Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-18 / 29. szám
10 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. július 18. Széles alapokra a néprajzi Az 1967-ben megindult néprajzi gyűjtőmunka e rövid idő alatt már számos eredményt könyvelhet el. A szervező, felmérő és előkészítő munka eredményeképpen a műit év őszén megalakult a CSEMADOK mellett a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. A Társaságba tömörült 41 tagon kívül ma már 76 munkatársunk kapcsolódott be a néprajzi gyűjtőmunkába. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság — amely a társadalmi gyűjtők széles hálózatára támaszkodva, tudományos Igénnyel kívánja gyűjteni, rendezni, feldolgozni és publikálni hazánk magyar lakosságának néprajzi értékeit — elsődleges feladatként az önkéntes néprajzi gyűjtők széles hálózatának kiépítését szabta meg. Ez a munka, ha nem is tekinthető befejezettnek, hisz Újabb és űjabb gyűjtőkre, munkatársakra mindig szükség lesz, — bátran mondhatjuk — eredményes volt. Ma már minden járásban van néprajzi szakcsoportunk. A társaság munkája tulajdonképpen három irányú, azaz három területre osztható. I. Szervező, tanácsadó, irányító munka. II. Kutató és gyűjtőmunka. III. Rendszerező és feldolgozó munka. A szervező, irányító munkához tartozik a járási szakcsoportok munkájának koordinálása és irányítása, a gyűjtési területek meghatározása, felderítő, valamint speciális, részletes kérdőívek kidolgozása, Útmutatók szerkesztése, a néprajz iránt érdeklődők iskolázása, tanfolyamok szervezése, néprajzi kiállítások, néprajzi szobák szorgalmazása, ezek szakszerű Irányítása, néprajzi találkozók szervezése. A felsoroltakon kívül ez a munkaterület foglalja magába az Közérdeklődésre érdemes új könyv a láthatáron Kötelességünknek tartjuk felhívni olvasóink figyelmét arra, hogy a Nyitrai Pedagógiai Fakultás Tudományos Tanácsának határozata alapján 1971 első negyedévében megjelenik a könyvpiacon RNDr. Szabadi János docens, tanszékvezető: Csallóköz természeti képe című monográfiája, amely több mint tizenkét éves kutatómunka alapján, a legűjabb tudományos Ismeretekhez igazodva mutatja be Csallóköz természeti viszonyait Behatóan foglalkozik a Csallóköz régi természeti viszonyaival, I ismerteti földtani, földrengési, fel- ' színalaktaní, éghajlati, vízrajzi és talajtani viszonyait. Ismerteti a múltbeli és a jövőbeni tájalakító ( munkálatokat. Az értekezés szerke- | zeti felépítése egyszerű, stílusa élvezhető. Kedves olvasmányává és tájékoztató kalauzává lehet mindazok- [ nak, akik szívesen foglalkoznak a természeti jelenségek tanulmányozásával, akik meg akarják ismerni és szeretik a csallóközi rónát. Különösen ajánljuk e könyv megrendelését: — a kulturális, népnevelő vagy szociológiai munkával foglalkozó dolgozóknak; — különböző típusü és fokozatú iskolák tanítóinak, valamint a főiskolai hallgatóknak annál is Inkább, mert a könyv hathatós segítséget nyűjt a földrajz a termé- ! szetrajz, a honismeret, a poigári : nevelés stb. oktatásánál; — e könyvet ajánljuk azoknak is, akik politikai nevelő munkával foglalkoznak, meri a szerző tudományos érvelésekkel, a gyakorlati életből veit példákkal bizonyítja a tudományos marxista világnézet igazát: — a mezőgazdasági mérnökök- j nek, közgazdászoknak, orvosok- j nak és mindazoknak, akik a Csallóköz megismerésével tudományos : szinten és részletesebben akarnak foglalkozni. A könyv 270 oldalas terjedelemben. kb. 114 oldalas (térképeket, grafikonokat, statisztikai táblázatokat, fényképeket felölelőI méh j léklettel jelenik meg. Ara: kb. 45,— Kés. Az érdeklődök további tájékozódásért forduljanak a Nyitrai Pedagógiai Fakultás földrajzi tanszékéhez. egyes tudományos intézményekkel (Szlovák Tudományos Akadémia) való szoros kapcsolat kiépítésének programját, valamint a művészeti tömegmozgalommal való együttműködést is. A járási szakcsoportok első feladatként a felderítő kérdőívek kitöltését vállalták. Eddig összesen 216 faluból 342 kérdőív érkezett be. Ez a szám a magyar-lakta falvak számához viszonyítva körülbelül azok egy harmada csupán, de megvan és alapul szolgál a további gyűjtőmunkákhoz. A kérdőívek kitöltése új^bb embereket mozgatott meg. Főleg a középiskolás diákok bevonását tartjuk pozitívumnak. A galántai és a dunaszerdahelyl Járásban a kérdőívek 90 százalékát középiskolás