Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-25 / 30. szám

1870. július 25. SZABAD FÖLDMŰVES 15 Asszonyok között Meglátogattam a párkányi varro­dát, hogy riportot készítsek az itt dolgozó nők életéről, munkájáról és problémáiról. A varroda főnökét, Varga elvtársat nem találtam ott, azért Csesznaknéval, a varroda bér­elszámolójával beszélgettem. Megtud­tam, hogy az üzem a területi átszer­vezés után jött létre és csaknem 300 nőnek ad munkát. Az épület régi, elavult, nincs mosdója, zuhanyozója, tehát tisztálkodásra a munka befejez­tével nincs alkalom. Csesznakné re­méli, hogy ez az égető probléma a közeljövőben megoldódik. Az irodából az első műhelyt láto­gattuk meg, ahol csinos fiatalasz­­szony, Csányi Istvánná a mester. Egy kétgyermekes muzslai fiatal­asszony elmondja, hogy 1000—1200 koronát keres havonta, de nagyon sokat kell érte dolgoznia. Legjobban a második műszakra panaszkodik. Bernáth Gizella Kicsindről és Sóki Márta Béláról nem panaszkodik. Úgy a keresetükkel, mely 900-tól 1200 ko­ronáig terjedj mint a munkabeosztá­sukkal elégedettek. Nekik nincsenek problémáik a második műszakkal sem. Terveik? Pénzt keresni, szépen öltöz­ni, szórakozni, részt venni a legköze­lebbi üzemi kiránduláson és jól férj­hez menni. Kollárné megjegyzi, hogy jelenleg exportra dolgoznak Német­országba. Ez a hónap begyakorlás volt, s ez meglátszik majd a fizeté­sen is. Meggyőződtem róla, hogy a nyolc és fél óra alatt valóban nagyon sokat dolgoznak ezek az asszonyok. Munka után rájuk vár még a bevásárlás, főzés, takarítás, mosás stb. Azt javas­lom, hogy az itt dolgozó asszonyok férjei néha-néha tekintsék meg, mi­lyen fáradságos munkát végez élet­társuk. A látottak után bizonyára nem szégyenük majd kezükbe venni a bevásárlótáskát, vagy a seprűt, hogy megkönnyítsék feleségük mun­káját és részben levegyék vállukról a második műszak terheit. A Komáromi Mezőgazdasági Technikumban végzett diákok kap­csolatai a tanulmányok befejezése után nem szakadtak meg. Az igaz­gatóság gondot fordít az érettségi találkozók megrendezésére. Ugyan­is ezeken keresztül kísérik figye­lemmel az iskolából kikerült fia­talok eredményeit. Sajnos azonban a gondosan meg­szervezett érettségi találkozók je­lentőségét sokan nem veszik ko­molyan. Így volt ez az 1960-ban végzett állattenyésztési szak tíz-Egy 10 éves érettségi találkozó tapasztalatai éves érettségi találkozóján is. A Kassa és Gömör környékiek, vál­lalva az utazás költségeit és fára­dalmait, valamennyien jelen vol­tak, míg a komáromi járásból né­gyen, a közeli lévai járásból hár­man, a dunaszerdahelyiből ketten nem jelentek meg. Ez az érettségi találkozó a ha­gyományokhoz méltóan osztály­­főnöki órával kezdődött. Klokner elvtárs megszokott módján tájé­koztatta régi tanítványait az iskola területén történt változásokról. örvendetes, hogy a 25 végzett hallgatóból 21-en a mezőgazdaság­ban dolgoznak (2 állatorvosi, 3 pedig mérnöki minősítésben). Ezt követően a feltett kérdések­re válaszolt az osztályfőnök. Né­hány kérdést érdemes megemlíte­ni, pl. azt, vajon jobban felkészül­ve érkeznek-e ma a diákok az AKI-ból, mint a múltban? — Ami az elméleti tudást ille­ti, igen. A mezőgazdasági kérdé­sekben azonban ma már, sajnos, a falusi fiatal majdnem olyan tá­jékozatlan, mint a városi. Hiányos a végzős diákok szlovák tudása. — Van-e valami változás a tan­tervben? — Legnagyobb változás a gya­korlati oktatásban mutatkozik. A tanulók minden évben két hetet töltenek termelési gyakorlaton. Oj tantárgy