Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-25 / 30. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) a szelekciót úgy végzik, hogy az anyai állományból a bakokat, az apai állományból pedig a nőstényeket selejtezik ki hizlalásra. A vágónyulak szállító cég által garantált vágási húsaránya (íej nélkül) 55 %-os. Kizárólag teljes értékű, különleges szemcsézett. nyúl táppal takarmányoznak, amelyet 4 fajta kivitelezésben készítenek el az illetékes takarmánykeverő üzem receptje szerint. A forgalomba hozott szemcsézett nyúltáp fajtái: A nőstények számára — 1 q 400 forint, A bakok számára — 1 q 400 forint, Nyúl tenyésztésre — 1 q 350 forint, Nyúlbroiler-hizlalásra — 1 q 350 forint. A szemcsézett nyúltáp kb. 20 % behozatalból származó komponenst tartalmaz. A pontos receptet az illetékes farmon lehet beszerezni. A tenyésznyulaknak naponta kétszer adnak szemcsézett nyúltápot, a hízóba fogott nyulak tetszés szerint táplálkozhatnak. A hízóba fogott nyulak 1 kg súlygyarapodásra 3 kg nyúltápot fogyasztanak el, beleértve a szoptatás ideje alatt anyaállatok által elfogyasztott mennyiséget is. A nyúlfarm vezetőinek szavai szerint az anyaállatok fedeztetése nem okoz különösebb gondot. Érdekes, hogy az előhasi anyanyulak kb. 40 °/o-a az ivadékait felfalja vagy eltapossa, a második elléskor az ilyen jellegű veszteség csupán 8 %-os, a harmadik elléskor pedig a normális keretek között mozog. Az eredményt lényegesen befolyásolja az állatok nyugtalanítása látogatások, a berendezések utólagos átalakítása, filmezés, fényképezés stb. alkalmával. Ezért az állami gazdaság elhatározta, hogy tanulmányi látogatások és tájékoztatás céljaira mintapavilont létesít. Ezen kívül nagy gondot fordítanak arra, hogy a nyúltáp ne tartalmazzon port és a szemcsék nagysága az előírt 5 mm körül mozogjon. A nyulakat nem oltják, a csarnokokat az ablakokra szerelt hálókkal védik a szúnyogok ellen. Á nőstények a bakokat napkelte élőt és napkelte után fogadják el a • legszívesebben. Amennyiben a termelőszövetkezetnek vagy állami gazdaságoknak tenyészállatokat adnak el, a 16 hetes nőstényt 270 forintért, a 18 hetes tenyészbakot pedig 320 forintért adják. Az exportra termelt vágónyulak 1 kg-jáért élő állapotban 25,70 forintot, levágott állapotban (fej nélkül) 54 forintot kapnak. A nyúlbőr ára 7—11 forint és a broilerek esetében nem tekintik prémnek. Jelenleg a nyúltenyészetet az átalakított sertéshizlaldában helyezték el, s ugyanerre a célra alakítják át a többi gazdasági épületet is. Az átalakított épületek ablakai kicsinyek, ezekre kapcsolták rá a szellőztetőberendezéseket. Villannyal világítanak. Az új épületekben, amelyeket alumíniumpanelekből és ablak nélkül építenek fel, izzólámpás megvilágítással számolnak. A világítást napi 12— 14 órára állítják be, a fényerősség 1 msenként 2,5 Lux, a hízónyulak esetében 2 Lux. A csarnok levegőjének viszonylagos nedvességtartalma nem haladhatja meg a 60—70 %-ot. A téli időszakban fűtőolajos aggregátummal fűtenek. A csarnok szellőztetésének módját kielégítőnek minősítették. Az ellenőrzést akkor végezték el, amikor a külső hőmérséklet + 30 °C körül mozgott. A szellőztető berendezés a baromfitelepről származik, komplett és hazai, magyar gyártmányú. Jelenleg az átalakított csarnokban a tenyésznyulakat két speciális négyláncú battériában szállásolták el, minden battéria (ketrectömb) 8 ketrecet tartalmaz az Angliában szokványos rendszer