Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-18 / 29. szám

1970. július 18.. SZABAD FÖLDMŰVES 7//// mezőgazdászok fóruma A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma Jk z Egységes Parasztszövetség ** múlt évi versenyfelhívása a termelési tervek túlteljesítésére is felhívja a szövetkezeti tagok figyel­mét. A szövetség tagjainak tehát a jelenlegi időszakban az a legfonto­sabb feladata, hogy biztosítsák a ga­bona lehető legkevesebb veszteség­gel történő begyűjtését, hogy a föld­művesek minél több szemesfélével töltsék meg az állami és szövetke­zeti raktárakat, hogy így hozzájárul­janak az ország népgazdaságának konszolidálásához. Természetesen a földműveseket nem kell tanítani arra, hogy milyen módon gyűjtsék be a gabonát, mert a többéves tapasztalattal rendelkező szakkáderek ma már a mezőgazda­­sági munkák szervezésének mesterei és az időjárási, valamint a helyi vi­szonyoknak megfelelően döntenek arra vonatkozólag, hogy melyik a legmegfelelőbb mód a gabonabe­gyűjtésre. Ezt bizonyítják a múlt év tapasztalatai is, amikor szinte zök­kenőmentesen folyt a gabonafélék begyűjtése és a legtöbb szövetkezet­ben a tagság nagy része alig tudta, hogy a szövetkezetben aratás van. A munkaszervezés tehát évről évre javul, és ezen a téren általában nin­csenek komolyabb problémák. Azon­ban nem árt néhány kérdést felvetni, melyekkel az Egységes Parasztszö­vetség tagjainak törődni kellene a begyűjtési .munkák dandárjában. Az egyik igen fontos kérdés pél­dául a közös étkezés. Habár nem túl sok embert foglalkoztat az aratás, de a növényápolás is elég sok mun­kát ad, és ezért nem árt, ha minden szövetkezet valamilyen módon étke­zési lehetőséget nyújt tagjai egy ré­szének. Nagyon sokat jelent ugyanis, ha a tagok már a kora reggeli órák­ban a határban dolgozhatnak, és nincs gondjuk arra, hogy mi lesz a regeli, vagy az ebéd. A közös étke­zés nemcsak gondűző, hanem egész­ségügyi szempontból is indokolt, mert a forró melegben számos eset­ben megromlik a határba vitt éle­lem, és gyomorrontást vagy más meg­Nagyon fontos, az aratási munkák idején a dolgozók frissítő italokkal való ellátása. Örvendetes, hogy egyre több községben van már szódavízké­szítő üzem, tehát nem kell a lako­soknak a kutak vagy más források egészségügyi szempontból kifogásol­ható vizéből inni. Dicsérhetjük a fo­gyasztási szövetkezetek azon igyeke­zetét is, hogy közvetlenül a határ­ban létesítenek mozgó büféket, és friss italokat adnak a nagy meleg­ben dolgozó földműveseknek. Sok szövetkezetben már hagyományossá vált az a szokás, hogy a vezetőségek a késő esti órákban, vagy korán reg­gel meglátogatják a kombájnosokat és a többi dolgozókat, és frissítővel kínálják meg őket. Ez is nagyon jó szokás, és a munkaellenőrzés mel­lett hozzájárul a dolgozók nagyobb munkalendületéhez is. Az aratás biztosítása a legfontosabb feladat betegedést idéz elő. Sajnos, a rom­lott élelmiszer miatt keletkezett be­tegségek következtében a múlt évben is igen sokan betegeskedtek a leg­nagyobb dologidőben. A gondosko­dásnak ez csak az egyik része. Tö­rődni kell a dolgozó asszonyok gye­rekeivel is. A helyi óvodák mellett több gyereknek kellene adni étke­zést, hogy a szövetkezeti asszonyok­nak ne kelljen gondolni a gyerekek étkeztetésére is. Ugyanis a fáradtan hazatérő anya még a második mű­szakban készíti el az élelmiszert a