Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-18 / 29. szám
N egyven kaptárt összesen 80 anyával helyeztem el a Duna árterületén március végén. Mivel a kaptárak egyik fele 15, a másik pedig 24 keretes volt, keverve helyeztem el őket a könnyebb betájolás végett. A beté tolás tói is siket tilt. A kaptárser előtt húzódott a magas töltés, mögötte volt az árterület- Majd kb. 200 méter hosszú fasor húzódott, mögötte házak és gyümölcsös terült el. A kaptársor egyik végétől alig 50. míg a kaptársor másik végénél kb. 100 méterre volt a fasor vége. A betájolás után indult a fűz virágzása, mely jó hordást adott, de a meleg időjárás miatt mindössze 3 napig tartott » negyedik napon minden mey változott. A méhek egyre töb ben a mögöttük levő gyümö esőst járták, és két nap múH észrevettem, hogy a kaptársoi egyik végén levő szélső kaptár úgy megtelt méhekkel, hog\ még délelőtt le is álltak. Hog\ megszüntessem a nagy tömeg tétlenkedését, a megtelt kaptár felcseréltem egy eléggé néple len kaptárral. Észrevettem hogy a méhek az oda tett néptelen családba is elég nagv számban mennek be. Mint aki jól végezte dolgát, hazamentem Másnap azonban meglepődtem Az odatett néptelen családra annyi méh repült, hogy már délelőtt tőgyeitek. De a mel lette levő Is fői megnépesedett Jobban szemügyre véve a hely-Erdek.es e 11 d j о I d s zetet azt tapasztaltam, hogy az induló méhek többnyire a mögöttük levő fasor között, ritkábban fölötte repülnek. Az érkezők zöme viszont a fasornak azon a végén jön, mely a kaptársor végéhez csak alig ötven méterre van, majd a kaptársort elérve a szélsőkbe térnek be. A fasor másik végénél úgyszólván nem is tértek vissza, így történt, hogy a sor balszárnya, erősen lerepült a jobbszárnyra, de annak ts főleg a jobb szélére. Most már nem cseréltem a kaptárakat, hanem kb. 30 percenként vittem a sor bal széléről egy-egy néptelen kaptárt a jobb szélre. Ezek a déli órákban kb fél óra alatt Az Ipolysági körzet méhészeinek összejövetelein több ízben bírálták a vezetőség munkáját. Az alapszervezetnek mintegy 478 méhésze arra a következtetésre jutott, hogy javítani kell a tevékenységet. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a szervezet összes tagja részt vállal a tervszerű munkából. A beszélgetések eredményeképpen újabban Török Lajos ipolybéli méhész! választották meg elnöknek. Török elvtárs a vezetőséggel karöltve messzemenő terveket dolgozott ki, amelyek közül néhányat már meg is valósítottak. Ennek eredményeképpen a méhészek bizalommal vannak a vezetőséghez, az előbbi ellentéteknek már nyoma sincs. Szúnyogh Zoltán például véleménykutatást végzett a tagok között. - Kérdéseiben szerepeltek olyan pontok, amelyeket szeretné nek a közeljövőben megva lósítani, illetve mit várnak az új vezetőségtől. A tagok többsége iskolázások, tanfolyamok, kirándulások szer vezését kérte. A méhészek óhaja máris a megvalósítás útjára lépett. A vezetőség anyanevelési tanfolyamot szervezett, amelyet Paláston tartanak meg. Kosztrián Gusztáv és Almaszky János vezetésével. A tanfolyamot megelőzően szaktilm forgatására kei ült sor az Ipolysági vasútáiomás kultúrtermében. Ez a apot ad az anyanevelésről szóló előadáshoz, illetve vitához. Borúra derű A vezetőség további terve, hogy augusztusban kétnapos kirándulási szervez. Ennek keretében megtekintik a Liptovský Hrádok-i kutatóintézetet, s egyben telke resik hazánk természeti szépségeit. További