Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-04 / 27. szám
1970. július 4. SZABAD FÖLDMŰVES Biztonságos aratást Ismét közelednek az aratás és a cséplés napjai, amikor a munka teljesen leköti a földeken dolgozó emberek figyelmét, és ezért gyakran megfeledkeznek az egészségvédelem szabályairól. Márpedig ezeknek a szabályoknak, jobban mondva az egészségvédelmi utasításoknak egyaránt fokozott figyelmet kellene szentelniük. Köztudott, hogy az idény- és csúcsmunka, tehát főleg a gabona, a kapásnövények s a silózásra alkalmas takarmánynövények betakarításának napjaiban nagyon gyakoriak a balesetek, amelyek — sajnos — évről évre megismétlődnek. Többnyire azonosak a balesetek okai is: a mezőgazdasági gépek szakszerűtlen vagy felelőtlen kezelése, a megfontolatlan munkaszervezés, a gépek elhanyagolt állapota, stb. Az aratás és a betakarítás kimerítő munka, hiszen az emberek gyakran túlóráznak, s éjszaka is dolgoznak. Munkájukat aratáskor többnyire kánikulában, a kapásnövények betakarítását pedig rendszerint hideg, nedves Időben kell végezniük. Sok esetben zajos, poros környezetben dolgoznak. Ezek, és egyéb hátrányos befolyások növelik a balesetveszélyt. Ezért minden mezőgazdasági idénymunkát lelkiismeretes és szakszerű ellenőrzésnek kell megelőznie, amelynek egyaránt ki kell terjednie minden gépre, azok védőburkolatára, hágcsóvasára vagy hágcsódeszkájára, egyéb védőberendezéseire, stb. A gépesített aratás teljes sikere s a balesetveszély minimálisra csökkentése a munka alapos előkészítésétől s a célszerű munkaszervezéstől függ. Nyilvánvaló tehát, hogy nem mellőzhető: # a gépek szakszerű előkészítése a betakarításra, |s a betakarítás fázisaihoz igazodó munkaszervezés sem. Az aratás előkészítése során feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy elegendő s jól karbantartott szállítóberendezés álljon rendelkezésre. A termés folyamatos betakarítása és elszállítása csak így biztosítható. Természetesen arra is ügyelni kell, hogy semmi se gátolja a gépek s a teherkocsik mozgását, legyen tehát elegendő hely, ahol megfordulhatnak, hátrálhatnak, stb. Ha szűk helyen kell mozogniuk, ez egyrészt Időveszteséget, másrészt fokozott balesetveszélyt jelent. A termés megosztott betakarításához legalább annyi dolgozó kell, hogy a gépeket szakszerűen és biztonságosan kezelhessék. A munkaműveleteket szakképzett dolgozó (mezőgazdász, gépesítő) irányítsa. Gondoskodnia kell a gépek, a közlekedési eszközök, s a szállítóberendezések célszerű beosztásáról, de arról is, hogy mindenki tudja, hol, mikor, s milyen munkát kell elvégeznie. Ezenkívül arra is ügyelnie kell, hogy az emberek megfelelően s biztonságosan végezzék munkájukat. A megosztott betakarítás első fázisa a gabona rendre vágása. A mezőgazdasági üzemek vezetőségének kötelessége arról gondoskodni, hogy a rendrakó gépek áttételeit védőburkolattal fedjék. Ahol kombájnnal aratnak, ott könynyen érheti baleset a kombájnvezető segítőtársát. Leeshet a gépről, de különösen olyankor szenvedhet sérülést, amikor menet közben tisztítja az áttételeket vagy beszabályozza a szerkezetet, stb. A balesetek többnyire akkor fordulnak elő, amikor a kombájnos vagy segítőtársa felszáll a kombájnra, illetve leszáll róla. Az ilyen baleseteket könnyen meg lehet előzni. Elegendő, ha a kombájnra biztonságos hágcsót és jól megmarkolható fogantyút szerelnek. BtMÜTATó A SUPRA-B takarmányadagoló gép A sertéshizlaldák