Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-25 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1970. július 25.. f Ül m* PPPlflll #ьbU*»» ж ....t<v, <$ - zz un. ~-- ■» Korszerű művelődési otthon a falu főterén. A nagyfödémesi (Veiké Ulany — galántal járás) szövetkezet gépjavító üzemében több 22—23 év körüli fiatalember dolgozik. Néhány évvel ezelőtt a Galántal Gépészeti Szakintézetben végeztek, és azóta — a katonai szolgálat letöltését kivéve — a szövetkezetben tevékenykednek. Havonta 1900 koronát keresnek, amivel elégedettek. Szerintük azok jövedelme se több, akik naponta utazgatnak a különböző munkahelyekre. Reggel fél héttől délután négyig tart a munkaidő. Sürgős esetekben nem nézik az órát, s addig végzik £ teendőket, amíg nem üzemképes a traktor, vagy más gép, berendezés. Takács László, Boros jános, Tornyai László és a szövetkezetben szorgoskodó fiatalok elégedettek sorsukkal. Igaz, a sürgős mezőgazdasági munkák idején kevés a szabadidő, mert segédkeznek a háztájiban, a családi ház mellett levő kertben. Más időszakban, főleg a hosszú téli estéken, szívesen művelődnének, szórakoznának, ha lehetőséget biztosítanának a számukra. A lehetőségekről és a fiatalok megbecsüléséről beszélgettünk az említett gépjavítókkal. Örömmel mondták, hogy munkahelyükön a tisztálkodási lehetőséget sokoldalúan biztosították, a műhely tágas, világos. Valami mégsem tetszik a fiúknak. Az, hogy a közös irányítói nem érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét. Ha a megszabott munkaidőn kívül javítanak (szükség esetén, még vasárnap is), ugyanannyi a fizetésük, mint más hónapokban. Azt szeretnék, ha valamiképpen jutalmaznák nemzeti bizottság épülete, a szép, rendezett park, szökőkút városias jelleget ad Födémesnek. Vajon elégedettek-e a művelődési és szórakozási lehetőségekkel a fiatalok? Részben igen, másrészt van kifogásolnivalójuk is. A szép, tágas müve- I lődési otthon nincs kellőképpen kihasználva, ritkán tartanak előadásokat, irodalmi esteket, szórakoztató műsorokat, zeneesteket. Igaz, a ven"ó déglőben szombat és vasárnap este Щ zenekar játszik, ám a kocsmai szőra- i kozás költséges, és sokszor ártalmas. Ami legfájóbb, az a mozi kérdése, i A közel 5000 lakosú községben nincs I; mozielőadás. Már több mint négy éve | tart ez az áldatlan állapot, és senki i nem intézkedik. Pedig a filmszínház olcsó és nemes szórakozást nyújtana, j Ezért nem értik a község irányítóit, miért nem foganatosítanak intézkedéseket. A fiúk kifogásolják azt is, miért nincs televízió a művelődési otthonban. Kihasználni a lehetőségeket a többletmunkájukat. Amit dicsérnek, a mester, Kucsera István őszinte segítőkészsége. Bevallották, a szaktanintézetből eléggé hiányos ismeretekkel kerültek az életbe, ezért a műhelyben kellett bővíteni szakmai tudásukat. Mivel a mester és az idősebb javítók készséggel álltak rendelkezésre, rövidesen elsajátították a legfontosabb tudnivalókat. Mit szeretnének még a fiúk? Azt, ha tanulmányi kirándulásokon bővíthetnék tudásukat. Örömmel mennének különböző kiállításokra és néznének meg kiválóan felszerelt műhelyeket. Igaz, szerveznek kirándulásokat, de azok főleg szórakozási jellegűek. Az utóbbi években szépen kiépült a falu főtere és olyan korszerű középületekkel rendelkeznek, amilyeneket kevés községben lehet látni. A rangos műyelődési otthon, a szövetkezet székháza, vendéglátó üzem, a Amíg a CSEMADOK