Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-25 / 30. szám
1970. július 25. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma Módosítási indokok a felvásárlási rendeletben A mezőgazdasági termények felvásárlásának feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 55/1967 számú hirdetménye szabta meg, amely 1967 január elsején lépett életbe. Azt mondhatjuk, hogy a rendeletben levő jogi normák jó feltételeket nyitottak meg a termelők és a felvásárlók között. Azonban közben változtak a termelési feltételek, valamint az egyes szervezetek közötti viszonyok, ami törvényszerűleg magával hozza, hogy a rendeleteket kiigazítani, korrigálni kell. Előzőleg nem árt, ha megemlítjük az 55/1967-es számú hirdetmény fő alapelveit. A mezőgazdasági üzemek és a felvásárlók kereskedelmi kapcsolatai kimondottan csak szerződéses alapon jönnek létre. A felvásárlók a mezőgazdasági terméket kizárólag a mezőgazdasági üzemek belterületén vásárolják fel. A fő mezőgazdasági termékeket mint például a gabonát, burgonyát, olajosokat, cukorrépát, dohányt, komlót, hízó szarvasmarhát, hízóborjút, hízósertést, baromfit, tojást, tejet, valamint gyapjút a felvásárló szervek minden mennyiségben kötelesek felvásárolni. Néhány mezőgazdasági terményt és terméket, mint például gabonafélét, hízómarhát és sertést, borjút, dohányt, tejet, borszőlőt, vetőmagot és ültetőanyagot, a szövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodók csakis a felvásárlószerveknek adhatják el. A felvásárlók a mezőgazdasági terményeket saját költségükre szállítják el. Eredetileg ennek a rendeletnek 1968 végéig kellett volna életben maradni, de néhány kiegészítés után, mivel a gyakorlatban bevált, érvényességét meghosszabbították az 1969-és és 1970-es évre is. A rendeletet azért sem változtatták meg alapjában, mert az elmúlt időszakban nem történt lényegesebb változás a mezőgazdaság irányításában, valamint az ökonómiai eszközökben. Annak ellenére, hogy a rendelet megfelelt és nem voltak lényegesebb hibái, az 1968-as, 69-es években, éppúgy mint a nemzetgazdaság más szakaszán, e rendelet betartása körül is meglazult a fegyelem. A rendeletet megkerülve és kijátszva, a mezőgazdasági termékek felvásárlására nem jogosult szervezetek is foglalkoztak. Többek között sor került a gabona, a vető- és az ültetőanyag szabad eladására is. Azonban azt is le kell szögezni, hogy a mostani felvásárlási rendszer — annak ellenére, hogy pozitív szerepet játszott a múltban — ma már nem felel meg a fejlődés követelményeinek. Számolni kell a rendelet alapvető átdolgozásával, nehogy a mezőgazdasági termelés fékezője legyen. Elsősorban is rendkívül nagy jelentőséget kell tulajdonítani a tervezés megszilárdításának, a vállalatok integrációjának, a koncentrációnak, a szakosításnak, valamint a termelés racionalizálásának. Azonban az ilyen kérdések megoldása az ökonómiai szakaszokon alapvető változásokat követel, amelyek feltételezik az adás-vételi kapcsolatok változását is. Ilyen alapvető változással az 1972-es évben számolunk. Feltételezzük, hogy addig kidolgozzák a mezőgazdasági termények felvásárlásának új rendszerét, amelynek alaptételei új törvény formájában lesznek kijelentve, és amelyek magukban foglalják a mezőgazdasági termékekkel való gazdálkodást is. Természetesen alapvetően megváltoztatják a mezőgazdasági termények és termékek felvásárláséi feltételeit is. Az új törvényjavaslatban csak a legszükségesebb változások szerepelnek, amelyek elsősorban az adásvételi kapcsolatok