vakációzó gyerekek számára, és itt szintén fönnáll a veszély, hogy az este készített élelmiszer másnapra megromlik. Aratás idején nagyon fontos a hi­giéniai alapelvek betartása. Az el­múlt években bizony sok szövetke­zetben annyira nem törődtek ezzel a kérdéssel, hogy a dolgozók a ha­tári étkezés előtt még kezet sem tudtak mosni. Ezért helyes, hogyha minél több vizes tartály járja a ha­tárt, hogy egyrészt a dolgozók el­lenőrzött, higiéniai szempontból meg­felelő ivóvízhez jussanak, másrészt kezet moshassanak az étkezés előtt. Nagyon fontos, hogy az aratási mun­kák idején a begyűjtésben dolgozók fokozottabb mértékben használják a szövetkezetek szociális berendezéseit, kellően tisztálkodjanak, hogy más­nap felfrissültén állhassanak munká­ba. így lényegesen emelkedik mun­kateljesítményük is, és jobban ellen­állnak a nyári időszakban fel-felbuk­­kanó járványveszélyeknek is. Bár az aratást nagy, mértékben gé­pesítettük és egyre kevesebb a fizikai munka, ennek ellenére a gépek ke­zelése is igen kimerítő, ezért min­dent meg kell tenni, hogy a dolgo­zók munkateljesítménye minél na­gyobb legyen. Ügyesen kell kalku­lálni, hogy a szövetkezeti tag mun­kaerejét elsősorban a begyűjtési munkákra fordítsa. Ezelőtt pár év­vel, és számos szövetkezetben még ma is, a dolgozók nagyon sok ener­giát vesztettek amiatt, hogy több kilométert kellett gyalogolniuk a munkába. Amikor a gabonatáblához értek, már fáradtak voltak, és napi teljesítményük ezáltal csökkent, ör­vendetes, hogy már a szövetkezetek többségében helyi autóbusszal vagy más járművel szállítják a tagokat közvetlen a munkahelyre. Ezt a gya­korlatot a lehető legtöbb szövetke­zetben meg kellene honosítani,. mert ez a befektetés a szövetkezetnek kamatostól megtérül, nem beszélve árról, hogy védjük a dolgozók egész­ségét és takarékoskodunk munkaere­jükkel. A munkaerő-probléma a ta­gok számának csökkenése miatt is egyre jobban előtérbe kerül, és ezen enyhíthetünk oly módon is, hogy meghosszabbítjuk a dolgozók mun­kaképességét, ami azt jelenti, hogy a tagok ügyesen felhasználva mun­kaerejüket, nem öregszenek túl gyor­san, és emelhetjük azt a korhatárt, amikor még megfelelő munkatelje­sítményt nyújthatnak. Az aratási munkák sikeres végzé­séhez tehát szükséges az is, hogy az Egységes Parasztszövetség tagjai fo­kozottabb mértékben törődjenek olyan szociális problémákkal, ame­lyek hozzájárulnak a dolgozók na­gyobb munkateljesítéséhez. f Balia )ózsef A nép gyermekek­/ -fii Az iskolák építéséhez már a múlt évben is nagyban hoz­zájárult a lakosság. Különösen a „Nép a gyermekekért“ moz­galom, amely hazánk felszaba­dulása 25. évfordulója tisztele­tére Indult, hozott szép ered­ményeket. A Szlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya is támogatta az akciót, mégpedig a március 21-1 75/1969 számú határozatával és 32 millió ko­ronát szabadított fel az isko­lák építésére, 1970-ben pedig további 50 millió koronát. Az Egységes Parasztszövet­ség szintén hozzájárult az ak­ció kiszélesítéséhez és felhívta a mezőgazdasági dolgozók fi­gyelmét, hogy minél többen kapcsolódjanak be a mozga­lomba. A községekben az új iskolák építése mellett a moz­galom kiterjed a meglévő is­kolák korszerűsítésére, a be­rendezések kibővítésére. Az egységes földművesszövetkeze­tek és állami gazdaságok épí­tési csoportjai a helyi lakos­sággal együtt nagy