lépésként Török Tőrük Lajos Lajos méhész ipolybélea iskolázást szervez a kezdő méhészek számára. Főleg gyakorlati kérdésekre összpontosítja majd figyelmét, de ismerteti a méhpempő, illetve a méhméreg termelési és elszedési fortélyait. Török elvtárs e téren már érdemleges tapasztalatokkal rendelkezik. A vezetőség a betegségek megelőzésére is nagy gondot fordít. A közelmúltban például dr. Beneš állatorvosai megtárgyalta, hogy vizsgálja télül az ipolyfődé'mesi körzetet, ahol betegség ütötte fel a fejét. Bizonyos időre erről a területről betiltották az anyák vásárlását és a méhek vándoroltatását. Végül említési érdemei a vezetőség azon ötlete, hogy gyakrabban látogatják meg a körzet méhészeit és személyes kapcsolatot tartanak fenn velük. A látogatások alkalmával nemcsak hasznos eszmecserét folytathatnak, de felszínre kerülnek majd a jogi szabályok betartása, a méhészek kötelességei, valamint időszerű kérdések. Az elmondottak alapián kitűnik, hogy komoly munkához fogtak az ipolysági körzet méhészei. A vezetőség nagyon alapos terv szerint irányítja, szervezi a tagok tevékenységét. Belányi János benépesedtek vagyis amíg tartott a jó hordás. Közben mülépeket is raktam nekik ás elszedtem a megtelt öreg keketeket a lerepült családok részéie. Ez a letájolás egy héten keresztül tartott. Ezalatt з 40 kaptárból 32-t helyeztem át a jobb oldalra. Ha nem vagyok ennyire résen, a családok egy része kirajzott volna a gyümölcsvirágzás alatt. Másik része pedig a lerepülés miatt gyengült volna le. Ekkora csalódást okozott a kaptárak mögötti fasor, illetve az a körülmény, hogy a fasor egyik vége közelebb volt, mint a másik a lerakott kaptársortól. Tanulság: A méhek a számukra legegyszerűbb utat választják a visszarepülésnél és teherrel nem szívesen keresik kaptárjukat, hanem gyakran a legkőzelebbibe térnek be. Érdemes elgondolkozni, mi történt volna a fenti esetben, ha az eltájolás idegen állományra történik. Hiszen akkor ezt a megoldást nem alkalmazhattam volna. Tehát legyünk nagyon körülekintőek a méhek lerakásánál, áokan nem is sejtik, mikor mennyit tévednek a méhek, különösen hordáskor, amikor terhüket iparkodnak minél előbb leadni. Poszt György csutka mint füstölő anyag Többször volt szó az utóbbi iüóbea a csutkáról mint ingyenes és nagyon alkalmas íüstöléanyagrál. Egyetlen hiányossága, hogy aránylag nehéz meggyájtani, nehezen fog parazsat. Egyik méhésznél nagyon egyszerű és mindenki számára megoldható módot láttunk a csutka begyújtására. 400 grammos kerek konzervdobozt, amelynek a tetejét lemezvágó ollóval kivágta (ezen keresztül szedte ki tartalmút), oldalát is kivágta ismerősünk úgy, hogy a doboz falának körülbelül egyharmadát eltávolította. Ily módon kis, oldalról védeti tüzteret készített. A szétvert. negyedeire hasadnzotl csutkából a doboz fölé kis máglyái rakott, a csutkadarabokat háromszor is keresztezve egymáson s utána hulladék papírt összehajtogatott. meggyójtotta és a doboz belsejébe téve a csutka alá tartotta. A kis „tűzhelyen “ a csutka hamarosan tüzel fog s égni kezd. Ekkor már nem is kell tovább alatta tüzelni. Néhány perc múlva a parazsas csutka a füstölőbe áttéve használható, jó a füstölőbe a parázs alá egy kevés törmeléket, a parázs fülé pedig nagyobb mennyiségű csutkatörmeléket tegyünk, hogy ne kell- A jen állandóan utána töltögetni. A szőlő kártevői és betegségei (IV) Az eddigiek folyamán a vírusbetegségeket