Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-14 / 46. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES. 1970. november 14. A műtrágyázás kezdete Szlovákiában A föld termőképességének fenntartása és fokozása már az ókorban Is foglalkoztatta a földművelőket. A tudomány akkori állapota és a gyakorlat alapján az állati eredetű trágyák és fekáüák mellett gipsszel, márgával és hamuval javították a szántóföldek minőségét. A szán. tóföldekből kimerített tápanyagok pótlásának, vagyis a trágyázásnak a története így visszanyúlik az ókorba, de az Itt szerzett tapasztalatok tudományos továbbfejlesztésére még sokáig kellett várnia az emberiségnek. A lakosság száma egyre nőtt, a szántóföldek jelentős hányada még mindig ugaron hevert, s a helyzet már kezdett kritikussá válni, amikor 1840-ben, egy akkor már híres német vegyész, J. Liebig felfedezése megmutatta az egyetlen lehetőséget: a föld termőképességét biztosító elemekből előállított, mesterséges trágyák használatát. De a műtrágyázás első tartós eredménye csak akkor született meg, amikor Liebig elismerte a nitrogén jelentős szerepét a tápanyagpőtlásban és elméleti következtetéseit összekapcsolta a gyakorlattal. Ezzel lehetővé tette a pőtanyagok ipari előállítását és megalapította a műtrágyagyártást. Az Angliában felépített műtrágyagyárat gyorsan követte a többi, és ez 1878-as párizsi világkiállításon már 66 cég képviseltette magát termékeivel. Ml történt közben Magyarországon? A korszerű mezőgazdaságnak itt Is akadtak követői, képviselői, de az aránylag tőkeszegény magyarországi gazdaságok nem vehették komolyan az akkori szaklapok hirdetéseit. Csak amikor a sokszázéves egyoldalú gabonatermesztés követ, keztében a nyolcvanas években a mezőgazdaság olyan mélyre süllyedt, hogy az európai országok között Magyarországon érték el a legkisebb termésátlagokat és a világpiacon egyre nagyobb teret kapott az orosz és az amerikai búza, kezdtek cselekedni. A mezőgazdaság fejlesztéséhez azonban ekkor is sok pénzre volt szükség, s ilyen méretű tőkével csak a nagybirtokosok és a feldolgozóipar gyártulajdonosai rendelkeztek. így lettek a cukorgyárak tulajdonosai a műtrágyák első rendszeres alkalmazói. A diószegi (Sládkovičovo) cukorgyár 1881-től vásárolt nagyobb tételekben műtrágyát, a surányí (Šurany) cukorgyár és a közelben levő gr. Károlyi birtok, a nagyszombati (Trnava) és a továrniki gyárak tulajdonosai, valamint a Stummer grófok is a nyolcvanas években vezették be a műtrágyázást. A következő években kezdték meg a mezőgazdasági kémia előnyeinek kihasználását a zselízl (Želiezovce) Breunner-féle birtokon, a Léva (Levice) (környékén fekvő Schoeller tanyákon, valamint gr. Eszterházy Mihály galántai uradalmá. ban is, hogy csak a tízezer kát. holdon felüli birtokokat említsük. De a századfordulón már a közép- és (kisbirtokosok egész sora tért át ennek a jövedelmező mezőgazdasági segédanyagnak a használatára. Az 1880—1918-as években, vagyis a műtrágyázás elterjedésének első szakaszában, négy műtrágyafajtát használtak: a népszerű és szinte „mindenható“ csodaszernek tartott, olcsó szuperfoszfátot, a Thomas-salakot, a chilisalétromot és a kénsavas ammóniákot. A cukorrépa volt az első növény, amit rendszeresen műtrágyáztak, de az 1880—1900-as években a különböző műtrágyák használatát kipróbálták szinte az összes mezőgazdasági növénynél. A búzatermesztésben a legjobb eredményeket a szuperfoszfáttal érték el. A zselízi Breunner birtokon a magyar holdankénti 8,52 q átlagét 40 %-al emelték. A galántai Eszterházy