Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-24 / 43. szám
Ilyen szállítóeszközön érkezik az alma a kertből a hűtőtárolóba. Verőfényes őszi napon látogattam a vásárvámosi szövetkezet gyümölcsösébe, megnézzem, milyen termés mutatkozik almából. Azokban a napokban már javában folyt az almaszüret, piroskendős lányok, asszonyok forgolódtak a fák körül. Amíg Nagy Mihály kertész a hűtőtároló előcsarnokában a behordott gyümölcs mázsálásával foglalatoskodott, addig Kender Karcsi bácsi a szüretelők és rakodók munkáját irányítja. Bizony ügyelni kell az alma épségére, hiszen ha valamilyen formában sérülést szenved, hosszabb tartósításra alkalmatlanná válik. Márpedig a gyümölcsfák termése a hűtőtárolóba kerül, ahonnan majd a tavaszi hónapokban jut piacra. Igaz ugyan, hogy most is akadna vevő az almára — ottlétünkkor is jelentkezett egy üzletember —, de két évvel ezelőtt azért építették a tárolót, hogy több pénz jöjjön a házhoz a gyümölcsért. A kertészetben kevésbé jártas egyének egynéhány jól megrakott fa láttán, bő termésről beszélnek. Sajnos, nagy általánosságban nemcsak Vásárvámoson, de a környékén lévő kertészetekben is a tavalyitól jóval kisebb terméssel számolnak. Nagy elvtárssal, a gyenge termés okát kutatjuk, hiszen tavasszal biztatóbb volt a helyzet. Virágzáskor, illetve a beporzáskor nem kedvezett az időjárás, így az egyes fajtáknál hiányos lett a kötődés. Sziromhullás után, majd később is volt almahullás, annak dacára, hogy rendszeres permetezéssel védekeztek a különböző betegségek és kártevők ellen. Komolyabb panaszra azért nincs ok, hiszen — bár gyümölcsből nem érik el a tervezett mennyiséget — Nagy elvtárs szavaival élve, a kertészet globálisan teljesíti pénzügyi bevételét. Ha minden gyümölcsfa ágy fizetne, mint a Hungária sövényen nevelt Golden Delicious, nem lenne panasz az idei termésre — mondja Nagy Mihály kertész. A járműről lengyel emelőkészülék segítségével az alma a mázsára, majd a hőtötárolóba kerül. Szabó József nagy szakértelemmel végzi ezt a munkát. Szöveg és kép: Sándor Mag/ar találmány: A gyümölcsei Wňfero készülék Az E—S-es alanyon telepített Golden Delicious bő termést ad, ezért házikertekbe is ajánljuk. Fotó: s. Két magyar agrárszakember aranyérmet nyert a brüsszeli nemzetközi kiállításon gyümölcsérésmérő készülékükkel. Miért és hogyan született meg ez a találmány, és mi a jelentősége, mi a haszna? — Amikor kész lett a hűtőtárolónk — magyarázza Lakatos László, a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz elnöke (az egyik feltaláló] —, mindjárt jelentkezett egy nehéz kérdés: milyen érési fokon tároljuk nagymértékű almatermelésülk egy részét, hogy az hónapokon át roiplás nélkül eltartható legyen. Ezt a kérdést igyekeztünk megoldani. Köztudomású, hogy a teljesen érett gyümölcs nem alkalmas hűtőházi tárolásra. De nem alkalmas az éretlen gyümölcs sem. Melyik hát az az érési fok, amely alkalmassá teszi a gyümölcsöt a hosszú hónapokig tartó hűtőházi tárolásra olymódon, hogy megmaradjon a jó íze, a jellegzetes zamata és ne keletkezzék benne nagy — gyakran 20—30 százalékos — romlási veszteség. — Erre a kérdésre biztonságosan megadja a választ a gyümölcsérésmérő készülékünk, a Respirométer — mondja, s mutatja be a találmányt Baranyi József agrármérnök, az Aranykalász Tsz laboratóriumának vezetője. Lényege a következő: a feltalálók abból indultak ki, hogy a leszedett gyümölcsben nem szűnnek meg a vegyi folyamatok és ezek elektromos úton mérhetők. A gyümölcs által kilélegzett széndioxidot egy oldattal elnyeletik, s ilymódon az eredeti folyamathoz képest mesterséges állapotot hoznak létre. A természetes és mesterséges állapot közötti különbség — amelyet a készülék jelez — mutatja, hogy milyen érési fokot ért el a gyümölcs. — A termelőszövetkezetünk szemponjából nézve — mondják a feltalálók — ötszáz vagon alma hűtőházi tárolását vehetjük alapul. A mostani százvagonos hűtőteret ugyanis ennyire kellene növelnünk. Ha csupán tíz százalékkal csökkentjük a romlási veszteséget, ez 