Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-01 / 31. szám
4. „SZABAD ^FÖLDMŰVES. .1970. augusztus 1« Miért borús az elnök arca? Az öntözővíz tervszerű felhasználása — Itt a lók viz és a földjeink szomjaznak — mondta kesernyésen Görfel mérnök. A víz, a csapadék a növények' életét jelenti. A mai modern világban, ha nem is erednek meg az ég csatornái, öntözéssel pótolni tudják az esőt. A szocializmust építő országokban különösen az utóbbi évtizedekben üzentek hadat a természetnek, és az öntözőberendezések egész sorát létesítették. Jókán (Jelka — galántai járás) ebben az évben újabb 1020 hektárnyi területen létesítettek öntözőberendezést. örült a közös vezetősége, a tagság, hogy a határuk jelentős részén szabályozhatják a föld nedvességtartalmát. Bíztak, reménykedtek, hogy az aszályosnak ígérkező nyár derekán öntözni tudják a cukorrépát, pillangósokat és más kultúrákat. Sajnos, nem így történt. Görfel mérnök, szövetkezeti elnökkel a dévényi ünnepélyen találkoztam. Az ott levők legtöbbje derűs hangulatban élvezte a színpompás műsort. Görfel elvtárs azonban kedvetlennek látszott, borús volt az arca. — Csak nincs valami baj? — kérdeztem az ismerős szakembertől? — De bizony van! Alig néhány milliméternyi csapadék volt a nyáron. Lassan minden tönkremegy á határban. A tervek szerint viszont már július elejétől öntözhettünk volna újabb 1000 hektárt. Az Állami Talajjavító Vállalat képviselője, a Doprastav, át is adta a berendezést. Igen ám, de a Krompachy-i üzem nem készítette el a transzformátort, s a bratislavai Elektromontáž a vonalkapcsalót. Most állunk, mint szamár a hegyen. Van és mégsincs öntözőberendezésünk. Eltelt néhány hét és az elnökkel együtt róttuk a szikkadt határt. Közben találkoztunk az olomouci Sigma üzem képviselőjével. — Mi mindent megtettünk — hajtogatta. — De amíg a transzformátor és a vonalkapcsoló meg nem érkezik, az ötnözőberendezést nem lehet üzemeltetni. Görfel mérnök' azóta fűhöz-fához fordul, kér, érvel, de sajnos, az öntözőberendezés hiányzó kellékeit ma sem tudja mikor kapják meg az említett üzemektől. Pedig annak idején megígérték, hogy a meghatározott időpontban (legkésőbb július végéig) leszállítják. Államunk több mint 9 millió koronát fektetett be az öntözőberendezésbe, amelyet felelőtlenség vagy nemtörődömség miatt az aszályos nyáron nem tudtak használni. Az elnök számítása szerint legalább 1 millió koronával többet termeltek volna az 1000 hektáron, ha lűlius végén üzemel a berendezés. De nem üzemelt, s a tagság és vezetőség érthetően az elnököt zaklatja. Az pedig lót-fut olyasmi után, aminek a megoldása végeredményben nem is az 6 feladata. Nem tudom, egy öntözőberendezés létesítésénél miért kell annyi üzemnek kooperálni. De ha már így oldották meg, az Állami Talajjavító Vállalat Igazgatósága hasson oda, hogy a kooperáló üzemek teljesítsék vállalt kötelességüket és egy több milliós beruházás ne maradjon a legfontosabb időszakban kihasználatlanul. TÖTH DEZSŐ Az öntözőberendezés korszerű szivattyúállomásé még nem üzemel. Á mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a termelés állandó fokozása. Ennek érdekében minden lehetőséget ki kell használni. Ismeretes« hogy az utóbbi években Szlovákiában is jelentősen csökkent a szántóterület. A statisztika szerint 1960-ban még 1761 millió hektár szántóföldet tartottak nyílván, de ez 1968-ban már 1697 millió hektárra csökkent. Egy lakosra tehát 58,54 ár mezőgazdasági és 37,69 ár szántóföld esik. Ezek az adatok ^zt bizonyítják, hogy Szlovákiában is csak intenzív mezőgazdasági termeléssel lehetséges lépést tartania fejlődéssel. A Jövőben előtérbe kell helyezni azokat az eljárásokat, amelyek jelentősen növelik a termelést. Ezek közé tartozik az öntözés is, amely hasznos befektetésnek bizonyult, mert lényegesen fokozza a mezőgazdasági termelést. Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben mintegy 120 ezer hektár föld öntözhető, ami a szántóföld 14 százalékát képezi. Jelenleg 7 nagyterületű öntözőrendszer működik Szlovákia területén. Közülük a Vágsellye—Gúta nagyterületű öntözőrendszer igazgatóságát látogattuk meg, hogy elbeszélgessünk az öntözés terén elért eredményekről. A tűző napsugár erejét még az Irodában is éreztük. Bizony, ilyenkor Jól esett legalább a vízről beszélgetni. — A legfontosabb feladatunk a mezőgazdasági üzemek öntözővízigényét kielégíteni — kezdte a beszélgetést, Slobodník Frantiíek üzemeltetési technikus. — Hány hektárt öntöznek? — érdeklődöm. — Hatáskörünkbe majdnem 10 ezer hektár szántóföld öntözése tartozik. Az öntözőrendszer építésének első szakasza 1968-ban már 7284 hektár szántóföld öntözését tette lehetővé. Tavaly ez a terület 2514 hektárral bővült. Az idén július 2-ig 5158 hektárt öntöztünk, és erre a célra 2 millió 328 ezer köbméter vizet használtunk fel. — Hány mezőgazdasági üzem tartozik az igazgatósághoz? — Összesen 13 gazdaságnak szolgáltatunk öntözővizet. Egyébként az öntözést a Deáki Állami Gazdaság, a peredi, deáki és a vágsellyei földművesszövetkezetekben használják ki a legjobban. — Hogyan szervezik az öntözést? — A szervezést egy főagronómus, öt technikus együttműködésével végzik. A technikus hatáskörébe 1500— 2500 hektár mezőgazdasági földterület tartozik, és a hozzá tartozó 2—3 mezőgazdasági üzemben elkészíti az évi vízszükséglet, a munkaerők, és az alkatrész-szükséglet tervét, valamint kidolgozza az öntözés időtervét. A mezőgazdasági üzem agronómusával közösen heti öntözési tervet készít a zavartalan üzemeltetés érdekében. A legfontosabb feladat, hogy az időterv szerint a lehető legjobban kihasználják az öntözőberendezéseket. — Az öntözés tervének kidolgozásánál milyen tényezőket vesznek figyelembe? — Mindenekelőtt a növény vízigényéből és az időjárásból indulunk ki. Érdemes megemlíteni, hogy nálunk a sokéves csapadékátlag áprilisban 31 mm, májusban 55, Júniusban pedig tözés javára billent a mérleg nyelvi. Minden bizonnyal az idei termésnél is megmutatkozik majd az öntözés eredménye, hiszen tavaly ősszel különösen a vetés előtt nagy szükség volt az öntözésre. Sorolhatnánk még tovább a bizonyító számadatokat, mert az árpánál körülbelül 12 mázsás termésemelkedést eredményezett az öntözés, de a kukoricánál is 83—87—98 mázsa termett az ellenőrzött parcellákon. Nembeszélve a lucerna termesztéséről, ahol az egyik parcellán 142 mázsát, a másikon pedig 167 mázsát értek el. A FELSOROLT ADATOK helyességéről ismét meggyőződtem, amikor a vágsellyei szövetkezet elnökhelyettesével SEDLÄK MIKLÓSSAL beszélgettem. Itt mintegy 1200 hektár földterület öntözhető. Főleg a takarmánynövényeket és a kapásokat, de szükség szerint a gabonaféléket is öntözik. Így a Bezosztája 5 mázsával termett többet, az öntözött lucernából pedig 4—5 kaszálást nyernek. Ottjártunkkor éppen egy szemináriumot tartottak, a növények tápanyagellátásáról, öntözéses gazdálkodás mellett. Ezt az értekezletet évente más-más mezőgazdasági üzemben rendezik meg, mert országos viszonylatban 17 gazdaságban figyelik a nagy tápanyag felhasználás (300 kg tiszta tápanyag) és az öntözés kölcsönös hatását. PEREDEN Urban Jozef agronómus ismertette szövetkezetük öntözéses gazdálkodását. — Igyekszünk