Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-25 / 30. szám
1970. július 25. SZABAD FÖLDMŰVES 7 8. További raktári kártevők, amelyek a tárolt gabonemagvaket kívülről károsítják a kis lisztbogár (Tribolium confusucm) testhossza 3—5 mm, lárvája pedig 5 mm hosszá. 7. Az előbbihez hasonló a lapos gahonabogár, csak valamivel kisebb, hossza 2 mm, lárvája pedig 4 mm hosszá. 8. A fogasnyakú gabonabogár ás lárvája az egyéb raktári kártevők gyakori kísérője; testhosza 3—5 mm, lárvájának hossza 4 mm. 5. Magtári gabonazsizsik (Sitophilus granaria) a leggyakoribb kártevőink közé tartozik, a kifejlett bogár a magvakat kívülről, lárvája pedig belülről károsítja. A zsizsik hossza 4 mm. Vanek Gáspár mérnök tollrajzai 3/a Kisszemü szárnyatlan portetü (Tropusia olegina) az előbbihez hasonló anyagokon károsít, nagysága 1—5 mm. 3. Sejtesszárnyú portetü (Lepinotus raticulatus) különböző növényi és állati eredetű tárolt szerek kárositéja, főleg a liszt, a gyógynövények, egyes magvak, állati prémek rongéléja. Hossz 1—3 mm. Д raktári veszteségek megakadályozása 4. Rizs-zsizsik (Sitophilus oryzae) erős nagyításban, a gabonamag belsejében (metszet) és az általa károsított magvak. A kártevő hossza 3 mm. 2. Mezei gabonamoly (Sitotroga cerealella) hernyójának károsítása a mag belsejében mutatkozik meg, hasonlít a zsizsik kártételére. A molylepke nagysága (szárnyhossza) 13—20 mm, potrohának hossza 8—9 mm. Mezőgazdaságunk fő célja a minél több és jobb termelési mennyiség és minőség. A modern gépek, az agrotechnika és a széleskörű kemizálás, tápanyagellátás, növényvédelem és a szakemberek ezrei erőfeszítésének érdeme a gazdag termés. Igen sokszor pedig tanúi vagyunk annak, hogy a mezőgazdasági termékek, amelyeket fáradságos munkával előállítottunk, a raktározás és a feldolgozási folyamatok alatt minőségük csökken s mennyiségük pedig leromlik. E nemkívánatos folyamat fő okozói a helytelen tárolás és a különféle raktári kártevők. Például a magtári gabonazsizsik okozta súlyveszteség egyes esetekben elérte a 35—40 %-ot. A menynyiségi veszteségen felül igen jelentősek a minőség romlásával előálló károk is. A kártevők elleni védekezés alapelveit három pontban foglalhatjuk öszsze: 1. A mezőgazdasági termények tárolására, feldolgozására szolgáló helységeket mindig gondosan tartsuk tisztán, a kártevők búvóhelyeit szüntessük meg és a termények raktározása előtt minden tárolóhelyiséget szakszerűen fertőtlenítsünk. 2. Csak a kártevőtől mentes, biológiailag érett, egészséges, tárolásra alkalmas, megfelelően száraz terményt raktározzunk. Ha a termény nem elég száraz, úgy a végleges betárolás előtt mesterségesen szárítsuk meg s fertőtlenítsük. 3. Az utólagos fertőzések lehetőségeit minden módon akadályozzuk meg pl. ajtót, ablakot, szellőztetőt kártevőbiztos hálóval lássunk el, az illetéktelen személyeket tartsuk távol, a raktározott termékeket rendszeresen vizsgáljuk át, figyeljük. Az esetleg kialakuló fertőzési gócot mielőbb számoljuk fel. A kártevők leküzdésére a raktár fertőtlenítésekor tartsuk szem előtt a következőket: a ciánozást és egyéb mérges vegyszerek, valamint gázok használatát csak szakképzett és külön vizsgázott szakemberek végezhetik. Ezért minden járásban működik az „Asana“ aszanációt és általános higiéniát biztosító csoport. Ha a termelő, vagy termelőszövetkezet, állami gazdaság nem is rendelkezik szakemberrel, a raktárfertőtlenítést éppen olyan hatásosan elvégezheti a következő módon: Az üres, jól kitisztított raktárban igen eredményes a kifüstölés Dymogam-tablettával (8 m3-re 1 tablettát számítunk). A helyiségeket és szellőztetőket bezárjuk és a rovarölő füstöt 12 órán át hagyjuk, hogy hatását kifejtse. Utána alaposan kiszellőztetünk és huzatot csinálunk. Igen hatásos a Metation E-50 kipermetezése a falak, padlók, ajtó-, ablakkeretek, a berendezés és a mennyezet felületére. A permetlét 4 %-os töménységben egy-kettő atmoszféra nyomás mellett juttatjuk a kezelt