számára kiváló szolgálatokat tesz a SUPRA-B jelzésű gép, amely a száraz, a szemcsésített, illetve a nedves takarmánykeverékek szállítását és adagolását könynyíti meg. E géppel egy menetben 700 sertésnek adagolhatjuk egyszerre a takarmányt. A gép hajtóművel ellátott keverőból, a futóműből, a szalagos adagolóból és az elektromos kapcsolótáblából áll. Legfontosabb része a keverőkád, melynek homlokterében hajtókar hozza mozgásba a keverőlapátokat és a két törlőkést. A hajtókart 7,5 kW teljesítményű elektromotor hajtja ékszíjáttétellel. A mellső tengelyt láncáttétel mozgatja egy 0,75 kW erősségű elektromotor segítségével. Kivezető nyílása elzárható és a kád alsó részének közepén helyezkedik el. A takarmány adagolását a nyílás elzárásával, illetve megnyitásával szabályozzák. A takarmányt a kivezető nyílás alatt elhelyezett szállítószalag juttatja az etetővályúba. A szállítószalagot egy 0,75 kW teljesítményű elektromotor hajtja. A szalag a kívánt irányba, jobbra, illetve balra szállíthatja a takarmányt. A gép elején található a kapcsolótábla s itt helyezték el a biztosítékokat is. Az áramot egy 4X2,5 mm2 kábel juttatja a géphez. A szállítószalag fölé égőket szereltek, hogy a takarmány adagolásakor a látási vi-A nŕn »«fi szonyok javuljanak. A gép kezelését a személyzet a gép elején elhelyezett irányító állásból végzi menet közben is. KEZELÉSE ÉS KARBANTARTÄSA Munka közben a keverőkád ajtaját zárva kell tartani. Amint a gépet leállítjuk az áram fő kapcsolóját nullára állítjuk. Továbbá a gépet nem szabad megindítani, ha a keverötengely védőburkát és az áttételi villanymotor fedelét levettük. A gép villanyberendezéséhez csak az erre kellő képesítéssel rendelkező villanyszerelő nyúlhat. A gépet az előirt zsírzási terv szerint kenjük. Naponta zsírozni kell a keverötengely csapágyait. Hetente egyszer zsírozzuk az áttételi szekrényt és a szállító zsfrzófejeit. Tizennégy naponként cseréljük a forgattyúszekrényben és az elektromotor áttételi szekrényében az olajat. Havonta egyszer olajjal kenjük meg a szállítószalagot hajtó láncáttételt. Rendszeresen megfeszítjük a láncokat és az ékszíjakat. Az ellenőrzés után az összes védőburkot helyére teszszük. Hogy a takarmányt a higiéniai előírások figyelembevétele mellett állítsuk elő, szükséges, hogy a nedves takarmányok keverése és kiürítése után a gépet gondosan megtisztítsuk a takarmánymaradékoktól. Hossza.................................... . 3260 mm Szélessége ............................. . 1350 mm Magassága a vezetőárbóccal A futómű kerekeinek nyom. 2270 mm távolsága .... . 800 mm A kerekek átmérője . 395 mm Az üres gép önsúlya 1814 kg A keverékkád űrtartalma . A kád legnagyobb befogadó-2128 dem3 képessége .... . 750—1000 kg A keverőlapátok száma 18 db A törlőkések száma A keverőtengely forgási sebes2 db sége ............................. 11,8 ford./perc-1 A gép haladási sebessége . . 20,3 m/perc-1 A szállítószalag szélessége A szállítószalag haladási . 290 mm sebessége .... . 