Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-07 / 45. szám
1970. november 7. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A г Alsôohaji (Dolný Oha]) Egységes Földművess zövetkezet húsz évvel ezelőtt alakult, összfalusi szövetkezetté csak 1957- ben vált, amikor a tagság létszáma 320-ra emelkedett és a földterület 1314 hektárra gyarapodott. Természetesen ennek a szövetkezetnek sem volt kezdetben rózsás a helyzete. Sokat főtt a feje a vezetőknek, hogy milyen módon emelhetnék a gazdálkodás színvonalát. A döntő fordulat az 1962-es évben következett be, amikor nagyüzemivé kezdett formálódni a gazdálkodás. A következő évben az érsekújvári járásban már az elsők közé tartozott a közös gazdaság. Csak egy példát említsünk, a gagonafélék átlagos hektárhozama elérte a 30 mázsát. Ebben az évben a jó gazdasági eredmények elérése után vette fel az efsz a Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetkezete nevét. Az efsz főleg az állattenyésztést helyezi előtérbe. A szakosításnak Versenygyőztesek A Cechy-í szövetkezet nem nagy területen gazdálkodik, azonban jó gazdasági eredményei járási méretben is figyelemre méltók. Pedig a közös gazdaság nem a legjobb összetételű földterületen gazdálkodik. Ennek ellenére még csúcshozamokat is elértek. A múlt évben például búzából 36,2 mázsás hektárhozamot értek el,1970-benpedig 34,6 mázsát. Az árpa hektárhozama 38 mázsa volt. Az állattenyésztés is az elsők közé tartozik. Idén már elérik tehenenként az évi 3000 literes tejhozamot. A hízómarhák napi súlygyarapodása több mint 1 kg, a hízósertéseké pedig közel 60 deka. A jó gazdasági eredmények természetesen kedvezően hatnak az efsz gazdasági helyzetére is. A múlt évben az egy hektárra eső mezőgazdásági termelés 9365 korona volt, a piaci termelés pedig 7193 korona, de idén jóval nagyobb lesz a mezőgazdasági termelés és az árutermelés is. A hazánk felszabadulása 25. évfordulójára meghirdetett szocialista versenyen ez a szövetkezet került az első helyre. Október végén Mišák mérnök, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója a versenygyőztes efsz-nek átadta a járási vándorzászlót. A győzelemnek az efsz minden tagja örült, mert eredményeikkel bizonyították a nagyüzemi gazdálkodás életképességét és helyességét. De velük örült az egész járás, mert a szövetkezeti gazdálkodás eredményei lényegesen hozzájárulnak a konszolidációhoz és politikai, valamint gazdasági vereséget mérnek a jobboldali opportunista és antiszocialista erőkre. A tények bizonyítják, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése helyes volt, és ma már olyan eredményeket hoz a szövetkezeti mozgalom, ami miatt nem kell szégyenkeznünk. PAVEL HUDEC mérnök MÁJUS ELSEJESÍ... ■ egutőbbi írásunkban felsoroltuk “ a munkajutalmazás fő elveit a munkaerők újjátermelésével kapcsolatban. Az új munkaerők beáramlása a mezőgazdaságba elsősorban azért fontos, mert a szocialista mezőgazdasági termelés fejlődését csak olyan új, elméletileg felkészült dolgozók tudják biztosítani, akik a gépek kezelésében otthonosak. Az idősebb dolgozók lassan kiesnek a munkafolyamatból és helyükre az iskolákból kikerült fiatalok lépnek. Mivel pedig ezek sok esetben nem tagjai a szövetkezetnek, és bérért dolgoznak, ezért megegyezés szerinti megváltoztatása alapján. A bérelőírások vagy a kollektív szerződés meghatározza, hogy a dolgozónak milyen és mennyi bér fizetendő, ha át lett helyezve más munkára, pl. munkaleállás vagy rossz időjárás miatt. 