Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-07 / 45. szám
4. SZABAD FÖLDMŰVES, 1970. november 7* Hazánkban az utóbbi négy évben jelentős sikereket értünk el a gabonaellátás kérdésének megoldásába^ amely probléma még jelenleg is mezőgazdasági termelésünk legaktuálisabb és legfontosabb feladatai közé tartozik. Az eddigi eredmények a tudományos alapokra és a termelési tapasztalatokra épült tervek céltudatos teljesítésének tudhatók be. Köztudomású dolog, hogy legfontosabb kenyérgabonánk a búza. Éppen ezért elsősorban ezen gabonaféle termesztésének kérdését kell szocialista mezőgazdaságunknak megoldania. Ma, amikor a búzánál elértük a 30 mázsás átlagos hektárhozamot — 10 évvel későbbre terveztük — az össztermelés további fokozását csupán az adott feltételeknek legjobban megfelelő, nagyhozamú fajták előtérbe helyezésével és mindjobbani kihasználásával mozdíthatjuk előbbre. Ez elsősorban Szlovákia területére vonatkozik, mivel itt már a búza vetésterületének 90 százalékán a bőtermö szovjet búzafajtákat — Bezosztája, Mironovszkája — termesztik. Ebből is látható, hogy a szovjet fajták vetésterületének kibővítésétől már nem remélhetünk lényeges össztermés-növekedést. Lényegesen más a helyzet a CSSZK területén, ahol' a szovjet búzafajták kisebb mennyiségben részesülnek a vetésterületből. Itt tehát elsősorban a bőtermő fajták vetésterületének kibővítését kell szorgalmaznunk. ORSZÁGOS MÉRETŐ GABONATERMESZTÉSI ÉRTEKEZLET A nemrég Kromeŕížben megtartott országos gabonatermesztési értekez-. létén kiértékelték az e téren elért eredményeinket. A sokéves tapasztalatok alapján egyértelműen beigazolódott, hogy a szovjet fajták nélkül ma sokkal alacsonyabb szinten mozogna hazánk gabonatermesztése. Elismert tény továbbá az is, hogy a szovjet búzafajták sokkal megfelelőbbek a mi viszonyainknak, mint a hazánkban kinemesített és termesztésbe vett saját fajtáink, s nem utolsó sorban a malomipar és sütőipar szempontjából is értékesebbek. Az említett értekezleten — az eddigi eredmények értékelésén kívül — felvetették a búzatermesztés fejlesztésének kérdéseit is. HOGYAN TOVÁBB? Hazánkban — de főleg a CSSZK területén — az elkövetkező években továbbra is növelni kell a szovjet fajták vetésterületét, a gyengébb hozamokat nyújtó hazai búzafajták rovására. Szlovákiában az utóbbi évtizedek folyamán csaknem kétszeresére növekedett a búza vetésterülete, s ezen terület 90 százalékán szovjet fajtákat termesztünk. Ezért itt már nem a vetésterületek növelésére, hanem az új, nagyobb hozamot biztosító, jobb tulajdonságokkal rendelkező, igénytelenebb fajták meghonosítására kell gondot fordítani. Köztudomású dolog, hogy a búza termesztést feltételei hazánk egyes részein lényegesen eltérőek. Ezért helyesen kell megválasztanunk az adott feltételeknek legjobban megfelelő fajtát. Ennek alapján logikailag egész sor új fajtára lenne szükségünk, úgy, mint ahogy az a múltban Is volt. Hazánk nyugati részére kihatnak a tengermelléki éghajlati viszonyok — a mérsékeltebb téli időszak és a hidegebb, csapadékosabb nyár. Ezzel szemben az ország keleti és déli részén szárazföldi éghajlat uralkodik. Itt a szovjet búzafajták — a Mironovszkája, a Bezosztája — az éghajlati viszonyokkal szembeni követelményükkel, nagyobb terméshozamukkal a kukorica-, répa-, valamint a