segítséget nyújtottak az iskolák építésé­ben és az első eredmények máris mutatkoznak. Hogy csak néhány példát említsünk, a kamienkai EFSZ építési cso­portja Stará Lubovüán építi a Pionírházat. De a helyi alap­fokú iskola kiszélesítésében is részt vesz. A poprádi járásban a szövetkezeti építkezési cso­portok négy iskola építésénél vesznek részt, és az elvégzett munkák összértéke mintegy kétmillió korona. A mezőgazdasági üzemek, főleg a szövetkezetek egyre több járásban segítik az isko­lák építését és így kiveszik a részüket a „Nép a gyermeke­kért“ mozgalomból. L. Fojtíknvá A szövetkezeti parasztság örül a gyógykezelésnek Amint már a Szövetségi Szemle mellékletben közöltük, az Egységes Parasztszövetség az Agroturíston ke­resztül gyógykezelési lehetőséget biz­tosított Piešťanyban és Trenőianská Teplicén. Ez lehetővé tette, hogy a két világhírű fürdőhelyen idén mint­egy 600 reumatikus betegségben szenvedő EFSZ tag nyerhet gyógy­kezelést, az eredeti beutalásokon fe­lül. A szövetkezeti parasztság örül en­nek a lehetőségnek, és eddig már a rászorulók három csoportban vettek részt az ilyenfajta gyógykezelésen. Több köszönőlevelet küldtek az Egy­séges Parasztszövetség Központi Bi­zottságának, melyekben írják, hogy igen elégedettek az orvosi kezeléssel és általában a gyógykezeléssel. A személyzet igen figyelmes hozzájuk, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy egész­ségi állapotuk lényegesen javul. Elé­gedettek az étkezéssel is, s az el­szállásolásra sincs panasz. Különö­sen dicsérik a felszolgáló személy­zetet, mert azok igazán készségesek, jóindulatúak és kedvesek voltak hoz­zájuk. Igen jól esett nekik a tiszta­ság, a példás rend. Köszönik a be­utalást a szövetkezeteknek és ter­mészetesen az Egységes Parasztszö­vetségnek is, hogy több gyógykeze­lési lehetőséget nyújtott számukra. Örülnek, hogy végre többet,törődnek a földművesek gyógykezelésével is, mert ezelőtt bizony nagyon kevés szövetkezeti tag juthatott el üdülé­­ses gyógykezelésre. Trenőianské Teplicén szeptember 2-án fejeződik be a gyógykezelés. Azonban Piešťanyban egész évben, megszakítás nélkül tart. Az Egységes Parasztszövetség tö­rődik a tagság üdülésével is. Május végéig a köztársaság különböző he­lyein, beleértve a Magas Tátrát és Karlovy Vary-t is, összesen 3624 EFSZ tag üdült. Ezekre a rekreációk­ra az Egységes Parasztszövetség 1 millió 130 ezer koronát fizetett ki­segítésképpen. Nyáron az EFSZ-tagok külföldi rekreációkon is részt vehet­tek. Többek között Romániában, Bul­gáriában, a Fekete-tenger mellett és a Balaton partján. Külföldön mint­egy 1400 EFSZ-tag üdül. Az őszi üdü­léseken, amit az Egységes Paraszt­­tzövetség az Agroturisttal együtt ké­szít elő, 2300 EFSZ-tag vesz részt. Az EFSZ-tagok üdülhetnek a Magas Tát­rában, Piešťanyban, Karlovy Vary­­ban, Mariánské Lázne-ban, Luhaőovi­­cén, Prágában, Bratislavában és Trenőianské Teplicén. Az Agroturist értesítette az Egy­séges Parasztszövetség Központi Bi­zottságát, hogy a Balaton mellett különböző időszakokra még elég sok szabad hely van. Hogy csak néhány időpontot említsünk, például július 20-tól 27-ig nyolc, július 27-től au­gusztus 30-ig 34, augusztus 3-tól 10-ig 29, augusztus 17-től augusztus 24-ig 14 és augusztus 24-től 31-ig, 30 sza­bad hely van. Ezenkívül, a Bratisla­va—Budapest között közlekedő séta­hajón 90 személy részére van