szerint. A ketrectömböket a csarnok hoszszanti irányával keresztirányban helyezték el, az új csarnokokban azonban hosszanti irányban elhelyezett ketrectömbökkel számolnak. Az anyaállatok és a bakok ketrecrend-A lépcsőzetes megoldású ketrectömb. (Kucsera Szliárd felvételei) szere eltérő a fiatal nyulak nevelésére használt ketrecek rendszerétől. A továbbtenyésztésre nevelt anyaállatokat ivadékaikkal együtt a kisnyulak leválasztásáig 1,20 m széles, 0,60 m mély és 0,45 m magas ketrecben tartják. A ketrec külső falát normális dróthálóból készítik, ennek Vs-át az emeletesen egymás felett elhelyezett 4 ketrec közös ajtaja tölti ki és további i/з-а a becsúsztatható etető és túlfolyős Itató elhelyezésére szolgál. A ketrecek alja deszkából készült s erre kb. 5 cm vastag faforgács és fűrészpor keverékéből származó réteget szórnak. A ketrecekbe nem helyeznek fészkeket. A többi ketrecet fémlemezekből készítik, csupán a felső ketreceket fedik be dróthálóval. A blokkok keretét szögvasból készítik, vagy pedig falécekből. A fűrészport hetente egyszer cserélik. A másik ketrectípus kissé eltérő kivitelezésű. A ketreceket hosszanti irányban lépcsőzetesen a keretre erősítik. A ketrec anyaga drótfonat és hornyolt lemez, a ketrec alját lyuggatott fémlemez képezi. Az ürülék és a vizelet a csarnok padlóján lejtősen megoldott gyűjtőaknába hull. Ezt a berendezést látogatásom idején még nem üzemeltették, ezért véleményt sem alkothattam róla. Hasonlóképpen nem állt módomban megtekinteni a nyúlbroilerek csoportos hizlalását sem. A vezető dolgozók tájékoztatása szerint a nyúlbroilereket fűrészporból álló almon, szokványosán elkerített térségekben tartják, s a fűrészport a turnusz váltásával egyidejűleg cserélik. A technológiai berendezés egyszerű és praktikus. Az állami gazdaság számításai szerint 200 anyaállat és azok kicsinyeinek gondozását egyetlen állatgondozóra bízhatják, a nyúltenyészetben egy állatgondozóra 400 nyúl, a broilerek hizlalásánál csoportos hizlalás esetén 1200 állat jut. Az állami gazdaság képviselőinek szaval szerint új csarnokok építésével, takarmánykeverő és saját vágóhíd létesítésével számolnak. DOBRÖCZI DODÓ ňya nem tartalmaz elég fehérjét ahhoz, hogy elég tojást termeljen, egy ideig saját szervezetében felhalmozott fehérjét használja el. Rövid idő múlva azonban A fehérjét később még pótolni lehet. A fiatal, fejlődésben levő baromfi gyakran képtelen átvészelni a fehérjehiányt. Ezért fontos, hogy elég fehérjét kapjon. A fehérje fontossága Valamennyi tápanyag közül talán a fehérjének van a legfontosabb szerepe a baromfi takarmányozásában. A tollazatnak csaknem 90 százaléka, a fiatal, növekedésben levő baromfi száraz anyagának pedig mintegy 60—70 százaléka fehérjéből áll. A tojás nagyrésze is fehérje. A takarmány rendszerint fedezi a létfenntartáshoz szükséges fehérjét, de nagyon gyakran hiányzik a termeléshez, a növekedéshez, a tojástermeléshez vagy a húsgyarapításhoz, tolltermeléshez szükséges fehérje. Ha a tojótyúk takarmáteljesen beszünteti a tojástermelést. A fejlődésben levő fiatal baromfi szervezete fehérjehiány esetén visszamarad a fejlődésben, elkorcsosul, kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben. Ennek hiánya, különösen, ha túl sok növendékbaromfit zsúfolunk össze kis helyen, nem ritkán kannibalizmushoz vezet. Nemcsak a fehérjehiány, hanem a fehérjetöbblet vagy túletetés is súlyos következményekkel járhat. Túlzottan igénybe veszi a máj és a vese munkáját, ami csökkenti a szervezet ellenállóképességét. Takarékoskodnunk kell a fehérjével azért is, mert ez a legdrágább összetevője a takarmánynak. A különféle ásványi anyagoknak, különösen a másznék, foszfornak és konyhasónak, a homoknak, zsíroknak, enzimeknek, antibiotikumoknak és a vitaminoknak egyre nagyobb szerepük van a korszerű baromfitakarmányozásban. (Msz) Halvédelem és ivadékutánpótlás I KCl Főnön A szólás-mondás azt tartja: „Ahol sok a fóka, kevés a hal!