Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-14 / 46. szám

1970. november 14.

SZABAD FÖLDMŰVES

3

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK

szlovákiai szövetségének fóruma

fel, megemlítek egy esetet Is, amikor szilárdítottuk a normákat. Egy évvel ezelőtt a tagság úgy látta, hogy a borjúnevelésnél túl könnyen lehet keresni. Igaz ugyan, hogy ez a munka nem könnyű, de józan megfontolás után mindenki belátta, hogy a jutal-Egységes földművesszövetkeze“ teink két évtizedes fennállásuk óta rengeteget fejlődtek, gyarapodtak. Ma már ott tartunk, hogy a szövetkezetesítés legcsökönyősebb ellenzői is kénytelenek bevallani: pardon, tévedtünkl Persze nincs szándékomban túl. idealizálni a helyzetet és dicshimnuszokat zengeni arról, hogy most már minden jó, tökéletes. Korántsem. Még nagyon sok a tennivaló ott is, ahol látszólag minden a legnagyobb rendben van. Mert nemcsak az elért eredmények, a terv teljesítése a fontos. A munkakultúra, a szociális gondoskodás, a vezetők és beosztottak kölcsönös jó viszonya stb. is igen lényeges és nem elhanyagolható szempont. Mert mi tagadás, még ma is akadnak vezető-kiskirályok, akik magas lóról irányítják a közös ügyes-bajos dolgait. Másutt viszont ennek ellenkezője tapasztalható, vagyis a szövetkezeti de. mokrácia helytelen értelmezése, ahol

évente egyszer minden csoporttal külön-külön összejövünk, és csak ilyesmiről tárgyalunk. Ez a módszer nagyon bevált, mert ilyen kérdezz-felelek-re a taggyűléseken nincs idő, és ahogy meggyőződhettünk, erre szükség volt, mert sokan vannak olyanok, akik nem ismerik eléggé a szövetkezet belső ügyeit. Legutóbb márciusban tartottunk ilyen összejövetelt. Elsősorban szociális és termelési kérdésekről volt szó, de az érdeklődők nyíltan és őszintén feleletet kaptak a legkényesebb kérdésekre is, pl. a vezetőség jutalmazásával kapcsolatban stb. És ez a helyes, mert Így őszinte és jő kapcsolat alakul ki, — nincs bizalmatlanság, találgatás, és nincs ok a vádaskodásra.

— Tudna néhány konkrét példát említeni intézkedéseikről, melyeket a tagsággal való megbeszélés után hoztak?

mazás valóban nem arányos a teljesítményekkel, Így tehát szilárdítottuk a normákat.

— Milyen volt az érintettek reakciója?

— Egy év után is valamennyien ott dolgoznak, s ez azt jelenti, hogy elégedettek. Jogtalan bérezés esetében már rég otthagyták volna az istállókat.

Az egyik dolgozó, akire a normaszilárdítás vonatkozott, Cserepes János volt. Övele is szót váltottam. íme nyilatkozatának lényege:

— Hazudnék, ha azt állítanám, hogy sértve érezném magam. Panaszra igazán nincs okunk, hiszen ha becsületesen dolgozunk, Így is megkeressük azt, amit azelőtt, sőt, nekem az a véleményem, hogy nemegyszer még jobban lehetne szilárdítani a normákat, mert sokszor már azt mondja a dolgozó: „na, többet már nem melózok, eleget kerestem“. Az egyedüli, amit hiányolok, az a korszerű szociális berendezés, de remélem, ez is csak idő kérdése, mert a vezetőség igyekszik megoldani a tagság jogos problémáit. E téren nincs hiba, és ezért Ígérhetnének nekem bármit, nem mennék el innen.

Kiss Bélát a magtárban zavartam meg munka közben, aki kérésemre pár perces cigarettaszünetet tartott, s így nyilatkozott:

Ibi victoria, ubi concordia

(Ahol egyetértés, ott győzelem)

mindenki azt csinálja, amit éppen jónak lát. Szerencsére ilyen szövetkezetünk nincs túl sok.