mellett jól működött az ifjúsági klub, sokoldalú szórakozási lehetőség volt. A CSEMADOK szervezete különben csak télidőben mutat be egy-két színdarabot, s nem igen fejt ki sokoldalú tevékenységet. Az utóbbi időben az Ifjúsági szervezetben sem nagyon dolgoznak a fiatalok. Régebben a CSEMADOK-nak jónevű tánccsoportja is volt. Az utóbbi időben senki nem törődik az újjászervezéssel. Sporttevékenység terén a labdarúgáson kívül az asztaliteniszezők is működnek. A járási bajnokság II. osztályában játszó csapat játékának vasárnaponként! megtekintése szintén szórakozási lehetőség. A nagyfödémesi javítóműhely fiataljaival beszélgettem, életükről, gondjaikról. Ők említették, hogy a szövetkezeti funkcionáriusok körében eddig nem volt fiatal. Most örülnek, mert Takács Gyula mérnök, a nyitrai főiskola elvégzése után mint segédmechanizátor már otthon dolgozik, és jobban tolmácsolja majd igényeiket a szövetkezet vezetősége felé. Jó lenne, ha a község irányítói is felfigyelnének a fiatalok jogos kéréseire, és a filmvetítést lehetővé tennék. Persze, a társadalmi szervezetekkel karöltve többet törődhetnének a művelődési és szórakozási élet megszervezésével. Ahol olyan lehetőségek vannak, mint Nagyfödémesen, valóban pezsgő kulturális élet lehetne, S ezáltal a falujukban dolgozók sokoldalúbban szórakozhatnának. Igaz, a fiatalok se várják, hogy a szájukba repüljön a sültgalamb. Kérjenek, követeljenek, és ők is legyenek aktív résztvevők az újtípusú, kulturált falu formálásában. TÖTH DEZSŐ Tornyai László, Boros János, Takács László traktorjavítás közben. (JAPÄN MESE) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy óriási elefánt, amelyet az emberek meg akartak mérni, mert okvetlenül szükségük volt arra, hogy megtudják az állat súlyát. De akármerre is kerestek olyan nagy és erős mérleget, amelyre a hatalmas elefánt ráfért volna, bizony az egész országban nem találtak. — Mit tegyünk, mit tegyünk? — sopánkodtak. Hát amikor a legjobban törték a fejüket, odalépett hozzájuk egy kisfiú és megkérdezte bánatuk okát. — Mit értesz te ehhez! — mondta az egyik ember. De a másik barátságosabb volt, és bizony elmondta a kisfiúnak, hogy mi bántja ókét. — Meg kellene mérnünk ezt az elefántot, de az egész országban nincs akkora mérleg, amelyre ráférne. A kisfiú egy percig gondolkozott, aztán mondta: — Ha megbíztok bennem, szívesen megmutatom a módját, hogy nagy mérleg nélkül ts könnyű szerrel megtudhatjátok, milyen nehéz az elefánt. Az emberek eleinte nevettek a gyermeken, de mert nagyon kiváncsiak voltak, hát megengedték neki, hogy tegyen, amit jónak lát. Ekkor a fiú egy erős nagy csónakba szállt, és kérte az embereket, hogy tereljék be hozzá az elefántot. Alig került be az elefánt a csónakba, az menten mélyre süllyedt a vízbe. Most a fiú egy erős fekete széndarabbal megjelölte a csónak oldalán azt a helyet, ameddig a vízbe ért. Akkor aztán megint a partra szállította az elefántot. A csónak abban a percban, amikor kilépett belőle az elefánt, megint könnyű lett és a fekete koromjel az oldalán magasan állt ki a vízből. Ekkor a fiú köveket kért és azzal rakta tele a csónakot egészen addig, amíg a koromjel elérte a víz színét. Most már aztán könnyű volt a köveket részletekben — egy kisebb mérlegen is — megmérni. Így kapták meg az elefánt pontos súlyát. Az emberek boldogok voltak és dicsérték az okos kisfiút, aki ezzel a jó tanáccsal ilyen