burgonyatermesztő körzetekben eleget tesznek a legigényesebb követelményeknek is. A múlt gabonatermesztési évben Szlovákiában az említett két búzafajtát a búza össz-vetésterilletének 62,7 százalékán termesztettük. A SZAMOK BIZONYÍTANAK A szovjet fajták hazánk búzatermesztésének fejlesztésében betöltött fontos szerepét csak az alábbi számadatok ismeretében tudjuk kellőképpen értékelni. Az 1950—59-es időszakban, amikor még a hazai fajták hagyományos termesztésével foglalkoztunk, csupán-21 kg-mal tudtuk növelni évente a búza hektárhozamának országos átlagát. Az intenzívebb hazai fajták — Diana, Kosúti, Pavlovlcei, Kastyicei, stb. — termesztésbe vételével, valamint az új termesztési módszerek alkalmazása révén az I960—05-ös időszakban már évente 76 kg-mal növeltük országos méretben a búza átlagos hektárhozamát. A komplex gépesítés, az új technológiai eljárások és a gondosabb tápanyagpótlás csak a szovjet fajták rajonizálása és a vetésterületben! mindjobbani részesedése után hozták meg a várt eredményt. Ettől az időtől kezdődően az eredmények javulása is sokkal intenzívebb. Az 1965—69-es Időszakban a búza átlagos hektárhozama országos méretben 199 kg-mal növekedett évente. A CSSZK területén ebben az időszakban 179 kg-os növekedés volt tapasztalható, míg Szlovákiában — ahol ebben az időben már a szovjet fajtáké volt a vezető szerep — évente 240 kg-os növekedést értünk el. Az 1985-ös évben a búza hektárhozamának országos átlaga 24 mázsa volt, 1968-ban viszont már 31,6 mázsa. A lényegében kedvezőtlen 1989-es gazdasági évben a szovjet fajták fokozott elterjedésének révén (61,7 százalék) a rossz feltételek ellenére 31 mázsa búzát takarítottunk be egy hektárról, országos átlagban. Az idei év a szovjet fajták nélkül katasztrófális lett volna, így viszont elértük a 30 mázsát. A TERMELÉS FOKOZÁSÁNAK TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI Az említettek után méltán- merül fel a kérdés valamennyiünkben: Miben rejlik a búzatermesztés fokozásának további lehetősége? A CSSZK területén elsősorban a szovjet fajták vetésterületének kibővítését kell szorgalmazni, viszont Szlovákiában ezt a lehetőséget mér úgyszólván teljesen kimerítettük. Marad tehát a bőtermő fajták biológiai tulajdonságainak kiaknázása. A Mlronovszkájánál elsősorban a CCC morforeguláciős készítmény adagolását lehet szorgalmazni, a szárképződés idején, tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e a gabona megdőlésének veszélye, vagy sem. A kísérletek egyhangúan bizonyítják, hogy az ezen készítménnyel kezelt növényzet hat mázsával több termést ad egy hektárról, mint azon parcellák, melyeken a növényzet ugyan hem dőlt meg, de a CCC készítményt nélkülözte. Nagy figyelmet kell szentelni a talaj tápanyagkészletének állandó pótlására, feltöltésére és a tápanyagok Időbeni adagolására, valamint a megfelelő bedolgozására. Nagyon fontos agrotechnikai eljárásnak bizonyul a szárképződés idején végzett, nitrogénnel történő trágyázás. Ezt a műveletet elvégezhetjük a CCC készítménnyel történő kezeléssel egyidőben is. A Bezosztájánál a kedvező hozam alapfeltétele az elégséges vetőmagmennyiség. Ennél a fajtánál elég sok vetőmagot ■— egy hektárra 7 millió csírakápes magot számítunk — kell elvetni, mivel ezen növénynél a nagy hozamokat főleg a kalászok számának növelésével