Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-12 / 50. szám

^KjÜjLN5WD^ TOZHALSZÚRÄS „Az egyik lemerülésemnél a Vörös-tengerben észrevettem egy rendkívül nagy tűzhalat, amelynek veszélyessége nem volt előttem ismeretlen. Amikor már a szigonyomon csüngött, rájöttem, hogy a szigony lánd­zsája túl könnyű, a hal pedig nagyon erős. Vadul csapkodott a tűzhal és eközben hátuszo­nya tüskéjével megszúrta a jobb combomat. Abban a pil­lanatban úgy éreztem, mintha izzó vasat nyomtak volna arra a helyre. A felmerülésnél kb. 8 méterre voltam a tenger szí­ne alatt — már éreztem, hogy a jobb lábam bénul. A szikla­zátony mindössze 12 m távol­ságra volt, csak, de amíg oda­értem, már a jobb karomban is bénulást éreztem. A partra pedig már csak két társam se­gítségével tudtam kivánszorog­ni, és mivel semmiféle szérum nem volt kéznél, éles késsel ötször belehasítottam a szúrás helyébe és társaim segítettek, hogy minél jpbban kivérezzen. A legnagyobb fájdalom egy óra múlva kezdődött és kb. tíz óra hosszat tartott. Eközben ál­landóan szédültem, csaknem az öntudatlanság határáig. Mind­ezt nagyfokú izzadás, majd hi­degrázás kísérte. A lázam fel­ment 40 fokra, lábam a három­szorosára dagadt, a hasizmaim pedig állandóan görcsben vol­tak. Csak harminchat óra le­forgása után kezdett javulni állapotom, de a lábam csak két hét múlva apadt le. Betegsé­gem alatt teljesen közönyös voltam mindennel szemben.“ (K. H. Onferman, Beirut) TONHALÄSZHAJÖ Vízrebocsátották Nyugat-Eu­­rópa legnagyobb tonhalászha­­jóját, amely, kétségkívül, nem­csak a világ legnagyobb ilyen hajói közé tartozik, hanem a legkorszerűbb is. A hajó által húzott varsa alakú háló hosz­­sza 1200 m, mélysége 330 m. Figyelemre méltó újítás, hogy a hajó tatján, a víznívó alatt elhelyezett hidraulikus emelő a behúzott háló tartalmát egy hatalmas szivattyú nyitott szá­ja elé viszi, ami azt közvetlenül a fedélzetre önti, miközben a felszívott vizet a hajócsavarok alá zúdítja. Ez lehetővé teszi, hogy a hajó a háló beszedése közben is zavartalanul folytat­hassa útját. Az ilyen módon hajófedélzetre került halakkal minden további műveletet szál­lítószalagok végeznek. A tisz­ta acél hajót, amelynek hossza 62,80, szélessége 13,50, mélysé­ge 7,1 m, két 975 lóerős motor hajtja. Sebessége 13 csomó. Ezt a minden tökéletesen modern felszereléssel (távirányítás, ra­dar stb.) ellátott Sarasua nevű hajót Spanyolországban építet­ték és 90 millió frankba (18 millió dollárba) került. (A France-Peche] HALLEVES Anyaghányad: 1 kg hal, 3 dkg só, 5 g paprika, 8 dkg liszt, 8 dkg zsír, 1 dl halászlé, Vi citrom, 1 egész bors, 3 dl tejföl. A megtisztított — lehető­leg Ikrás halat — darabok­ra vágjuk és sóval behint­jük. Egy fazék alján vékony rántást készítünk késhegy­nyi pirospaprikával és fel­eresztjük vízzel. Beleteszünk sót, néhány babérlevelet, egy fél citrom levét, pár szem egész borsot és rövid ideig forni hagyjuk. Utána belerakjuk a haldarabokat és puhára főzzük. Tálalás előtt egy-két kanálnyi tej­föllel, esetleg citromlével ízesítjük. Vajban sütött zsemlekockákkal tálaljuk. HALÁSZLÉ (PONTYBÓL) Anyaghányad: 1 kg ponty, 12 dkg vöröshagyma, 2 dkg paprika, 2 dkg só, 1 db cseresznyepaprika. A pontyokat megtisztít­juk, hasa alját