ügyesen a segítségükre sietett. (Ford.: Altay Margit) Erdó, víz, jó levegő, romantikus környezet — így lehetne jellemezni az Ipolysági Gyermek- és Ifjúsági Ház nyári táborát. A gyermekek kitűnően érzik magukat, a nagykürtösi és a lévai járás határán lévő dombokon. Ez természetes, mert lehet úszni, csónakázni, sportolni, s természetesen játszani. A kétszemélyes konstrukciós sátrakban kitűnően alszanak. Nagy, bűvös kocka „Na, pajtások“ — toppant be a szobába Zoli — meg tudtátok fejteni a múltkori kis kockám rejtvényeit? — Meg bizony! — Kiáltották kórusban a gyerekek. — A bűvös szám a tizenötös volt és az elrejtett két öszszeadást átlós irányban kellett elvégezni. — Hát ez remek — örvendezett Zoli — és ha most is szívesen játszanátok egy bűvös számkockával, akkor kaptok papírt és ceruzát. Előre megmondom, hogy nagyon nehéz lesz, hát törjétek a fejeteket. Ebbe a nagy kockába tizenhat kis kocka kerül és a számok 1—16-ig, persze, különleges sorrendben, így ni! Jóska, a legjobb számtanos, felkiáltott: — Süsd meg a kockádat! Ha vízszintesen és két átló irányában összeadom a számokat, mindig 34 jön ki. Mi ebben az érdekes? — Hohó — nevetett Zoli — nem ilyen egyszerű ez. Hány összeadást végeztél el? — Tízet! — Na látod! — kuncogott a mókamester — pedig ebben a nagy bűvös kockában 15 összeadást végezhetsz el úgy, hogy az eredmény mindig 34 legyen. — Ezt nem hittem volna, — álmélkodott Jóska. Mutasd csak, mindjárt rájövök a nyitjára! Amíg Jóska gondolkozik, gyorsan megmutatom a nagy bűvös kockát nektek is, gyerekek. Találjátok ki, melyik az öt összeadás, amit Zoli elrejtett benne. Az Ögyallai Mezőgazdasági Gépjavító Szaktanintézet a múlt hónapban megnyerte az „Ügyes kezek“ országos versenyét. Ehhez most újabb siker csatlakozott. Az ipari tanulók bebizonyították, hogy nemcsak a legigényesebb tanulmányi és műszaki feladatokat képeseK elsajátítani, hanem a szabadidőt is társadalmi munkával töltik, s a legszebb eredményeket érik el. Így bekapcsolódtak az SZNF 25 éves évfordulójának tiszteletére rendezett városszépítési és önsegélyes építési Megérdemlik az elismerést versenybe. KesztvettéK az iskolai sportpálya létesítésében, az ögyallai óvoda udvarának és játszóterének a körülkerítésében, a városszépítési munkálatokban stb., amiért elnyerték a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériumának dicsérő elismerését, mint a verseny győztesei. Ebből az alkalomból az iskolában kisebb ünnepség keretében adta át a komáromi JNB kiküldöttje, Ciernik elvtárs a Belügyminisztérium elismerő oklevelét az iskola igazgatóságának. Külön meg kell említeni azt is, hogy a tanulók a nevelők és az ifjúsági szervezet irányításával bekapcsolódtak a Nemecka partizán községben létesítendő új iskola akciójába is, s az év folyamán többszáz órát ledolgoztak. Munka László, Komárom 16 3 Z 1Ъ 5 fo 11 S ? 6 7 12 * 15 ň 1 HiliHl»- TANÁCSADÓ Az állatokról emnerem terjedő betegségek Számuk meglepően magas. Megtalálhatók mindenütt, az egész világon; de mindkét elsősorban a mi klímánk alatt, a mi környezetünkben előforduló betegségek érdekelnek. A mi életkörülményeink között előforduló fenti betegségek legtöbbje ma már a „jól kezelhető megbetegedések“ közé számítható, de azért akad közöttük néhány olyan is, ami bizony igen súlyos, gyakran halálos megbetegedést jelent (pl. a lépfenés tüdőgyulladás). Ezen betegségek mindegyike kimeríti a fertőző betegség