Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-25 / 30. szám
8 _ _ _ _ _ _ _ SZABAD FÖLDMŰVES 1g7n jülius 25. Az anyasági hozzájárulásról szóló 1541/969 sz. törvény magyarázata legalább egy hónap időtartamra. Az anyának lehetősége van az anyaságban adott pénzsegély kimerítése után munkába lépni és később újra további szabadságot igényelni. Azonban arra az időre, amely alatt az anya munkában volt, nem jár az anyasági hozzájárulás. A hozzájárulás folyósítását megújítják, ha az anya ismét otthon marad, hogy kiskorú gyermekeit nevelje. Az anyasági hozzájárulás megadásáról döntő szervek A törvény 12. paragrafusa megszabja annak a szervnek hatáskörét, amely dönthet az anyasági hozzájárulás megadásában, megszabja az igényjogosult nők körét és a megadás módját. A nők bejelentési kötelezettsége Az anyasági hozzájárulást igénylő nők kötelesek bejelenteni minden olyan tényt, amely döntő módon befolyásolja a hozzájárulás megadását, folyósításának tartamát, illetve befolyásolják a hozzájárulás összegét. Ezeket a körülményeket a változás bekövetkezését követő 15 napon belül kell jelenteni. A következő tények bejelentése szükséges: az egy éven aluli gyermeknek, illetve az anyának három hónapot meghaladó intézeti kezelését, a gyermek elhalálozását, az anya munkába lépését, ha egy egyedülálló nő a szülőktől állandó gondozásba veszi a gyermeket, ha a gyermeket állandó gondoskodásra a csecsemőgondoző intézet veszi át, ha az egyedül álló nő férjhez megy, illetve ha egy férfivel közös háztartásban él stb. Ha az anya, illetve a hozzájárulást kézhezvevő nő jogtalanul vette át a hozzájárulást, mert nem teljesítette az előbbiekben felsorolt okok bejelentési kötelezettségét, úgy a már kézhezvett anyasági hozzájárulás összegét vissza kell szol- I gáltatnia. (Folytatjuk.) Csomagolás, utazás ff m m rn w Mikor kötelező a házadó fizetése? Kell-e házadét fizetniük azoknak az egyéneknek is, akiknek családi háza még épülőfélben van, tehát lakhatatlan? Ezek a családi házak már hosszabb ideje épülnek. Az építkezéseket ugyanis az 1947—1957 években engedélyezték. Habár a fenti kérdés általában helyénvaló, mégis magyarázatot igényel. Még mielőtt a fenti kérdésre válaszolnánk, legalább néhány mondatban említést kell tennünk arról, mit kellett volna vagy mit kell jelenleg megtenni, hogy a szóban forgó családi házak tulajdonosai kötelesek legyenek a házadó megfizetésére. Miden építtetőnek még az építkezés, illetve az azzal öszszefüggő előkészítő munkálatok (például az építőanyagnak, a telekre szállítása, az építkezés helyének előkészítése stb.) megkezdése előtt az illetékes építészeti hivatalhoz kell fordulnia s építési engedélyt kell kérnie. Egyidejűleg e hivatal elé kell terjesztenie az előírt tervrajzokat, költségvetést stb. (lásd a Hivatalos Közlönyben közzétett 1959/144 sz. rendelet 23. paragrafusának 1. szakaszát). Az építési engedélyt kérelmezőnek folyamodványát az illetékes HNB végrehajtó szerve vagy ahol HNB-k körzeti hivatala létesült, e hivatal elé kell terjesztenie. Az illetékes végrehajtó szerv vagy körzeti hivatal a véleményezésével kiegészített kérvényt az illetékes építészeti hivatalhoz (rendszerint a JNB építésügyi osztályához) továbbítja. Az építészeti hivatal szakértője az így kiegészített kérvény alapján helyszíni szemlét tart. Ez ugyanis az építési engedély alapjául szolgáló adatok megállapításához szükséges. Az illetékes építészeti, hivatal kötelessége, hogy tárgyilagosan fontolóra vegye mindazt, ami az építkezés engedélyezését befolyásolhatja. Az ezzel kapcsolatos döntés után feltünteti az építési engedélyen az építkezés kezdetének és befejezésének időpontját. Az építészeti hivatal ezt követve az illetékes HNB végrehajtó szervének tudomására hozza döntését és az építési engedélyen feltüntetett feltételeket. Arra, hogy az építtető miként tartja be mindazt, amit /az említett