78,9 m/prec-1 DEZIDER MOSNÝ mérnök Kombájnos aratásra többnyire forró nyári napokon kerül sor. Ilyenkor nagyon fontos a kombájn nemcsak biztonságos, hanem kényelmes kezelése s vezetése. Sok függ tehát attól is, hogy milyen a kombájn nyerge. A kombájn vezetését és kezelését nagyon megnehezíti a por, a gabonaszemek s a pelyva apró részecskéi, amelyek a cséplőszerkezetből s a csigás szállítóról a rendfelszedő részbe jutnak, majd a szó szoros értelmében belepi a kombájnvezetőt és segítőtársát. Munkájukat nagyon megkönynyítheti, ha a kombájnra szerelt „ciklon“ ott szívja fel a port, ahol keletkezik (a cséplődobban, a szalmarázóban, az aratószerkezetben és a csigás szállítószalagon.) A legegyszerűbb megoldást az ún. légfüggöny teszi lehetővé. A légfüggöny a kombájnvezetőnek és segítőtársának munkaszlntje körül állandó légáramlást idéz elő. Ha nem fúj erős szél, akkor a gabona- és szalmatörek nem hatolhat át a légfüggönyön, sőt az esőcseppek sem. A kombájnosok így zavartalanul dolgozhatnak. A legújabb típusú kombájnok vezetőfülkéje már légkondicionált. Ahol az említett berendezések nem védik a portól a kombájnvezetőt és segítőtársát, ott legalább védőszemüveg, fülvédő, esetleg pormentesítő légzőkészülék álljon rendelkezésükre. Kombájnvezető csak az lehet, aki szaktanfolyamot végzett és hajtási igazolványt szerzett. Ez a követelmény segítőtársára is vonatkozik, mert alkalmasnak kell lennie arra, hogy munka közben bármikor 6 vezethesse és szakszerűen kezelhesse a kombájnt, tehát a kombájnossal felváltva dolgozhassanak. Aratásra csak olyan kombájnok' használhatók, amelyeknek jobboldali áttételei előírásosan burkoltak és védőburkolattal van ellátva átszóró készülékük, osztótárcsájuk, valamint a kalászokat meg a gabonaszemeket továbbító szerkezetük is. A kombájnvezető és segítőtársa szilárdan rögzített munkaszintjét és a kombájn hágcsóit állandóan tisztán kell tartani. Minden kombájnban mellőzhetetlen az elsősegély esetén szükséges kötszert és gyógyszereket tartalmazó ládikó Is. Menet közben tilos ф a vágószerkezet, illetve a motolla előtt járni (javítás közben alá kell támasztani); • a vágószerkezet (vagy a motolla), a szállítómű, a terelőcsiga, a láncok, az ékszíjak, stb. tisztogatása; • a rosszul működő szerkezetek javítgatása (ilyenkor a kombájnt le kell állítani). A kombájnos aratás idején szigorúan be kell tartani a tűzvédelmi utasításokat, amelyek egyben balesetelhárítási Intézkedések is. Évről-évre nagyon sok kombájn volt a lángok martaléka, például 1963-ban, 1965-től 1967-ig és 1968-ban csupán Szlovákiában több mint 30 kombájn égett el. Az égő kombájnokból kicsapó lángok a termést is veszélyeztetik és a mentésben részvevők közül aránylag sokan szenvednek égési sebeket. Ezeket a tűzvészeket rendszerint az okozza, hogy az emberek munka közben nem ellenőrzik a mezőgazdasági gépeket. A gépek forgó áttételért si a kerekek féltengelyére csavarodó' szalmaszálak és egyéb növényszárak az állandó súrlódás következtében átforrósodnak, majd meggyűlnek és lángba, borítják a kombájnt, amelyről a tűz nagyon gyorsan elharapódzik a tarlón s a még lábon álló gabonába. A kombájn villamos berendezésének elhanyagolása, vagy felületes karbantartása is sok bajt okozhat. A kapcsolódobozra s a védőkapcsolőra lerakodó por, pelyva, stb. rövidzárlatot okozhat, a kipattanó szikrák pedig lángba boríthatják a kombájnt. Az említett okokból különösen a 2M—330 típusú kombájnok károsodnak. A már említett tűzvédelem műszaki feltételei tulajdonképpen azonosak a következő tűzbiztonsági szabályokkal: A kombájn eléktromos elemeit gyorselzáró fedéllel és sűrű, kettős rostával befedett szellőző nyílásokkal ellátott dobozban (szekrénykében) kell tartani. A 12—14 voltos elemek kapcsolója legyen védőburkolatban. Az indítómű vezetéke legyen gumiburkolatban, amelyet nem szabad eltávolítani. Minden