felhasltjuk és belsejét kipucoljuk. Fe­jét levágjuk — melyből el­távolítjuk az úgynevezett , keserű fogakat — és a tes­tét — ha 1 kg-on felüli — hosszában kétfelé vágjuk, 2—3 ujjnyi széles szeletek­re daraboljuk. Egy lábas aljára 1 sor kockára vágott hagymát teszünk, erre egy sor feldarabolt halat, melyet édesnemes pirospaprikával behintünk, besózunk. Ez­után újra egy sor hagymát és egy sor halat rétegezünk, melyet szintén leszórunk paprikával. Kellő mennyisé­gű sót teszünk rá, 1—2 db cseresznyepaprikát és fel­­§ öntjük vízzel. Lassú tűzön a felforralástól számítva 40 I percig forraljuk, ekkor ki­szedjük belőle a halakat, s a levet átszűrve, vissza­öntve a halra tálaljuk. KOCSONYÁZOTT HAL Anyaghányad: 1 kg hal, 1 dl étolaj, 2 dkg só, 5 dl aszpik, 1 db citrom. Lehetőség szerint fehér­húsú, szálkamentes halat készítsünk kocsonyázva, de ízletes a nagyszálkájú 1 kg-on felüli folyői ponty is. A halat megtisztítjuk, ki­mossuk, fejét és farkát, uszonyait levágjuk. Egy hal­főző edényben a szokásos módon megfőzzük és a víz­zel együtt kihűlni hagyjuk. Amikor kihűlt óvatosan le­fejtjük a csontról, lehúzzuk a bőrét és szép szeleteket vágunk belőle. Az elkészí­tett aszpikos formák belse­jét megkenjük olajjal és fé­lig töltjük olvasztott aszpik­­kal. Amikor megfagyott, rá­helyezzük a halszeleteket, és feltöltjük aszpikkaL Ezt azonban csak a fehérhúsnál csináljuk így. PONTY KÜLÖNLEGES MÓDRA Anyaghányad: 1 kg ponty, 2 dkg só, 10 dkg füstölt szalonna, 5 dkg vörös­hagyma, 5 g paprika, 3 dl tejföl. A megtisztított, megmosott pontyot feldaraboljuk és só­val bedörzsölve egy óráig állni hagyjuk. Egy edénybe vizet teszünk fel, megsóz­zuk és felforraljuk. Amikor forr, beletesszük a halda­rabokat és 15 percig főz­zük. Egy lábasban (1 kg­­nyi halat alapul véve) 10 dkg apróra vágott füstölt szalonnát és egy fejnyi el­reszelt vöröshagymát sárgá­ra pirítunk egy jó késhegy­nyi paprikát téve hozzá, be­lerakjuk a halszeleteket és egy merőkanálnyi hallevet öntve rá, felforraljuk és egy evőkanálnyi tejfölt keve­rünk hozzá. FÖTTPONTY Anyaghányad: 1 kg ponty, 5 dkg vöröshagyma, 2 dkg só, 10 dkg vaj, 5 dkg burgonya, 1 citrom, 1 dkg petrezselyemzöldje. A megtisztított, megmo­sott pontyot darabokra vág­juk és tejével vagy ikrá­jával együtt egy edényben egy-két kanálnyi ecettel megöntözve kb. egy óráig állni hagyjuk. Egy fazékban vizet forralunk és belete­szünk sót, egy fej vörös­hagymát, babérlevelet, egy darabka vajat. Mikor a víz forr, beletesszük a haldara­­bokat és lehúzzuk a faze­kat a túhely szélére. Kb. fél óráig főzzük lassú tűzön és a megfőtt halat petrezse­lyemzöldjével és citrommal díszítve vajas burgonyával tálaljuk. RÁNTOTT HAL Anyaghányad: 1 kg hal, 2 dkg só, 5 dkg liszt, 2 db tojás, 20 dkg zsemle­­morzsa, 25 dkg zsír, 3 dl tar tármártás, 1 citrom. Rántott halhoz lehetőleg nagyobb halat használjunk fel. A megmosott, megtisz­tított halat szeletekre vág­juk. A szeleteket besózzuk és állni hagyjuk, hogy a só átszívódjék a vastagabb ré­szeken is. Ha pontyból ké­szítjük, akkor előbb hosz­­szában kétfelé vágjuk, ha másfajta halból, akkor kör­bevágott szelet a leggusztu­sosabb rántva. A sózott hal szeleteket lisztben, felvert tojásban és zsemlemorzsában forgatjuk és forró