biztosíthatjuk. Ezenkívül természetesen más lehetőségeink is vannak, hogy az össztermelést növelni tudjuk. Az eddig használatos szovjet fajtáknál Is jobbnak Ígérkezik az ugyancsak Szovjetunióban khiemesített Jubilejná 50, Auróra, Kaukáz, és az HJlcsovka. Ezen fajtákról — az előzetes kísérletek alapján — elmondhatjuk, hogy lényegesen nagyobb termést nyújtanak és bizonyos jó tulajdonságokkal is rendelkeznek, melyek az eddig termesztett fajtáknál hiányoznak. Mindezen ismeretek tulajdonában remélhetjük, hogy ha az eddigi tapasztalatoknak megfelelően valósítjuk meg azokat az irányelveket, melyeket a kromSfížl értekezleten határoztak meg élenjáró mezőgazdasági szakembereink, akkor újabb sikereket érünk el hazánk búzatermesztésének fejlesztésében. —dek— A szovjet búzafajták győzelme Néhány szó a szovjet búzafajták agrotechnikájáról Hazánk búzatermesztésében a közeljövőben — az eddigi júl bevált fejték mellett — új, jónak Ígérkező fajták elterjedésével és meghonosodásával számolunk. Az alábbiakban a jövőben használatos búzafajták némelyikének főbb agrotechnikai követelményével szeretnék foglalkozni. MIRONOVSZKÁjA 808 Bár ez a fajta hazánkban eléggé elterjedt az utóbbi évek folyamán, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül az agrotechnikával szembeni követelményeinek megemlítését, mível a közeljövőben is erre a fajtára kívánjuk alapozni búzatermesztésünk fejlesztését. A korai búzafajták csoportjába tartozik, s a kukorica-, répa-, és burgonyatermő körzetek viszonyainak egyaránt megfelel. A vetést az egyss körzetek viszonyainak megfelelően, szeptember 29. és uktóber 10. • között végezzük el. A kései vetés rosszul telel át. A gondosan előkészített talajba 4,5 millió csíraképes magot vetünk hektáronként. A vetés 7,5—10,5 centiméteres sortávolságra történik. A növény fejlődését, és áttelelését nagyban befolyásolják a tápanyagok, ezért helyesen kell eljárnunk azok adagolásakor. A talaj termékenységétől és az előveteménytől függően 60—120 kilogram nitrogént szórunk el egy hektáron, tiszta tápanyagban számítva. A további tápanyagok adagolásakor ügyeljünk a hatóanyagok helyes N:P:K arányára, amely a trágyázás kisebb intenzitása esetén 1:1:1,4 míg a nagyobb intenzitás esetén 1:0,8:1 legyen. Továbbá tartsuk szem előtt, hogy ez a fajta már kora tavasszal gyors fejlődésnek indul, s így sok nitrogénre van szüksége. Ennek megfelelően — az előveteményektői függően — osszuk el az adagolandó nitrogénmennyiséget az egyes időszakokban bedolgozásra kerülő adagokra. A rossz áttelelés esetén a tavaszi regeneráció idején 30 kilogramm nitrogént szőrünk el egy hektáron, tiszta tápanyagban számítva. A növény megdőlése ellen a CCC morforeguláciős készítménnyel védekezünk, s egy hektárra 2—4 liter készítményt számítunk attól függően, milyen állapotban van a növényzet. A CCC készítménnyel történő kezelést összeköthetjük a herblcidekkel történő permetezéssel ás az ugyancsak ebben az időszakban esedékes nitrogéntrágyézással is. Ezen műveletek helyes elvégzésével lényeges hozamnövekedést is elérhetünk. A BEZOSZTÁJA szintén eléggé közismert fajta. Az intenzív őszi búzák családjába tartozik, jól alkalmazkodik a klimatikai feltételekhez, kitűnő minőségű, bő termést hoz és nem dől meg. Koraiságban hozzávetőlegesen egy héttel előzi meg a Mironovszkája 808-at. Betakarítása megelőzi a tavaszi árpáét és valamennyi — nálunk rajonizált — őszi búzáét. A nagy hozamot ennél a fajtánál a kalászok számától teszik függővé, ezért szükséges betartani az előirányzott vetőmagmennyiség (7 millió csíraképes mag) elszőrását, egy hektár földterületre. Hazánkban a kukoricatermesztő körzetekbe van besorolva, míg a répatermesztő körzetben csak Szlovákia területén lehet termeszteni. Vetését október 9—13 között kell elvégezni, ugyanúgy mint a Mironovszkája 808- nál, vagyis 7,5—10,5 centiméteres sortávolságra. MIRONiOVSZKA)A JUBILEJNÁ 50 Mint a neve is mutatja, a Mironovszkája 808-ból lett kinemesítve. Ez a fajta szárazságtűrő, nem dől meg és korábbi, mint a Mironovszkája 808 és nem pereg ki a termés a kalászból. Jól reagál a gondos agrotechnikára, főleg a tápanyagellátást hálálja meg. V. N. Remeslo akadémikus hazánk viszonyainak megfelelően 8—7 millió csíraképes mag elvetését ajánlja egy hektárra és a vetés idejét 5 nappal későbbre tette, mint a Mironovszkája 808-ét. Hogy valóban gazdaságos fajtáról van szó, azt bizonyltja a Veiké Tešany-l szövetkezet által idén elért eredmény is, ahol ezen fajtából 68,5 mázsás hektárhozamot értek el. KAUKAZ, AURORA A szintén Szovjetunióban kinemesített fajták meghaladják a Bezosztája átlaghozamát. A rövidszárú fajták termékeny kalásszal és betegségekkel szembeni ellenálló képességgel tűnnek ki. A Kaukáz ellenállóbb a fagyokkal szemben. A Mironovszkája Jubilejná 50-hez hasonlóan, kitűnő minőségű termést hoz, s az ezermagsúlya is nagy. Jól tűri és meghálálja a nagyobb műtrágyaadagokat. Koraiságban mindkét fajta megelőzi a Mironovszkája 808-at. A szükséges nitrogén-adag 80—120 kilogramm között mozog egy hektárra és tiszta tápanyagban számítva, a talaj táperejétől és az előveteménytől függően. Ezen adag felét vetés előtt juttatjuk a talajba, míg a tavaszi adagolás függ az előveteménytől. Ha nitrogén-megkötő elöveteményünk volt, akkor a nitrogén-adag másik felét a tél utolján adagoljuk. A hatóanyagok N:P:K aránya hasonló legyen, mint a Mironovszkája 808-nál. A CCG készítmény használata nem szükséges, mivel ezen fajták a fokozott műtrágyázás esetén sem dőlnek meg. (—) BEMUTATJUK A gabonafélék vetési munkálatait nagyban megkönnyíti a Német Demokratikus Köztársaságból importált Saxőnia A-391 jelzésű vetögép, amely minden mezőgazdasági kultúra elvetésére alkalmas. A gép munkaszélessége 4950 mm. A gumiabroncsos kerekekkel ellátott vetögép óránkénti teljesítménye 2 hektár. Jól bevált a 48 SeX-125 jelzésű, 48 soros vetögép it. A félig függesztett, gumicsöves csörlö-összekötésű gép óránkénti teljesítménye 4,5 hektár, 6 kilométeres átlagos munkasebesség esetén. Munkaszélessége 6100 mm, a vetés mélységét 2—5 centiméter között lehet szabályozni. A négy gumiabroncsos kerékkel eliátott vetögép közúti vontatása oldalra történik. Vontatási sebessége 20 km/ó. Az E-512 típusú aratőcséplőgép az összes gabonafélék és egyéb cséplésre szánt növényféleségek aratására, Ш. csépiésére alkalmas. A gabonákban a gép 30 százalékos szemnedvesség és 40 e/o-os szalmanedvesség mellett is jól dolgozik, s így lehetőség nyílik a napi üzemeltetési idő meghosszabbítására. A 105 LE motorral ellátott gép a 18 %-os lejtőkön is megállja helyét. A magtartály befogadóképessége 18 mázsa. Kép és szöveg: —bor—