kombájn felszereléséhez két, tetraklórral megtöltött kézi oltókészülék, két vaslapát, egy seprű és vitorlavászon tartozik. A kipufogó-vezeték a motor keretperemétől vezető könyökcsőben gyakran 550 fokra is felhevül, s ezért védő fémlemezzel kell ellátni. A kombájn motorját rendszeresen meg kell tisztítani a portól, az olajtól és egyéb szennytől. A por, — különösen ha olajjal kevert — rendkívül gyúlékony. A motor nafta és olajvezetéke, hengerblokkja, forgattyúcsapja, olajszűrője és hűtője közötti kapcsolóknak légmentesen kell zárulniuk. Aránylag gyakran szükséges a kombájnnak és üzemanyagvezetékének a javítása, ami azonban csak a már learatott vagy a még lábon álló gabonától legalább 30 m távolságban engedélyezhető. A motor kipufogójára szikrafogót kell szerelni. A motor átforrósodását rendszerint az okozza, hogy a hűtőcsövek betömődnek pelyvával és toklász-törekkel. Menet közben tilos a nafta s az olaj utántöltése. Ha a kombájn bármilyen okból tüzet fogna, úgy a kéznél levő vitorlavásznat kifeszítve kell megakadályozni a levegőnek a lángokhoz áramlását. Az égő üzemanyagot ne oltsuk vízzel. Akinek feltétlenül meg kell az égő kombájnt vagy gabonát közelítenie, annak okvetlenül le kell vetnie az olajjal s naftával átitatott felsőruháját, amely könnyen meggyulladhat. Köztudott, hogy az ember testén égő ruha lángjai okozzák a legsúlyosabb, sőt gyakran halálos égési sebeket. A kombájn működése közben s a gabonaföldeken szigorúan tilos a dohányzás! Az éjszaka kint hagyott kombájnok ne egymás mellett, hanem egymástól legalább 20 méter távolságban álljanak. A vasúti pálya közvetlen közelében álló gabonát korábban, tehát már a viaszérés idején, vagy zöldtakarmány készítésére alkalmas állapotban kell lekaszálni, és a pályatesttől minél messzibbre, de legalább 60—100 m távolságba kell szállítani. A vasútvonal mögött így keletkezett tarló végén a pályatesttel párhuzamos, 2 m széles védőbarázdát kell a tarló és a gabonaföld között szántani. A vasúti pálya mellett igen hatásos tűzvédelmi intézkedés a minél előbbi tarlóhántás. INCHEBA 70 BRATISLAVÄBAN most másodszor rendezték meg az INCHEBA Nemzetközi Vegyipari Vásárt, amelyen a bel- és külföldi gyártó cégek bemutathatják és kölcsönösen összehasonlíthatják legújabb készítményeiket, terményeiket. Nagy jelentőségű esemény ez, hiszen a vegyipar napjainkban a népgazdaság igen fontos ágazata és beláthatatlan távlati fejlődés előtt áll. Már mostani életünket is egyre nagyobb mértékben uralják a vegyipar által előállított anyagok. Hogy csak néhányat említsek a vegyipar termékei közül: vegyszerek, festékek, ragasztók, épületelemek, különféle szövetek és számtalan más használati cikk kerül ki a vegyipar boszorkánykonyhájából. A mezőgazdaságot ma már el sem tudjuk képzelni a gyomirtó, rovarölő, növekedésgátló és a fejlődést elősegítő vegyszerek, a vegyileg előállított műtrágyák, permetezőanyagok, fertőtlenítő szerek és legújabban a vegyi takarmányok és tápanyagok nélkül. Mindezeket vegyiparunk egyre nagyobb mennyiségben és kifogástalan minőségben igyekszik a termelés rendelkezésére bocsájtani. Megállapíthatjuk — nem kell jósnak lennünk —, hogy a vegyipar az eddiginél még nagyobb jelentőségre tesz szert az elkövetkezendő években. A vegyipari vásár megnyitásán megjelentek pártunk, a föderális kormányunk és nemzeti kormányaink vezető tényezői, valamint a diplomáciai testület képviselői. Megnyitó