A Búcsi (Búő) Egységes Földművesszövetkezet, ami az eredményeket illeti, a' legjobbak közé sorolható. Legutóbbi látogatásunkkor azonban nem ez iránt érdeklődtünk, hanem azt igyekeztünk „kiszondázni“, vajon milyen a vezetőknek a beosztottakhoz való viszonya, és fordítva. Beszélgettünk tagokkal és vezetőkkel is. A kölcsönös vélemények egyöntetűek voltak. A kapott válaszok alapján az a meggyőződésem, hogy a tagok őszintén nyilatkoztak. Nem azért értékelték ennyire pozitívan a vezetőséget, mert féltek az esetleges kellemetlenségtől, tartottak a megtorlásoktól, melyben a kedvezőtlen nyilatkozat esetén részük lehetne.

Szabó Zoltán, a szövetkezet fiatal ökonómusa már nyolc éve dolgozik a búcsi efsz-ben, úgyhogy a helyzetet, a vezetőség és a tagság kölcsönös viszonyát tökéletesen ismeri. Még mielőtt azonban erről beszélt volna, pár szóval megemlítette azt az időszakot is, mikor még a problémák voltak túlsúlyban.

— Amikor idejöttem, szövetkezetünk bizony nem volt irigylésre méltó állapotban. Hol volt takarmány, hol nem. A vezetőség is gyakran változott. Ez aztán maga után vonta, hogy gazdasági helyzetünk nem nagyon javult. Ezerkilenszázhatvankettőben aztán Retkes elvtársat választották a közös élére, de a zootechnikust, agronómust, ökonómust is leváltották. Ettől az időtől kezdve megszűntek az ilyen jellegű problémák. A szövetkezet vezetősége, az elnök elvtárssal az élen, tudatában volt annak, hogy csak úgy lehet eredményesen dolgozni, ha az összhang, a szocialista viszony a vezetők és beosztottak között kellő szinten lesz. Ezért legyen az bármilyen elképzelés, terv, nem tartjuk meg csak magunknak. Előbb természetesen mindent szűkebb körben megbeszélünk, kidolgozunk, aztán mindezt egy széleskörű vezetőségi gyűlésen is letárgyaljuk mindazokkal, akik iközbeszólásaikkal, jó elgondolásaikkal segíthetnek. Végül mindezt a taggyűlésen is még egyszer megvitatjuk, ahol ugyancsak gyakran hangzanak el értékes felszólalások, bizonyítva, hogy dolgozóink minden iránt érdeklődnek, nekik sem közömbös, mit hogyan csinálunk.

—= Mi önöknél a gyakorlat olyankor, ha egy tagnak kifogása, panasza van valaki vagy valami ellen?

— Bármiről is legyen szó, a dolgozó közvetlen feletteséhez fordul, aki aztán tolmácsolja kérését, melyet a vezetőség megtárgyal. Mi annak érdekében, hogy jobban megismerhessük tagjaink problémáit, illetve megismertessük velük a szövetkezet ügyes-bajos gondjait, belső ügyeit,

— Természetesen. Noha a bérezés helyességét minden év végén megvizsgáljuk, ha szükséges, módosítjuk, s néha erre idény közben is sor kerül. Pl. dolgozóink a kukoricatörés és répaegyelés bérezésével voltak elégedetlenek. A taggyűlésen felhozták panaszukat, melyet mi jogosnak találtunk, és enyhítettük a normákat. Egy másik példa: tavasszal a metszésnél igen hideg volt, azért az ott dolgozók csoportvezetője felhozta, hogy nehezítő körülmények (fagy, hideg szél] befolyásolják teljesítményüket. Ebben az esetben is helyt adtunk a kérésnek, és az említett időszakban módosítottuk a megszabott normákat. De hogy ne csupa pozitív példát hozzak

— Mi itt kis csoport vagyunk, és eddig nem volt különösebb problémánk. Ha mégis akad valami kérésünk, a vezetők, ha csak egy mód van rá, segítenek. Nemcsak nekem, de kollégáimnak is az a véleménye, hogy akárkik lennének a szövetkezet élén, különbül nem csinálhatnák. Nem nézik el a hibákat, de ez csak jó. Pontos munkát követelnek, de maguk Is élenjárnak. Két-háromszor például hajnalban kellett a herét begyűjteni, s Retkes elvtárs és a többi vezető sem hiányzott a határból.