felületre. A szórófej távolsága kb. 3—40 cm legyen a kezelt felülettől. A Metation E—50 hatása tovább tart, mint a Dimogamé. A permetezésnél ügyelni kell arra, hogy a permetlé ne csurogjon le a falakról és ne képezzen tócsákat a padlózaton. A Metation E—50 hatóanyag hátránya, hogy a falakon halványsárga foltokat hagy, azonban a gazdasági és a raktárépületekben ez a szépséghiba a kártevők elleni eredményes védekezés érdekében megbocsátható. Ing- Zlatica Vaneková 1. Magtári gabonamoly (Nemapognn, granellus), szárnyhossza 10—14 mm. potrohának hossza 5—8 mm. Könynyen felismerhető a rágcsálékot, ürüléket tartalmazó magvakkal kevert finom fonadékáról. Szárított növényrétegben szövedékes csatornákat rágnak. ■ Egyezkedés, trágyaszóróra Mezőgazdasági üzemeink vezetői, gépesítő szakemberei részéről jelentős az érdeklődés a nagy teljesítményű pótkocsis trágyaszórógépek iránt. Egy ilyen vásárlási egyezkedés pillanatát örökítette meg fényképezőgépünk lencséje. Képünkön: Molnár lános, a kissallói szövetkezet elnöke az egyezkedő, aki azt vallja: „A jó gép nagymértékben elősegítheti a közös gazdálkodás eredményességét.“ Foto: nki 1 A Eszközhordozó a lejtőkre A Grúz SZSZK konstruktőrét új' eszközhordozót fejlesztettek ki, amely 20 fokos lejtőn Is képes dolgozni. Egy különleges berendezés automatikusan egyenlíti ki az alvázat és biztosítja, hogy a kerekek az egyenlőtlen terepen is vízszintes helyzetben tartják az eszközhordozót. A gépet jól fel lehet használni a tea, a gabona vetésekor csakúgy, mint a szénabetakarításkor stb. A A gabonakombájnok érdekes statisztikája A Landmaschinen Markt című lap a nemzetközi és egyes országok statisztikája alapján érdekes adatokat közölt a gabonakombájnokról. A lap szerint az egész földkerékség mezőgazdaságában 2,5 millió kombájn segít a gabona betakarításában. Minden egyes kombájnra körülbelül 180 hektár terület jut. AZ adatokból kitűnik, hogy Nyugat-Európában egy-egy gabonakombájnra 67 hektár, az európai szocialista államokban 191 hektár, Eszak-Amerlkában 56 hektár, Közép- és Dél-Amerikában 388 hektár, Ausztráliában 168 hektár stb. jut. Az említett statisztika azonban nem tesz különbséget a kombájnok teljesítménye között. A A magyar mezőgazdaság műszaki fejlődése A magyar mezőgazdaság műszaki színvonalának jelentős növekedését az 1950—1958-as években a több mint 94 milliárd forintos beruházás segítette elő annak ellenére, hogy e beruházási összeg jelentős részét az egyes üzemek kiépítésére, az alapeszközök korszerűsítésére és egyéb célokra is felhasználták. Gépek vételére a beruházások 35 százalékát fordították s ennek eredménye, hogy a traktorpark a háború előtti időszakkal összehasonlítva számszerűleg emelkedett és igen korszerű. A magyar mezőgazdaságban 1935- ben 6300, 1950-ben pedig 12 700 traktor dolgozott. Számuk 1960-ban 49 700-ra és 1968-ban már 100 600- ra emelkedett, favult a mezőgazdaság ellátása a többi gépekkel is, hiszen 1968-ban a gabonafélék 92 százalékát, a cukorrépa 68 Vo-át és a burgonya 23 %-át takarították be gépek segítségével. A Gabonakombájnok gyártása a Szovjetunióban A gabonakombájnok gyártását 1929-ben kezdték meg a Szovjetunióban. Az első kombájntípus \a ZsM 4,6 jelzésű volt. Három évvel később kezdték gyártani a SZ 1 vontatott gabonakombájnt. Az 1946—47-es években kezdték a vontatott SZ 6 jelzésű arató-cséplő gyártását. Ugyanakkor kezdték meg az első szovjet gyártmányú magajáró gabonakombájn, az SZ 4 jelzésű sorozatgyártását. 1956-tól gyártották a vontatott motoros RSZM 8, valamint a motor nélküli kapcsolt PK 2 jelzésű arató-cséplőgépeket. A későbbi évek folyamán hatalmas fejlődésnek indult a gépgyártásnak ez az ágazata. Csehszlovákiában is közismertek voltak az SZK 3, valamint az SZK 4 jelű gabonakombájnok, amelyek a szovjet mezőgazdaság legfontosabb arató-cséplői lettek. A gyártásuk megkezdésétől eltelt tíz esztendő során e két típusból a szovjet gépgyárak 1968-ig több mint 700 ezer gépet gyártottak.