bevezetése is várható, mint például a vadászat. Az osztályfőnöki órát bankett követte, melyen felelevenedtek a régi diákcsínyek. Hajnalban azzal búcsúztak a résztvevők, hogy öt év múlva ismét találkoznak. Kard­hordó György és Füssy László megígérték, megint vállalják a ren­dezést, remélve, hogy azon az érettségi találkozón mind a 25 diák jelen lesz. P. E. Majerszky Márton, Ipolyszalka Aratás Vágsellyén A vágsellyei szövetkezetben is folyik már az aratás. Sedlák Miklős al­­elnök elmondotta, hogy a múlt évi átlagtermésük búzából 43 mázsa volt hektáronként, és az idén is jó eredményt várnak. Az öt hazai kombájnon kívül négy morvaországi gép is segít az aratásnál. A munkából a nyaraló diákok is kiveszik a részüket. A szövetkezet egyik legnagyobb gondja a raktárhiány. A múlt évhez ha­sonlóan, az idén is mintegy 100 vagon gabonát ideiglenesen tárolják majd. Felvételünkön Sedlák Miklós (jobb oldalt), Mlynár mérnök mechanizátor és Vojtek az egyik pferoví kombájnos (középen) megbeszélik a teendőket. Van-e létjogosultságuk a körzeti hivataloknak a közigazgatásban? A nemzeti bizottságok államunk egyik fontos irányító és érdekvédel­mi szervei. Manapság sok szó esik jogkörük, feladataik kiszélesítéséről. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya is foglalkozott ezzel a kér­déssel és 1969. II. 3-án úgy döntött, hogy Szlovákia hat járásában kísér­letképpen ún. körzeti hivatalokat lé­tesítenek a HNB-ok részére. A lévai járásban már valamennyi helyi nemzeti bizottság munkáját kör­zeti hivatal irányítja. Ipolyszakálla­­son 1969. II. 18-án alakult meg és április 1-vel gyakorlatilag átvette a hat község 4500 lakosának irányítá­sát. E szerv több mint egyéves múltra tekint vissza. Szalai József, a körzeti hivatal el­nöke az egy év eredményeiről részle­tes elemzést készített el a körzethez tartozó valamennyi képviselő részére, akik a most folyó plenáris üléseken már tájékozottan szólhatnak hozzá a hivatal munkájához. Szalai elvtárs részletesen foglalko­zik az apparátus felépítésével, elő­nyeivel, hátrányaival'. Nézzünk apró­lékosan bele az Ipolyszakállasi Kör­zeti Hivatal munkájába. — Négy szakosztállyal dolgozunk: pénzügyi és vagyonkezelési, belügyi és mezőgazdasági, építkezési és köz­lekedési, szociális és ifjúságvédelmi osztályaink vannak. Valamennyinek az élén tapasztalt egyének állnak. Mint minden újnak, e szervnek is vannak előnyei és hátrányai is. Elő­ször vegyük bonckés alá az előnyö­ket. — Célunk a megalakulás pillana­tától kezdve a lakosság részére a gyors és kedvező ügyintézés, termé­szetesen a törvényadta lehetőségek szerint, vagyis a polgároknak nem kell minden apróságért a járási nem­zeti bizottságra utazníok. Szakelő­adóink minden két hétben fogadó­napot tartanak a hozzánk tartozó községekben. Nagyon sok elintézetlen ügyet vettunk át a helyi nemzeti bizottságoktól, melyeket nekünk sike­rült megoldanunk. (Pl. háztelkek ren­dezése, egyes középületek építésében segítség nyújtás az anyag beszerzésé­ben és a munka szervezésében.) Köz­benjárásunkra az elmúlt évben két fontos -állami utat portalanítottak. A polgárok többsége elégedett mun­kánkkal. Eddig nem érkezett hozzánk panasz. Jobb ütemben halad az adók és egyéb illetékek ínkasszálása. Át­vettük a HNB-tól az ún. büntető bi­zottság szerepét. Ha körzetünkben kisebb bűncselekmény történik, ak­kor azt mi tárgyaljuk az illetékes HNB képviselőjének a bevonásával. Szalai elvtárs a továbbiakban a hiá­nyosságokkal foglalkozott. — Eredetileg kitűzött feladatainkat