“ Egyes horgász-halász társaim ezt a maguk nyelvére fordítva így magyarázzák: azért gyér a zsákmány, mert a horgászok, főleg hétvégeken elözönlik a folyópartokat, tavak környékét, valósággal hemzsegnek a horgászvizeken... Valóban népes a sporthorgászok tábora. A csöndre, nyugalomra vágyók a mindennapi élet zaja elől a természetbe menekülnek, hátizsákkal, horgászfelszereléssel, ki-ki gyalogosan, kerékpáron, autóbuszon, vonaton, vagy saját személygépkocsiján. Pontos áttekintés nem áll rendelkezésünkre, mennyivel szaporodott az utóbbi évtizedek során a horgászok, halászok száma. Alighanem a többszöröse a háborúelőtti évekhez viszonyítva. Am a halállomány csökkenését, a szegényes halászzsákmányt csupán a horgászok, halászok számának gyors szaporodásával indokolni nem lehet. Ehhez sokminden hozzájárul. Számottevő az engedély nélküli horgászó-halászó. Közrejátszik a halfogási tilalmi időszak semmibevevése. Az ipari üzemek szennyvizének a folyókba engedése is igen tetemes kárt okoz a halállományban. (Ezt már több ízben szóvá tette, s erélyesen bírálta a szak- és napisajtó is, de vajmi kevés eredménnyel.) A törvény nem eléggé sújtott le azokra, akik a hibákat előidézték. Például a Német Demokratikus Köztársaságban olyan jogszabályokat érvényesítettek, miszerint az ipari üzem adó formájában fizet bizonyos pénzösszeget, s ezt az állam szennyvíztisztító berendezések építésére fordítja. így megvan rá a biztosíték, hogy a pénzösszeg csakis erre a célra fordítódik. A halállomány védelme ily módon nincs kitéve az egyes ipari üzemek felelős vezetői kényekedvének. Ilyen kármegelőző intézkedés bevezetésére a mi köztársaságunkban is szükség lenne, hogy ez a régóta vajúdó kérdés végre megoldódna. A többéves gyakorlat azt bizonyítja, a pereskedések, bírósági eljárások nem a legcélravezetőbbek, mert csak utólag bűnhődnek a tettesek. És nem is mindig olyan mértékben, mint ahogy azt a kártétel megkívánná. Tehát, megelőző intézkedésekre van szükség! Az államnak kellene egy olyan közeget kialakítania, amely összetételénél fogva hozzáértő, s nem érdeke a részrehajlás. Szükség mutatkozik egy műszaki csoportra. Ebben képviselve lennének a technikai szakemberek, kémikusok és biológusok. Ez a csoport megállapíthatnS, hol, milyen ipari üzemekben szükséges szennyvízszűrő - berendezések létrehozása, valamint a meglevők rendszeres, időszaki ellenőrzése üzemelés szempontjából. Még egy dolog: a horgászegyesületek — tisztelet a kivételnek — nem egyszer csak a haszonszerzésre összpontosítják figyelmüket. Ugyanakkor kevés gondot fordítanak a halállomány utánpótlására, az ivadék kihelyezésre s annak gondozására. Az ivadékutánpótlás jó példájával találkozhatunk a dunaszerdahelyi járás horgászvizein. Legalábbis ezt tudtuk meg Kosztra Zoltántól, a horgászegyesület gazdájától, aki elmondotta, hogy a múlt év őszén nem kevesebb mint 35 mázsa két- és háromnyaras ivadékot telepítettek (35—150 dg-osakat) a