beszédében A. Barőák mérnök, külkereskedelmi miniszter értékelte a nemzetközi vásár jelentőségét, mely a brnói közszükségleti és gépipari nemzetközi vásárral együtt hazánkban a legjelentősebb ilyen rendezvények sorába tartozik. Beszédében hangsúlyozta, hogy a vegyi készítmények világkereskedelme rohamosan fejlődik. Míg 1966-ban a nemzetközi kereskedelemnek 5,8 °/o-át tette ki, addig már 1968-ban 8,2 %-ra emelkedett. A csehszlovák külkereskedelem is nagy figyelmet szentel a vegyi készítmények kivitelére. S éppen ennek a nemzetközi vásárnak küldetése, hogy elősegítse a további kereskedelmi kapcsolatok kiépítését. Az idei vásáron már 160 bel- és külföldi gyártó cég adott egymásnak találkát. Ez a találkozás lehetővé teszi szakembereink és az érdeklődők számára, hogy megismerkedjenek a vegyipar világszínvonalával, valamint e termelési ágazat hazai és külföldi termelési programjával. (obenau) ÜJ TRAKTOROK A SZOVJETUNIÓBAN A szovjet földművesek ebben az évben néhány új típusú traktort vásárolhatnak, amelyek a munkatermelékenység 20—50 százalékos növelését segítik 'elő számukra. Ma szovjetország-szerte legelterjedtebbek a 85 LE teljesítményű traktorok. A Harkovban gyártott, legújabb típusú traktor lóerő-teljesítménye ennek csaknem kétszerese. Amint azt a megejtett gyakorlati üzempróbák igazolták ez a traktor a szántást 15 kmlóra sebességgel tudja elvégezni. Az új traktort kétféle kivitelben — mint kerekes és mint lánctalpas traktort — gyártják. Oj traktor készül sorozatban a minszkt gépgyárban ts — egy Igen korszerű univerzális erőgép. A mezei munkák elvégzésén kívül jól felhasználható még az útépítési és egyéb munkáknál ts. A szovjet konstruktőrök néhány további traktortípus kifejlesztésén is dolgoznak, amelyeknek alkatrészeit unlftkálják, egységesítik. Jelenleg q fzovhozpk és a kolhozok traktorparkja körülbelül két pitlltó erőgépet tesz kt. A Szovjetunió a traktorgyártás terén világviszonylatban az első helyen áll. Csupán tavaly a Szovjetunióban 442 ezer traktort gyártottak. —ok— GAZDASÁGI növények TERMESZTÉSE SZÁNTÁS NÉLKÜL Svájcban kiértékelték a gazdasági növények szántás nélküli termesztésének eredményeit. Megmutatkozott, hogy a talaj kellőt szerkezetessége mellett, ha sikerül leküzdeni a gyomnövényeket és a kártevőket, olyan terméseredményt érnek el, mint a szokásos klaszszlkus talajművelés, tehát a hagyományos szántás alkalmazásával. A talajok elgyomosodása esetében azonban nem volt elegendő a gyomirtó vegyszerek alkalmazása. A szántatlan talajokon erősebb a mezei pockok, vakondok és a hernyók előfordulása. A talaj mechanikai ellenállása a gyökérrendszer behatolása éllen a szántatlan talajokon lényegesen nagyobb volt, mint a szántott földeken. Tehát a szántás nélküli növénytermesztés eddigi eredménye nem adott egyértelmű választ a feltett kérdésre, milyen előnyöket nyújt a szántás nélküli növénytermesztés. BOZAVETÉS__________ REPÜLŐGÉPPEL? Az USA Nyugat-Kentucky államában 1969-ben 7500 hektár területet vetettek be gabonával repülőgépek igénybevételével. Ezeken a területeken a hektárhozam 49 mázsát Is elért és a hagyományos módszerrel végzett vetéssel összehasonlítva a különbség aránylag csekély volt a, repülőgéppel törjénő1 vetés hátrányára. Megfigyelték azonban, hogy a vetést repülőgépekkel csupán a legkedvezőbb talajnedvességl, hőmérsékleti és megvilágítási adottságok Idején érdemes elvégezni, hogy az eredmény kielégítő legyen.
