Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-18 / 29. szám

1970. július 18., SZABAD FÖLDMŰVES A fiatalok szívesen ülnek az NDK-bóI importált, korszerű kombájnokra. BECSÜLJÜK MEG ŐKET Az aratás két fontos kívánnivalója — a gyorsaság és a szemveszteség csökkentése — szorosan összefügg egymással. A fontos munka gyors elvégzését manapság lehetővé teszi, hogy a nagy teljesítményű kombájnok száma évről évre szaporodik. A legutóbbi napokban mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a gépeken el­végezték a szükséges javításokat, és a korszerű kombájnok, rendrakók és más nagyüzemi betakarító eszközök készenlétben állnak. Természetesen a gépek sokasága mellett a legnagyobb felelősség az azokat irányító emberekre hárul. A gépek megfelelő előkészítése, kar­bantartása és üzemeltetése azok gondja, akikre a mezőgazdasági üze­mek vezetői rábízták. Közülük jelen­tős a fiatal szakemberek száma. Nagy mértékben tőlük függ, milyen gyor­san kerül raktárba a gabona. A gépek irányítói mellett jelentős szerepet töltenek be a javító műhe­lyek fiatal dolgozói. Döntő fontossá­gú, hogy a gépek gyorsan, Ha lehet­séges, a helyszínen meg legyenek javítva. Ezért a 10—15 nap alatt, amíg az aratás tart, legtöbb helyütt javító szolgálatot tartanak, és min­dent elkövetnek, hogy minél keve­sebb kombájn, rendrakő, szalmaprés vesztegeljen, kisebb vagy nagyobb hibák miatt. A fiatal gépkezelők és javítók min­den bizonnyal éjt nappallá tesznek a betakarítás érdekében. Persze, jog­gal elvárják, hogy áldozatkész mun­kájukat anyagilag és erkölcsileg is elismerjék. Sokhelyütt nincs ez így. A fiatal gépjavítók például bármeny­nyit is túlóráznak, csak a megszo­kott havi fixfizetésüket kapják. Azt hiszem, ha valaki hajlandó az esti órákban is javítani, s vasárnap sem vonakodik munkába állni, több meg­becsülést érdemelne anyagiakban ki­fejezve is. Vannak még mezőgazdasági üze­mek, ahol az aratásban résztvevők tisztálkodási lehetősége sincs kellő­képpen biztosítva. Közismert, hogy sok fiatal kombájnos jön kisegíteni Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemei­be. Főleg náluk jelent sokat a jó el­szállásolási, tisztálkodási lehetőség, s nem utolsósorban az étellel, Itallal való sokoldalú ellátás. Ha az idegen­ből jöttek valóban érzik a törődést, nem ismernek fáradságot, minden percet kihasználnak, és ezáltal sok­szorosan visszafizetik a mezőgazda­­sági üzemeknek a kényelmük érdeké­ben befektetett összeget. A mezőgazdasági üzemek irányítói ne fukarkodjanak az elismerő szóval sem. A fiatal gépirányítók, javítók minden bizonnyal még nagyobb lelke­sedéssel dolgoznak, ha érzik, hogy felfigyelnek rájuk és nagyra értékelik szorgos munkásságukat. A cél, hogy mindent megtegyünk a gyors betakarítás érdekében. Mi­vel a szövetkezetekben és állami gaz­daságokban ez sok fiatal dolgozótól is nagyban függ, becsüljük meg őket! Tóth Dezső A vilkei szövetkezet gazdál­kodásáról, problémáiról és ter­veiről számoltunk be „Kemény fába“ címmel, lapunk 25. szá­mában. Két fiatal szakembert is bemutattunk, akik szeretnék sikeresen megoldani a nehéz­ségeket és tovább fokozni a termelést. A két mérnök, Šťast­ný Andrej és Bukran György bátran néz a jövőbe. Erős aka­rattal, nagy lelkesedéssel vég­zik munkájukat, és bíznak ab­ban,. hogy a kitűzött feladato­kat valóra váltják. Kép és szöveg: Kajtor Strandöltözékek A nyár és a kora ősz is remélhetőleg még sok jó időt tartogat a strandolás hívei és azok számára, akik még ezután készülnek vízparti nyaralásra. Néhány csinos strandegyüftes ötletként is a részükre. 