birtokon a kilencvenes évek elején bevezetett műtrágyázás már az első években szépen jövedelmezett. A korabeli kutatók véleménye szerint a rozs a leghálásabb gabonaféle és bőségesen meghálálja a tápanyagokat. A műtrágyák közül itt is a szuperfoszfát bizonyult a legalkalmasabbnak. Ennek segítségével húsz esztendő alatt a galántai birtok 5,67 q átlagát (magy. hold)) 10,76 q-га növelték. A Stummerek nagybodoki birtokán 1877—1901 között 12,5 %-al növekedett a termelés. A kelet-szlovákiai Kapigovce községben 11,10 q-ról 16,54 q-ra növekedett a terméshozam (kát. hold). Az árpa a jól Jövedelmező ipari növények közé tartozott. A dél-szlovákiai sörárpát az egész világon szívesen vásárolták. így aztán érthető, hogy a termelők a legjobb földjeikbe vetették. A nagybirtokosok is megpróbálták ezen növény műtrágyázását. A galántai birtokon kitűnő eredményt értek el a chilisalétrom, valamint a Thomassalak—szuperfoszfát kombináció alkalmazásával. A termésnövekedés általában 400 %-ra kamatoztatta a befektetett tökét. A termelők a műtrágyázásnál elég mostohán bántak a burgonyával és a dohánnyal, s bár az elvétve végzett műtrágyázást kísérletek meglepő eredményeket adtak, az első világháborúig nem találkoztunk rendszeres műtrágyázásukkal. A kukoricával viszont állandóan kísérleteztek, de az akkor termesztett fajták nem reagáltak a műtrágyára. Az akkori mezőgazdasági szakemberek kidolgozták a kisgazdáknak megfelelő mütrágyázási módszereket is, de az anyagi nehézségekkel küzdő kisgazdák közül csak kevesen tudtak rendszeresen mütrágyázni. Ezek közé tartoztak a Garam alsó folyása mentén elterülő gabonaföldek gazdái és a cukorrépatermelő kisgazdák. A gabona és a cukorrépa rendszeres műtrágyázása növelte az utőnövények termésátlagát is, a szalmatöbblet, a répafej és répalevél pedig lehetővé tette a haszonállatok számának növelését, vagyis jóval nagyobb jövedelmet biztosított a vállalkozó szellemű kisgazdáknak, mint amilyent hagyományosan gazdálkodó társaik elértek. Bebizonyosodott tehát, hogy a műtrágyák alkalmazása a mezőgazdaságban kifizetődő, sőt bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen. Reméljük, hogy ma már nem akad egyetlen kétkedő sem, aki sajnálja kiadni a pénzt erre a kitűnő mezőgazdasági segédeszközre, amit a mesevilágból vett hasonlattal nyugodtan nevezhetünk arany tojást tojó tyúknak. Dr. Vadkerty Katalin kandidátus A betakarítási munkálatokon kívül a mezőgazdasági üzemekben egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az őszi mélyszántás elvégzésének. Sürget az idő, hiszen november első harmadában a mélyszántás agrotechnikai határidejének végéhez értünk. De még számos mezőgazdasági üzemben soksnk hektár föld várja az ekét. Ezért minden percet a lehető legcélszerűbben kell kihasználni annak érdekében, hogy minél előbb pontot tehessünk az őszi munkálatok végére. Az őszi mélyszántás fontosságát nem szükséges részletezni, mert ezt jól ismerik a mezőgazdasági szakemberek. Ennek ellenére talán nem árt röviden összefoglalnunk jelentőségét, hiszen részben a jövő évi bőséges termés megalapozásáról van sző. Mindannyiunk előtt ismert tény, hogy a növénytermesztés sikerének legfontosabb tényezője a megfelelő talajművelés. Ennek alapvető művelete pedig az őszi mélyszántás. A mélyszántás célja a talajporhanyítás, a légköri csapadék felfogása és tárolása, valamint a felső talajréteg beszántása. Az adott körülményeknek megfelelően általában 25—30 cm mélyen szokás szántani. A mélység maghatározásánál mindenkor szükséges figyelembe venni a