fogalmát, vagyis a beteg egyedről jut az egészségesre. Az állatok között ezen betegségek rendszerint gyorsan terjednek, de az emberről emberre való terjedés a ritkaságok közé tartozik (a kiütéses typhus). Rendszerint azok betegszenek meg, akik foglalkozásuknál fogva állandó kapcsolatban vannak az állatokkal. A megbetegedettek másik nagy csoportját az állati termékek feldolgozói képezik, húsiparnsok, bőrcserzők, szőrmefeldolgozók stb. Az emberre átterjedt megbetegedés sokszor nem olyan súlyos kimenetelű, mint az állatoknál — és ez nagy szerencse. Ugyanis a kórokozó nem érzi magát olyan jól az emberben, mint a megelőző gazdájában, és nem is tud úgy szaporodni. A betegségek forrását tekintve általában két nagy csoportot kell figyelembe venni: a) a beteg állat, ahonnan az átterjedés közvetlen, b) a természetben, ahonnan a kórokozók csak közvetve kerülnek az emberbe. (Ilyenek a kullancsok, nálunk és a trópusokon egyaránt, amelyek néha évekig várnak arra, hogy új gazdára találjanak. A rágcsálók, patkányok, egerek vizelete, ürüléke rászáradhat, a kerti veteményekre is. A lépfenés legelők füvén évekig életképes marad a lépfene bacilus spórája: ezeket hívták régebben „elátkozott legelőknek“.) Minden ilyen természetű megbetegedésnek több szempontból is nagy jelentősége van: ^ Egészségügyi szempontból az elhárítás nagyon széleskörű védekezési intézkedést követel,,nagyszámú védőoltást kell elvégezni és nagy a gyógyszerigény is. Közérek: a karantenizálás bénltólag hat sok egyéb közérdekű dologra, pl. közlekedés és iskolák lezárása a takonykórnál. Közgazdaság szempontjából: néha nagyszámú haszonállatot kell megsemmisíteni. Ugyancsak közgazdasági jelentőségű a kártékony állatok irtása: egér-, patkányirtás, veszett vagy veszettségre gyanús házi- és mezei állatok irtása, mind-mind sok pénzbe és munkába kerül. Vannak országok, pl. India, Indonézia, Ceylon stb., ahol a kártékony rágcsálók irtása nemzeti feladat, mivel úgy elszaporodhatnak, hogy a nép élelmének harmadát is megsemmisíthetik, ami néha csak gabonában több millió tonnára rúg. Ezen állatok okozták az elmúlt századokban a nagy emberirtó járványokat (pestist, feketehimlőt, maláriát, sárgalázt, álomkórt, az ún. bányászanémiát stb.) A trópusokon ma is sokkal nagyobb jelentőségűek az állatokról emberre terjedt betegségek, mint a mérsékelt égövünk alatt. Nekünk ezekről elég annyit tudni, hogy sok van belőlük, rendszerint a szabadban élő rágcsálók és az azokban élősködő kullancsok, tetvek, bolhák terjesztik a betegségeket. Némely közülük a 20—80 százalék halálozást is elérte, s csak a legújabb időkben tudtuk visszaszorítani ezen veszélyességüket. Érdekes, hogy közülük kettővel — a Volhyniai láz és Q-lázzal — a második világháborúban is találkoztunk. Elsősorban a német hadseregben volt nagyszámú megbetegedés. A trópusokon és nálunk egyaránt előforduló betegségek közül legnagyobb jelentősége a kiütéses tífusznak van. Ezt elsősorban a ruha-, és ritkábban a fejtető terjeszti. A tetvek szerepe teszi érthetővé, hogy az állatról emberre jutott betegség után rohamosan terjed emberről emberre is. Minden állatról emberre terjedő megbetegedés legjobb kezelése a megelőzés, védőruhák, fertőtlenítőszerek rendszeres használata, védőoltások, s mindenekelőtt az egyéni higiénia következetes betartása: mosás, fürdés, a betegségi tünetek jelentkezésekor forduljunk orvoshoz. Dr. Tóth László