— Mennyire elégedett az anyagiakkal?

— A múlt évben 292 munkanapot dolgoztam le. összkeresetem 26 500 korona volt.

— Mivel elégedetlen?

— Ml itt a magtárban vagyunk a legjobban elmaradva gépesítés terén. Úgymond olyan módszerekkel dolgozunk, mint száz évvel ezelőtt. Elsősorban ezt kellene megoldani, bár tudom, hogy ez rengeteg pénzbe kerül.

Gondolom, egy vezető és két beosztott véleménye is elegendő ahhoz, hogy az olvasó világos képet kapjon arról, hogy a búcsi szövetkezetben a vezetőknek a beosztottakhoz való szocialista viszonya és fordítva, példás. És ez nagy kihatással van a szövetkezet jó gazdasági eredményeire is.

Ordódy Vilmos

Az összeforrt tagság a közös gazdaság egységét demonstrálva vonult fel a nyitrai aratóünnepélyen.

á barátság

és együttműködés jegyében

Dolgozó népünk abban az évben ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóját, amelyben V. I. Lenin születésének 100. évfordulóját és hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepeltük. Ezzel egyidejűleg készülünk Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 50. évfordulójának ünnepségeire is.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségeinek keretében nyitottuk meg a Csehszlovák—Szovjet Barátság Hónapját. A további ünnepségek és események a politikai és gazdasági konszolidáció jegyében folynak.

Ma jobban, mint bármikor ezelőtt tudatosítjuk, hogy mit jelent számunkra a Szovjetunióval való barátság. A szocialista internacionalizmusnak, a lenini elveknek köszönhetjük, hogy az 1968-as évben a jobboldali opportunista elemek, valamint a szocializmus ellenségeinek tervei meghiúsultak. A jobboldali opportunista elemek, amelyek a dogmatizmus elleni harc leple alatt felnagyították a hibákat és deformációkat (amelyeket a párt már előzőleg elismert és a januári plénum után el akart távolítani), igyekeztek a párt vezető szerepét felszámolni. Az antiszocialista erők, amelyek nem békéitek meg a munkásosztály 1948-as februári győzelmével, a külföldi reakció segítségével alá akarták ásni a szocializmus építésének alapjait és a kapitalizmus visszaállításán fáradoztak. Az antiszocialista erők többféle hamis jelszó alatt, mint „demokratikus szocializmus“, vagy „emberarcú szocializmus“ félrevezették a közvéleményt. Sajnos, sok embert megtévesztettek ezek a hamis jelszók. Azonban közülük sok milliónyian saját tapasztalataik alapján győződnek meg az új pártvezetőség helyes politikájáról, céljairól. Elégedetten szemlélik a szocialista társadalom fejlődését és a lakosság szükségleteinek egyre javuló kielégítését.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünneplése közben az elért eredmények alapján tudatosítanunk kell, hogy szocialista létünk biztosítéka csakis a Szovjetunióval való internapionalista.kapcsolatok megszilárdításán alapul. Következetes harcot kell folytatnunk a szocializmus minden ellenségével szemben és ezzel egyidejűleg el kell távolítani mindazokat a hibákat és nehézségeket, amelyek a múltban mutatkoztak és fékezték szocialista fejlődésünket. Mindennapos munkánkban a lenini normák szellemében kell teljesíteni a párt határozatait.

A Nagy Októberi Szociálist Forradalom évfordulóján és a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában szövetkezeti földműveseink köszönettel gondolnak a Szovjetunió népeinek önzetlen segítségére. Napjainkban Szlovákiában 25 efsz birtokosa a Csehszlovák—Szovjet Barátság névnek.