művelés alatt levő talajréteget és az altalaj fizikai állapotát, összetételét. A mélyszántás legfontosabb feladata Az lpolyviski szövetkezetben Kovács József a ZT—300-as traktorral Ó6 a B—200-1 típusú ekével naponta hat hektárt szánt fel. Fényes Sándor a DT—54-es lánctalpas traktorral négy hektáron végzi el az őszi mélyszántást egy műszak alatt. az őszi és a téli csapadék felfogása, tárolása a következő vegetációs időszak növényzete számára. A kártevők és a gyomok elleni harcban szintén nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a műveletnek, mert a gyomok és a kártevők beszántásuk után a levegőtlen környezetben elpusztulnak és egyben növelik a talaj szervesanyag készletét. Fontos megemlíteni, hogy a mélyszántás elősegíti a talaj biológiai érését és a megfelelő hőviszonyok kialakulását: Minél korábban szántunk, annál aktívabb lesz a talaj baktériumok működése, ezzel a felszabadult tápanyagok mennyisége is nagyobb, és a kiadós őszi csapadék felfogása után nagyobb lesz a növény által felvehető vízkészlet is. Ha tehát időben végezzük el őszi mélyszántást, a talaj biológiai érése még az ősz folyamán, ellenkező esetben azonban csak tavaszssal megy végbe. Ha nagyon későn szántunk és esetleg már hóréteg kerül a talajba, miáltal nagyon lehűl és a talajbaktériumok tevékenységének csökkenéséhez vezet. Egy nagyon fontos alapelvről ne feledkezzünk -meg, éspedig arról, hogy még a legrosszabb őszi mélyszántás is jobb, mint a legjobb tavaszi. Ezért igyekezzünk még a fagyok beállta előtt elvégezni az őszi mélyszántást. A mezőgazdasági üzemekben tett látogatásaim alkalmával arról győződhettem meg, hogy a terménybstakarítás mellett az őszi mélyszántás időbeni elvégzésének is nagy figyelmet szentelnek. Kép és szöveg: Kajtor Pál A cukorrépa betakarításának gépesítése keretén belül jelenleg csupán háromszoros betakarító gépek vannak forgalomban, melyek jól beváltak a mindennapi gyakorlatban. A 3 OCX jelzésű cukorrépa-fejelő a kétfázisos cukorrépa-betakarításnál tölt be fontos szerepet. A Jičírrt Agrostroj által gyártott háromsoros gép a 450 mm sortávolságra ültetett cukorrépa betakarítását, fejelését segíti elő. A fejelőgép menet közben szállítja a répafejeket a mellette vontatott pótkocsira, vagy egyéb szálítóeszközre. Szükséges, hogy a fejelőgép és a felszedő (3 VCZ) közvetlenül egymás után haladjon, hogy a pótkocsit vontató traktor már az üres parcellán közlekedhessen. A fejelőgép munkájának minősége függ a fejelő-mechanizmus helyes és gondos beállításától, mivel nagyon érzékeny ezen folyamatra. A beállítást függővé kell tenni a répák általános alakjától és attól, hogy a kerekek mennyire mélyednek be a talajba. A gép óránkénti teljesítménye 0,3 hektár. Jó teljesítményt nyújt a D—385 jelzésű műtrágyaszóró gép is, melynek munkaszélessége 5,4 méter. Kedvező körülmények között a gép óránkénti teljesítménye 6 kilométeres átlagos munkasebesség mellett 1,5—2 hektár. fcszeálította: —hnr— BEMUTATJUK *■ 'Ж,'' kW Щ , " « "e шмшгавш ШШ Használjuk ki a lehetőségeket Az 1764 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó nagyölvedi (Veiké Ludince) szövetkezet a gabonatermesztésre és a sertéshizlalásra szakosította magát. Az össz-szántóterületből (1733 ha) mintegy 1260 hektáron termesztenek gabonaféléket. További fő terményük a cukorrépa, melynek termesztésével ebben az évben 100 hektáron foglalkoztak. Takács József üzemgazdásszal a cukorrépatermesztés hogyanjáról beszélgettem. A múlt évben 426 q átlag hektárhozamot értek el ezen növénynél. Ebben az évben