1. Az egybeszabott, szolid kivágásű, kissé hosszú szárú, elöl gombolt fürdőruhához ugyanabból az anyagból készül a rágombolható szoknya. Soványaknak keresztbecsíkos a fürdőruha és húzott, bő a szoknya (lehet gloknis is), erősebb alakra hosszában csíkozzuk a fürdőruhát és trapéz alakúra szabjuk a szoknyát. 2. Hosszú nadrághoz is viselhetjük az elöl teljesen zárt, hátul két gombbal csukódó, elütő paszpóllal díszített, rózsaszín-fehér kockás zefír blúzt-A gombolás pántja olyan széles, hogy eltakarja az alatta levő bikini mblltar'tópántjáť is. 3. Divat és kellemes viselet a frottírból készült holmi. Az égszínkék, fehér virágokkal applikált háromnegyedes, raglánujjú, elöl húzózárás köntöst este pantallóhoz is viselhetjük. 4. Citromsárga-feketepöttyös, feketével paszpolozott, rövid frottír­­ruha. Oldalt magasan hasított, vállon gombolódik. Alatta kilátszik a fürdőruha széle. A fürdőhelyen való mozgáshoz nagyon alkalmas. sít*« “Ш (Német mese) Volt egyszer három vadász. Kettő­nek nem volt ruhája, a harmadik meztelen volt. A három vadásznak volt három puskája. Két puska nem volt megtölve, a harmadik üres volt. Egyik reggelen vadászatra indult a három vadász. Mentek, mendegél­­tek, messze, még messzebb, és végül annál Is messzebb. Amikor az erdő szélére értek, három nyülat pillan­tottak meg, és elsütötték a puskáju­kat. Két vadász nem talált, a harmadik célt tévesztett. A hátukra vették a nyulakat, amelyek elmenekültek. — Hol sütjük meg a nyulakat? — kérdezték egymástól. Elindultak egy helyet keresni, ahol megsüthetik a nyulakat. Messze men­tek, még messzebb. Amikor odaértek, egy kis kunyhót pillantottak meg. A kunyhónak nem volt se teteje, se fala, nem volt se ajtaja, se ablaka. Háromszor kopogtak. — Mit akartok? — szólt bentről egy hang. — Nyulat sütni... — felelték a va­dászok. De mielőtt az elmenekült nyulakat megsüthették volna, vége lett ennek a mesének. Kedvenc könyvünk Ifjúsági regények között azt hiszem ez a regény, melynek címe e heti rejtvényünkben szerepel. Ez á re­gény nem a megszokott történetek egyike, szereplői nemcsak emberek, sőt az emberek nem is kapnak nagy szerepet ebben a regényben. A könyv főszereplője a farkasok barlangjába került kis emberkölyök, Maugli. Rejtvényünkben úgy rejtettük el a könyv címét, hogy a számozás se­gítségével könnyen megtaláljátok. Bár egy hiba is van a rejtvényben, erre a hibára a megfejtés végén jöt­tök majd rá. K* E* ö" u* Ы * 4 A wr Ľ a D &‘ V“ zs* Megtérés Lágy vetés közt, hogyha járok, a földművest, benne látom. Orvosa ő, a határnak, eggyé váló, barázdának. Learat és újra kezdi, ennek már így kell lenni. Öváry Péter egy közmondás VÍZSZINTES: 1. Közmondásunk első része. 4. E napon. 5. Kevert tea (é. h.). 6. Sertéslak. 7. Tagadószó. 9. Kemény tárgy. 10. Bizalmas megszó­lítás. 11. Vágány. 12. Haza. 13. Plum­bum (ÖLÖM). Í6. Vízben él. 17. Ha­mis. 18. Astatine vegyjele. 19. Kötő­szó. FÜGGŐLEGES: 1. Én szlovákul. 2. Az egyik irány. 3. Bot végei. 4. A közmondás második, befejező része. 6. Folyó Szibériában. 8. Ede magán­hangzói. 9. Gyötrelem. 11. Savanykás gyümölcs. 12. Kérdőszó. 14. Régi súly­mérték. 15. Nem halt meg. 17. Földet túr. Vízben a boldogság ЙЙ?