csak részben tudjuk teljesíteni. Egy­részt azért, mert a kerületi nemzeti bizottságok megszüntetésével bizo­nyos ügyintézés á minisztériumokhoz tartozik, nem ruházódtak át a JNB- ra, s természetesen így a mi jogkö­rünk is kisebb lett, mert a JNB-okon sok olyan dolog maradt vissza, ame­lyet mi elintézhettünk volna. További nagy fogyatékosság, hogy a községekben nincs fizetett elnök, s így nincs mindennap ügyfélfogadás, s ezért jogosan kifogásolják más szervek azt, hogy a községekben a HNB hivatala gyakran zárva van és nem tudnak intézni semmit. Ezen ke­resztül a tömegpolitikai irányítás és a szervezés is hanyatlóban van. Ért­hető, hogy a HNB elnöknek csak a munkaidő után van ilyen dologra ideje, és valljuk be őszintén, egy fa­lusi embernek a ház körül is akad dolga, meg szabad időre is szüksége van, s így nagyon kevés ideje jut a közügyek intézésére. Komoly prob­lémát jelent nekünk, hogy szinte va­lamennyi községben invesztíciós épít­kezés folyik, és így nem győzzük az anyagbeszerzést végezni és a munka­­szervezést irányítani. Ezen a téren a helyi képviselők nagyobb aktivitást fejthetnének ki. Tény, hogy a község­ből nagyon hiányzik egy fizetett al­kalmazott. Jelenleg a körzeti hivatalok érté­kelése folyik. Az elhangzott Javasla­tokból, eredményekből, hibákból le kell szűrni a tanulságokat, s aztán a szövetségi kormány feladata lesz, hogy eldöntse, milyen szerepet tölt­hetnek be közigazgatásunkban a Kör­zeti Hivatalok. Pál Elemér, Zalaba Bajnokavatások után / ■ nyári kupamérkőzések A lévai járás 60 felnőtt és 50 ifjú­sági csapata július 5-én fejezte be az 1969/70-es bajnoki évadot. Drámai küzdelmekben nem volt hiány, hiszen a kerületi bajnokságban szereplő Slo­van Levice sorsa veszélyeztetve volt, ugyanígy a Spartak Tlmaőe is a ki­esés ellen küzdött az I. A osztályú kerületi bajnokságban. Az I. B. osztály keleti csoportjából Alsópélnek és Nagysallőnak kellett búcsút venni a kerületi bajnokságtól és ez automatikusan magával hozta a II. A osztályból két csapat: Oroszka és Málas kiesését. A bajnokság így az utolsó percig nagyon izgalmas volt. A járási bajnokság II. osztályában Ipolyság és Kozárovce küzdött a baj­noki címért. Egy pont előnnyel ezút­tal Kozárovce bizonyult jobbnak. Az ipolysági játékosok ősszel és tavasz­­szal is fölöslegesen pontokat vesztet­tek. Idegen pályákon és az utolsó mérkőzésen hiába győzték le kozárov­­cei ellenfelüket 10:0-ra, mégsem sike­rült kiharcolni a kerületi bajnokság­ba való jutást. A fiúk ezért egy kissé elkeseredtek, de úgy hisszük, az el­következendő bajnoki évadban nekik is sikerül feljutni abba az osztályba, amit ez a TE megérdemel. A II. В osztályban Fakóvezekény csapata biztosan szerezte meg bajno­ki címét, hiszen csak egy alkalom­mal szenvedett vereséget Ipolysza­­kállason. Ez az együttes negyedik éve harcolt a felsőbb osztályba való jutá­sért. Háromszor második helyen vég­zett. A csapat tagjai megérdemelt tíz napos üdülésre mennek a Balatonra. A két III. osztályban ádáz küzdel­met vívtak a csapatok а II. В osz­tályba való jutásért. A nyugati cso­portban Nagykoszmály csapata lett az első. Az együttes egész évadban kiegyensúlyozott teljesítményt nyúj­tott és már az induláskor senkit sem hagyott kétségbe affelől, hogy egy osztállyal feljebb jut. A keleti csoportban az utolsó mér­kőzésen dőlt el a bajnoki cím sorsa. A zselízi Slovan tartalékcsapata és a déméndi Družstevník fej-fej mellett haladt egész évben. A déméndi labda­rúgóknak egy pont előnnyel sikerült megnyerni a