zsírban vagy olaj­ban sárgára sütjük. VÖRÖSBORHAL Anyaghányad: 1 kg hal, 2 dkg só, 1 g törött bors, 5 dl vörös bor, 2 dkg zsír, 8 dkg vaj, 5 dkg liszt. A megtiszított halat sze­letekre vágjuk és sóval, ke­vés borssal bedörzsöljük. Lábasban kevés zsírt és fél liternyi vörös bort teszünk fel, kb. 1 kilónyi halhoz. Belerakjuk a halszeleteket Amikor felforrt, gyenge tű­zön még 20 percig hagyjuk főni. Ha a hal már puha, kiszedjük a lábasból egy tálra. Levét pedig átszűrjük és híg vajas rántást készítve berántjuk és ráöntjük a tálra rakott halra. halsalAta Anyaghányad: 1 kg fe­hér hal, 20 dkg cékla, 2 fej saláta vagy 20 dkg savanyú uborka, 2 dl eszenc, 4 db tojás, 2 dkg só, 3 dl tartármártás. Fehérhúsú, szálkamentes halból készíthető. A halat megfőzzük sós vízben egy edényben és utána lehúzzuk a bőrét. Eltávolítjuk csontjait és apró darabokra szétvág­juk. Az összevágott halat egy üvegtál közepére tesz­­szük kúp alakúra formálva. A kúpot leöntjük tartármár­­tással. Köréje főtt cékla­répát, keskenyre vágott fe­jessaláta levelet teszünk, melyet tartármártással meg­öntöztünk, apró kockákra vágott aszpikot, kockára vágott savanyú uborkát és negyedekre vágott főtt ke­ménytojást téve hozzá, 1 órára jégszekrénybe tesz­­szük, majd tálaljuk. HALPÖRKÖLT Anyaghányad: 1 kg hal, 2 dkg só, 8 dkg zsír (ha a hal kövér, elég 4—5 dkg is), 8 dkg vörös­hagyma, 5 dkg paprika. A megtisztított, megmo­sott halat sóval bedörzsöl­jük, miután szeletekre vág­tuk. Egy lábasban egy fej­nyi kockára vágott vörös­hagymát pirítunk és ráte­szünk egy kávéskanálnyi paprikát. Ekkor tesszük be­le a haldarabokat, megsóz­zuk és lassú tűzön jó fél- Q óra hosszat pároljuk. v A Szabad Földműves szakmellékleje VADÁSZAT es HAIASZAT Л z idei nyár a nyugat­­* * szlovákiai járások egyes házinyúltenyésztőinek sok bosz­­szúságot okozott. Júliusban ugyanis néhány helyen felütöt­te fejét a myxomatozis, a házi­­nyulak legveszélyesebb, vírus­okozta ragályos betegsége. Ha­zánk területén ez a veszélyes betegség elsőízben megközelí­tőleg tizenöt évvel ezelőtt buk­kant fel. Ezen Dél-Amerikából eredő kór vírusát Európába egy francia orvos hozta be, aki a myxomatozis segítségével végre kell hajtani, vagyis meg­tiltani az idegen személyek udvarbalépését. A betegség legveszélyesebb terjesztői a hártyásszárnyú ro­varok, főként a szúnyogok. Ezért a tenyésztő már most, de legkésőbb koratavasszal meg­teszi a szükséges intézkedése­ket, hogy megakadályozza a ro­varok ketrecbejutását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy legbiztonságosabb védelmet a bajtmegelőző oltás­sal érhetünk el. A védőoltásban részesült nyúl szervezete hat hónapig ellenálló. Ez gyakorla­tilag azt jelenti, hogy a te­nyésztőnek már a tavaszi hó­napokban gondoskodnia kell nyulai beoltásáról, s ezzel meg­előznie a kór esetleges fellé­pését. A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége KB állategész­ségügyi bizottsága még az el­múlt év végén figyelmeztette a járási bizottságokat a myxoma­tozis elleni preventív oltás szükségességére. Ezt a figyel­12. SZÁM 1970. DECEMBER 12. A TARTALOMBÓL + A házinyulak myxomatozisa + Naposcsibe beszerzés 1971-re-f Decemberi teendők + Tojóházak korszerű berendezései + Mesterséges megvilá­gítás a háztájiban 0 Tanulmányúton 0 Mire vadászhatunk decemberben? 