ésszerűen kihasználni az öntözés adta lehetőségeket. A gabonaféléket szükség szerint, vagyis a búzát ősszel a vetés előtt és után öntöztük, hogy elősegítsük az egyenletes kelést. A 130 hektár cukorrépa június 20-tól július 10-ig két 40—42 mm öntözővíz adagot kapott. A kukoricát júliusban kétszer öntöztük. A lucerna és a vöröshere első kaszálása után 2—3 öntözővíz adagot (40—42 mm) használtunk. A takarmánynövényeket második kaszálás után szintén kétszer öntözzük. E- zenkívül a 110 hektáros kertészetet rendszeresen ellátjuk öntözővízzel. Hogy menynyire gazdaságos az öntözés számunkra? A gabonafélékből 6—10 mázsával értünk el nagyobb hozamot, a cukorrépából és a kukoricából pedig hektáronként 502 mázsát, Illetve szemesen 68 mázsát értünk el. A többéves takarmányoknál 90—100 mázsás hektárátlaggal dicsekedhetünk. A szövetkezet agronómusai Urban Jozef és Szabő Flórián mosolyogva nézik a szép cukorrépát. Kajtor Pál 63 mm. Ez év áprisilásban 48,7 mm csapadék hullott, de májusban és júniusban csupán 36,7, illetve 34,8 mm volt a lehullott csapadék mennyisége, így a többéves átlaghoz viszonyítva májusban 18,2, Júniusban pedig 28,2 mm-rel esett kevesebb eső. A hiányzó vízmennyiséget tehát öntözéssel kellett pótolni. AZ ÖNTÖZÉS ELŐNYEIRŐL még Danada Istvánnal, az öntözéses gazdálkodási kutatóintézet vágselylyet dolgozójával is váltottam néhány szót, aki már több éven keresztül értékeli az öntözés termésnövelő hatását. — Tapasztalataink szerint gazdaságos az öntözés — mondja meggyőzően Danada István. A gabonaféléknél az öntözött búza a járási átlaghoz viszonyítva 1966-ban 2,32 mázsával, 1967-ben 4,62, 1968-ban pedig már 10,3 mázsával termett többet hektáronként. A tavaszi árpánál is hasonló a helyzet, hiszen 1966-ban még 0,3 mázsával a járási átlag alatt voltunk, ami a fent említett években 1,47 illetve 9,87 mázsával emelkedett a járási átlag fölé. Több éve figyelem például a peredi szövetkezetben az öntözés kedvező hatását. Tavaly például a Bezosztája búza 369,7 hektáron 44,2 mázsát, a Mironovszkája fajta 118,4 hektáron átlagosan 38,5 mázsát termett, de egy 8 hektáros parcellán egy francia búzafajtáből 53,25 mázsa volt az átlagos hektárhozam. Az 503,1 hektáron termesztett őszi búza termésátlaga 42,8 mázsa volt. Az árpánál a Jantár fajta 155,2 hektáron 41,13 mázsát, a Diamant pedig 18,4 hektáron 42,15 mázsát termett. Ez bizony nem rossz eredmény, hiszen 180 hektáron 41,03 mázsa volt az árpa átlagos hektárhozama. Az értékeléseink alapján az öntözött búzaparcellán 50,13 mázsa, de ahol nem öntöztek, csak 44,96 mázsa volt a hektárhozam. Általában mintegy 6— 10 mázsával, de 1968-ban egyes parcellákon még 20 mázsával is az önA galántai járás Vágkirályfa községe mellett a Vág folyón lehorgonyzott hajón elhelyezett két szivattyú segítségével a folyó vizét a fő-vezető csövekbe juttatják, ahonnan a földalatti vezetékeken és a szórófejeken kersztül a növényekhez jut az éltető víz. J. Kovács, J. Popluhár, M. Kovács és V. Jurkeme gépkezelők két műszak alatt több mint 130 ezer köbméter vizet szivatytyúznak ki a Vágból, s ezzel a vízmennyiséggel Galántán, Kajaion, Tósnyárasdon, Vágkirályfán, Vágsellyén, üeákiban, Pereden, Zsigárdon, Farkasdon, Hatmány-majoron és Királyréven öntözik a szomjas növényeket. Gyakran a folyó vízállása alacsony, s csak a távoli, madunicei víztárolóból kapott víz révén tudják fedezni a szükségletet. A hajó közelében egy kisebbb gátat építenek, amely lehetővé teszi a vízszint 40 cm-es emelését a szivattyúk közelében. Azáltal zökkenőmentes a mintegy 10 ezer hektáros terület öntözése. B. DUŠEK