diákok töltötték ki. A galántai középiskolában azóta Is működik a néprajzi szakkör. Űjabb feladatként a népballadák gyűjtését tűzték ki. Eddig elért eredményeik nagyon biztatók. Több mint száz népballada közül sok ritka régi ballada került feljegyzésre, éppen az ő közreműködésükkel. (Ilyen pl. a „Fehér László“ és a „Pávás lány“ balladája, amely eddigi még Mátyus-földről nem került elő.) A kutató- és gyűjtőmunka szintén elég sokrétű. A kinti, vagy másképpen a terepen való gyűjtőmunkán kívül a benti munka is elég számottevő. A folklóranyag helyszíni lejegyzésén kívül a magnetofon felvételek precíz lejegyzésére csak a gyűjtés után kerülhet sor. A benti munkák közé sorolhatjuk a külső munkatársak gyűjtéseinek lejegyzését is. A kinti gyűjtőmunka egyelőre még nélkülözhetetlen. Egyrészt azért, mert még minden faluban van mit gyűjteni, másrészt azért, mert még mindig vannak fehér foltok, azaz olyan falvak, ahol egyáltalán nem gyűjtött senki sem. Most még nem késő — bár 25—30 évvel ezelőtt még több és szebb anyagot gyűjthettünk volna — de ma is akad bőven értékes, a kultüra szempontjából fontos anyag, mely félő, hogy néhány év múlva teljesen elkallódik. Maga a néprajzi gyűjtés anyaga oly széles és szerteágazó, hogy egy kutató a gyűjtés minden területén egyedül nem képes eredményes munkát végezni. A kutatómunka 15 szakterületét sorolhatnék fel, amelyek egytől egyig fontos részei e munkának, s ha tudományosan hiteles anyagot kívánunk tárolni, minden terület szerteágazó további területekre oszlik. Példának vehetjük a munkásfolklór területét: Népdaljellegű munkásdalok: (vándordalok, munkadalok, mesterségekről szólók, mesterségcsúfolók, bányászdalok, céhes iparosdalok, köszöntők, rigmusok). Múlt századi munkásdalok, úrellenes dalok, kortesversek, agrárproletárok (kubikos, summás, aratómunkás, a gyárban a gép mellett dolgozó paraszt dalai, amerikai munkások) dalai. 1900—1918 politikai és mozgalmi dalai, 1919 katonadalai, 1920—1945 politikai és mozgalmi dalai, rigmusai. A felszabadulás utáni rigmusok és új népdalok. Munkásokról szóló vagy munkások körében kedvelt mesék, kerek formájú, igaz történetek. Amint látjuk, a folklórkutatás egyik területén a munkásdalkutatásban mennyi gyűjteni való akad. Nem véletlenül választottuk példának éppen a munkásdalkutatást. Ez a terület a kutatás egyik legfiatalabb és egyben legkevésbé művelt része. Szükséges volna mielőbb nekilátni gyűjtésének. A rendszerező és feldolgozó munka szorosan kapcsolódik az előző két munkaterülethez. Elsődleges feladata az eddig összegyűjtött anyag rendszerezése, a beérkezett kérdőívek feldolgozása egyes gyűjtőterületek szerint. A későbbi tudományos feldolgozó munka, valamint az anyag publikálása ilyen rendszerezett és éppen ezért könnyen áttekinthető anyag alapján képzelhető el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tárgyi kultúra emlékeinek gyűjtése vidéken igen nagy népszerűségnek örvend. Erre vall, hogy ebben az évben már hat helyen rendeztek néprajzi kiállítást, de továbbiak szervezése is folyamatban van. Az eddigi kiállítás anyagának nagyobb része a gyűjtők tulajdona. Ezeknek a tárgyi emlékeknek a száma cca. 10 000-re tehető. Tekintettel arra, hogy ezt a nagymennyiségű anyagot központilag tárolni nem tudjuk, feltétlenül a legrövidebb időn belül múzeumi módszerekkel, szakszerűen kellene feldolgozni. Tehát fénykép- vagy rajzdokumentációt kell készíteni minden tárgyról. Fel kell jegyezni a tárgy lelőhelyét, méreteit, anyagát, díszítését, készítésének helyét, esetleges népi nevét és még sok egyebet. Amint az elmondottakból kitűnik, ahhoz, hogy a felsorolt feladatokat meg tudjuk oldani, sok lelkes támogatóra van szükségünk. Tekintettel arra, hogy az utóbbi Időben a tárgyi kultúra emlékeinek gyűjtése erősen fellendült, a CSEMADOK Központi Bizottsága Július 5—11-e között nyári néprajzi szemináriumot rendez, Ghymesen, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a néprajzi kiállítások elrendezésének, rendszerbe foglalásának, későbbi elraktározásának és konzerválásainak módjaival. A néprajzi gyűjtőmunka minden nemzet életében a kezdettől fogva széles társadalmi alapokra támaszkodott. Ezt a széles társadalmi alapot akarjuk mi is megteremteni. Az elmúlt évek során hatalmas arányokban kibontakozott népművészeti tömegmozgalom a művészileg felhasználható néphagyomány megismerésének erőteljes és sürgető igénylésével fordul a néprajztudományhoz. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság szakmai irányítása mellett viszont éppen ez a kiterebélyesedett művészeti mozgalom szolgáltathatná a munkatársakat, gyűjtőket ahhoz a nagyarányú gyűjtőmunkához, amely a tudomány és a társadalom összefogásával biztosíthatja csak a néphagyomány feltárását és érvényesítését. Ag Tibor Egy emlékezetes évforduló ÍHÜSZ ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT A FALUSZÍNHÄZ) Húsz éve, 1950 májusában alakult meg az Állami Faluszínház azzal a céllal, hogy az addig elmaradt falusi kultúrát, a vidék dolgozó népének művelődési szintjét felemelje, igen nagy dolog volt ez. Az első köztársaság Idején és később is, 1950-ig hivatásos színházak nem jártak falura, ott csupán — többé-kevésbé öncélú és sokszor kétes értékű műsorpolitikájű — a művelődő színjátszás volt az, amely a falusiak színházi életét jelentette. Ezen változtatott a párt- és kormánypolitika akkor, amikor elhatározta, hogy — a falunak, melyet a városhoz közel akartak hozni, és amelynek szocialista mezőgazdasági formára való áttérése szempontjából erre nagy szüksége Is volt — hivatásos együtteseket alakítottak, központi irányítással, színvonalas rendezőkkel, professzionális szinten. 1950 májusában megalakultak a szlovák csoportok, majd augusztusban a magyar együttes is. A felszabadulás után öt évvel újra magyar színész szólott a színpadról a magyar dolgozókhoz, magyarul szólaltak meg a szlovák, cseh és más nyelvű drámák, mint a nagy sikerű „Hat szerelmes“ c. szovjet darab, (urásek „Apója“, Kazík ..Kecsketej“ c. vfgjátéka, és a többi emlékezetes színmű, melyre a magyar falu bizonyára szeretettel gondol vissza. A Faluszínház első igazgatója Želensky elvtárs kiváló szakember volt, aki később a Prágai Nemzeti Színház igazgatója is volt. A magyar együttes első művészeti vezetője az ugyancsak elhúnyt Műnk István volt, aki később a Magyar Területi Színházban szolgálta a magyar hivatásos színjátszás ügyét. Az Állami Faluszínház többezer előadást tartott, többmillió néző előtt, 1959-ig szolgálta híven a faiu kulturális életét úgy szlovák, mint magyar vonatkozásban. Debnárik Rudolf államdíjas színészíró, a színház utolsó igazgatója a MATESZ 15 éves évfordulóján elhozta nekünk a Faluszínház emléktárgyait, trófeáit, mivel ml lettünk a megszűnt magyar együttes jogutódja. Ide kerültek Komáromba a Faluszínház művészei, akik a MATESZ tagjai lettek és összeforrtak a komáromi színházzal. Húsz éve — acetilén lámpák fénye mellett, tenyérnyi színpadokon Indult diadalmas útjára a falujárő színjátszás. Ma — két évtized után — modern kultúrházakban, tökéletes világítóberendezések fényénél folyik az előadás falvainkban. Húsz év alatt sok víz folyt le a Dunán, a Vágón, Hernádon és a többi folyón, a falu modernebb lett, életkörülményei a kultúra szempontjából Is nagyot fejlődtek. S hogy ez így lett, abban nem kis része van Rugár Bélának, Ferenczy Anninak, s a falujáró színészeknek. Ök vitték el húsz éve a falura azt a fáklyát, mely ma már neonfényként világít a mai, újarcú falun. Siposs Jenő A devini békeünnepélyen nagy sikerrel szAépeit a prágai Dal- és Táncegyüttes. DÉNES GYÖRGY: | Щ^\\ ^^SOlí GYALOGÚT Rozstáblák közt a gyalogút oly virgoncán szalad, mintha nem is út lenne, de beszédes kis patak. Fut a zöld árban, bujdokol, csak sejted, hol lehet, fölé borul a zizegő, tajtékos rengeteg. Utacska, vézna gyalogút, oly félve lépek én, hisz régi gyermek-magamat varázsolod elém. Egy régi nyárban ballagok a rozsmezökön át, szivemben csendes jó öröm s virág, csupa virág. KAPANYÉL, KAPANYÉL Sejlik már a kukorica bajsza, szőke szellő hancúroztk rajta. Kapanyél, kapanyél megfizettél magadér. Sárga tököt dajkál a barázda, levelekkel jól bebugyolálta. Kapanyél, kapanyél megfizettél magadér. Elvirágzott már a krumpli bokra, lefekszik a porhariyös homokra. Kapanyél, kapanyél megfizettél magadér. Megbámult a hüvelye a babnak, • Gyermekei sorra kipotyognak. Kapanyél, kapanyél megfizettél magadér. Napraforgó, paradicsom, borsó, kézről kézre jár a csecses korsó. Kapanyél, kapanyél megfizettél magadér. A bratislavai SĽUK művészegyüttes énekkara Is szórakoztatta a közönséget. A magyarországi Duna-Együttes leányai az üveges tánccal léptek fel.