jobban sikerült a termelés, ami az elért 571 q hektáronkénti terméshozam is bizonyít. A szövetkezetben a Dobrovická A fajtát termesztik, s tapasztalataik szerint jól megfelel az adott viszonyoknak. Kedvező időjárás esetén bő termést biztosít. Némely években 600 mázsán felüli átlaghozamot is elértek ezen fajtánál. Az ezévben termesztett cukorrépa elöveteménye árpa (jantár) volt. Az őszi telajelőkészltés idején hektáronként 500 q istállőtrágyát szórtak el, továbbá 45 kg P2O5 és 63 kg K20-t (tiszta tápanyagban számítva) dolgoztak be a talajba. Tavasszal a vetés előtt további 83 kg P2O5, 170 kg K2O és 74 kg nitrogén tápanyagot adagoltak minden hektárra. A vetést — 45 cm sortávolságra — a hagyományos hatsoros vetőgépekkel végezték el április 17. és 21. között. Egy hektárra 20 kg vetőmagot szórtak el. A kézi egyelés — 25 cm tőtávolságra — elvégzése után, a hivatalos ellenőrző szervek megállapítása szerint, 1 hektáron 78111 egyed volt, ami kielégítőnek mondható, hiszen a cukorrépatermelők között meghirdetett versenyben 70—80 ezer egyed elérését tűzték kt feladatul, a 45 cm sortávolság és 25 cm tőtévolság betartása esetén. A továbbiakban fejtrágyaként 75 kg nitrogént (t. táp.) Juttattak a növényzetre karbamld formájában, mivel ez a lassabban oldódó trágyafélék közé tartozik, s így á vegetáció egész Idején serkentőleg hat a fejlődésre. Az első sarabolást május 11—13 között végeztéik el, majd 19-ig a kézi egyelést is befejezték. A továbbiak folyamán még három ízben saraboltak és egyszer végeztek kézi kapálást. Ezt az igényes feladatot úgy oldották meg, hogy a dolgozók között (személyenként 42—45 árat) kiosztották megművelésre az egész területet, s célprémiumot tűztek ki a munkálatok mielőbbi elvégzése érdekében. Aki négy nap alatt elvégezte a Számára kijelölt terület bekapálását, az áronként három korona prémiumot kapott. A betakarítást október 24-én fejezték be. Mivel a betakarítás gépesítése is eléggé „foghíjas“, így nagy szükség volt a kézi munkaerőre Is. A cukorrépa kiszántását géppel végezték ugyan, de a tisztítás már kézzel történt. A megtisztított és kupacokba rakott répát a NRÖN-120 jelzésű felszedö-rakodó géppel juttatták a traktorvontatésú pótkocsikra, melyekkel az elszállítás történt. A szövetkezet kiértékelte az ezévl termelési eredményeket, s lényegében elégedett azokkal. A fenti konkrétumok is azt bizonyítják, hogy hozzáértő emberek Irányítják a termelést, mégis szinte ide kívánkozik a kérdés: vajon nem lenne célszerű a fokozott gépesítés és a vegyszerek használata? Takács elvtárs Is fájó pontként tüntette fel a gépesítés szakaszán tapasztalható lényeges lemaradást és nekem is úgy tűnik, hogy ez a hiányosság — nemcsak a szóbanforgó szövetkezetben — nagyban hátráltatta a termelés fokozását. Nem tudom megérteni, miért húzódoznak egyesek a napjainkban már jói bevált gépek alkalmazásától, hiszen azok minden esetben a termelők javát szolgálják. A szövetkezet úgy határozott, hogy az elkövetkező években is szorgalmazzák majd a cukorrépa termesztését. bár e növény vetésterületének, növelésével nem számolnak. Ennek alapján remélem, hogy bár az eddigi eredményeik is elismerést érdemelnek, mégsem tartank ki körömszakadtáig a régi módszerek mellett, hanem teret nyitnak az új technológiai eljárásoknak, s nem idegenkednek majd a gyakorlatban is jól bevált mezőgaz dasági gépek alkalmazásától sem, hiszen csakis így érhetik el céljukat, hogy egyre többet, jobbat és olcsóbban termelhessenek a közellátás és az egész nemzetgazdaság számára. Kádek Gábor
