Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-14 / 46. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. november 14. Világszerte ünnepelték az NOSZF évfordulóiét A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évforduló. Ját világszerte ünnepelték. Moszkvában november 7-én, szombaton, mint minden évben, nagyarányú katonai dísz­szemlére, valamint a dolgozók felvonulására került sor. A Lenin Mauzóleum előtti diszemelvény előtt elvonultak a szovjet hadsereg elit egységei, bemutatták a szovjet hatalom legkorszerűbb fegyvereit. Utána ünnepi hangu­latban, örömujjongással vonultak a dolgozók százezrei. A hatalmas manifesztácló megkezdése előtt A. A. Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere tartott ünnepi beszédet. Beszédében kiemelte az októbert forradalom jelentőségét és azt a hatalmas fejlődést, amelyet az elmúlt 53 év alatt a szovjet nép dicső párt­jának vezetésével ért el. Szólt a Szovjetunió békepoliti­kájáról, és arról a törekvésről, amelyet a Szovjetunió az Izraeli agresszió felszámolása érdekében fejt ki. Leszö­gezte, hogy a szovjet kormány támogatja a vietnami nép igazságos harcát és a függetlenségükért harcoló orszá­gokat. Kiemelte a Szovjetunió és az NSZK közötti szer­ződésnek, valamin* a francia elnök nemrégi látogatásá­nak jelentőségét. É>erségre intette a haladó országokat, mert amint kifejtette, az imperializmus folytatja csel­szövéseit. Leszögezte, hogy a szovjet fegyveres erők mindenkor meg tudják védeni a nagy október vívmá­nyait, a Szovjetuniót és a szocialista tábort. Az évforduló alkalmából Leonytd Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben ünnepi fogadást tartott. Rövid beszédében kijelentette, hogy teljesítették azokat az alapvető népgazdaságfejlesztési irányszámokat, amelye­­íket az SZKP 23. kongresszusa tűzött ki. Külön kiemelte, hogy a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség hősi munkája kiváló eredményeket hozott az ötéves terv teljesítésében, mert teljesítették a népgazdaság fejlesz­tési alapvető feladatokat. A szocialista országok fővárosaiban, valamint vidéki városaiban és falvaiban is sor került a nagy forradalom évfordulójának megünneplésére. A berlini lakosok tíz­ezrei vettek részt szombaton a Treptow Parkban meg­tartott ünnepségen, a szovjet katonák emlékművének megkoszorúzásán. Az ünnepi aktuson jelen volt Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, az államtanács elnöke, valamint több politikai és közéleti személyiség. Szófiában a fő­város dolgozói kétórás menetben vonultak fel a Dimitrov Mauzóleum. mellett felállított díszemelvény előtt, ahol a Bolgár Kommunista Párt és a kormány vezetői foglal­tak helyet Todor Zsivkovval, a BKP KB első titkárával, a Minisztertanács elnökével az élen. Románia fővárosá­ban, Bukarestben az évforduló alkalmából megtartott ünnepi gyűlésen Petre Lupu, a Román Szocialista Köz­társaság munkaügyi minisztere méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét. Hanoi­ban, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosában is ünnepi gyűlésre került sor. Az évforduló alkalmából a testvérpártok vezető funkcionáriusai üdvözlő táviratot küldtek Leonyid Brezsnyevnek, illetve a SZKP Központi Bizottságának. A többi szocialista országokban is nagyarányú ünnep­ségek voltak, de megemlékeztek az évfordulóról a kapi­talista államok haladó szellemű polgárai is. A szovjet nép soha nem tévesztette szem elöl történelmi küldetését M. SZUSZLOV BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI jELLEGÜ BESZÉDE Mihail Szuszlov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára be­szédet mondott a Nagy Októberi Szo­ciálisba Forradalom 53. évfordulója alkalmából rendezett díszülésen. Szuszlov elvtárs rámutatott arra, hogy az SZKP és a Szovjet nép soha­sem tévesztette szem elől a szocia­lista forradalom perspektíváját, a kommunizmus felépítését. A szocia­lista átalakulás eredményeképpen ala­kul ki a szovjet életforma, amelyben a