megszilárdítására, az adásvételi fegyelem betartására serkentenek. A legfontosabb javaslat a rendelet kiegészítésére, illetve egyes tételek megváltoztatására az, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlásával és további eladásával vagy feldolgozásával csak szocialista szervezetek foglalkozhatnak, vagy pedig azok a szervezetek, amelyeket ezzel megbízott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Ebből ugyanis világosan kitűnik, hogy magánszemélyek nem kereskedhetnek mezőgazdasági termékekkel. A mezőgazdasági termékek eladása, amint eddig, a megkötött szerződéseken keresztül történik, mégpedig szabott árakon. A szerződésekben feltüntetett termékeket minden mennyiségben kötelesek felvásárolni a felvásárló szervek. A dohányból például az összes kitermelt mennyiséget. A rendelet eddigi szerepével, valamint kiegészítési lehetőségeivel az Egységes Parasztszövetség elnöksége is foglalkozott, tehát lényegesen hozzájárul egy olyan rendelet kidolgozásához, amely megfelel a fejlődés jelenlegi szakaszának. JUDr. Michal Ourdiak A Gömörhorkai (Gemerská Hôrka) EFSZ-ben különös a munkaerő öszszetétel. A 136 tag közül csupán 50 dolgozik állandó alkalmazottként a szövetkezetben. Negyven a nyugdíjasok száma és több, mint ötvenen vannak azok, akik az iparban dolgoznak, de többé-kevésbé rendszeresen tevékenykednek a határban. Az ötven állandó dolgozó túlnyomó többségét — Bakó János szövetkezeti elnök szerint legalább a 90 százalékot — nők képezik. Nemcsak a növénytermesztésben dolgoznak, hanem ők látják el az egész állatállományt, a 170 darab tehenet, 190 darab borjút és a közel 20 ezer darab baromfit, pulykt is. Asszonyok szövetkezete a gömörhorkai? Ezt talán nem állíthatjuk egyértelműen. Az viszont tény, hogy ebben a gazdaságban a dolgozó nők különösen fontos szerepet töltenek be. Nem utolsó sorban az 6 érdemük, hogy ez a terjedelmében kis szövetkezet a rozsnyói járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Hogyan élnek, dolgoznak Itt az asszonyok, lányok? Erre a kérdésre kerestünk választ egy verőfényes nyári délután. Bevezetésül a szövetkezet elnökétől- kértünk néhány adatot. — Fő termelési águnk az állattenyésztés. A munkaerőhiány kényszerítette ki, hogy ebben az ágazatban is úgyszólván kizárólag nők dolgoznak. Megállják a helyüket. Tavaly a 170 darab fejőstehénnél 2200 literes átlagos évi fejéshozamot értek el. Ök produkálják az EFSZ bevételének lényeges részét. Az elmúlt évben a 8 millió koronás összbevételből 4,5 millió esett az állattenyésztésre. Tőlünk telhetőén igyekszünk könnyíteni a munkájukat. A szarvasmarhaistállókban férfi munkaerőkből állítottunk össze takarmányelőkészítő csoportot, hogy a fizikailag megerőltetőbb munka alól felmentsük őket. Különben két váltásban dolgoznak pulykák mellett Lőkös Jánosnéval beszélgettünk. Elégedett a munkájával? — Igen. Megtalálom a számításomat. Talán többet is keresünk, mint az iparban és külön nagy előnyt jelent a 6 órás napi munkaidő. Most 6500 darab pulykát gondozunk öten. Egyszerre két-két asszony van szolgálatban. Győzzük a munkát. Persze, mikor itt végzek, otthon vár a második, a hosszabb műszak, amely talán mindenütt, napi munkaidejük 6 óra. így teljes fél napjuk marad arra, hogy a családjukkal is törődjenek. A szövetkezet építési munkacsoportja tavaly új részt épített hozzá a helybeli óvodához, hogy el tudjuk itt helyezni az összes óvodáskorú gyermeket. A kismamák fizetett anyasági szabadságát 1 évre bővítettük. Fél évig keresetük szerint kapják a fizetést, a második