bajnoki elmet. A fiúk ősszel а II. В osztályban jő játékkal azt szeretnék bebizonyítani, hogy ettől a bajnokságtól sem kell félni. А IV. osztályokban Garamszőlős (Rybník) csapata lett a bajnok, míg a keleti csoportban Felsőszemeréd (Horné Semerovce) szerezte meg a III. osztályba való szereplés jogát. A bajnoki küzdelmek után azonnal megindultak a nyári kupamérkőzé­sek, amelyek az aratási időszak alatt sem szünetelnek és augusztus köze­péig zajlanak le. A csapatok meg­vendégelik egymást, a kassza meg­telik pénzzel, amire nagy szükség lesz a bajnoki évad során. A szövet­kezetek sem maradnak adósak. A le­hetőségeknek megfelelően biztosíta­nak frissítőket, kolbászt, hurkát, pe­csenyét vagy pörköltet. Eddig nagyon szép sportnapokat rendeztek Alsótú­ron (Dolné Túrovce), Fegyverneken (Zbrojníky), Deménden (Demandice), Besén (Beša), Ipolyszakállason (Ipeľ­ský Sokolec) és Paláston (Plášťovce). A kupamérkőzések mellett egy egész sor magas színvonalú barátságos mérkőzés kerül lebonyolításra. A TE Zsember (Žemberovce) csapata pél­dául a Spartak Trnavát látta vendé­gül. A trnavaiak a gyűgyi fürdőben tartják alapozásukat, nos hát a szom­szédos TE kihasználta az adott alkal­mat. A szántól labdarúgók (Santovka) a vietnami utánpótlás vegyes csapa­tával játszottak. A falusi szurkoló már nem tudja elképzelni vasárnap délutánját sport­­találkozó nélkül. A sportszervezetek és szövetkezetek vezetői azon fára­doznak, hogy minden drukker kelle­mes élményei lépjen másnap munká­ba. Ez legtöbbször sikerül is. Belány! János ÉERESZTREJTYÉ8Y шшшш AFORIZMA VÍZSZINTES: 1. Aforizmánk első része, folytatva a függőleges 10. és a vízszintes 33. sor­ban. 10. Tiltószó. 11. Kutyafaj. 12. Szenegál fővárosa. 13. Szerb népi tánc. 15. Princípiu­ma. 17. Spanyol férfinév. 18. Kér­­döszó. 20. Hajadon. 22. Tisza nagyob­bik része. 23. Ab­lakban vanl 24. Ró­mai ötvenegy. 26. Szlovák lelkész. 28. Kettős betű. 29. Ib­sen ismert drámá­ja. 31. Nem arra. 35. Davos betűi felcserélve. 37. Ál­lati hang. 38. A macskát is ezzel a szóval kergetjük el. 40. T-betűvel a vé­gén: égtáj. 41. An­na szlovák bece­neve. 43. Pest be­tűi felcserélve. 45. Messzeség. 46. Ál­lami illeték. 48. Német lélegzet. 50. Rangjelző szócs­ka. 51. Névelő. 53. Idom. 54. Birtokos rag. 56. Omladék. 60. Alumínium vegy­­jele. 63. Nem arra. 64. Nem valódi. 66. Élénk. 70. Hangtalan torna. 71. Sír. FÜGGŐLEGES: 1. Oxigénigényes. 2. Névelő (ford.). 3. ö. G. E. 4. Test­rész. 5. Elhagyatottak. 6. Tamás Dé­nes. 7. Ä. A. J. 9. Olyan hely a siva­tagban, ahol növényzet és víz van. 14. Véd. 16. Éhségét enyhítené. 19. Állatok puha fekvőhelyéül szolgál. 21. Scotland___25. Irat. 27. Látás szlo­vákul. 29. A test része. 30. Hangszer névelővel. 32. Történet. 34. Angol sze­szes ital. 36. Skandináv férfinév. 39. Tengeri hal. 42. Község Bács megyé­ben. 44. Lézeng. 47. Folyó Romániá­ban. 49. Költött történet. 52. Allatkert (fon.). 55. Könyörgött. 57. Időmegha­tározás. 58. Vízisportot űz. 59. Azonos betűk. 61. A felsőfok jele. 62. S. E. Y. 65. Lengyel Menyhért biogramja. 67. Hangtalan lóg. 68. Leányom férje. 69. Ismeretlen adakozó névjele. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 10. és a vízszintes 33. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 28. számában közölt keresztrejtvény megfejtése a következő: „A tejtermelés és tejfogyasztás fo­kozása népegészségügyi érdek.“ Könyvjutalomban részesülnek: Trencsik Imre, Virt Szabó István, Тек. Hrádok Schreiber István, Buzita

Next

/
Thumbnails
Contents