legfőbb érték maga az ember és minden embernek a köz, a társada­lom javára végzett lelkiismeretes munkája. A szovjet társadalóm erköl­csi-politikai egysége ma szilárdabb, mint valaha. A szocialista gazdaság egyik legfontosabb sajátossága a fej­lődés gyors üteme. Az ipari terme­lékenység a Szovjetunióban 1913-hoz viszonyítva 91-szeresére növekedett. Amíg az ország ipari termelésének ré­szesedése a világ ipari termeléséből a foradalom előtt alig múlta felül a 4 százalékot, ugyanez a részesedés jelenleg majdnem 20 százalékot tesz ki. A Szovjetunió ipari össztermelése aj előző évhez viszonyítva 8 százalékkal, a munka termelékenysége az iparban 6—7 százalékkal lesz magasabb. A népgazdaság nem kevesebb, mint öt milliárd rubel értékű ipari terméket állít elő terven felül. Méltatta a mezőgazdasági dolgozók nagy sikereit is. A kolhozok és szov­­hozok az ország mezőgazdaságának történetében a legnagyobb gabona­­termést aratták az idén. így az állam lényegesen több gabonát vásárolt fel a tervezettnél. Idén a munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére 122 rubel, társadalmi alapokból származó jutta­tásokkal együtt pedig 164 rubel (át­számítva ez 1640 koronának felel meg). Meggyorsult a lakásépítés is. Az utóbbi tíz év alatt összesen több mint 100 millió szovjet polgár költö­zött új vagy jobb lakásba. Emellett a Szovjetunióban világviszonylatban legalacsonyabbak a lakbérek. A szov­jet nép magas munkatermelékenységű tevékenységének köszönhető, hogy sikerült rövidíteni a munkahetet. Az átlagos heti munkaidő a Szovjetunió­ban már 39,4 óra. Szuszlov elvtárs belpolitikai elemző beszéde után a Szovjetunió külpoli­tikájáról, valamint a világon kialakuló külpolitikai helyzetről beszélt. Először kifejtette, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tarto­zó szocialista országok a világ terme­lésének több mint egyharmadát állít­ják elő, noha a föld lakosságának mindössze 10 százaléka él ezen a te­rületen. Az 1970-es év a szocialista világrendszer további megszilárdulá­sának éve volt. Jelentősen megnöveke­dett a szocialista országok gazdasági és katonái ereje, tekintélye, és a nemzetközi helyzetre gyakorolt befo­lyása. Szilárdult a szocialista orszá­gok együttműködése Is. Kezd megva­lósulni a szocialista gazdasági integ­ráció komplex hosszúlejáratú fejlesz­tési programja. Megszilárdul a szo­cialista országok külpolitikai együtt­működése is. Ezután leszögezte, hogy a szovjet állam külpolitikai irányvonalának szerves, alkotó része az imperializ­mus agresszív politikájával való aktív szembeszállás, és a népek biztonsá­gának garantálása. A Szovjetunió és más szocialista országok, hatalmas mértékben járulnak hozzá az Egyesült Államok vietnami, kambodzsai, és laoszi agresziója ellen, a közel-keleti izraeli agresszió ellen vívott küzde­lemhez. A vietnami helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy az a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok szüntesse be agresszióját és vonja ki csapatait Dél-Vietnamból. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete, befolyása és tekintélye szilárd és megingathatatlan. Kedvezően alakul viszonya a szomszéd államokkal — Finnországgal, Iránnal, Afganisztán­nal és másokkal. Ezután kitért a szovjet—kínai államközi kapcsolatok rendezésére. Leonyid Brezsnyev alma­­atai beszédére hivatkozva megemlí­tette, hogy sikerült olyan megoldáso­kat találni, amelyek megfelelnek mindkét fél érdekeinek. Az európai helyzettel kapcsolatban az a nézete, hogy nagymértékű javu­lásról van sző és szerinte a szovjet— nyugatnémet szerződés megteremti az alapot ahhoz, hogy kedvező fordulat következzék be a szovjet—nyugat­német viszonyban, megerősítve Euró­pa jelenlegi határainak sérthetetlen­ségét, köztük az Odera—Neisse hatá­rát, amely a Lengyel Népköztársaság nyugati határa, valamint az NSZK és az NDK közti határt. A szerződés ez­zel az általános európai helyzet egészségesebbé tételét is szolgálja. A szerződéssel