tárgyaltuk. Az alábbiakban az ellenük történő védekezés formáiról adunk tájékoztatást. A virusbetegségek elleni védekezés lényegében sokkal igényesebb, mint a többi kártevő és betegség ellen. Ugyanis semmiféle permetezés nem jár eredménnyel. Napjainkig kétféle módszert ismerünk mégpedig: a betegség megelőzése, főként az egészséges szaporító anyag szelektálásával, illetve a hőterápia. Legfontosabb teendőnk a vírusbetegségek szaporító anyaggal történő terjedésének megakadályozása. Ez két úton történhet. Először a már hazánkban öt éve bevezetett ún. fytoszanitáris szelektálása — azaz az összes szaporító anyag (alanyfajták és nemesfajták] átnézése és a vírusos egyedek mellőzése. A gondos,, lelkiismeretes munkánk nyomán nagyrészt csökkenthetjük az új telepítések vírusfertőzését. A második út pedig a perspektívában felvázolt és kezdő állapotban levő egészséges, fertözésmentes fajtatiszta anyag telepítése kizárólag szaporítás céljára. Ezen anyatelepek kijelölt területein talajfertőtlenítés után egészséges anyagot ültetünk ki, amelyeknek egészségi állapotát nem csupán a tünetek szerint, hanem a latens (lappangó) vírus laboratóriumi vizsgálata alapján állapítjuk meg. Ezt követően az egészséges szaporítóanyagot olyan talajba ültetjük, amelyet előzőleg a fonálférgek ellen fertőtlenítettünk. A vírusbetegségek elleni védelem a Cs normák szerint történik. Ezek megszabják a szaporítótelepeken engedélyezett egészségi állapotot, illetve a szelekció kötelezettségét. Alapjában véve arról van szó, hogy szaporítóanyag csak vírusmentes egyedekből nyerhető, szaporítható. Összefoglalva: alanyszötő-telepeken minden vírustünetet mutató tőkét ki kell á$ni és elégetni. Szaporító nemes szőlőtelepeken negatív szelekció után csak vizuálisan egészséges tőkékről szedhetünk szaporító anyagot. Termőszölön, amely nem szolgál szaporító anyag termelésre, a károsodás szerint kell döntenünk kifizetődő-e a telep vagy pedig a károsodás oly nagymérvű, hogy elrendeljük a tőkék likvidálását és helyette a talaj fertőtlenítése után egészséges szőlőt ültetünk. A második védekezési mód a hőterápia — egyenlőre csak laboratóriumokban vizsgálat alatt van. Pozitív eredmények esetében kikezelt egyedek üvegházi elszaporításával egészséges- töizsany a telepeket létesítünk, amelyek garantált, egészséges szaporító anyagként szolgálnak. BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK Baktériumos golyvásodás. Kórokozója az Agrobactérium tumefaciens. Hazánkban több szölövidéken előfordul, helyenként veszélyes kórtünetekkel (Dél- és Kelet-Szlovákiában). Homoki szőlőkben nagyobb a jelentősége. A kórokozó baktérium tőként tőgyökéren, tőkenyakon, sebeken keresztül fertőzi a szőlőt. A behatolás helyén gyorsan szaporodik és golyva (daganat, tumor) képződésre ingerii a tőkét. A tumor különböző nagyságú, karfiolra emlékeztető világosbarna képződménnyé növekszik, majd megkeményedik és sötétbarnára színeződik. Ha a fertőzés eléri a tápanyagszállító szöveteket, elterjedhet a növény minden részébe és rosszindulatúvá válhat. Ezek után a tőke föld feletti részein is képződhetnek kisebb-nagyobb tumorok. A tumorok gátolják a tőke tápanyagellátását, maguk is tápanyagelvonást idéznek elő. Később kéregszövet elhalás, majd tőkefej elhalás következhet be. Tünetek a leveleken is előfordulnak: enyhén sárgulnak a levelek, amelyek fonákkal kifelé fordulnak. Némely esetben levélsodródás is