fél évre pedig havi 500 koronát fizetünk a közös kasszából. Megtekintettük a munkahelyeket, ahol a legtöbb nő dolgozik. A fiatal megerőltetőbb is az elsőnél. Nem túl népes a háztartásunk, de azért mindig akad munka. Férjem autóbuszsofőr, s a két gyerek közül az egyik még iskolás. Naponta fél ötkor kelek, hatra már a munkahelyemen kell lennem. Délig itt dolgozom, aztán következik otthon a második műszak, így megy ez nap mint nap. Nem sok gondom van a szabad időm kitöltésével. A baromfitenyésztésben összesen húsz nő dolgozik, Munkájukat Mázán Pálné segédzootechnikus irányítja, aki különben szintén két gyermek anyja, öt a többieknél is jobban leköti a munkája. Egyik fia még csak kétéves. — Kora reggeltől késő estig mindig akad tennivaló a terjedelmes baromfitenyészetben. A papírmunkát többnyire otthon, az esti órákban végzem. A kisfiú mellé gondozót kellett fogadnom, mert itt falun még nincs napközi otthon. Mezőgazdasági üzemben dolgozni bizony egyetlen nő számára sem leányálom. De a gömörhorkai asszonyok megállják a helyüket e nehéz körülmények között is. Kiss Jánosné például már tizenkét éve végzi ezt a munkát. Közben felnevelte a gyerekeket s általában véve elégedett az élettel. Mindez persze csak olyan földműves szövetkezetben érhető el, amely nemcsak munkahelynek számít, hanem olyan társadalmi szervezet, amely sokoldalúan gondoskodik tagjairól, a munka mellé, a lehetőségeknek megfelelően színvonalas szociális feltételeket biztosít. Gömörhorkán élnek az adott lehetőségekkel. A dolgozó nők részére 6 órás napi munkaidő, az egy éves fizetett anyasági szabadság, fürdői gyógykezeltetés, üdültetés — mind olyan részei az emberről való gondoskodásnak, amelyek végső eredménye, hogy a szövetkezetben dolgozó asszonyok elégedettek. Persze, befejezésképp csak még egyszer hangsúlyozhatjuk, hogy kemény, kitartó munkával érdemlik ki ezt a gondoskodást. Kovács Zoltán Nem szabad lebecsülni a balesetveszélyt! A későn érkező tavasz nemcsak az aratás megkezdését hátráltatta néhány nappal, de sok helyen a termést is befolyásolta. Különösebb panaszra azonban nem lehet ok, hiszen a terméseredmények így is nagyon biztatóak. A galántai járás szövetkezeteiben pl. a múlt évihez hasonló termést várnak, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy az átlagos hektárhozamok nem csökkennének 40 mázsa alá. A jó eredmények elérésénél az örömben azonban nem egyszer üröm is vegyül. Sajnos, a munka dandárjában nem megy ritkaság számba a baleset, vagy tűz. Most tehát kettőzött figyelemmel kell ügyelni a munka menetére, különösen azokon a szakaszokon, ahol gépek segítik az embereket. A „vörös kakast“ sem szabad lebecsülni, hiszen tudjuk, hogy a múltban már többmilliós kárt okoztak a tűzesetek, melyeknek legnagyobb részét egy kis elővigyázatossággal, a tűzvédelmi szabályok betartásával elkerülhették volna. Pereden Magyar János munkabiztonsági technikussal beszéltünk a balesetek megelőzéséről, a tűzvédelemről és az ekörüli problémákról. — Ami a tűzbiztonságot illeti, kezdte a tájékoztatást Magyar elvtárs, nagy segítséget jelentett a vasútigazgatóság határozata, miszerint a Vágsellye—Negyed útszakaszon az eddig közlekedő gőzmozdonyok helyett Diesel motoros mozdonyokat állítanak be. Az idén tehát már nem kell felszántanunk 600 méter széles sávot a sín melletti mintegy két kilométeres szakaszon. — Vagy öt évvel ezelőtt a mozdony szikrájától meggyulladt a tarló, de a lakosok segítségével sikerült a tüzet lokalizálnunk, s a kár jelentéktelen volt. Azóta