1 Az elvégzett munka alapján legalább az eddigi átlagos keresete magasságában van igénye a dolgozónak a bérre, ha más munkára helyezik át, mint amelyet a szerződés megjelölt, ha ez az áthelyezés elemi csapások elhárítása okából történt, vagy más kíkerüljár, mert az ünnep miatt nem károsulhat. Nem jár bérpótlék a dolgozónak, ha igazolatlanul egészben vagy részben elkéste az ünnep előtti vagy utáni műszakot. A rossz munka bérezése Ha a bérrendszerben dolgozó rossz munkájából kifolyólag selejt keletkezik, nincs igénye munkabérre. Ha a selejt kijavítható és azt egyedül kijavítja, igénye van bérre, de a megjavításért nem kaphat bért. Ha a dolgozó nem hibás a selejt keletkezéséért, jogosult a bérre. Jogosult akkor is, ha a hibát jelentette, és a vezető nem intézkedettt a munka beszüntetése érdekében, vagy ha a munkát a technikai ellenőrzés nem kifogásolta. Ez utóbbi rendelkezés vonatkozik a hibás szerelésekre és javításokra is az építkezési munkáknál. A bér érvénye és kifizetése A munkabér egyhavi időre utólag fizetendő. A prémiumot és a jutalmakat a bérelőírásokban és a munkaszerződésekben meghatározott szabályok szerint hosszabb időre is ki lehet fizetni. A bér a munkaidőben és a munkahelyen fizetendő ki a dolgozónak. A bérre jogosult a bérösszeg átvételére más személyt is felhatalmazhat. A feleség csak írásbeli felhatalmazás alapján veheti fel a munkabért. Bérlevonásokat csak közös megegyezés alapján lehet eszközölni, enélkül csak olyan levonások lehetnek, amelyeket az előírások meghatároznak. Ilyenek a béradó levonása, vagy a bíróság, esetleg a nemzeti bizottság által foganatosított letiltás. Minden dolgozónak tudnia kell, mik a jogai és a kötelességei. Vonatkozik ez főleg a fiatal mezőgazdasági dolgozókra. JUDr. M. Durdiak A munka díjazásának kérdéseiről most az ilyen dolgozók bérezésének elveit körvonalazzuk. A munkaviszonyban levők bére Alkotmányunk (kimondja, hogy minden polgárnak joga van munkabérre elvégzett munkája után. A bért a munka mennyisége, minősége, a termelés és a termelékenység növekedése és gazdaságossága, valamint a termékek minősége alapján határozzák meg. Lényeges, hogy a bérezés fokozza a dolgozó érdekeltségét a munkában, és növelje szakmai fejlődését. Azonkívül olyan üzemekben, ahol erre megvannak az előfeltételek, az elért eredményekből részesedést is lehet nyújtani. Alapvető bérformák. A bér fogalma alatt az alapbér, a bérpótlékok és más jutalmazások érthetők. A bér alapvető formái: az időbér és az akkordbér. Az alapbérhez járulhat a prémium, az előre meghatározott mutatók szerint. Jutalom adható rendkívüli munkaeredményekért. A feltételeket a prémiumszabályok és a kollektív szerződés rögzíti. A bérek gazdasági hatékonyságát a munka szükségletének haladó normái határozzák meg. A munkaszükséglet normáit a szervezet vagy annak fölöttes szerve állapítja meg. A bér átvitele más munkákra A bérelőírások meghatározzák, hogy milyen feltételek közt, mennyi idő után és milyen magasságban jár a bérpótlék, pl. a) ha a dolgozó a munkaszerződés keretében olyan munkát végez, mely nem felel meg a képesítésének, b) vagy olyan munkát végez, amelyre át lett irányítva a munkaszerződés ( : hetetlen üzemi szükségletek következtében avagy karantén esetén. Az átlagbér érvényes akkor is, ha olyan munkára irányítják, ahol alacsonyabb . a bér, és ez szakmai betegség vagy , ennek veszélye következtében történt. Ebben az esetben az átlagosan elért bér egy évig fizethető ki. Ez a bérkiegészítés nem igényelhető ' , ha saját hibája következtében nem éri el a munkatársai által nyújtott . átlagos teljesítményt. A túlórák bérezése ; A túlórákért elvileg pót-szabadidő , ; jár. Olyan dolgozónak, aki a munkásbérek rendszere alapján van jutalmazva, a túlórákért csak az ő beleegyezésével lehet pót-szabadidőt nyújtani. Ha ezt nem igényli, minden > munkaóra után 25 százalékos tülóra• bér fizetendő. Ha éjjeli munkáról van sző, vagy a heti pihenőnapokon vég-1 zett munkáról, a pótlék 50 százalé■ kos. Ilyen esetekben azonban meg• felelő túlóraátalány is fizethető. I 1 Éjjeli műszakok i Az éjjeli műszakokban dolgozóknak : kedvezményre van igényük. Ennek . feltételeit a bérelőírások határozzák • meg. Az ünnepeken végzett munka bérezése Ha a munkás ünnepnapon dolgozik, bérpótlékra van igénye, amelyet r átlagos munkabér alapján (határoznak , meg. , Nem jár ez a pótlék, ha: a) ezért pótszabadídőt vesz ki; b) ha bérének . megállapításánál ezt a körülményt már előre figyelembe vették. Az olyan dolgozónak, aki a megállapított munkanapjára eső ünnep- i napon a munkaadó intézkedése követ> keztében nem dolgozhatott, bértérítés megfelelően a tejtermelés, a fajállatok tenyésztése, a malacelválasztás és