előfordulhat. A károsodás folytán először terméscsökkenés, majd a töke elhalása is bekövetkezhet. A betegség elleni védekezés hasonlóan körülményes, akárcsak az előbbi betegségeknél. Ezért a megelőző eljárások a legcélravezetőbbek. Olyan táblákról, ahol fertőzött tőkét észlelünk. tilos a szaporító anyag begyűjtése, mert a fertőzés a szaporító anyaggal átvihető. A szaporító anyag elraktározásánál a homokot hőkezeléssel vagy formáimnál fertőtlenítsük. Az iskolákat 8—10 éves forgókban üzemeltessük s a közölte levő években a baktériumokra nem fogékony gabonafélékkel vessük be. A fertőzött oltványokat semmisítsük meg, mert a tumorok eltávolításával az anyag nem gyógyítható ki. A talajművelésnél vigyázzunk, ne okozzunk sebet a tökén. A tőkék kezelése a szöveti fertőzés miatt szinte lehetetlen. Tünetekből ítélve ideiglenesen mentesíthetjük a tőkét, lia a tumorokat lágy állapotban egy rész DNOC (sárgaméreg) + négy rész metilalkohol keverékével ecseteljük. Az is célravezető, ha a tumort éles késsel kivágjuk és a sebhelyet egy százalékos DNOC oldattal ecset segítségével fertőtlenítjük. A tumorokat elégetjük. (Az ajánlott szerek mérgezők, ezért csak az előírás szerinti óvintézkedések betartásával használhatók.) (Folytatjuk) Vanek Gáspár mérnök MINDEN KERTBE szám Sokan epernek, vagy lóldiepernek is nevezik, de helytelenül. A feljegyzések szerint az ember a szamócát több mint 400 éve vitte a kertjébe. Ma már az egész világon elterjedt. Különösen az utóbbi évtizedekben sok fajtáját alakították ki. A szamóca az első friss gyümölcs, kitűnő ízű, kellemes zaraatú, aromájú gyümölcs. Sokan a legfinomabb gyümölcsnek tartják, s vetélytársát, a korai cseresznyét is megelőzi. A szamóca jelentős mennyiségű vitamint (A és C), szerves savakat, szénhidrátot, kalciumot, vasat, foszfort tartalmaz. Még a legkisebb kertben is helyet kell neki találni! A nemesitett fajtákat általában három főcsoportba sorolhatjuk: a) hónapos, b) többször termő és c) egyszer termő. а I A hónapos szamóca egész nyáron virágzik és folyamatosan terem, de aránylag ó c át értéktelenebb gyümölcsöt szedhetünk róla. b) A többször termő szamóca nagyobb gyümölcsű, ősszel s olykor nyáron is számottevő termést ad. Kiskerti termesztésre alkalmas. Nagyüzemi termesztésre nem alkalmas a többszöri szüretelés miatt. c) Jelenleg legelterjedtebb egyszer termő fajta a Senga Sengana. Nagy gyümölcsű. Májusban, júniusban folyamatosan érik, s nagy meny-nyiségű, értékes termést ad. ☆ Általános tudnivalók a szamóca termesztésre: A szamóca sekélyen gyökerezik, az öntözést meghálálja. Minden talajon termeszthető rendszeres trágyázás mellett. A laza. homokos talajon korábbi, ízletesebb, de kevesebb termést ad. Szereti a sok fényt, de fák alatt is jól terem. Ha az ápolási tennivalókat elhanyagoljuk, elsfiríti a talajt, azért az* indákat le kell csípni, mert a kis növénykék a tápanyagot elvonják a gyümölcstől. Az eltávolított kis növénykéket július végétől szeptemberig szaporításra használhatjuk. Lehetőleg augusztus második felében fejezzük be a palánták, növénykék ültetését. Az ihdátlan szamócát tőosztással szaporítjuk. Öntözni különösen a virágzás kezdetén kell. A rendszeres kapálás, gyomtalanítás a termés után Is fontos teendő. A szamócát „elkényeztetett“ növénynek tartják, mert igénye nagy, de a szakszerű és rendszeres gondozást meghálálja. Három évnél tovább ne termeljünk egy helyben szamócát! (nj)
