Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-11 / 28. szám

Nagyító alatt Kelet-Szlovákia vadvédelme A vadászszövetség Közműve­lődési bizottságának elnöke Ďuračinský fán arról tájé­koztatott, miért, szükséges Ke­­let-Szlovákiában induló több éves akció és ezt milyen mó­don kívánják végrehajtani Lényegében az a' cél, hogy Kelet-Szlovákia vadtermelése az ország többi részeinek szint­jére emelkedjék, amit a Szlo­vákiai Vadászok Szövetségének alakuló közgyűlésén elfogadott határozat értelmében jó szer­vezési és gazdasági intézkedé­sek megvalósításával szükséges végrehajtani. A természetben megbomlott egyensúlyt keleten az objektív okok. a természeti tényezők, de mindenekelőtt az emberek gondolkozásmódjának átformálásával kell helyrehoz­ni. A keleti járásokban az em­berek zömének a vadállomány­hoz való viszonya hasonló mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a vad az uraságé volt és megti­zedelni azt nem okozott lelki­ismeret furdalást. A helyzet ja­vulását Itt csakis úgy várhat­juk, ha sikerül az emberekre, azok gondolkozásmódjára kel­lőképpen hatni. Az említett akciót szakaszon­ként szervezik meg és hajtják végre. Induláskor az akció si­kerének biztosítékát a kassai (Košice) és a presovi járás va­dászaiban látják, ugyanis ezek ben a járásokban a színvonal közel áll az országos szinthez. Ezután következne a michalov­­cei, a trebišovi és a vranovi járás. Későbbi időpontban ke­rülne sor a rozsnyói (Rožňava) és a homonnai (Humenné), va­lamint a bardejovi járásra. Itt tulajdonképpen a vadászatra vonatkozó nézetek alapvető megváltozása szükséges. Valutát legolcsóbban a vadá­szok segítségével lehet szerez­ni, pedig e tevékenységet az emberek csupán mint hasznos hobbit gyakorolják. A vadá­szoknál a haszonra való kizá­rólagos beállítottságot keleten ugyancsak meg kell változtat­ni. A tagságon kívül fontos aktivizálni a HNB-k vezetőit, a természetvédelmi köröket és a pionír-körüket. Kelet-Szlovákia hazánkban egyedülálló szörnyű vadászati módjával, mégpedig az agár­kutyával történő vadászattal. Itt maradt vissza a háború ide­jéből a legtöbb be nem jelen­tett lőfegyver. Harmadik veszé­lyes jelenség az, hogy az em­berek itt nem szívesen vadász­nak nagyobb csoportokban, kollektív módon, mert olyan esetben nagyobb az előfeltétel arra, hogy be kell tartani az előírásokat. Pedig egy jól szer­vezett kürvadászat az emberi kapcsolatok elmélyítése révén felejthetetlen élményt jelent­het az egyén részére. Az ország keleti részében számos szerve­zetbe tömörült vadász is szinte rabsic módon igyekszik az er­dészt és a vadásztársait be­csapni, s akkor megy vadászni, amikor a többiek alszanak. So­kan a kihágást nem tekintik annak. A különféle ebeket még a gyerekek is póráz nélkül vi­szik magukkal a vadászterü­letre. Rengeteg a gyerekek, tu­lajdonában levő légpusím. Ha a helyzet nem változik az or­szágnak ezen részében, úgy az ilyen fegyverek eladását Is lő­fegyvernek kell majd a jövő­ben minősíteni és használatát engedélyhez kötni. Ezt indo­kolja az a sajnálatos tény is, hogy siheder gyerekek a lég­puska csövét átfuratják kis­öblű (kiskaliberűi lőfegyverré. Általánosságban az egész or­szágra vonatkozóan szükség lenne a természetvédelmi szer­vek hatáskörének fokozására úgy, ahogyan az a szocialista országokban van. Például a Szovjetunió államigazgatásában reszort fölötti jogkörrel bír a természetvédő bizottság elnöke és nyugodtan, visszavonhatat­­lanul leállítja a cukorrépa kampányt is, ha a gyár folytba engedi az ottani élőlényekre káros ipari szennyvizet Nálunk a vadászszövetség a maga tevé­kenységi területén szintén vé­gez természetvédelmi munkát, pl. a tagság erdei fákat telepít, védi az embereket és a vadál­lományt a veszettség ellen, mű­keltetők segítségével szaporítja a vadállományt, kilövéssel a szükséges szinten tartja az ál­lományt, stb A tollas vad keltetésére Roz­­hanovceben egy új üzemet ad­tak át rendeltetésének az Ál­lategészségügyi Főiskola vadá­szai, amelyben többek között 1000 db Magyarországról beho­zott fogolytojást keltetnek. So­­livarban fácán műnevelésre építettek berendezést. Ezzel egyidőben fontos a káros vad, a farkas, a róka, a szarka stb. pusztítása A drieňoví vadász­­társaság idén harmincezer mér­gezett tojást készített elő a szarkák és a varjak pusztítá­sára. A kelet-szlovákiai vadászok megértése és segítsége révén a három évre tervezett akció sikeres lehet, amit remélünk. KUCSERA SZILÁRD GO-к GO GO GO Még mindig érvényben van (az 1967. évi Zb. 4. számú) a vadászat idejét, a vadvédelmet és a vadászat módjait szabá­lyozó rendelet. E rendelet ér­telmében júliusban és augusz­­utsban vadászható a vadkan, és az őzbak; július 15-től az örvösgalamb és a balkáni ger­le; augusztus 1-től a szarvas­bika, a szarvastehén, a vad­disznó-emse, a borz, a vadréce négy alfaja (a tőkésréce, a bőjtiréce, a csörgőréce és a barátréce), valamint a közép sárszalonka. Ezenkívül vadász­ható a nem védett, káros vad: az üreginyúl, a farkas, a róka, a nyestkutya, a görény, a me­nyét, a galambászhéja, a szür­kevarjú, a szarka, a csóka, a hiúz és a nagy kárókatona. Július végén kezdődik az őz üzekedése, amit a szép vadász­élményen kívül a gondos selej­tezés végrehajtására haszná­lunk ki. Augusztusban már fel kell készülni a szarvasbika se­­lejtkilövésére is, eltávolítva azokat az egyedeket, amelyek megítélésünk szerint már nem vehetnek részt az idei szarvas­­bőgésben. Mindkét hónapban szorgal­masan begyűjtőnk minden használható takarmányt a vad téli etetésére. Oj etetőket épí­tünk, a régieket rendbehozzuk. —KK— 6 aranyból is lehetne hasonló rendszerűt venni. Az önetető használata korszerű ketrecet feltételez. Gyakorlatilag mind­egyik egy-egy láncszemet al­kot, amelyből ha egy kiesik, akkor a tenyésztési, a szaporí­tási program válik csonkává, hiányossá és ennek a kárát el­sősorban a tenyésztő látja. Leg­jobban beváltak a fémből ké­szült, kb. 3 liter űrtartalmú ön­etetők, amelyeknek csak az etetőtere van bent a ketrecben. Egészséges állomány, ke veselib gyógyszer Megítélésem szerint hibás az a tenyésztési program, amely­ben kisebb-nagyobb összeggel szerepel a gyógyszerek ára. A prevencióra kell inkább a fő­súlyt helyezni. Ne tűrjük meg a csökött, visszamaradt fejlő­­désű egyedeket az állomány­ban. A beteg állatot el kell különíteni és megfigyelés alatt tartani addig, amíg biztosan meg nem tudjuk betegségének okát. Ha a betegség nem mú­lik el, vagy az elkülönített nyúl fertőző betegségben szenved, akkor ajánlatos megsemmisí­teni. Én azt vallom, hogy nem ér­demes egy süldőt tartani és gyógyítani, mert a gyógyszer ára többe kerül, mint amekko­ra az állat értéke. Nem beszél­ve arról, hogy a beteg állat ba­­busgatása, gyógyszerekkel való pancsolása csak növeli a fertő­zési veszélyt és a bacilusgazda egyedek számát. Erre periig semmi szükség nincs. A hajdani sporttenyésztést lassan felváltja egy korszerűbb tenyésztési forma, amely alap­ját képezi majd a jövedelmező árutermelésnek. Ha előre aka­runk lépni ezen a téren, akkor a múlt tapasztalatait fel kell használni a továbbfejlődés ér­dekében. Szikora András----------------------------------► Kiállításról Sz év júniusában hetedszer rendezték meg Kistapolcsány­­ban (Tupoiüianky) a tenyész­állat kiállítást és vásárt. A gaz­dasági nagyállatokon kívül a tenyésztett kisállatok is helyet kaptak a bemutatón. Az érdek­lődők többek között megtekint­hették a házinyulak, a galam­bok és a baromfi számos fajtá­ját, valamint a juhokat. Legváltozatosabbnak a uyiil­­bemutatút találtuk, ahol az angóranyúlon kívül több hús­­basznasítású és dísznyúl kapott helyet, köztük a német tarka­nyúl, a bécsi kékszemü feliér. a kaliforniai, a castorrex, a bel­ga óriás, az orosz nyúl, a ilnl- 2 land fekete és a madagaszkári. Angóranyolak Bécsi kékszemű fehémyulak Kép és szöveg: Kajtor Fái

Next

/
Thumbnails
Contents