horgászegyesület tizenhét tavába, vizébe (ebből 10 kavicsgödör és ez le nem halászható, itt az oxigéndúsító | vízcsere nem oldható meg). I Belterjes haltermelésre csak az j úgynevezett Tőkési víz felelne j meg, amely forrásokból táplál- j kozik. A további halasítás: a j Tőkési -víz alsó szakaszára mintegy 3000 pici .süllőivadékot telepítettek,- a pozsonyeperjesi (Jahodná) kőgödörbe pedig 1000 darab harcsaivadék került. Viszont a Dékányi és j Nagyerdői vízbe 600 ezer süllő- j ikrát juttattak. S mi a helyzet idén? A járás horgászvizeibe körülbelül 300 ezer darab csukaivadékot helyeztek ki, ami nem j éppen kis mennyiség. Ojabb pontytelepítésekre is sok kerül: 53 mázsa két- és háromnyaras ponty utánpótlásával számolnak, hogy ne kelljen száraz, üres tarisznyával hazajárniuk a horgászoknak. örvendetes, halivadékellátással nincs baj. Beszerzése nem okoz különösebb gondot. A horgászjegyekre befizetett összeg 80 százalékát halivadék vásárlására fordítja a dunaszerdahelyi horgászegyesület. Ami a tagság létszámát illeti, tavaly meghaladta a hatszázat, ezenkívül ifi-horgász is volt vagy száztíz. Az idén sem lesz kevesebb a horgászat kedvelőinek száma. Hogy miért? Mert a horgászegyesület gondoskodik rendszeresen a halivadék utánpótlásáról, etetéséről és rendszeres védelméről. Ami a Tőkési víz belterjes kihasználását illeti, éppen ideje lenne már, hiszen ez a kérdés régóta húzódik. Ennek a népes sporthorgásztábor örülne a legjobban. Hiszen ők sem lennének elzárva a horgászat lehetőségeitől. N. Kovács István LEGNAGYOBB ÉRDEKLŐDÉS Feter-Paul, a kísérletező nyugatnémet horgász ismét hallat magáról. Legújabb a halak kapási kedve és a hőmérséklet összefüggéseivel foglalkozó tanulmányában azt állítja, hogy tapasztalatai szerint a halak kapása a 11 és 19 Celsius közötti vízfoknál a legkedvezőbb. Ennél magasabb vízhőmérséklet kialakulásával a halak a vízfenéken olyan tömegű rovarlárvát találnak, hogy lényegesen kisebb érdeklődést tanúsítanak a csalik és az etetőanyagok iránt. (Die Fischweid) Á TRANZISZTOROS HORGÁSZÁS A tranzisztortechnikán alapuló iparág az USA-ban a horgászok körében is felvevő piacot keres. Mintegy 80 dollárért olyan fejhallgatós készüléket ajánl, amelynek révén a halak által a vízben előidézett rezgéseket még 25 m mélységig is meg lehet hallani. A készülék a rezgéseket elektromos hullámokká alakítja át és így teszi hallhatóvá. A feltaláló állítása szerint kis gyakorlattal még azt is meg lehet állapítani, hogy a halak milyen irányban találhatók, sőt a zörejek alapján még az egyes halfajokat' is meg lehet különböztetni egymástól. Véleményünk szerint a fejhallgató és tranzisztor nélküli horgászás lényegesen élvezetesebb, mint ezzel a kétségtelenül igen érdekes találmánynyal. (Die Fischweid) ELSODRÓDIK A Duna három évvel ezelőtt nagy nyári áradása alkalmával a folyó bajorországi duzzasztott szakaszáról a szilvaorrú keszeg úgyszólván teljesen eltűnt. Ezzel szemben az áradás idején az ausztriai Duna-szakaszon tömegesen fordult elő. A halászok és a horgászok ezt a körülményt azzal magyarázták, hogy a szilvaorrú keszeg, a dévérkeszeggel és a karikakeszeggel szemben, az árnak kevésbé áll ellen és elsodródik. A bajor horgászok nagy örömére a szilvaorrú keszeg időnként már újból horogra akadt. Remélik, hogy az állomány hamarosan felszaporodik és különösen a téli hónapokban jő szórakozást nyújt Majd. (Fisch und Fangt Ki tudja mit hoz a szerencse?