a baromfitenyésztés kap nagyobb teret, de jelentős a marha- és sertéshústermelés is. A múlt évben az állattenyésztésben jelentős sikereket értek el. A tehénállomány tervét 106, a sertésállományét 111,7, ebből az anyakocákét 101,4 százalékra teljesítették. A tervezett állatállomány túlteljesítése mellett eladási tervüket is túlszárnyalták. A sertéshús-eladás tervét 103,3, a marhahúsét 117,8, a baromfieladást 123,5, a tejeladást 112,1 százalékra teljesítették. Az egy tehénre jutó átlagos évi Méltón ünnepük a barátság hónapját tejtermelés 3041 liter volt. A hízósertések napi súlygyarapodása 0,68 kilogramm. Idén az első félévben szintén szép eredményeket értek el az állattenyésztésben. A marhahús-eladást -109,8, a sertéshús-eladást .122,6, a baromfihús-eladást 113,3, a tejeladást pedig 118,2 százalékra teljesítették. Tehenenként átlagosan 1504 liter tejet fejtek. Mivel jó takarmányalapot biztosítottak, főleg lucernaszénát, silót, a becslések szerint az év végén az átlagos tejhozam megközelítőleg 3300 liter lesz. Természetes, hogy az alsóohaji szövetkezetben az állattenyésztés eredményei csakis úgy jöhetnek létre, hogy a növénytermesztés sem maradt le. A múlt évben 400 hektáron termeltek búzát, és 36 mázsás hektárhozamot értek el. A 200 hektár árpa 37 mázsát adott hektáronként. Idén a szárazság miatt a gabonafélék hektárhozama 30 mázsa körül mozog, azonban a kukorica jó termést ígér. Néhány parcellán elérték a 80—90 mázsás hektárhozamot is, csövesen. A cukorrépa a múlt évben 396 mázsát adott hektáronként, idén elérik a 400 mázsát. Az efsz elnöke A. Chodák szerint a Mironovszkája búza adja a legtöbb termést határukban, ezért a jövőben is ezt a búzafajtát helyezik előnybe. Annak ellenére, hogy az efsz nem mindennapi termelési eredményeket ér el és elég magas bért fizethetnek a tagoknak, kevés a fiatal munkaerő. Az efsz elnöke elmondotta, hogy a községben a fiatalság feltalálhatja magát, mert megteremtik számára a szükséges gazdasági, kulturális és szociális feltételeket. Ennek ellenére sokszor alacsonyabb fizetésért is az iparba mennek dolgozni. A katonai szolgálat után nagyon kevesen térnek vissza az efsz-be. A bérezés igazán magas szintű ebben az efsz-ben. A tagok minden munkaegységre 15 korona előleget kapnak és ehhez még 1,70 kg természetbenit. Az év végén még minden munkaegységre 10 koronát fizetnek, úgy hogy a tagok megkeresik az évi 18—22 ezer koronát. Az ifjúság számára mozi és kultúrhelyiséget biztosított a szövetkezet vezetősége. Az efsz egy tanítót díjaz, hogy tanítsa az ifjúságot színdarabokra és esztrádműsorokra. A fizetett kultúrfelelős nevelőjellegű előadásokat szervez. Évente négyszer látogatja meg a községet a nyitrai színház, főleg olyan műsorral, amely a fiatalságot érdekli. A testnevelési egyesületet is az efsz segíti pénzügyileg. Szintén támogatja az ifjúság számára szervezett kirándulásokat, találkozókat. Az utóbbi időben a Szovjetunió és az NDK fiataljaival találkozott a falu ifjúsága. A Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónapot, mint minden évben, most is ünnepi ülésen nyitják meg a helyi mozi épületében, (kulturális programmal. A barátsági hónapban többször vetítenek filmeket a Szovjetunió népeinek életéről és a kultúrházban több előadást tartanak a szovjet emberek munkaeredményeiről. Kérdés-felelet estet rendeznek, amelyen a fiatalok kérdéseket intéznek a szovjet nép életével (kapcsolatban a polgárokhoz, akik már jártak a Szovjetunióban. A barátsági hónapot ünnepélysen zárják be. (Prokeš) lyen problémákkal találkozott. — És ha valaki nem ment el a meghatározott helyre?l... — Olyasmi nem létezett. Amit elhatároztunk, az „szentírás“ volt. Ha valaki vétett a pártfegyelem ellen, nem volt köztünk többé helye. Különben rendszerint ketten voltunk beosztva minden alapszervezethez. A marxista és szervezési szempontból kevésbé felkészült tag ott sajátította el, hogyan kell szervezni, agitálni, beszélni az emberekkel. — A kommunista ifjúsági szervezettel is foglalkoztak? 