hasonló eset nálunk nem történt. Nagy figyelmet szentelünk a kazlaknak is, mert egy alkalommal már öngyulladástól leégett az egyik. Az idén minden óvintézkedést megtettünk. Egyelőre ugyan nem vezettük be a járőrszolgálatokat, amint azonban erre szükség lesz, máris megszervezzük az egyes csoportokat, hogy még időben megakadályozhassák az esetleges tüzet. — Néhány héttel az aratás megkezdése előtt járt nálunk egy tűzoltó parancsnok, aki gyakorlatilag és elméletileg is kipróbálta dolgozóinkat, mennyire értenek a tűzoltőfecskendőhöz és a különböző típusú minimaxok kezeléséhez. Ha már erről beszélek, azt a paradox helyzetet is megemlítem, hogy szinte mindén munkaszakaszon követelik a minimaxokat, a valóságban ez azonban olyan hiánycikk, hogy „aranyért“ sem lehet kapni. — Községünknek van egy 55—60 tagú önkéntes tűzoltócsoportja is, mely 805 ös ľatrájával állandóan készenlétben áll. Ezen kívül a szövetkezet is rende'kezik egy nagy teljesítményű kardánnal meghajtott fecskendővel. A 3000 liter kapacitású fekal kocsijuk is éjjel-nppal töltve áll és bármelyik pillanatban nyomás alá lehet helyezni. — Ami a balesetek elleni védekezést illeti, Itt is megtettük a kellő óvóintézkedéseket — mondotta Magyar János. Egyik gyűlésünkön külön csak ezzel foglalkoztunk. Minden csoportvezetőnek vettünk egy munkabiztonságról szóló könyvet. Szlovákoknak szlovák, magyaroknak magyarnyelvűt, úgy, hogy a legfontosabb részeket átvehették az embereikkel. A veszélyesebb munkaszakaszokon ill. a gépállomáson magam is tartottam előadást. A közelmúltban Bratislaváből volt nálunk egy ellenőrző bizottság, mely felülvizsgálta dolgozóink felkészültségét. Néhány esetben hiányosságokat észleltek. — Bizony akadnak jócskán olyanok, akik mindezt feleslegesnek, szükséges rossznak tartják. Pedig a gyakorlat azt bizonyítja, hogy legalább kéthetente egyszer előfordul egy-egy kisebb baleset. Legtöbbször gondatlanságból, az előírások be nem tartásából származik baj. A rossz karban levő gépek is gyakran okoznak balesetet. Egy további ok, melyet ugyancsak nem szabad figyelmen kívül hagynunk, a szeszesitalok fogyasztása munka közben. A jövőben feltétlenül szükség lesz a vezetőség erélyesebb fellépésére, hiszen eddig többnyire csak fenyítések voltak, büntetések nem. — Hogy a gondatlanság, figyelmetlenség milyen következményekkel járhat, azt nekünk sajnos nem kell magyarázni, hiszen az elmúlt esztendőkben két sajnálatos halálos kimenetelű balesetünk volt. Egy fiatal villanyszerelő a figyelmeztetések ellenére is dolgozott a „trafón“ és erre életével fizetett rá. A másik eset is a szövetkezet hibáján kívül történt. — Egyik idősebb mezei őrünk és vadászunk egy személyben, kerülő útjára sokszor magával vitte fegyverét is. Egy alkalommal, amikor repcét szedett, megtöltött vadászpuskájával támasztotta meg kerékpárját, mely elcsúszott, a fegyver elsült és megölte tulajdonosát. — Egy alkalommal traktoristánk indítókarral gyújtotta be a motort, és közben elfelejtette, hogy előzőleg bedobta a sebességet. A traktor elindult és elgázolta. Az alábbi eset ugyan szerencsésen végződött, de tragikusan is végződhetett volna. — A legfőbb baj az, hogy az emberek leszoktak a fegyelemről, lebecsülik a veszélyt és azt hiszik, nekik semmi bajuk sem történhet. Sokan pl. a megrakott pótkocsi tetején utaznak és ha az ember figyelmezteti őket, zokon veszik. — Csinálja maga, ha nem tetszik, mondják nem egyszer a jóindulatú figyelmeztetésre. Hogy mindennek elejét vegyük, az idén az ilyen kihágásokat már szigorúbban