50 vagon értékesíthető gyümölcsöt jelent áprilisban, vagy májusban. Vagyis két-három millió forint megtakarításról van szó — csupán egyetlen gazdaságban. Az egész országban pedig milliárdokra menő értékű gyümölcsöt tárolnak évről évre. A találmányt az alma vizsgálatára dolgozták ki, de mint a föltalálók mondják, kidolgozható más gyümölcsre is. A termelőszövetkezet saját maga gyártja majd a készüléket. Most folynak a gyártási előkészületek. A téesz megkapta az értékesítési jogot a KGST országok mindegyikére. Élelmiszergazdaságunk jellege átalakulóban van. A zöldséges gyümölcsellátás korábbi idényszerűségét felváltja az egész éven át tartó folyamatos ellátás. Ezt az átalakulást nagy lépésekkel segítette előbbre a két magyar feltaláló. Joggal lehetnek büszkék a nemzetközi kiállításon megszerzett aranyéremre. T. S. (Szabad Föld) 5 Szeretek kertészkedni A véletlen hozott össze Baka Istvánnéval, az Ipolybéli Egységes Földművesszövetkezet kertészével, akivel néhány szót váltottam. Erzsi néni olyan meggyőzően beszélt munkájáról s az eredményekről, hogy ezekből érdemes valamit papírra vetni. Csupán 10 hektáros kertészettel rendelkezik a szövetkezet. Ennek irányítását 1966-tól az 56 éves Bakáné gondjaira bízta a közös vezetősége. Eddigi eredményeiről csak elismerően szólhatunk. Az ízig-vérig kertészkedni szerető asszony nagy lelkesedéssel és becsülettel végzi munkáját. — Már 1945-től kertészkedem — emlékezik vissza Baka Istvánná. — Mint dinnyetermesztő szerettem meg a növényeket és a kertészkedést A szövetkezetbe 1959-ben léptem be, ahol négy évvel ezelőtt rámbízták a kertészet irányítását. Nagyon örültem a megbízatásnak, és ezért nem ikarok szégyent vallani. Remélem, az idei tervet is maradéktalanul sikerül teljesíteni. — Milyen növényeket termesztenek? — érdeklődöm a kertésztől. — Hagymát, uborkát, paradicsomot két-két hektáron, sárgarépát és petrezselymet egy hektáron, paprikát pedig három hektáron termesztettünk. — Melyik növény termesztése sikerült a legjobban? — Az uborkáé. Ilyen gazdag termést már régen nem takarítottunk Be, mint az idén. Röviden elmondom, hogyan is értük el a jó eredményeket. Mintegy 40 áron fólia alatt termesztettük az uborkát, ami nagyszerűen sikerült. Ikersoros vetési, illetve ültetési módszert alkalmaztunk, vagyis egy-egy sor 60 cm-es távolságra volt egymáshoz, és 1 m távolság volt az ikersorpárok között. A növények sakktáblaszerűen helvezkedtek el a sorokban. A fóliás uborkatermesztési módszernél palántákat ültettünk ki, amelyeket természetesen melegágyban neveltünk fel. Egyébként a Mladá Boleslav-i korai fajtát termesztettük. Annyi volt az uborka, hogy alig győztük leszedni. Már május 30-án értékesítettük az első termést, öszszesen 450 mázsa uborkát adtunk el, de ezenkívül legkevesebb 150—200 mázsát nem értékesíthettünk, mert nem volt érdeklődés a felvásárlók részéről. Ennek ellenére elégedett vagyok az uborkával, hiszen 180 ezer korona hasznot hozott a közösnek. — Minek köszönhető a kiváló uborkatermés? — Igyekeztünk mindent elkövetni a gazdag termés érdekében. Jól előkészített talajba került a mag, illetve a palánta. Azután pedig a növényápolásról sem feledkeztünk meg Szükség szerint megkapáltuk a földet, a peronoszpóra ellen pedig kétszer is permeteztünk rézgáliccal. A kertészeti csoport fáradozását siker koronázta. Olyan hatalmas uborkák nőttek, amelyek súlya még a 2,5 kg-ot is elérte. Az 1—1,5 kg-os uborka szinte természetes volt. Az uborkatermesztésről nagy lelkesedéssel beszél Erzsi néni. Ez érthető is, hiszen fáradságos odaadó munkáját siker koronázta. Az uborkán kívül a paradicsomtermesztésben is jó eredményeket érnek el. Az Immun és a Kecskeméti fajták terméséből szeptember 11-ig 260 mázsát adtak el. A paprikájuk azonban egy kicsit rosszabbul sikerült. Annak ellenére, maradéktalanul teljesíteni akarják a kertészet 360 ezer koronás évi tervét. Amikor távozni készültem, Baka Istvánná szerényen még ennyit mondott: — Higyje el, nagyon szeretek kertészkedni! Kajtor Pál