- TANÁCSADÓ Mikor vigyük kórházba a beteget? Napjaink súlyos egészségügyi prob­lémája világszerte az egészségügyi intézmények, rendelők és kórházak krónikus túlzsúfoltsága. Ez a jelen­ség nagyon nagy gondok elé állítja az egészségügyi dolgozókat. E kér-1 déskomplexumról itt nem tudok ki­­merítő értekezésbe kezdeni, csak ar­ra akarom megkérni kedves olvasói­mat, hogy lehetőségeik szerint legye­nek segítőtársaik az orvosoknak e té­ren is. Arra akarom felhívni a pá­ciensek és hozzátartozóik figyelmét, mikor indokolt az a kérésük vagy követelésük, hogy őket vagy család­tagjukat az orvos kórházi kezelésre küldje, és mikor nem indokolt. Erre a választ nehéz egyértelműen megadni, de annyit mondhatunk, hogy sürgős intézeti-kórházi kezelést igényel minden olyan betegség vagy baleset, amelyet a rendelőben vagy otthon nem lehet kikezelni. Ide so­rolhatjuk a nagy vérzéssel járó bal­eseteket, belső vérzéseket, agyrázkó­dást és a komplikált töréseket. Sú­lyos szemsérülések, görcsös állapo­tok, mérgezések szintén sürgős kór­házi ápolást igényelnek, éppen úgy, mint a komolyabb lefolyású fertőző betegségek, pl. fertőző sárgaság, has­tífusz, vérhas, szövődményes kanya­ró, agyhártyagyulladás és természe­tesen a nyílt tuberkulózis, továbbá az akút szívinfarktus, agyvérzés, em­bólia, tüdővérzés, heveny szívizom­gyulladás, heveny vesegyulladás, vi­­zeletretenció és az urémia, a heveny mellékvese elégedetlenség, súlyo­sabb cukorbaj, különösen ha eszmé­letlenséggel jelentkezik. Kórházba való a heveny vészes vérszegénység, fehérvérűség és pontos kivizsgálási igénylő más vérbetegség éppen úgy, mint a frissen diagnosztikáit daga­natok. Az idegbetegségek súlyos for­mái, mint például az agresszív elme­bajok, a súlyos schizofrénia szintén kórházi kezelésre szorulnak. E rö­vidke helyen lehetetlen aprólékosan felsorolni azokat a betegségeket és kóros állapotokat, amikor a beteg feltétlenül kórházi kezelésre, vagy kórházi kivizsgálásra szorul. De eze­ket a dolgokat sem lehet sablonsze­rűén intézni. Bizonyos, hogy a kisgyermek vagy nagyon idős ember esetében hama­rabb kérjük a kórházi kezelést, mi­vel a betegek kezelése több figyelmet igényel és az ő esetükben számolni kell a nehezebb komplikációkkal is. Hasonlóan járunk el az egyedül élő emberekkel is, akiknél nincs a meg­felelő otthoni kezelés biztosítva. Ez­zel szemben nem követelhet sürgős kórházi feltételt egy krónikus beteg, például légcsőhurutos, étvágytalan, általános gyengeségben szenvedő, ha ezen betegségek otthon ugyanúgy kezelhetők. Nem követelheti a kór­házi kezelést a család olyan esetek­ben, amikor tudják, hogy a beteg családtag gyógyíthatatlan betegség­ben szenved és csak kényelmi szem­pontból akarják a halálos beteget távol látni saját otthonától. Kedves olvasóink, ne követelőzzünk soha­sem, mivel az orvos tudja, hogy me­lyik beteg való kórházba. Csak úgy tudjuk megkönnyíteni és jobbá tenni kórházaink munkáját, ha oda csak a rászorulókat fogjuk beutalni. Na­gyon rossz hatással van a többi be­tegre, ha körülöttük sokan halnak meg. A haldokló nem való kórházba, különösen akkor nem, ha már régen nyilvánvaló a családtagok előtt is, hogy menthetetlen állapotban van. Ezeket a betegeket sokkal humánu­sabb idejekorán hazaküldeni, ahol aztán a megfelelő orvosságokat és fájdalomcsillapítókat a kezelőorvos is beadja a betegnek. Azért, hogy orvosaink és a kórhá­zak is jobb eredményeket tudjanak felmutatni, meg kell őket lehetőleg védeni a túlzsúfoltságtól, hogy nyu­godtan és alaposan tudják munkáju­kat végezni, és jobb kezelési ered­ményeket fogunk minden téren elér­ni. Ehhez szükségünk van betegeink igazibb és őszintébb bizalmára. Higy­­gyenek nekünk kedves páciensek, mert bizalom nélkül nagyon nehéz gyógyítani! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő

Next

/
Thumbnails
Contents