bíráljuk el. Reméljük azonban, hogy dolgozóink ezúttal fegyelmezetlenségükkel egyetlen alkalommal sem adnak okot a megróvásra Bízunk benne, hogy az idei évben nemcsak a jő termésnek örülhetünk majd, de annak is, hogy minden a legnagyobb rendben ment és egyszer sem kellett használni a vöröskeresztes dobozt. (О. V.) Szövetkezeti tagok gyermekei bel- és külföldi Üdülésen Az Egységes Parasztszövetség szociális osztálya törődik a szövetkezeti tagok üdültetésével is. A múlt évben mintegy 3400 gyermeknek biztosított üdültetési lehetőséget. Éva Kišáková, az EPSZ szociális ügyosztályának dolgozója tájékoztatott, hogy Szlovákiából idén belföldön mintegy 2048 gyerek üdül, Magyarországon a Balatonnál pedig 1486. Az árvái vízierőmű körül 4 kéthetes üdültetési időszakban 103 7—15 éves gyermek üdül, Martin környékén 103, a Demánovái völgyben 74, és további 350 gyerek Orava mellett Junior típusú nyaralókban. Magyarországon a Balaton környékén három helyen üdülnek szövetkezeti tagok gyermekei. Siófokon három időszakban 186 két-két hétig, Balatonföldváron négy csoportban kéthetes időszakokban 93 gyerek, és Balatonbogláron szintén 4 csoportban kéthetes időszakokban 193 gyerek. A Balaton mentén a gyerekeket iskolákban szállásolják el, és éttermekben étkeznek. Mind a három üdülőközpontban biztosították számukra a sportolási lehetőségeket és részt vesznek több kulturális rendezvényen. Minden csoport meglátogatja Budapestet, ahol többek között a Vidám Parkban is időznek. Ezen kívül minden csoport hajókirándulást tesz Tihanyba. Kišáková elvtársnő meglátogatta a Balaton mentén üdülő gyerekeket, ellenőrizte az elszállásolást és az étkezést, és ennek alapján mondta, hogy a gyerekek jó körülmények között laknak, étkezésük pedig kitűnő. Nagyon örülnek a balatoni üdülésnek, mert a kellemes vízben sokat fürödhetnek, és kedvezőtlen időjárás esetén is jól szórakoznak. A belföldi rekreációs központokban is szépen berendezett víkendházakban laknak a gyerekek. Az ellenőrzés során azonban megállapították, hogy kevés zöldséget és gyümölcsöt kapnak. Ezen a helyzeten változtatni kellene, hisz Dél-Szlovákiában elég gazdag a zöldség- és gyümölcstermés és a szövetkezetek saját szállítóeszközükön is odajuttatnák a vitamindús zöldséget és gyümölcsöt. Az üdülőközpontokban a gyerekek sokat sportolnak, társasjátékokat játszanak és gyakran járnak kulturális rendezvényekre. Az árvái vízierőmű mellett üdülők autóbusszal mennek kirándulni Dolný Kubínba, Oravský Podzámok-ba stb. A Demänovái völgyben az „Odboj“ víkendházban üdülők meglátogatják a híres demánovái cseppkőbarlangot és a Magas-Tátrát. Martin környékéről Ban. Bystricára járnak kirándulni, ahol elsősorban a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumát látogatják meg. A gyermeküdültetések kiválasztás szerint történnek és elsősorban a szövetkezet javasolja az Egységes Parasztszövetség járási szerveinek, majd azok az EPSZ Központi Bizottságához terjesztik. Egy belföldi beutaló ára 981 korona, amihez az EPSZ 370 koronával járul hozzá. A többit az illetékes EFSZ fizeti. Hogyha a járás több gyereket javasol üdültetésre, mint amennyit a keret megenged, akkor az illetékes EFSZ-ek fizetik az összes költségeket. A magyarországi üdülés 1096 koronába kerül és az EPSZ 370 koronával járul hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az EPSZ szociális osztálya jó üdülési lehetőségeket biztosított a gyerekek számára, és a jövőben még több országban üdülhetnek majd az EFSZ-tagok gyerekei. Ing. J. Prokeš 1
