kisebbb gátat építenek, amely lehetővé teszi a vízszint 40 cm-es emelését a szivattyúk közelében. Azáltal zökkenőmentes a mintegy 10 ezer hektáros terület öntözése. B. DUŠEK

Next

/
Thumbnails
Contents