0 Vadas ételek A A Duna delta halvilága A Külföldi vizeken A Halételek “ .. _ . *. * akarta kiirtani a földjein túl­ságosan elszaporodott vad­­nyulakat. A vírus okozta be­tegség azonban eredeti rendel­tetési helyéről egész Francia­­országban, majd egész Európa területén elterjedt. Melyek e betegség jelei? Kezdetben könnyezni kezd a nyulak szeme, majd a szem- és szájkörüli részek, végül pedig az egész fej bedagad, mert a bőr alatti kötőszövet megduz­zad. Ezért a német irodalom „oroszlánfejűségnek“, a fran­ciák pedig „vízilófejűségnek“ nevezték ezt a betegséget. A fejet követően a nemi szervek, valamint a végbél tájékán is savós duzzanatok keletkeznek. A bőr alatt kitapintható csomók fejlődnek. A nyúl levert és környezetével szemben közöm­bös. Igen gyorsan lefogy és elhullik. A beteg nyúl gyógyít­hatatlan, húsa élvezhetetlen. Az elhullott állatot bőröstől el kell égetni, vagy mélyen elásni. Az ólat, amelyben a myxomato­zis előfordult, azonnal fertőt­leníteni kell az állatorvos által tanácsolt leghatásosabb szerek­kel. A fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell az állategészség­ügyi szolgálatnak, amely meg­teszi a szükséges intézkedése­ket a betegség terjedésének megfékezésére. Mindenekelőtt az összes egészséges nyulakat myxomatozis elleni védőoltás­ban részesítik. Az olyan tenyé­szet zárlatát, amelyben ez a betegség megjelent, azonnal )ól bevált a Bikali Állami Gazdaság nyúlketrectípusa a fiaztató­­ládákkal. A nyulakat a hártyásszárnyú rovarok ellen a nyúlhás szúnyoghálós ajtaja védL (Kacséra Szilárd felvétele] meztetést egyes helyeken töb­­bé-kevésbé figyelmen kívül hagyták, minek következtében ez évben nagyméretű házinyúl­­elhullás tanúi lehettünk. A be­tegség gyorsabb kimenetelű volt, mint bármikor azelőtt Nem egy esetben egész tenyé­szetek pusztultak el a tenyész­tők hanyagsága folytán. Idén iKelet-Szlovákiában is felütötte fejét a myxomatozis, egy ese> ben pedig a príevidzai járás­iban. Mindez figyelmeztető jel arra, fiogy már most fel kell készülni a jövő idényre, min­denekelőtt az összes nyulak i védőoltásával. ' Az oltással kapcsolatos a fe­lelőt a járási bizottságoknak [kell megszervezniök, amelyek« (nek rendelkezésére áll az ösz­­szes tenyésznyulak jegyzéke. Ennek alapján felkérik a já­rási állategészségügyi szolgála­tát a szükséges mennyiségű (védőoltás beszerzésére. Az ál­latok beoltására április lenne a legalkalmasabb hónap. [ Tekintettel az Idei károk terjedelmére, egyetlen tenyé­szetben sem szabad a nyulakat oltás nélkül hagyni! Gyógyszer­iparunk hatásos védőanyagot gyárt, csupán az idejében tör­ténő igénybejelentésről kell gondoskodni, s nyúltenyésze­­,tünket teljes biztonsággal meg­mentjük. Véssük emlékezetünkbe, hogy a betegség gyanúját azonnal Jelenteni kell a helyi nemzeti bizottság útján az egészségügyi szolgálatnak! Ennek a köteles­ségnek elhanyagolása törvény- I beütköző, büntetéssel sújtott cselekedet. Egyébként is a te­nyésztők saját érdeke és be­csületbeli kötelessége a lehető legnagyobb erőfeszítéssel meg­akadályozni a betegség továb­bi terjedését, ami különben súlyos népgazdasági károkat jelentene. Maar István

Next

/
Thumbnails
Contents