döntés (építési engedély) tartalmaz, ugyancsak az építészeti hivatalnak kell felügyelnie. Eszerint azt is ellenőrizni, hogy befejezik-e a kitűzött határidőig az engedélyezett építkezést, és mikor adják át rendeltetésének a kész épületet. A felügyelettel járó teendőkben rész vesz az illetékes HNB is. Amennyiben az építtető figyelmen kívül hagyja az építési engedélyben feltüntetett rendelkezéseket vagy az építészeti hivatal felszólítását, ezzel — a Tt 1961/60 sz. törvény 9. paragrafusának c) bekezdése szerint — kihágást követ el, melyre az említett törvény értelmében bizonyos megtorló intézkedések vonatkoznak. Nyilvánvaló tehát, hogy mind a HNB, mind az építészeti hivatal törvényes úton kieszközölhette volna az építettőknél az említett családi házak építésének határidőhöz kötött befejezését és használatba vételét. Mivel ez nem történt meg, nem kötelesek házadőt fizetni. Erre csak akkor lesznek kötelesek, ha beköltözhetnek családi házukba. HASZNOS 'Cutl'tvii/Ulrjc in. Mikor igényelhető az anyasági hozzájárulás önkéntes juttatás formájában? Az anyasági hozzájárulás igényelhető juttatás. Egyes esetekben a törvény értelmében olyan helyzet állhat elő, amikor az anyasági hozzájárulást önkéntes juttatás formájában is meg lehet adni. A törvény 4. paragrafusának 2. bekezdése kimondja, hogy olyan esetben, ha az egy évnél fiatalabb gyermek vagy a hozzájárulást igénylő anya egészségügyi okokból három hónapnál hoszszabb ideig intézeti kezelésben részesül, úgy az anyasági hozzájárulást a negyedik hónap kezdetével nem adják meg. Az illetékes szerv azonban komoly okok figyelembevétele mellett úgy dönthet, hogy a hozzájárulást továbbra is megadja. A hozzájárulás megadását lehetővé tevő komoly ok lehet pl. a család kedvezőtlen anyagi helyzete annak következtében, hogy az egy évnél fiatalabb gyermeket, illetve az anyát intézetben gyógykezelnek . több mint három hónapig. A hozzájárulás rendkívüli megadása A munkatevékenységből eredő bevétel, illetve a bért helyettesítő juttatás a törvény 3. paragrafusa szerint kizárja az anyasági hozzájárulás megadását. A hozzájárulást ugyan kivételesen (a törvény 6. § szerint) megadják olyan nőknek, akik táppénzt, segélyt vagy az új munkahely elfoglalása előtti hozzájárulást kapnak. Ez azonban olyan összeg lehet csak, amely alacsonyabb mint az anyasági hozzájárulás összege lenne, feltéve, hogy megadásának és folyósításának feltételeit egyébként az igénylő teljesítené. Ilyen esetekben ún. részleges anyasági hozzájárulást adnak, amely a hozzájárulás és az említett juttatások, esetleg táppénz közötti különbség összegét teszi ki. Az anyasági hozzájárulásnak ezt a csökkentett válfaját a szülés napjától, Illetve a gyermek befogadásának napjától adják meg. A hozzájárulás ilyen kivételes megadása az olyan asszonyok előnyét szolgálja, akik a szülés előtt nagyon csekély bért kaptak, pl. csökkentett munkaidejű állásban dolgoztak. A hozzájárulásnak erre a formájára igényt tarthatnak a tanulólányok, illetve diáklányok, akik csak szociális ösztöndíjat kapnak és igényjogosultak az anyasági hozzájárulásra, mivel az ösztöndíj rendszerint kevesebb, mint 500 korona. Az igényjogosultság érvényesítése Az anyasági hozzájárulást igénylő nők túlnyomó többségénél a hozzájárulás folyósítása az anyaság idején fizetett pénzsegély kifizetéséhez kapcsolódik. Ezért a nők igényjogosultságukat rendszerint annál a szervnél érvényesítik, amely az említett pénzsegélyt kifizette. A törvény 11. paragrafusa pontosan megszabja, hol, kinél igényelheti valaki az anyasági hozzájárulást. Például a munkaviszonyban álló és a betegbiztosítást élvező nő esetében annál a szervnél érvényesíti jogát, ahol biztosítva van. A termelőszövetkezetek nőtagjai igényüket a szövetkezetben érvényesítik, ahol munkatevékenységet fejtenek ki. A földművesszövetkezetek nőtagjai a szövetkezet szociális bizottságánál, vagy