Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-31 / 44. szám
Szakmelléklet Szabad fold mii ves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja atislava, 1970. október 31. Ara 1,— Kis XXI. évfolyam. 44. szám. Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Ünnepnapi gondolatok f Amint a családban is megtörténik, hogy egyes ünneзк, születésnapok, névnapok, évfordulók a véletlen közsjátszása következtében vagy megfontoltságból az évek bizonyos napjára esnek, úgy a mi állami mindünkön, október 28-án is egybeesnek azok az évfordulók, nelyek egy történelmi egészet alkotva visszatükrözik az Ham megalapítását és szocialista fejlődésének íolyamajsságát. Köztársaságunk oly korban született, amikor a népek örtönét képező, önmagát túlélő, omladozó feudalists agyományokra épített monarchia belső ellentmondásai s imperialista törekvései egy négy évig tartó kilátástaan háborúban csúcsosodtak ki, amikor a háború kölyörtelen gépezetébe hurcolt tömegek az óriási méretű mberi és anyagi áldozatok láttán ráébredtek, hogy a ilágháború az uralkodó dinasztiák agonizálását, egy örténelmi korsszak végét jelenti, mely után valami újlak, valami másnak, jobbnak, emberségesebbnek, igazágosabbnak kell következnie. A tizenkilencedik század Európájának romhalmazán, íz osztály — és nemzeti érdekek történelemformáló hulámverésében, melyben a néptömegek szocialista jellegű orradalmi harcába a tőkés rend fenntartásán buzgólcodó polgári politikusok és jobboldali szociáldemokraták íangja is belevegyült, napirendre került az új politikai ílrendeződés kérdése. A szocialista forradalom eszméje 3 Nagy Októberi Szocialista Forradalom sikeres végrehajtása következtében ekkor már egyre nagyobb népszerűségre tett szert a dolgozó tömegek előtt. A dialektikus és történelmi materializmus tudományosan megalapozott elméletének lenini gyakorlati aplikálása ezért elsődleges íekintéllyel bíró faktor szerepét töltötte be a világhá>orú utáni események, a politikai elrendeződés kérdésiben. A forradalmi események politikai. Ideológiai, sőt, ka- Dnai összefüggései ötvenkét évvel ezelőtt sajátos módon árultak hozzá a Csehszlovák Köztársaság létrejöttéhez 3, melynek belső berendezésében, politikai rendszerében szükségszerűen visszatükröződtek az akkori világpolitikai erőviszonyok. Az első Csehszlovák Köztársaság társadalmi ellentmondásossága is ebből a történelmi helyzetből adódik, magában hordozva a szociális jellegű megoldatlanságok és félmegoldások terhét, a szocialista forradalmi átalakulás elkerülhetetlen szükségességét. Köztársaságunk első húsz évének értékelésében súlyos politikai hibákba eshetünk, ha az értékelést egyoldalúan, az összefügések dialektikus szemléletének elhanyagolásával, főleg az osztályszempontok mellőzésével végezzük. Sőt, a két világháború közötti, számos tekintetben ellentmondásos helyzetben csakis az osztályszempontok dialektikus érvényesítésével tudunk eligazodni, mert va-, lóban érdekes jelenség ebben az időszakban az iparilag fejlődő cseh országrész, és a gazdaságilag fokozatosan visszaeső Szlovákia viszonya, továbbá az, hogy a szovjetellenes politikai beállítottságú, imperialista ambícióktól fűtött Csehszlovákia a Duna menti országok közül viszonylag a legdemokratikusabb alkotmánnyal rendelkezett. Csehszlovákia történelmi fejlődésének első húsz esztendeje a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is fontos szerepet játszott, hiszen legálisan működő kommunista pártunk, a politikai munka adott lehetőségeit maximálisan kihasználva, megjárhatta a politikai harc iskoláját a polgári demokrácia feltételei között, s e harc tanulságai a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírtak. Jelentékeny az a segítség is, amelyben a csehszlovák munkásosztály és a kommunista párt az ellenforradalmi rendszerekben, főleg Horthy Magyarországán illegalitásban dolgozó munkásmozgalmi harcosoknak nyújtott. Nem véletlen tehát, hogy hazánk, a vezetés nyugatbarát politikája ellenére, nagy szálka volt Hitler szemében, aki minden igyekezetével köztársaságunk mielőbbi felszámolására törekedett. Hiábavalók voltak a kommunista párt erőfeszítései, a Szovjetunió részéről felajánlott segftőkészség, a köztársaság polgári-demokratikus rendszeréből fakadó ellentétek, a nemzetiségi viszonyok rendezetlensége, végső fokon pedig a nagytőke érdekeit védő imperialista nagyhatalmak állásfoglalása, és a hazai burzsoázia árulása az első köztársaság erőszakos felszámolásához vezettek. Köztársaságunk felújítására egy újabb, még nagyobb veszteségekkel járó háború befejezése után kerülhetett sor, melyből a Szovjetunió, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülöttje, győztes nagyhatalomként került ki. Az új feltételek országunk életében új lehetőségek előtt nyitották meg a kaput. Negyed évszázad politikai tapasztalatainak birtokában, a Szovjetunió nemzetközi tekintélyére támaszkodva, reálisnak mutatkozott a szocialista átalakulások végrehajtásának következetesen marxista-leninista programja. Az adott történelmi helyzetnek megfelelően az is lehetővé vált, hogy a párt a szocialista átalakulás programját nyílt elvi harcban, a forradalmi harc békés eszközeivel valósítsa meg, a munkásosztály egységes, döntő jelentőségű fellépésére támaszkodva. Így valósulhatott meg a munkásosztály februári politikai győzelme után az októberi gazdasági győzelem, a tőkés vállalatok államosítása, mely a szocialista társadalmi berendezkedés alapját képezi. 1948. október 28-a tehát lényegében betetőzése az 1918-as eseményeknek, a munkásosztály által akkor megkezdett munka folytatását képezi, annak szükségszerű következménye, tartozéka. Megkezdődhetett tehát az építő munka, az igazi honfoglalás. A gazdasági élet szocialista átalakítása új feladatok, új problémák elé állította társadalmunkat. Tapasztalatok nélkül, de őszinte lelkesedéssel fogtunk hozzá az ismeretlen lehetőségeket rejtő munkához, melyből a tévedések lehetősége sem volt kizárva. A társadalmi összefogás eredményeképpen gombamódra nőttek az új szocialista létesítmények, az ifjúság vízi erőművet, vasútat és falut épített magának, kereste és megtalálta az önrealizálás feltételeit a nagy társadalmi erőfeszítésben. A falvak népe is megmozdult, nehezen bár, de mégiscsak megvált az egyéni gazdálkodás energiafecsérlö, elavult formájától, s a szocialista nagyüzemi termelés útjára lépett. Az építés kezdeti sikerei, az anyagi feltételek javulása azonban túlzott reményekhez, hiányosan megalapozott felmérésekhez és elhamarkodott célkitűzések megfogalmazásához vezetett, elkerülhetetlenné téve a kitűzött célok elérésében mutatkozó relatív sikertelenségeket. A feladatok sokoldalúsága és a problémák gyakran leegyszerűsített szemlélete, egyes területeken ellentmondásokat szült. Ide sorolható a csehszlovák államiságból adódó nemzetiségi viszonyok rendezésének kérdése is. A nemzetiségi viszonyok rendezésére a cseh és a szlovák nemzet között politikailag rendkívül igényes, ideológiailag szétzilált időszakban, 1968. október 28-án került sor a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság törvénybe iktatásával, a nemzeti kormányok és szervek létrehozásával. Maga az aktus történelmi jelentőségű tény, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a szövetségi elrendezés törvénybe iktatása önmagában csupán formát képez, amit még meg kell tölteni tartalommal, olyan tartalommal, amely maximális összhangban van mind az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek, mind pedig az egész szocialista közösségnek az érdekeivel. E tekintetben mérlegelni kell és át kell értékelni azokat a politikai nézeteket és áramlatokat, amelyek az utóbbi két évben rendkívül .károsan befolyásolták országunk politikai és gazdasági életét, melyek a körülmények összejátszása következtében ugyanabban a történelmi Időpontban fejtették ki káros hatásukat, amikor a szövetségi elrendezés is napirendre került. E sajátságos helyzetből egy rendkívül bonyolult és igényes politikai-ideológiai feladat hárul napjainkra. Egyrészt különbséget tenni a szövetségi elrendezés szükségessége, ténye és a jobboldali opportunista, revizionista törekvések szocialistaellenes folyamata között, másrészt viszont az összefüggések részletekig menő feltárásával felkutatni és eltávolítani a szövetségi elrendezésnek az akkori politikai helyzetből fakadó helytelen, nem marxista hordalékait. A történelem nem egyszer állította már népünket nehéz, bonyolult helyzet elé. A társadalom igazságos szocialista jövőért folytatott fél évszázados harcban edződtek, szilárdultak a párttagok sorai is, akik mindig megerősödve, nagyobb körültekintéssel és mélyebb előrelátással láttak az új munkához. Felvértezve újabb 25 év tapasztalataival — különösen az utóbbi két év tapasztalataival — a marxista elemzés maradéktalan érvényesítése alapján minden jelenlegi nehézség ellenére bátran léphetünk most is a további fejlődés útjára, annál is inkább, mert nem leszünk egyedül, mert azonos feladatok, azonos célkitűzések vezetik a szomszédos szocialista országok dolgozóit is, hogy ne népeink misztikus bánata váljék közös bánattá, hanem népeink öröme váljék közös örömmé az alkotó munkában. MAKRAI MIKLÖS A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vezetőivel az élektrotechnikai művekben megtartott nagygyűlésen. Közös eszmék és célok alapján fejlődik hazánk és az NDK együttműködése Mint ismeretes a CSKP KB, a köztársasági elnökünk, valamint a szövetségi kormány meghívása alapján, a múlt hét folyamán, hazánkban tartózkodott a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, melyet Walter Ulbricht elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke vezetett. A kedves vendégeket, akik a szocializmust építő német dolgozók harcos üdvözletét és jó kívánságait közvetítették hazánk népeinek, a csehszlovákiai kőrútjuk minden állomásán, az őszinte tisztelet és szeretet légköre övezte. Hazánk dolgozói, a proletár nemzetköziség eszméihez hűen kifejezésre juttatták, hogy helyeslik és korlátlan méretekben támogatják azokat a törekvéseket, amelyek a két testvéri szocialista ország együttműködésének, a közös eszmék és közös célok alapján való fejlesztését szolgálják. A Prágai Fučík Parkban több ezer dolgozó tett hitet a Német Demokratikus Köztársaság népéhez fűződő megbonthatatlan barátságunk mellett. Ezen a nagygyűlősen beszédet mondott Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára és Walter Ulbricht az NDK párt- és kormányküldöttségének vezetője. Husák elvtárs többek között hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 25 éve megmutatta, mit jelent az, ha a német nép és a német munkásosztály ügyességét, munkásságát a szocializmus, a béke és a nemzetek közötti barátság ügyének szenteli. „Német barátaink — mondotta Husák elvtárs — az elmúlt huszonegy év alatt a társadalom életének minden szakaszán kiváló eredményeket értek el. Az NDK a nehézségek ellenére korszerű, fejlett szocialista állam lett. Német barátaink minden sikerét saját sikerünknek is tartjuk. ... Az a tény, hogy országaink közös érdeke a szocializmus építése, a béke védelme és a biztonság szavatolása, szoros együttműködést teremtett köztünk.“ Az 1967-ben. aláírt barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel kapcsolatban megállapította, hogy „Ez a szerződés megerősíti, hogy egységesek vagyunk a szocialista építés során folytatott együttműködés kérdéseiben és a szocialista vívmányaink közös védelmében.“ Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy e szerződés szellemében országaink baráti kapcsolatai, politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködése a jövőben még az eddigieknél is gyorsabban fejlődik. Walter Ulbricht elvtárs, az NDK párt- és kormányküldöttségének vezetője tolmácsolta a Német Szocialista Egységpárt tagjainak és az NDK dolgozóinak testvéri üdvözletét, majd megállapította: „A német kommunistáknak mindig jó kapcsolataik voltak Csehszlovákia Kommunista Pártjával. Köztük soha sem voltak ellentétek. Aggódtunk azonban, amikor néhány évvel ezelőtt itt nem folytattak következetes harcot az imperialista hatás és a burzsoá ideológia ellen.“ Országaink együttműködésével kapcsolatban Ulbricht elvtárs hangsúlyozta: „Ürülünk, hogy országaink gazdasági együttműködésében sikereket értünk el. Meggyőződésünk, hogy még több sikert is elérhetünk. Fontos azonban, hogy közösen használjuk ki az NDK és Csehszlovákia dolgozóinak tudását, tapsztalatait és ügyességét.“ Beszéde befejező részében hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és a többi szocialista ország elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy megoldja a szocializmus, tehát a szocialista társadalom problémáit és feladatait. Az NDK párt- és kormányküldöttsége találkozott Bratislava dolgozóknak képviselőivel is. Ezen a találkozón, amelyre az NDK üzemeivel együttműködő Elektro-technikai üzemben került sor, Štrougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke és Vilii Stoph, az NDK kormányának elnöke mondott beszédet. Strougal elvtárs többek között köszönetünket fejezte ki a német elvtársaknak azért a megértésért, amelyet irányunkban az NDK kommunistái és népe tanúsítottak a marxista-leninista osztályelveknek pártunkban és társadalmunkban való felújítására irányuló törekvéseinkben. Országaink sokrétű kapcsolataival foglalkozva hangsúlyozta: „ ... egyre nagyobb mértékben szeretnénk kihasználni a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeit, főleg a termelés szakosítását, a tudományos-műszaki együttműködés előnyeit.“ Megállapította, hogy helyesnek tartjuk a hosszúlejáratú tervek célkitűzéseit a tudományos kutatás, a fejlesztés és a termelés szakaszán. Vilii Stoph elvtárs, az NDK kormányának elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az NDK lakossága nagy érdeklődései figyeli a marxi-lenini párt vezette csehszlovák munkásosztály küzdelmét, amelynek célja a szocialista társadalom fejlesztése és megszilárdítása. Figyelmeztetett azonban arra, hogy az imperialista osztályellenségnek ellenszenvesek a sikereink [Folytatás a 2. oldalon.)