4 Az 6 iskolázásukat elsőrendű feladatnak tartottuk. Feladatokat is kaptak, Például ők hordták szét a falvakban az újságokat és a városban is árulták. Természetesen a választások előkészítésében aktívan résztvettek ők is, és tagjai voltak a Csehszlovák —Szovjet Baráti Egyesületnek, amelyet 1933-ban alakítottunk meg. — A párt milyen sikereket ért el a választásokon? — Aránylag mindig sok szavazatot kaptunk. Az első republikában az utolsó községi választásokon 28-an voltunk kommunisták és 34 személyt kellett jelölnünk. így hat munkást a szakszervezettől „kölcsönöztünk“. Kilenc mandátumot szereztünk, és a Magyar Nemzeti Párt mögött mi voltunk a második helyen. — Milyen álláspontot foglaltak harmincnyolcban? — Tűzzel-vassal harcpltunk a republikáért. Feleden egy népgyűlésen I fejtettem ki, mit várhatunk Horthy Magyarországától. Persze ott voltunk 1938. július 31-én Kassán, a nagy békemanifesztáción, ahol Major István beszélt a köztársaság megvédéséről. — Si mi történt a hat év alatt? — Házkutatások, letartóztatások. Különösen Réti István, szellemi vezérünket hurcolták meg alaposan. Végül a háború utolsó napjaiban egy velünk szimpatizáló református pap segítségével sikerült kiszabadítani és hazahozni. Nekem különben szabó mesterségem volt és iparengedélyt akartam kérni. Mivel politikai feltételekhez kötötték, inkább lemondtam róla. — A felszabadulás után? — Szegény Pista beteg volt, így nekem, ajánlották fel a járási elnökséget. Mivel nem bírtam mind a két nyelvet, mást ajánlottam. Rövid Ideig városi komiszárféle voltam. Később a pártban sem kellettünk, és a szakmában sem igen találtam munkát. Vénségemre kitanultam hát a villanyszerelő mesterséget. Ezerkilencszáznegyvenkilencben végülis felfigyeltek rám és a Belügyi Megbízotti Hivatalban kaptam állást. Elvállaltam, de a szlovák nyelvtudás hiányában ott kellett hagynom. Később nyugdíjaztak s 435 koronát kaptam mindössze. Most már nem panaszkodhatom, mert 1200 koronát hoz a postás. — Foglalkozik még valamivel? — Méhekkel. Még 1919-ben vettünk kőt családot, és azóta majdnem mindig volt néhány kaptárral. Köztük, őszinte nagy családjukban érzem jól magamat. Ha van ott tennivaló, ha nincs, majdnem minden nap kiugrók a méhekhez. — Gyalog? — A csudátl Tíz kilométerre vannak a méheim az egyik faluban. Amerre valamikor gyalog róttam a poros utat, most a Trabantomon száguldók. Nyolc évvel ezelőtt vettem, azóta hűséges társam, amióta szegény anyám meghalt. Mert bizony az ezernyi tennivaló, bizonytalanság közepette nem értem rá megházasodni. Ez a kocsi az én vagyonom, és ez a rozzant házacska. Aki szívből a mozgalomnak élt, egy sem gazdagodott meg. Nem úgy, mint manapság egyesek, s mégis elégedetlenek. — Ezerkilencszázhatvannyolcra gondol? — Arra is, amit mi egymás között ellenforradalomnak neveztünk. Sokaknak, akiknek már mindenük megvolt, nem kellett a szocializmus. A fiatalság a hamis prófétákra hallgatott és velük tévelygett. Pedig ha a mi munkásságunkból merítenének példát, rájönnének, hogy nem követelni, hanem oroszlánrészt kell vállalni a tennivalóból, mert a szocializmus előnyeit ők élvezik majd igazán. Szerintem sokkal többet kellene törődni a feltörő nemzedék ideológiai nevelésével. — Milyen meglepetések érték az utóbbi évtizedben? — Sok minden, s főleg kellemes. Több kitüntetést kaptam, és 1902-ben egy felejthetetlen hónapot töltöttem a Szovjetunióban. Ebben az évben ért a legnagyobb meglepetés, és őszintén érzem, hogy mégis csak értékelik a munkámat. Az egyik napon elvtársak jöttek hozzám és felkértek, öltözzek ünneplőbe. „Jól vagyok én így is, ha valamit tenni kell“ — mondtam nekik. Végül mégis kötélnek álltam, beültettek egy autóba s elszáguldottak velem Banská Bystricára. Ott tűzték a mellemre a Munkaérdemrendet. — Ez volt a legnagyobb öröm az életében? — Azt nem mondhatnám. Azok a régi május elsejék, amikor a munkásindulóktól visszhangzottak a város falai és a dolgozók sokasága gyülekezett a téren. Az volt az igazi felemelő érzés és fizetség a munkánkért. Oly lelkesen mondta e szavakat és az ezer barázdával átszőtt arcából oly fiatalosan tüzeltek a szemei, mint az egykori május elsejéken. TÖTH DEZSŐ /