szabad hely június 17-től június 22-ig, au­gusztus 18-tól 23-ig pedig 110. Továbbá az Agroturistnak szabad helyei vannak még Lengyelországban a Balti tenger partján, tíznapos idő­pontokban, mégpedig július 22-től 31-ig, 35 hely és július 31-től augusz­tus 9-ig további 35 hely. A tíznapos túrák ára az Egységes Parasztszö­vetségtől származó kiegészítés után 720 korona személyenként. Nyolcvan hely szabad még Bulgáriában, a Fe­kete-tenger partján, mégpedig szep­tember 2-től szeptember 9-ig. Az uta­zás repülőgéppel történik és a részt­vevőket szállodákban szállásolják el. Ezen felül 80 szabad hely van még a romániai Fekete-tenger partján szeptember 18-a és szeptember 25-e közötti időszakban. A hétnapos üdü­lés ára a kisegítést leszámítva 1750 korona. Az utazás szintén repülőgép­pel történik. Azok az EFSZ-ek, amelyek üdü­lésre akarják küldeni tagjaikat, a jelentkezést a következő címre küld­jék: Agroturist, Cestovná kancelária pracujúcich poľnohospodárstve, Bra­tislava, Žilinská 1. (I- P.) Munkabiztonsági és tűzvédelmi vizsgák A gabonabegyüjtés dandárjában nem szabad megfeledkeznünk a min­dennapi munka mellett a munkabiz­tonsági és tűzvédelmi intézkedések betartásáról sem, mert például a munkabiztonsági intézkedések elha­nyagolása sok balesetet és ezzel egy­idejűleg sok munkakiesést idéz elő, a félelmetes vörös kakas pedig szin­te percek alatt tönkre teheti a ter­mést. Minden évben jelentős meny­­nyiségű gabonát hamvaszt el a tűz, ezért aratás idején nem árt, hogyha fokozottabb mértékben törődünk a tűzvédelmi berendezésekkel. A múlt­ban is igen bevált az a módszer, hogy a diákok köréből szerveztek tűzfigyelő csoportokat, akik nem­csak a falu biztonsága fölött őrköd­tek, hanem a magasabb házak tete­jéről vagy fából készült megfigvelő­­tornyokból, esetleg a határ dombo­sabb részéről figyelték, nem kelet­kezik-e valahol tűz. A munkabiztonsági és tűzvédelmi intézkedésekről beszélgettünk M. Pu­­őat mérnökkel, az Egységes Paraszt­szövetség nyitrai bizottságának tag­jával. Elmondotta, hogy ezekről a problémákról már a téli hónapokban beszélgettek, és két bizottságot ala­kítottak. Az egyiknek az élén J. Be­­őus, az Egységes Parasztszövetség Járási Bizottságának elnöke, a má­siknak pedig Krištofčin mérnök, a járási mezőgazdasági társulás Igaz­gatója áll. A két bizottság a szövet­kezetek funkcionáriusait munkabiz­tonsági előírásokból vizsgáztatja. A bizottságok tagjai többek között még higiéniukusok, tűzoltók, valamint a közbiztonsági szervek járási baleset­megelőzési osztályának instruktorai. A két bizottság eddig igen jó mun­kát végzett, mert egyrészt a munka­­biztonsági intézkedések betartására serkentette mindazokat a szövetke­zeti funkcionáriusokat, akiknek tö­rődni kell a balesetmegelőzéssel, másrészt arra ösztönözte őket, hogy többet törődjenek a munkabiztonsági és a higiéniai előírások betartásával, és természetesen a jelenlegi időszak­ban a tűzvédelemmel is. A bizottsá­gok tagjai eddig a járásban 97 szö­vetkezeti elnököt vizsgáztattak, akik közül öten nem feleltek meg. Ezek újra bizottság elé kerülnek, mégpe­dig a legrövidebb időn belül. A nyitrai kezdeményezés igen fi­gyelemreméltó és jó lenne, ha más járásokban is többet törődnének a munkabiztonsági, a higiéniai és tűz­védelmi előírások betartásával. J. P. Törődjünk többet az EFSZ-ben dolgozó fiatalokkal A mezőgazdaságban egyre szebb eredményeket érünk el. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az utolsó négy év alatt 34,6 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termelés. Azon­ban mindjárt hozzá kell fűzni, hogy ezzel párhuzamosan nem teremtettük meg a -mezőgazda­sági dolgozók részére a jobb élet- és munkakörülményeket. Tény, hogy eddig a szövetke­zeti mozgalomban főleg a ter­melési kérdésekkel foglalkoz­tunk, és emellett igen sok esetben megfeledkeztünk az emberről, aki az összes érté­keket létrehozza. Ha értékel­jük az eredményeket, arra a végkövetkeztetésre kell jut­nunk, hogy bizony a mezőgaz­dasági termelést a legtöbb szö­vetkezetben nem megfelelő munkakörülmények között hoz­ták létre a szövetkezeti dolgo­zók., Ügy is mondhatnánk, hogy a szövetkezeti tagok munka­­kultúrája nem tart lépést a tudomány és technika fejlődé­sének fokával. Természetesen ez kedvezőtlenül befolyásolja a szövetkezeti tagok szociális összetételét is. Az idei statisztikai kimuta­tás szerint Szlovákiában 1978 egységes földművesszövetkezet működik, amelyekben 263 805 tag dolgozik, ebből 122 467 nő. Ez az össztagság 47 százaléka. A fiatalok százalékaránya igen alacsony, 1,6 százalék. A szövetkezeti tagok kor­­összetétele sem kielégítő. A számítások szerint az 'átlag életkor 46,2 év. A férfi munka­erőknél még kedvezőtlenebb a helyzet, mert itt az átlag élet­kor 47,7 év. A nők átlag élet­kora a kimutatás szerint 44,7 év. A mezőgazdasági dolgozók száma az utóbbi években roha­mosan csökken, és számolni kell azzal, hogy ez tovább fo­kozódik. A szövetkezeti tagok többsége már olyan kort ért el, amikor munkaereje hanyat­lik. A 45—65 éves szövetkezeti tagok száma eléri az 51 száza­lékot. A szövetkezetek bizony szá­mos esetben szinte bűnösen el­hanyagolják a tagokról való törődést. Ez visszariasztja a fiatalok egy részét a szövet­kezeti munkától. Az ifjúság nagyon készségesen megy dol­gozni oda, ahol olyan munka­­lehetőséget teremtenek számá­ra, ami megfelel elképzelései­nek. Ha azonban az ellenke­zőjét tapasztalja, más munkát keres. A legutóbbi elemzések alap­ján sajnos azt kell mondani, hogy a szövetkezetek többsé­gében nincsenek megteremtve az alapvető szociális és higié­niai, valamint kulturális elő­feltételek, a tagok nem kapnak megfelelő védő- vagy munka­ruhákat, igen sok esetben elő­fordul, hogy a szakképzett fiatal munkaerőknek nincs la­kásuk. Ennek ellenére az EFSZ-ek nem használják ki a szociális és kulturális alapo­kat. A múlt évben például 91 millió korona maradt felhasz­nálatlanul a szociális és kul­turális alapokon. Ez szintén azt bizonyítja, hogy számos szövetkezet vezetői nem tulaj­donítanak kellő fontosságot a tagok szociális problémájának megoldására. További hiányosság, hogy az EFSZ-ek igen sok esetben a már megépített szociális be­rendezéseket sem tartják kar­ban, és nem használják fel a tagok szociális körülményei­nek megjavítására. Ezen csak úgy lehetne Javítani, ha a ve­zetőségek a jövőben jobban szem előtt tartanák a munka­erő utánpótlás problémáját, és jobb munkalehetőségek megte­remtésével tennék vonzóvá a fiatalok számára a mezőgazda­ságot. Persze, igen jelentős az igényesebb életkörülményekre való nevelés is, mert sokszor a tagok sem szívesen használ­ják a szociális berendezéseket. Ing. Peleš

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents