Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-31 / 44. szám

Szakmelléklet Szabad fold mii ves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja atislava, 1970. október 31. Ara 1,— Kis XXI. évfolyam. 44. szám. Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Ünnepnapi gondolatok f Amint a családban is megtörténik, hogy egyes ünne­­зк, születésnapok, névnapok, évfordulók a véletlen köz­­sjátszása következtében vagy megfontoltságból az év­ek bizonyos napjára esnek, úgy a mi állami mind­ünkön, október 28-án is egybeesnek azok az évfordulók, nelyek egy történelmi egészet alkotva visszatükrözik az Ham megalapítását és szocialista fejlődésének íolyama­­jsságát. Köztársaságunk oly korban született, amikor a népek örtönét képező, önmagát túlélő, omladozó feudalists agyományokra épített monarchia belső ellentmondásai s imperialista törekvései egy négy évig tartó kilátásta­­an háborúban csúcsosodtak ki, amikor a háború kö­­lyörtelen gépezetébe hurcolt tömegek az óriási méretű mberi és anyagi áldozatok láttán ráébredtek, hogy a ilágháború az uralkodó dinasztiák agonizálását, egy örténelmi korsszak végét jelenti, mely után valami új­lak, valami másnak, jobbnak, emberségesebbnek, igaz­­ágosabbnak kell következnie. A tizenkilencedik század Európájának romhalmazán, íz osztály — és nemzeti érdekek történelemformáló hul­­ámverésében, melyben a néptömegek szocialista jellegű orradalmi harcába a tőkés rend fenntartásán buzgól­­codó polgári politikusok és jobboldali szociáldemokraták íangja is belevegyült, napirendre került az új politikai ílrendeződés kérdése. A szocialista forradalom eszméje 3 Nagy Októberi Szocialista Forradalom sikeres végre­hajtása következtében ekkor már egyre nagyobb népsze­rűségre tett szert a dolgozó tömegek előtt. A dialektikus és történelmi materializmus tudományosan megalapozott elméletének lenini gyakorlati aplikálása ezért elsődleges íekintéllyel bíró faktor szerepét töltötte be a világhá­­>orú utáni események, a politikai elrendeződés kérdé­siben. A forradalmi események politikai. Ideológiai, sőt, ka- Dnai összefüggései ötvenkét évvel ezelőtt sajátos módon árultak hozzá a Csehszlovák Köztársaság létrejöttéhez 3, melynek belső berendezésében, politikai rendszerében szükségszerűen visszatükröződtek az akkori világpoliti­kai erőviszonyok. Az első Csehszlovák Köztársaság tár­sadalmi ellentmondásossága is ebből a történelmi hely­zetből adódik, magában hordozva a szociális jellegű megoldatlanságok és félmegoldások terhét, a szocialista forradalmi átalakulás elkerülhetetlen szükségességét. Köztársaságunk első húsz évének értékelésében súlyos politikai hibákba eshetünk, ha az értékelést egyoldalúan, az összefügések dialektikus szemléletének elhanyagolá­sával, főleg az osztályszempontok mellőzésével végez­zük. Sőt, a két világháború közötti, számos tekintetben ellentmondásos helyzetben csakis az osztályszempontok dialektikus érvényesítésével tudunk eligazodni, mert va-, lóban érdekes jelenség ebben az időszakban az iparilag fejlődő cseh országrész, és a gazdaságilag fokozatosan visszaeső Szlovákia viszonya, továbbá az, hogy a szov­jetellenes politikai beállítottságú, imperialista ambíciók­tól fűtött Csehszlovákia a Duna menti országok közül viszonylag a legdemokratikusabb alkotmánnyal rendel­kezett. Csehszlovákia történelmi fejlődésének első húsz esztendeje a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is fontos szerepet játszott, hiszen legálisan működő kommunista pártunk, a politikai munka adott lehetősé­geit maximálisan kihasználva, megjárhatta a politikai harc iskoláját a polgári demokrácia feltételei között, s e harc tanulságai a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírtak. Jelenté­keny az a segítség is, amelyben a csehszlovák munkás­­osztály és a kommunista párt az ellenforradalmi rend­szerekben, főleg Horthy Magyarországán illegalitásban dolgozó munkásmozgalmi harcosoknak nyújtott. Nem véletlen tehát, hogy hazánk, a vezetés nyugat­barát politikája ellenére, nagy szálka volt Hitler szemé­ben, aki minden igyekezetével köztársaságunk mielőbbi felszámolására törekedett. Hiábavalók voltak a kommu­nista párt erőfeszítései, a Szovjetunió részéről felaján­lott segftőkészség, a köztársaság polgári-demokratikus rendszeréből fakadó ellentétek, a nemzetiségi viszonyok rendezetlensége, végső fokon pedig a nagytőke érdekeit védő imperialista nagyhatalmak állásfoglalása, és a ha­zai burzsoázia árulása az első köztársaság erőszakos felszámolásához vezettek. Köztársaságunk felújítására egy újabb, még nagyobb veszteségekkel járó háború befejezése után kerülhetett sor, melyből a Szovjetunió, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülöttje, győztes nagyhatalomként került ki. Az új feltételek országunk életében új lehetőségek előtt nyitották meg a kaput. Negyed évszázad politikai tapasztalatainak birtokában, a Szovjetunió nemzetközi tekintélyére támaszkodva, reálisnak mutatkozott a szocia­lista átalakulások végrehajtásának következetesen marxista-leninista programja. Az adott történelmi hely­zetnek megfelelően az is lehetővé vált, hogy a párt a szocialista átalakulás programját nyílt elvi harcban, a forradalmi harc békés eszközeivel valósítsa meg, a munkásosztály egységes, döntő jelentőségű fellépésére támaszkodva. Így valósulhatott meg a munkásosztály februári politikai győzelme után az októberi gazdasági győzelem, a tőkés vállalatok államosítása, mely a szo­cialista társadalmi berendezkedés alapját képezi. 1948. október 28-a tehát lényegében betetőzése az 1918-as ese­ményeknek, a munkásosztály által akkor megkezdett munka folytatását képezi, annak szükségszerű következ­ménye, tartozéka. Megkezdődhetett tehát az építő munka, az igazi hon­foglalás. A gazdasági élet szocialista átalakítása új fel­adatok, új problémák elé állította társadalmunkat. Ta­pasztalatok nélkül, de őszinte lelkesedéssel fogtunk hoz­zá az ismeretlen lehetőségeket rejtő munkához, melyből a tévedések lehetősége sem volt kizárva. A társadalmi összefogás eredményeképpen gombamódra nőttek az új szocialista létesítmények, az ifjúság vízi erőművet, vas­útat és falut épített magának, kereste és megtalálta az önrealizálás feltételeit a nagy társadalmi erőfeszítésben. A falvak népe is megmozdult, nehezen bár, de mégis­csak megvált az egyéni gazdálkodás energiafecsérlö, el­avult formájától, s a szocialista nagyüzemi termelés út­jára lépett. Az építés kezdeti sikerei, az anyagi feltételek javulása azonban túlzott reményekhez, hiányosan megalapozott felmérésekhez és elhamarkodott célkitűzések megfogal­mazásához vezetett, elkerülhetetlenné téve a kitűzött célok elérésében mutatkozó relatív sikertelenségeket. A feladatok sokoldalúsága és a problémák gyakran leegy­szerűsített szemlélete, egyes területeken ellentmondáso­kat szült. Ide sorolható a csehszlovák államiságból adó­dó nemzetiségi viszonyok rendezésének kérdése is. A nemzetiségi viszonyok rendezésére a cseh és a szlo­vák nemzet között politikailag rendkívül igényes, ideoló­giailag szétzilált időszakban, 1968. október 28-án került sor a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság törvénybe iktatásával, a nemzeti kormányok és szervek létrehozásával. Maga az aktus történelmi jelentőségű tény, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a szövetségi elrendezés törvénybe iktatása önmagában csupán formát képez, amit még meg kell tölteni tarta­lommal, olyan tartalommal, amely maximális összhang­ban van mind az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek, mind pedig az egész szocialista közösségnek az érdekei­vel. E tekintetben mérlegelni kell és át kell értékelni azokat a politikai nézeteket és áramlatokat, amelyek az utóbbi két évben rendkívül .károsan befolyásolták or­szágunk politikai és gazdasági életét, melyek a körül­mények összejátszása következtében ugyanabban a tör­ténelmi Időpontban fejtették ki káros hatásukat, amikor a szövetségi elrendezés is napirendre került. E sajátsá­gos helyzetből egy rendkívül bonyolult és igényes poli­tikai-ideológiai feladat hárul napjainkra. Egyrészt kü­lönbséget tenni a szövetségi elrendezés szükségessége, ténye és a jobboldali opportunista, revizionista törekvé­sek szocialistaellenes folyamata között, másrészt viszont az összefüggések részletekig menő feltárásával felkutat­ni és eltávolítani a szövetségi elrendezésnek az akkori politikai helyzetből fakadó helytelen, nem marxista hor­dalékait. A történelem nem egyszer állította már népünket ne­héz, bonyolult helyzet elé. A társadalom igazságos szo­cialista jövőért folytatott fél évszázados harcban edződ­tek, szilárdultak a párttagok sorai is, akik mindig meg­erősödve, nagyobb körültekintéssel és mélyebb előre­látással láttak az új munkához. Felvértezve újabb 25 év tapasztalataival — különösen az utóbbi két év tapasz­talataival — a marxista elemzés maradéktalan érvénye­sítése alapján minden jelenlegi nehézség ellenére bátran léphetünk most is a további fejlődés útjára, annál is in­kább, mert nem leszünk egyedül, mert azonos feladatok, azonos célkitűzések vezetik a szomszédos szocialista or­szágok dolgozóit is, hogy ne népeink misztikus bánata váljék közös bánattá, hanem népeink öröme váljék közös örömmé az alkotó munkában. MAKRAI MIKLÖS A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság vezetőivel az élektrotechnikai művekben megtartott nagygyűlésen. Közös eszmék és célok alapján fejlődik hazánk és az NDK együttműködése Mint ismeretes a CSKP KB, a köz­­társasági elnökünk, valamint a szövet­ségi kormány meghívása alapján, a múlt hét folyamán, hazánkban tar­tózkodott a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormányküldöttsége, melyet Walter Ulbricht elvtárs, a Né­met Szocialista Egységpárt első titká­ra, az NDK Államtanácsának elnöke vezetett. A kedves vendégeket, akik a szo­cializmust építő német dolgozók har­cos üdvözletét és jó kívánságait köz­vetítették hazánk népeinek, a cseh­szlovákiai kőrútjuk minden állomásán, az őszinte tisztelet és szeretet légköre övezte. Hazánk dolgozói, a proletár nemzetköziség eszméihez hűen kifeje­zésre juttatták, hogy helyeslik és kor­látlan méretekben támogatják azokat a törekvéseket, amelyek a két testvéri szocialista ország együttműködésének, a közös eszmék és közös célok alap­ján való fejlesztését szolgálják. A Prágai Fučík Parkban több ezer dolgozó tett hitet a Német Demokra­tikus Köztársaság népéhez fűződő megbonthatatlan barátságunk mellett. Ezen a nagygyűlősen beszédet mon­dott Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára és Walter Ulbricht az NDK párt- és kormányküldöttségének vezetője. Husák elvtárs többek között hang­súlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 25 éve megmutatta, mit jelent az, ha a német nép és a német munkásosztály ügyes­ségét, munkásságát a szocializmus, a béke és a nemzetek közötti barátság ügyének szenteli. „Német barátaink — mondotta Husák elvtárs — az elmúlt huszonegy év alatt a társadalom éle­tének minden szakaszán kiváló ered­ményeket értek el. Az NDK a nehézsé­gek ellenére korszerű, fejlett szocia­lista állam lett. Német barátaink min­den sikerét saját sikerünknek is tart­juk. ... Az a tény, hogy országaink közös érdeke a szocializmus építése, a béke védelme és a biztonság szavatolása, szoros együttműködést teremtett köz­tünk.“ Az 1967-ben. aláírt barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés­sel kapcsolatban megállapította, hogy „Ez a szerződés megerősíti, hogy egy­ségesek vagyunk a szocialista építés során folytatott együttműködés kérdé­seiben és a szocialista vívmányaink közös védelmében.“ Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy e szerződés szellemében országaink baráti kapcso­latai, politikai, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális együttmű­ködése a jövőben még az eddigieknél is gyorsabban fejlődik. Walter Ulbricht elvtárs, az NDK párt- és kormányküldöttségének veze­tője tolmácsolta a Német Szocialista Egységpárt tagjainak és az NDK dol­gozóinak testvéri üdvözletét, majd megállapította: „A német kommunis­táknak mindig jó kapcsolataik voltak Csehszlovákia Kommunista Pártjával. Köztük soha sem voltak ellentétek. Aggódtunk azonban, amikor néhány évvel ezelőtt itt nem folytattak követ­kezetes harcot az imperialista hatás és a burzsoá ideológia ellen.“ Országaink együttműködésével kap­csolatban Ulbricht elvtárs hangsúlyoz­ta: „Ürülünk, hogy országaink gazda­sági együttműködésében sikereket ér­tünk el. Meggyőződésünk, hogy még több sikert is elérhetünk. Fontos azonban, hogy közösen használjuk ki az NDK és Csehszlovákia dolgozóinak tudását, tapsztalatait és ügyességét.“ Beszéde befejező részében hangsú­lyozta azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és a többi szocialista ország elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy meg­oldja a szocializmus, tehát a szocia­lista társadalom problémáit és felada­tait. Az NDK párt- és kormányküldött­sége találkozott Bratislava dolgozók­nak képviselőivel is. Ezen a találko­zón, amelyre az NDK üzemeivel együttműködő Elektro-technikai üzem­ben került sor, Štrougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke és Vilii Stoph, az NDK kormányának elnöke mondott beszédet. Strougal elvtárs többek között kö­­szönetünket fejezte ki a német elv­társaknak azért a megértésért, amelyet irányunkban az NDK kommunistái és népe tanúsítottak a marxista-leninista osztályelveknek pártunkban és társa­dalmunkban való felújítására irányuló törekvéseinkben. Országaink sokrétű kapcsolataival foglalkozva hangsú­lyozta: „ ... egyre nagyobb mérték­ben szeretnénk kihasználni a nemzet­közi szocialista munkamegosztás elő­nyeit, főleg a termelés szakosítását, a tudományos-műszaki együttműködés előnyeit.“ Megállapította, hogy he­lyesnek tartjuk a hosszúlejáratú ter­vek célkitűzéseit a tudományos ku­tatás, a fejlesztés és a termelés sza­kaszán. Vilii Stoph elvtárs, az NDK kormá­nyának elnöke beszédében hangsú­lyozta, hogy az NDK lakossága nagy érdeklődései figyeli a marxi-lenini párt vezette csehszlovák munkásosz­tály küzdelmét, amelynek célja a szo­cialista társadalom fejlesztése és meg­szilárdítása. Figyelmeztetett azonban arra, hogy az imperialista osztályel­lenségnek ellenszenvesek a sikereink [Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents