Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-31 / 44. szám
I 8 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. október 31. HASZNOS A Szlovák Arhivatal egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árát felülvizsgálva új árakat állapított meg az 1971-es, évre. Néhány esetben a felvásárlási árakhoz számított újabb felárakat is engedélyez. Az új árak 1971. január 1-én lépnek hatályba. A «115 kg élősúly alatt, de 85 kg fölött kilónként 15 korona, a 70—85 kg élősúlyú egyedeknél 12 korona kgonként, 50-től 70 kg-ig 8 korona, sovány sertés és heréitek 8 korona. A kanokat — tekintet nélkül súlyukra — kilogrammonként öt koronás árban vásárolják fel. A felvásárlási árakhoz számított felárak kérdésében az 1971-es évre a következő változásokat állapították meg; A kései fogyasztási burgonyák Egyes mezőgazdasági termékek új felvásárlási árai , Új felvásárlási árat állapítottak meg egyes minőségi osztályai szerint 100 a vágómarhára, amely (a megetett- kg tiszta súly után a felvásárlási árségre számított súlylevonás után) egy hoz kg élősúlyra a következő: kiflikrumpli 40,— korona Minőségi osztály ökrök, bikák, üszők tehenek válogatott 30,— korona 16,-13,50 I. minőségi osztály 21,— korona A II. minőségi osztály 20,— korona A1 15,50 13,— III. minőségi osztály 15,—• korona В 14,50 12,IV. minőségi osztály 10,— korona Bl 14,-11,50 felárat számítunk. C 11,— 9,— A kukorica 100 kg tiszta súlya után Cl 10,-8,-15 korona, a napraforgó 100 kg-ja D 7,50 5,50 után 150 korona felárat fizetnek. . Első ellésük utáni időben felvásárolt teheneknél, amelyeket az A—B1 minőségi osztályba soroltak, a felvásárlási árhoz hozzászámítják az üsző és a tehén felvásárlási ára közötti különbözetet, tehát 2,50 koronát egy kg élősúlyra. A fiatal vágóállatok (baby beat) felvásárlásakor egy kg élősúlyra az A minőségi osztályban 15,50 koronát, а В minőségi osztályban 14,— koronát fizetnek. A vágósertések felvásárlásakor az új ár egy kg élősúly után a 115 kg élősúlyt meghaladó egyedeknél hús-zsír fejtájúaknál 12,— korona, soványaknál 8,— korona. 1971. január 1-től a tejes takarmánnyal hizlalt vágóborjak esetében, amelyek meghaladják a 155 kg élősúlyt, az A minőségi osztályban az élősúly minden kg-ja után Károm koronás felárat fizetnek a megkötött gazdasági szerződés szerinti menynyiségre. A hizlalt vágómarha (ökrök, bikák és üszők) vágősúlya után minőségi prémiumot fizetnek a tiszta vágósúly szerint, 550 kg vágősúlynál 400 koronát állatonként, 600 kg vágósúlynál 800 koronát. A felvásárlási árakhoz számított felárak nem képezik a nagykereskedelmi árak részét és nem számítják be a differenciális felárak kifizetésének igényébe. Az új felvásárlási árak és felárak a szilárd felvásárlási árak csoportjába tartoznak. TOVÁBBI MÓDOSÍTÁSOK A szarvasmarha- és a sertésfelvásárlás terén jóváhagyott új felvásárlási árakon kívül 1971. január 1-től egyéb módosításokra is sor kerül. A baromfitenyésztés terén az utóbbi időben viszonylagos túltermelés mutatkozott vágóbaromfiból, mivel különösen a nyári és a kora őszi hónapokban a termelés olyannyira megnövekedett, hogy kereskedelmi hálózatunk ezt a mennyiséget sem a hazai, sem a külföldi piacon már nem tudta értékesíteni. Ezért tehát valamint annak következtében, hogy a broiler, a pecsenyecsirke termelése egyre nagyobb igényeket támaszt a központi takarmányalappal szemben, 1971. január 1-től kezdődően az I. és II. osztályú vágócsirkék felvásárlási árához idény-felárat számítanak, éspedig egy koronát az élősúly minden kilogrammja után. Ezt az idény-felárat a Szlovák Szocialista Köztársaság területén januártól júniusig (június végéig bezárólag) fizetik majd ki. A vágókacsák esetében a legutóbbi hónapokban a Szlovák Szocialista Köztársaság területén lényegesen csökkent a piaci alapok feltöltésére átadott vágókacsák mennyisége. Annak érdekében, hogy elérjük ebben az árufajtában is a piaci termelés szükséges mennyiségét Szlovákia adottságai között, a napos kacsákra állami hozzájárulást adnak, mégpedig darabonként két koronát s így lecsökken majd a vágókacsák hizlalásának önköltsége. A vágőkacsák két kg-os átlagsúlyát véve alapul, az említett hozzájárulás feljavítja majd az értékesítés feltételeit — tehát az értékesítési ár az élősúly minden kilogrammjára egy koronával emelkedik. Az 1970-es évre tervezett további intézkedésekről, különösképpen a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés, a cukorrépa, az őszi repce és más mezőgazdasági növények termesztésének fokozását célzó premizálás új módozatairól olvasóinkat folyamatosan tájékoztatjuk majd, amint az új intézkedéseket az illetékes szervek jóváhagyják. MARGITA DOROSÉNYIOVÄ, mérnök az SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója. Az a — mondjuk — villamosutas, aki a zsúfolt kocsi peronjáról nézelődve azt látja, hogy a szabad zöld jelzésre várakozó motoros jobb kezének ritmikus és erélyes csuklómozdulatával rángatja Jáwájának a kormányvégét, aminek nyomán fel-felhördül a jobb sorsra érdemes motor, nem tudja, hogy motorosunk feleslegesen fertőzi a levegőt, pusztítja a benzint és rongálja a motorját. Lehet, hogy akad olyan motor, amelyik — hibás porlasztóbeállítás miatt — hajlamos a leállásra, és ezért tépicibálja a gazdája a gázmarkolatot. Pedig okosabb lenne, ha ehelyett kitakarítaná az elpiszkolódott porlasztót, esetleg ellenőrizné a gyújtás beállítását, és akkor egyenletes lassú „túrája“ lenne a motorkerékpárnak. Vagy talán — és ez is előfordulhat — a motoros versenyzőnek képzeli magát, őt utánozva „ugattatja“ a motort, amit a versenyzőnek azért kell csinálnia, nehogy a magas sűrítési arányú versenymotor „beköpje“ a gyertyát. De az is lehet, hogy a motoros ilyen módon akarja felhívni magára a villamosra váró csinos kislány figyelmét ... A most bemutatott motorosnál még gyengébb minőségű az a benzinpusztító, aki a fenti hibát azzal tetézi, hogy a várakozási idő alatt behúzva tartja a motorkerékpárja kuplungját. Aligha akad olyan motor, amelyiknek kuplungja kedveli ezt a bánásmódot. Csakis akkor emeljük ki a kuplungot, ha bekapcsoljuk a sebességet, azaz a zöld jelzésre indulni akarunk. Tudjuk, hogy ilyen motoros — ugyebár — nincs is. De ezért, mint intő példát, hadd fessük le ezt a típust. Rossz szokások Aztán láttunk már olyan motorost is, aki — talán sietség miatt — elfelejtette becsatolni a bukósisakjának a szíját. Lehet, hogy ezzel megnyugtatta lelkiismeretét a rendelet betartását illetően, de ez mégsem elegendő, különösen nem akkor, amikor — alán nem is az ő hibájáról — bukik, és az életét védő sisak leperdül a fejéről. Az ilyen motorosok nemcsak a rendelet ellen vétenek, hanem elsősorban — és ez a döntőbb — tulajdon életük ellen. A legjobb motoros-szemüveg is csak akkor hasznos, ha azt nem a bukósisakon, vagy éppen gyöngysorként a nyakában viseli a motoros, hanem a szeme előtt, az arcon. Még valamit erről a témáról. A motoros szemüvegnél fontos szempont a minőség, de még annál is fontosabb a látófelület tisztántartása. Az elhanyagolt, piszkos, összekarcolt szemüveg használata több bajt okozhat, mintha szemüveg nélkül vezetne a motoros. Az arcra rosszul illeszkedő szemüveg mögött képződő léghuzat gyulladásba hozhatja a szemet! A motoros szemüveg is kényes jószág, kezeljük óvatosan! Olvasóink között akadnának szép számmal, akik tovább tudnák sorolni azokat a — hogy is mondjuk — hibákat, amelyeket ők is észrevették motorosainknál, és éppen úgy helytelenítik ezeket a nem éppen jó szokásokat mint mi. Tudjuk jól, hogy az utakat használók körében a motorosok nem örvendenek olyan népszerűségnek, mint valójában megérdemelnék, hiszen többségükben derekasan viselkednek az egyre lüktetőbb forgalomban. Ezért javasoljuk, hogy azt a néhányat, akiknek magatartása erősen kifogásolható, próbálják megfegyelmezni azok a motorosok, akik megbecsült tagjai a hazai közlekedésnek. I „Szomjúságjelző" A korszerű népszámlálás bevezetése A sajtó, a rádió és a televízió az utóbbi időben gyakran foglalkozik a népszámlálás, a házak és lakások öszszeszámlálásának kérdéseivel. Amint tudjuk a népszámlálást az 1970. december 1-i állapot szerint fogjuk megvalósítani. Kevésbé ismeretes a népszámlálás fejlődése. A népszámlálás a legrégibb statisztika. Már az ókorban is tartottak népszámlálást. Persze elég primitív módon folyt akkor a lakosság összeszámlálása. Kezdetben kavicsok összehordásával végezték a népszámlálást, írásos emlékek maradtak fenn arról, hogy Egyiptomban időszámításunk előtt 3000 évvel, Kínában 2000 évvel, Rómában Augusztus császár idejében volt már népszámlálás. A népszámlálás számbeli adataira a családoknak és az állami szerveknek volt szükségük, amelyek ezek alapján állapították meg a jogokat és a kötelezettségeket, elsősorban a katonai- és az adókötelezettségeket. Ezek a népszámlálások persze hiányosak és rendszertelenek voltak. A modern államoknak feltétlenül szükségük volt statisztikára. Az egyszerű számadatok szélesebb jelentőséget kaptak. Az abszolutizmus alatt került sor a központi hatalom megszilárdítására és e korban kezdték hangoztatni é.s támogatni a gazdasági fejlődést. Viszont nem voltak adatok a vállalatok számáról, a termelés fajtájáról, a foglalkoztatottságról stb. A népszámlálás jelentette a kiutat. A lakosság egyszerű összeírásáról áttértek a részletesebb népszámlálásra, amelyet tízévenként ismételtek meg. A népszámlálás programját is bővítették (összeszámlálták az alkalmazottakat is) és fokozatosan magasabb színvonalra emelték a népszámlálás módszereit. Az ilyen népszámlálást tartó első államok közé tartozik a tizennyolcadik században Svédország, Poroszország, Ausztria, az USA, Svájc, Franciaország és Anglia. A tizenkilencedik században a népszámlálás képezte a gazdasági tájékoztatás egyedüli eszközét. A kombinációs osztályok szükségessége az egyéni összeírőlapok bevezetéséhez vezetett: az eredmények feldolgozásának módszereit lényegesebben csak a gépek bevezetése (a tizenkilencedik század végén) változtatta meg. A feldolgozás új módszereinek bevezetése forradalmi változást jelentett és az eredmények felhasználásának óriási lehetőségeit tárta fel. A feldolgozás új módszerét először Ausztriában és Amerikában alkalmazták 1890-ben. Az új módszereket csakhamar a többi állam is átvette. A második világháború után a népszámlálás terén további lépést jelentett a lakások, házak és a lakosság kombinációja, amely lehetővé tette a lakosság életfeltételeinek megállapítását. Hazánk népszámlálási történelméből talán említésre méltó, hogy a 14. században bevezették az úgynevezett gyűjtő jegyzékeket 1561-ben az alattvalók jegyzékeit, valamint 1702-ben a volt cseh állam területén az úgynevezett sóösszeírást. Szlovákia területén az első összeírásra, mégpedig adőösszeírásra 1715- ben került sor. Ezt az összeírást III. Károly rendelte el a „közterhek rendes szétírása céljából“. Ez a legrégibb adatforrásunk Szlovákia lakosságának számáról. Ebben az időben Szlovákia lakosainak 56 %-a jobbágy, 22 %-a zsellér, 14 %-a városi lakos és iparos, 6 %-a nemes volt. A 18. század felétől már rendszeresen összeírták a lakosokat is. Csehországban 1754-ben, Magyarországon 1785-ben tartották meg az első népszámlálást. E népszámlálások adatait megbízhatónak tartják. A népszámlálás adatai értelmében Szlovákiában ebben az időben 1 945 000 ember élt. Csehországban ugyanakkor 4 355 000 volt a lakosság száma. Az átmenet az említett népszámlálások és a korszerű népszámlálás között az 1857. évi népszámlálás képezi. Ekkor határozták meg először a népszámlálás pontos Időpontját (1857. október 31-nek utolsó órája). A korábbi népszámlálással szemben már külön írják a nőket és külön a férfiakat és a foglalkozások között is különbséget tesznek. A múlt század közepétől a népszámlálások képezik valamennyi statisztikai adat alapvető jellegű forrását, mégpedig mind a lakosságot, mind az ország gazdasági életét illetően. Míg a feudális időszakban a népszámlálás során elsősorban úgy tekintettek a lakosságra mint a katonai és az adókötelezettségek hordozójára, úgy a későbbi népszámlálás során mint termelő és munkaerőre. A népszámlálás újkora 1869-ben kezdődik. Ausztriában és Magyarországon a későbbi népszámlálások is az 1869-ben kiadott törvényből indultak ki. A törvény úgy rendelkezett, hogy népszámlálást minden nullával végződő évben, a december 31-i állapotból kiindulva kell tartani. E törvény szerint tartották meg a népszámlálást 1870-ben, 1880-ban, 1890- ben, 1900-ban és 1910-ben. A legutóbbi osztrák népszámlálást követte a Csehszlovákiában 1921-ben és 1930-ban megtartott népszámlálás. A harmadik tervezett népszámlás 1940-ben a háború miatt elmaradt. A második világháború befejezése után Szlovákiában 1946-ban és a cseh kerületekben 1947-ben írták össze a lakosságot. A tulajdonképpeni népszámlálásra 1950 márciusában került sor. Ekkor a házakat, lakásokat, az ipari és mezőgazdasági üzemeket is összeírták; tekintettel a háborús eseményekre ez az összeírás olyan népgazdasági leltárféle volt. A legutóbbi népszámlálás 1961. március 1-én már eltért a korábbi gyakorlattól (nem nullával végződő évben tartották meg). Bővült viszont az összeírás tartalma (a lakosság életfeltételeinek jellemzésével). Az előttünk álló népszámlálás a legutóbbi népszámlálás módszerét veszi át (összeírják mind a lakosságot, a lakásokat és a házakat). A korábbi népszámlálásokkal szemben jelentős mértékben megváltozik az eredmények feldolgozásának technikája. Ennek következtében lehetővé válik a feldolgozás területi vonatkozású elmélyítése. Az előttünk álló népszámlálás lehetővé fogja tenni a lakosság életfeltételeinek részletesebb megismerését. Az akkumulátor folyadékának szintje a gyári előírások szerint 10—15 mm-rel a lemezek felső éle fölött kell, hogy legyen. Az ábrán bemutatott ügyes szerkezet szükségtelenné teszi a folyadékszint szokásos (pl. üvegcsöves) ellenőrzését. A szintjelzőt a cella dugócsavarjának helyére kell csavarozni. A jelzőnek teleszkópszerű, kihúzható műanyag csúcsa van, ezt a lemezek és a folyadék szabályos távolságának megfelelően kell beállítani. A műanyag csúcs alatt egy kúpocska merül bele a folyadékba, és ha a folyadékszint a helyes magasságú, a jelző ablakát elsötétíti. Ha a folyadék szintje alacsony, a kúpocska is lesüllyed, a jelző ablaka pedig világos lesz. Így tehát a dugócsavar kicsavarása nélkül lehet a folyadék mennyiségét — az akkumulátor „szomjúságát“ — ellenőrizni. Pozemné stavby BRATISLAVA A bratislavai POZEMNÉ STAVBY nemzeti vállalat, BRATISLAVA, Miletičova ul. 7 kitűnő fizetési feltételek mellett nagyobb számban azonnal alkalmaz kőműveseket, ♦ ácsokat, építkezési munkásokat, fűtőket (számításba jöhetnek munkások és nyugdíjasok is, akiket ingyen betanítunk). Bővebb felvilágosítást a toborzó osztályon kaphatnak az érdeklődők. I