kapcsolatban azonban megemlítette, hogy az NSZK-ban a reakciós erők mindent megtesznek azért, hogy a feszültség ne enyhüljön. Szuszlov elvtárs nagy jelentőségűnek tartja a Szovjetunió és Franciaország között egyre szilárduló egyetértés és bizalom kialakulását. Georges Pompi­dou francia elnök szovjetunióbeli láto­gatása során új fontos eredményeket sikerült elérni a két ország közötti barátság és együttműködés fejleszté­sében, ami megfelel az európai és a világbéke megszilárdítása támasztotta követelményeknek. Szuszlov elvtárs beszéde további részében leszögezte, hogy figyelmük középpontjában az együttes antiimpe­­rialista akciók programjának megva­lósításáért vívott harc áll. Elmondotta, hogy az utóbbi időben a kommunista mozgalomban növekvő érdeklődés ta­­tapasztalható az ideológiai problémák területén való együttműködés iránt. Megjegyezte, hogy különféle irányza­tokhoz tartozó opportunisták olyan akcióprogramokat próbálnak rákény­szeríteni a kommunista pártokra, amelyek elkerülhetetlenül a forradal­mi munkásmozgalom gyengüléséhez vezetnek. Természetesen, a kommu­nisták ebből levonják a következte­téseket és eltávolítják soraikból azo­kat, akik tevékenységüket nem az osztályellenség, hanem a szocializmus eilen, a munkásosztály élén haladó osztagai ellen irányítják. Ezután Szuszlov elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja teljes egységben, a néppel szo­rosan egybeforrva készül a párt XXIV. kongresszusára. Bratislavában meghitt ünnepség keretében került sor a Lenin téren Vla­gyimir Iljics Lenin mellszobrának leleplezésére. Az ünnepi beszédet dr. Jén janik, az SZLKP városi bizottságának vezető titkára mondotta. Hangsúlyoz­ta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására jött létre a cse­hek és szlovákok állama, a lenini eszmék szellemében, közvetlen Lenin segítségével jött létre Csehszlovákia Kommunista Pártja, és a Szovjetunió kommunista pártja nagy segítséget nyújtott a párt igazi marxista-leninista irányvonalának kialakításában. Bratislava tehát Lenin szobrot kapott és ezzel is adózunk a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, valamint Lenin emlékének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójának hazai ünnepségei (Folytatás az 1. oldalról.) házi erőt, tekintet nélkül a nemzeti összetételre és a felekezeti hovatar­tozásra. A főcél: el kell fojtani a pro­letariátus forradalmát már születése pillanatában. De a „keresztes hadjá­ratok“ és Intervenciók kudarcba ful­ladtak, széjjel morzsolódtak az orosz forradalmi proletariátus csapásai alatt. A bolsevikok pártja Lenin veze­tésével könyörtelen harcban tisztult meg a különféle opportunista rétegek­től. Ez a párt képes volt a tömegek élére állni és a kapitalizmus elleni harcra vezetni őket. Biľak elvtárs ezután beszélt a pro­letariátus nemzetközi összefogásáról, amely nagy segítséget jelentett a fia­tal szovjet állam megszilárdulása szempontjából. Az „El a kezekkel a Szovjet-Oroszországtóll“ felhívásban a történelemben először vált gyakorlat­tá a kommunista párt manifesztumá­­nak jelszava: „Világ proletárjai egye­süljetek!“ Bifak elvtárs beszélt arról is, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatására jött létre a csehek és szlovákok közös álláma. Ugyancsak az októberi ?szmék hatására alakult és formálódott Csehszlovákia Kom­munista Pártja. Bírálta az 1968-ban elterjedt hamis elméletet, mely sze­rint a köztársaság létrejöttét Masary'k, Beneš és Štefánik érdemének minő­sítették, de arról egy szót sem szól­tak, hogy ezek a „nagy felszabadítók“ a haladás ellen, a fiatal szovjet köz­társaság ellen harcoltak. Dicsőítették tehát azokat, akik katonai beavatko­zással akarták megsemmisíteni a szovjet államot, viszont gyalázták azo­kat, akik a Vörös Hadsereg soraiban harcoltak. Megtagadták a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom nemzet­közi jelentőségét és köztársaságunk megalakulására gyakorolt hatását. A bratislavai nagygyűlésen Václav Vačok elvtárs, az SZLKP KB elnöksé­gének tagja, a Központi Bizottság tit­kára mondott beszédet. Méltatta az NOSZF 53. évfordulójának jelentősé­gét. Beszélt a Szovjetunió óriási po­litikai tekintélyéről, gazdasági ered­ményeiről. Hangsúlyozta, hogy 1968. augusztusában a Szovjetunióból és a többi szocialista országból internacio­nalista segítséget kaptunk és azóta társadalmi életünk valamennyi terü­^ П IL m'&Yvm 9 Amint ismeretes, Nixon amerikai elnök választási előzetese nem sike­rült, mert a demokrata párt többsége az amerikai kongresszus mindkét há­zában megmaradt. A képviselőházban ez a többség még nőtt is. A 435 kép­viselő közül 256 tartozik a demokrata, 179 pedig a republikánus párthoz. Ni. xon viszont győztesnek kiáltja ki ma­gát, mert úgy véli, hogy számára egy vele szimpatizáló munkaképes több­ség jött létre. A jelenlegi helyzetben még nem dönthető el, hogy a republi­kánusok és demokraták tisztén kon­zervatív vagy liberális párttá alakul­nak át, vagy pedig a két nagy párt több pártra szakad. 9 A világsajtót még mindig élén­ken foglalkoztatják á chilei esemé­nyek. Salvador Allende chilei elnök egy nagyarányú Jömeggyűlésen ki(e­­lentette, hogy „Chile elindult a szo­cializmus felé vezető úton“. Ígéretet tett arra, hogy a hatalmat a nép ke­zébe adja, véget vet a monopóliumok uralmának, a chilei föld kincseit az ország javára aknázzák ki. 9 Az Egyesült Arab Köztársaság után Izrael is egyetért a közel-keleti fegyverszünet 90 napos meghosszabbí­tásával. Ugyanakkor az EAK továbbra is elveti a határidőt és a feltétel nél­küli tűzszünet gondolatát, mert ez az izraeli megszállás elfogadásával lenne egyenlő. Egyiptom továbbra is ragasz­kodik a Biztonsági Tanács határozatá­hoz, amely követeli, hogy Izrael vo­nuljon vissza a megszállt arab terü­letekről. 9 Kairóban befejeződött az arab „kiscsúcs“ értekezlet. Külpolitikai megfigyelők úgy vélik, hogy nagyje­lentőségű értekezletről van szó, mert ennek alapján további tárgyalásokkal létrehozható az arab egység. létén lépésről lépésre hozzáfoghat­tunk a felfordulás, a zűrzavar és a rendetlenség felszámolásához. A párt 1969 áprilisi plénumától nagy politikai erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy következetesen érvényesülhessen a marxista-leninista politika a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek és szervek munkájában. Az antikom­­munista propaganda ellenére is tel­jes biztonsággal állíthatjuk, hogy pár­tunk vezetőségének a marxt-Ienini alapelvek következetes felújítását cél­zó irányvonala eredményeket hozott. A nagygyűlések résztvevői kitörő lelkesedéssel éltették a Szovjetuniót, és kifejezték eltökéltségüket, hogy az NOSZF hagyatékának szellemében, ok­tóber örökéhez hűen haladnak tovább a proletár internacionalizmus szelle­mében a szocializmus útján. Merénylet a béke ellen Nyugat-Berlinben november 7-re virradó éjjel a Brandenburgi Kaputól nem messze lévő szovjet emlékmű előtt őrt álló szovjet katonák eilen fasiszta terroristák merényletet követ­tek el. A lövések súlyosan megsebe­sítették az egyik szovjet katonát. A nyugat-berlini rendőrség már letartóz­­tatla a merénylet egyik résztvevőjét, aki feltételezhetően az egyik jobbol­dali ifjúsági szervezet tagja. Walter Ulbricht az NSZEP KB első titkára, az Államtanács elnöke az esettel kapcsolatban kijelentette, hogy a merénylet is bizonyítja, milyen ve­szélyes a helyzet Nyugat-Berlinben. A Berlinért folyó csatában 30U ezer szovjet katona áldozta életét, és most több mint 25 év után még mindig az ójnáci párt és fasiszta-terrorista cso­portok garázdálkodnak. A szovjet ka­tonák elleni gyilkos merénylet a béke és az európai feszültség megszünte­tése elleni támadás. Tény, hogy a merénylet azoknak az erőknek a műve. akik nem nézik jó szemmel a szovjet—nyugatnémet szer­ződés megkötésére irányuló erőfeszí­téseket, ami hozzájárulhat az európai feszültség enyhítéséhez, valamint az európai országok közeledéséhez. t

Next

/
Thumbnails
Contents