A Szovjetunió már az első háború utáni években is segített a nehézségek leküzdésében, az 1947-es terméketlen évben, amikor gabonát szállított hazánknak, hogy minden dolgozónak meglegyen a mindennapi kenyere. A jelenlegi időszakban kétoldali előnyös kereskedelmi kapcsolatok nyitják meg a kedvező előfeltételeket népgazdaságunk fejlődésére. A mezőgazdaságban nehezen tudnánk elképzelni a belterjesség további fokozását a szovjet technika és technológia segítsége és elsajátítása nélkül. A gabonatermelés fokozásában nagy szerepet játszottak a szovjet búzafajták, a Mironovszkája, a Bezosztája, a Jubilejnája és még más nagyhozamú fajták. Ezeknek a nagyhozamú búzafajtáknak köszönhetik Szlovákia földművesei, hogy az 1969-es és 1970-es évben több mint 31 mázsás hektárhozamot értek el búzából.

Fontosak számunkra a szovjet tudományos vívmányok, az ökonómiai és irányítási elméletek, a szövetkezetek közötti, valamint állam és szövetkezetek közötti vállalkozások létrehozásának tapasztalatai. Ezért a jövőben még jobban kihasználjuk az összes lehetőségeket a kölcsönös kapcsolatok elmélyítésére, a tapasztalatok kicserélésére, efsz-tagjaink, valamint a szovjet kolhoztagok közötti barátság és internacionalista kapcsolatok elmélyítésére.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepségei, valamint a barátsági hónap ünnepségei és rendezvényei nem lehetnek formálisak, hanem a tények alapján türelmesen kell meggyőznünk minden olyan ingadozót, aki a szocialistaellenes, valamint a jobboldali erők hínárjába került és a mai napig sem érti meg a párt új vezetőségének politikáját, a párt vezető szerepének megszilárdítását a lenini tanítások szellemében.

Az ünnepségek alkalmából és más ünnepségeken, rendezvényeken nyíltan, formalizmusmentesen magyarázzuk a dolgozóknak, tehát a szövetkezeti földműveseknek is, az októberi forradalom, valamint a leninizmus keletkezésének jelentőségét, önálló országunk megteremtésének szempontjából. Hangsúlyozzuk, hogy az októberi eszmék elválaszthatatlanok Csehszlovákia Kommunista Pártja keletkezésétől és a marxista-leninista párt kiépítésétől. A szövetkezeti pa. rasztság, mint újonnan formálódott szocialista osztály, büszkén jelentkezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini hagyatékához. Értékeli hatalmas jelentőségét számunkra és az egész nemzetközi kommunista, valamint munkásmozgalom szempontjából. Október hagyatékának legjelentősebb megnyilvánulásában látják saját aktív tevékenységüket a szocializmus megszilárdításáért. Erről tanúskodik az 1968—69-es év, amikor a földművesek szilárdan kitartottak a szocializmus mellett. Emlékeztek az ismert lenini szövetkezeti tervre, amelynek alapvető vonása „a szocializmushoz vezetni a földműveseket a proletariátus hatalmának felfogásával, az alacsonyabb gazdálkodási formától a magasabb szövetkezeti gazdálkodási formához, az önkéntesség alapelvének betartása mellett, pénzügyi és internacionális segítséggel; a gépesítés fejlesztésével, valamint a földműve. sek politikai szaktudásának emelésével és kulturális színvonalának javításával“.

Hála V. I. Lenin szövetkezeti tervében megnyilvánuló nagy gondolatainak, szövetkezeti földműveseink napjainkban a szocialista társadalom egyenrangú tagjaivá válnak élet- és kulturális színvonaluk fokozatos emelése mellett.

Az 53. évforduló ünnepségein hangsúlyozzuk az új barátsági és kölcsönös együttműködés rendkívüli jelentőségét. Ez a szerződés megnyitja a távlatokat a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus alapjain történő kölcsönös együttműködéshez. Biztosíték a szocialista vívmányok védelmére, az egész szocialista társadalom biztonságára. Kifejezi mindkét ország békepolitikáját a megbonthatatlan és örök barátság Jegyében.

Ezek a tények bizonyítják, hogy a kölcsönös kapcsolatok a Szovjetunióval hazánk ökonómiájának döntő tényezői. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei ünnepségei jelentős lehetőségek arra, hogy tovább fejlesszük, szilárdítsuk a barátságot és az együttműködést a Szovjetunióval.

Pavel Jonáš mérnök, az EPSZ elnöke