a szövetkezet vezetőségénél kérik az anyasági hozzájárulás elismerését. Akik sehol sincsenek munkaviszonyban, illetve nem élveznek betegbiztosítást, igényüket a lakhelyük szerinti illetékes járási nemzeti bizottságon nyújtják be. Ez azt jelenti, hogy a járási nemzeti bizottságon igénylik az anyasági hozzájárulás megadását az egyénileg gazdálkodó parasztasszonyok és más egyénileg gazdálkodók női családtagjai is. Az olyan nők, akik a szülés időpontjában, vagy amikor a gyermeket magukhoz vették, már nem voltak munkaviszonyban és munkatevékenységük végezetétől a szülés napjáig (a gyermek befogadásának napjáig) nem telt el több mint 9 hónap, azok az anyasági hozzájárulás megadását attól a szervezettől igénylik, ahol a tényleges munkaviszony befejezésekor alkalmazásban voltak. Az anyasági hozzájárulás igényjogosultságának érvényesítése egyúttal a további, meghosszabbított szülési szabadság iránti kérvény is, amelynek alapján az alkalmazásban álló nő, illetve a szövetkezet nőtagja a gyermek kétéves koráig kéri szabadsága meghosszabbítását. A szervezet köteles megadni az anyának az általa kért terjedelemben a további szülési szabadságot, minden esetben AA©loi?©S Sokan az idén nyáron kerülnek életükben először olyan helyzetbe, hogy saját autójukon vihetik nyaralni a családjukat. Ez nagy öröm, de némi gonddal is jár. Olyan gondokkal, amelyek jócskán enyhíthetők, ha az útiterv, az útiprogram nem hagyja figyelmen kívül a család, illetve a kocsi méretét, a kocsi teherbíróképességét, és a vezető gyakorlatát. Kezdjük a létszámmal, bár ezzel kapcsolatban csak azt kívánjuk hangsúlyozni: ha kisgyermekkel utazunk, ne ültessük az apróságokat a különösen veszélyes vezető melletti helyre, vagyis előre! Még akkor sem, ha oda vágyik minden négy-ötéves srác. És persze azt is vegyük tekintetbe, hogy kánikulában, napi többórás külföldjárásra még a hivatalosan ötszemélyes kocsiban sem igen tudnak felnőtt emberek hátul hárman ülni. Ez még olyankor is kényelmetlen, ha minden úticsomag elfér a csomagtérben, bár az ritkaság. A kézitáskák, a kabátok, a napi élelmiszerek egy része akkor is az üléseken, illetve a belső polcokon marad. Akik kombi típussal rendelkeznek, általában könnyen vehetik a dolgot. Bár ők azért választották az öblös rakodóterű felépítményt, mert tudták, hogy alkalomadtán sok holmit szállítanak, de egy-egy nyári túra csomagjai még a kombikba is csak nehezen gyömöszölhető be. Arról, hogy mit tegyünk a bőröndökbe, természetesen egy kívülálló nem igen írhat itt, hiszen a családi tanács józan döntésére van bízva. Arról viszont, hogy lehetőleg több kisebb csomaggal utazzunk, már merünk némi tanácsnak szánt szót ejteni. A kis csomagok ugyanis még a nem éppen előnyös kiképzésű, tehát pótkerékkel, benzincsővel, merevítőkkel és benzintartállyal zavarosan bélelt csomagterekben is úgy-ahogy elférnek. Azt is határozottan ajánljuk, hogy végezzünk csomagolási próbákat, és ne az indulás hajnalán döbbenjünk rá a kívánalmak és a lehetőségek ellentmondására. Kapkodva átcsomagolni, idegesen rámolni nem vezet jóra. Vagy olyasmi marad otthon, amire útközben nagyon is szükség lehet, vagy pedig olyan helyre kényszerülnek egyes tárgyak, ahol könnyen megsérülnek, összetörnek. Mert nem mindegy, hogy mit hová helyezünk. Amire nap mint nap szükség lehet — okmányok, ernyő, esőkabát, toalett holmik és még mennyi minden — ne kerüljön a bőrönd vagy a csomagtartó fenekére. A szerszámokat se süllyesszük nehezen elérhető zúgokba. És a tartalékkulcsok — ezek nélkül még rövid útra sem szabad menni — szintén legyenek kezünk ügyében. Jogos kérdés, hogy milyen tartalékalkatrészekkel induljunk útnak. Erre viszont szinte lehetetlen konkrét választ adni, már csak azért is, mert majd minden típusnak Ha a gyári kezelési könyv nem tanácsol mást, akkor minden 5000 km lefutása után ilyenformán cserélgessük a kocsi kerekeit, hogy lehetőleg azonos médon vegyük igénybe a gumiabroncsokat. Az ötödik, vagyis a pótkerék se maradjon ki akár elöl, akár hátul van annak helye a kocsiban. más a „bogara“. Meg az sem közömbös, hogy milyen gyártmányú autóval, milyen országba, milyen vidékre megyünk. Feltétlenül kérjük ki a márkaszerviz szerelőjének, vezetőinek tanácsait. Főként ha olyan kocsink van, amely nem mondható újnak. A kritikus alkatrészt, a gyanús szerelvényt legjobb persze még utazás előtt kicseréltetni, vagy legalábbis számoljunk ezekkel a tartalékcsomag összeállításánál. Ékszíjat, gyújtógyertyát, elosztófedelet és hasonlókat érdemes venni — és bár kíván-Az olasz „Quattroruote“ lapban láttuk ezeket az ábrákat. A gumiabroncs 100 %-os élettartama csak akkor érhető el, ha betartjuk a gyárilag ajánlott légnyomást. Amikor túl „kemény“ a gumi — például 20 °/o-kal nagyobb a légnyomás —. akkor csak 90 °/o-os a futási idő. Ha pedig az előírtnál 20, illetve 40 százalékkal kisebb, akkor 80, illetve csupán 40 százalékos lehet a gumiabroncs élettartama. A megtehető utak hosszát arányosan szemléltetik ezek a sokatmondó figyelmeztető vonalak. juk, hogy ezekre ne legyen útközben szükség — egy idő múlva biztosan kellenek, tehát nem költünk feleslegesen. A biztonságos utazás egyik alapja a gumiabroncs. Sajnos, nem írhatjuk, hogy minden további nélkül vásárolhatunk megfelelő új gumit, mert pillanatnyilag nem valami rózsás a helyzet. Éppen ezért törődjünk jobban a meglevőkkel, és vegyük komolyan e rajzok tanácsait.., L. Gy. A tervezett rendes szabadság időpontjának megváltoztatása A rendes szabadság célja biztosítani a dolgozó munkaerejének felújítását és pihenését. A dolgozó a rendes szabadság terve szerint köteles szabadságát kivenni. A szabadságok tervét a szervezet dolgozza ki. A tervet a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága hagyja jóvá. A terv összeállításakor ügyelni kell arra, hogy a dolgozó rendszerint egyszerre és lehetőleg az év végéig vehesse ki szabadságát. Egyrészt a szervezet feladatait, másrészt a dolgozó érdekeit is tekintetbe kell venni. Lényegében minden dolgozó legalább egy hét szabadságot (fiatalkorú esetében két hetet) egyszerre vegyen ki, a többit pedig csak kivételes esetekben részletekben. A szabadság kimerítése a naptári év eltelte után csak kivételes esetekben jöhet számításba (pl. ha a dolgozó üzemi okokból nem mehetett szabadságra vagy azért, nem vehette ki szabadságát, mert a szervezet nem állapította meg a szabadság időpontját, vagy ha más munkaakadály merült fel). A szabadság kezdetének időpontját a szervezet köteles 14 nappal előre közölni a dolgozóval. A határidőt kivételesen akkor lehet csökkenteni, ha ebbe a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága beleegyezik. Amennyiben a szervezet megváltoztatja a szabadság időpontját, köteles megtéríteni a dolgozó ezzel kapcsolatos költségeit. Például a dolgozó külföldi utazásra fizetett be és ezzel kapcsolatban kiadásai voltak. Meg kell még jegyezni, hogy a Munkatörvénykönyv lehetővé teszi, hogy a dolgozó a naptári év eltelte után, vagyis a következő évben is kimeríthesse rendes szabadságát (április 30-ig). Ezzel az olyan dolgozók igényét elégíti ki a törvény, akik télen akarnak szabadságra menni. A legtöbb dolgozó természetesen nyáron megy szabadságra. A 66/1965 Zb. sz. kormányrendelet kárpótolja az olyan dolgozókat (építőipari szervezetek dolgozóit, a mezőgazdasági és erdőüzemek dolgozóit), akik kénytelenek az időjáráshoz alkalmazkodni. A kormányrendelet értelmében az ilyen dolgozókat a télen kimerített szabadság minden napja után két további nap, legfeljebb azonban egy hét illeti meg. A mondottakból kitűnik, hogy a rendes szabadság kimerítése nemcsak a dolgozó, de a munkáltató ügye is. Ebből az következik, hogy a szervezet befolyásolhatja a dolgozó rendes szabadságának tervét. I. B.
